Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)

1907-05-05 / 36. szám

2-ik oldal.

S Z A T M Á R-N É M E T I.

Szatmár, 1907. májút 6.

bői a lankadtságot kiűzze. Célját el is éri, mert egy kii időre a szervezetet felfrissíti, hogy később annál inkább lankadtabbá és bágyadtabbá tegye. Sőt még az erkölciiséget is igyekszik az emberek szivéből kiölni. Pedig tudjuk, hogy az ország alapköve a tiszta erkölcs.

Az emberek kedély világába az alkohol, mint ügyes tolvaj belopózik és szervezetét tönkre teszi, úgy anyagilag, mint szellemileg megkárosítja.

Mint első jelei ség a tünetek közül a — nagy vágyakozás a szesz fogyasztása iránt — jelentkezik. Később ez valósággal a vadságig fajul, s az egyén már ekkor valóságos alkoholistává válik. Az ilyen ember aztán családját folyton üldözi, munkáját pedig elhanyagolja.

Az alkohol élvezete és annak fogyasztása a műveletlen népeknél nagyobb arányokat ölt, mint müveiteknél. Napjainkban terjedése a hivatalos kimutatások szerint, mind nagyob és nagyobb arányokat ölt Bizonyiija azt a korcsmák és lebujok napról-napra való szaporodása.

Nagy arányú terjedésének meggátlását mind addig, mig az állam az italmérések engedélyezését be nem szünteti, vagy azt nem korlátozza, addig hiába való fáradság az iskola és templomnak minden nevelési akciója, mert meglehet bármit, eredmény azárt még sem lesz.

Óhajtandó volna tehát, ha e tekintetben az állam tenné meg első sorban elengedhetetlen kötelességéi. Mert millióit, mit e tekintetben veszítene, megtalálná a jó honfiakban és jó honleányokban. Gyakran olvashatjuk, hogy most itt, majd amott esett áldozatul egy- egy családapa, vagy anya az alkoholnak.

De a nép, az Isten adta nép nem tanul az elszomorító eseten s nem bir ellentállani az alkohol vonzó és hóditó erejének.

A vész hir napról-napra jobban terjed, »az alkohol pusztítja népünket.«

Az embernek, kinek van ugyan érzőszive a szegények iránt, Fzinte fáj az hogy tétlenül kell néznie az asszonyok es fiatal leányoknak a korcsma előtti bukdosását, a férfiaknak és legényeknek véres fővel é* eltörött oldalbordákkal való járását, a gyermekeknek éktelen orditozásáf, dohányozását és az öregekkel való pálinkázását slb.

Ezen jelenségek erkölcsiséget, vagy erkölcstelenséget, jó létet-e vagy nyomort hoznak népünkre ? Én azt hiszem és állítom, hogy az utóbbit.

Tegye meg az állam a kötelességét, a templom és iskola már munkálkodik, mert csak e három tényező együtt működése hozza meg a győzelmet.

Barazsi József.

HÍREK.

— Személyi hir. Dr. Boromisza Tibor püspök az influenzából teljesen felgyógyult s tengeri levegőre, • orvosi tanács folytán, mintegy 10 napra a Fiume melletti Porto Re-be utazóit utókurára.

— Hivatalvizsgálat. Dr. Róth Ferenc szatmári

kir. törvényszéki elnök közelebb Papp Béla kir. ügyészszel megvizsgálta a mátészalkai járásbíróságot s jelenleg a fehérgyarmati járásbiróság ügykezelését vizsgálja. \

— Közjegyzői kinevezés. Az igazságügyminiszter dr. Galánffy János debreceni kir. ügyészt, vármegyénk fiát, Debrecenbe közjegyzővé nevezte ki.

— Síremlék. B. e. Meszlényi Gyula v. b. t. t., püspöknek síremlékéhez tartozó összes alkatrészek e hét folyamán Szatmárra érkeznek % ennek megtörténte után azonnal hozzá fognak a pompás márványemlék felállításához.

— Határozatképtelen városi közgyűlés. Szatmár

törvényhatósága május 2-án délután 3 órakor a németi határban felajánlott földek megvásárlása ügyében rendkívüli közgyűlésre volt egybehiva, mely azonban a megjelent bizottsági tagok csekély száma miatt megtartható nem volt. Az újabb rendkívüli közgyűlést május 13-án délután háromnegyed 4 órára hívták össze. — Dr. Vajay Károly polgármester már ezen alkalommal is hangsúlyozta, hogy a városnak komoly szüksége van a felajánlott földek megvételére, hogy a város Nénié inek gazdasági ügyeire nemcsak mint ilyen, hanem mint magánbirlokos is befolyjon.

— A róm. kath. székesegyházi sírboltban. Most, hogy dr. Boromisza Tibor püspök szakértő építészek által a szekesegyház alapfalait vizsgáltatja, alkalmunk volt a sírboltban behatóan széttekinteni. Maga a sírbolt “f alakú, melynek vízszintes homlokvonalában, vasrácscsal elzárt külön-külön két fülkében két-két püspök nyugszik, kiknek koporsói fémöntvénybe rejtve, teljesen szabadon állanak.

Ezek a püspökök a kővetkezők :

Kovács Flórián f 1825-ben.

Haas Mihály f 1866-ban. (Az első fülkében.)

Hám János f 1857-ben.

Biró László f 1872-ben. (A második fülkében )

A szatmári püspökök közül az első, báró Fischer István, mint Eger első érseke f 1807-ben. El van temetve Egerben.

Klobusiezky Péter püspök, mint kalocsai érsek f 1843-ban. El vau temetve Kalocsán.

Dr. Schlauch Lőrinc, mint nagyváradi bíboros ! püspök f 1902-ben. El van temetve Temesváron.

Meszlényi Gyula püspök f 1905-ben. Nyugszik a ! szatmári temető kápolnájának felső sírboltjában.

A székesegyházi sírbolt § alakú, befele haladó részében, befalazott fülkékben a következő főpapok és a következő sorrendben nyugosznak:

i

i

I

tán nővel szemben udvariatlan, nyers, sőt olykor a vaskosságig durva.

A szereimet gúnyolja, neveti. Persze, csak az eszményi, vagyis szentimentális szerelmet. Az érzékiről köteteket tud zengeni.

Az utcán rendszerint magánosán sétál. Ám azért Ő sosincs egyedül. Hogy saját, szavaival éljek: a gondolataival társalog S tényleg. Mindig gondolatokba rneriiltnek látszik. A fényképész kirakatában levő fényképén is ilyenforma pózban látható: fejét ujjai hegyére hajija s töpreng valamin.

A pénzt utálja Persze a — mások pénzét. De a sajátjára sem tud ügyelni. Bár korhelynek épenség- gel nem állítható-. Szeszes italt nem iszik. Mert antialkoholista. Úgyszintén nikotin ellenes. Ha valaki tüzet kér tőle: szinte büszkén jelenti ki, hogy nem dohányos.

Kávéházba nem jár. Cukrászdába sem. A cukrászdába járó férfiakat éretlen, egyűgyü gyerekeknek nyilvánítja.

Színházba el-elnéz. De tapsolni olt sosem szokott. Mikor az egész közönség tenyere izzó a tapstól: az övé akkor is fönséges, hideg és néma. Nem hagyja magát, elragadtatni. Sőt, bizonyos fölényes ajkbigyesz- téssel, csaknem megvetőleg nézi azokat, kik a komikus mókáin nevetni tudnak.

A népgyülésekre, hacsak ráér, rendesen elmegy.

A szónokokat sorba’ végighallgatja, bár nézeteikkel többnyire nem ért egyet. Ha valamelyik véletlenül szája ize szerint beszél, akkor sem nyilvánítja tetszését. A tömég éljene nem ragadja el. Mert ö nem „tömeg.“

Külsőségekre mit sem ád. Az elegáns ruháju embereket nevetségeseknek találja. Az ő öltözéke ép ezért a legloncsosabb. — Álla néha három hétig is borostás. Ám olykor nekibuzgólkodik s a bajuszát is leborotváltatja. Frizurát nem visel. A toalett-szobákat modern kínzó kamráknak, a fésűt, kefét, szappant modern kinzó-eszközöknek nevezi.

Kis hivatalt visel. De nem dolgozik örömest. Neki a hivatalnok élet szörnyen sivár, egyhangú és prózai. Hivatalnok társait korlátolt eszü lényeknek tartja Főkép azért, mert azok nem igen akarnak Darwinért vagy Kantért lelkesedni. Mert szívesebben tárgyalnak holmi báii estét, kisvárosi pletykát, mint hogy a lélek-halhatatlanság problémájába mélyedjenek.

A végzetre szörnyümőd haragszik. Amiért őt arra kárhoztatta, hogy a mindennapi munka igáját cipelje.

S tény, ha csak egy parányival bőkezűbb iránta a sors, ha jómódban születik vala — sokra vitte vón’ már eddig is. Volna egyetemi tanár — hogy sokat ne mondjak — legalább is Párisban.

Szirt.

Korom Mihály szatmári plébános-kanonok f 1823-ban.

Dubinszky Mihály gimnáziumi igazgató, kanonok

f 1837-ben.

Szepessy Sámuel kanonok f 1876-ban.

Bodó Mihály kanonok f 1846-ban.

Smoczer Ignác nagyprépost, választott püspök f 1885-ben.

Zadjeli Schlachta Márton kanonok f 1843-ban.

Linczy József plébános, nagyprépost f 1858-ban.

Majerhold Antal gimnáziumi igazgató, kanonok f 1866-ban.

Pelikán József plébános-kanonok f 1863-ban.

Wartenbergi Waldslein József gróf, plébános, nagyprépost f 1838-ban.

Sixt József gimnáziumi igazgató, kanonok f 1829-ben.

Cseleji Hagymásy János gimnáziumi igazgató, kanonok f 1813-ban.

Obormayer András gimnáziumi igazgató, nagyprépost f 1869-ben.

Katona Gergely tb. kanonok f 1856-ban.

Gaál Homoky László kanonok f 1801-ban.

Rudolf Pál kanonok f 1873-ban.

Köchk József kanonok f 1836-ban.

Krammer Mihály kanonok f 1835-ben.

Ezen főpapokon kívül még két polgári egyén ig nyugszik a sirbollbaD, kiket érdemeikért ide temetni engedtek:

Szenikatolnai Cseh Ferenc, Szatmár vármegye

első alispánja f 1811-ben.

Szentkatolnai Cseh Ferenc, az előbbinek unoka- öcscse, szintén Szatmár vármegye első alispánja f 1866-ban.

Ezek szerint ennek a sírboltnak együtt 24 halottja van.

— Utügy. A Szatmár- és Szilágyvármegyét összekötő útvonalnak létesítésére alakult bizottság megkereste a váiost a mozgalom támogatása iránt. A tanács az ügyet 15 napra elvárt véleményező jelentés tétele végett a mérnöki hivatalnak kiadta.

— A katonai uszoda és a város. Ama több szerencsétlenséggel szemben, mely tavaly ez uezodában felmerült, a város a rendtartásra nézve a katonai parancsnoksággal szerződést kötétt, melynek közérdekű tartalmából a következőket emeljük ki:

Az uszoda mellett a most épített vódfal kezdetétől a Batthyány-utcáig terjedő parti sétány a cs. és kir. 5-ik gyalogezred gondozása alá bocsáttalik, azon időre, mig az uszoda ott fontál!.

Tartozik a cs. és kir. 6-ik gyalogezred az átengedett sétányt jó karban fenntartani is, az ott felilli- j tandó és fenntartandó nyári söröző és étkező helyisé- ! geket ízlésesen berendezni és tisztán kezeltetni.

Az átengedett parti sétány a nagyközönség sza- í bad használatától el nem vonható.

Az uszoda alépítménye teljesen ép gerendákból állítandó össze, korhadt gerendák föl nem használhatók, s ha ilyenek találtatnának, eltávolitandók. Innél- fogva a felső építkezés megkezdése előtt az alap ge- rendázatot egy, a városi tanács által kiküldött polgári és katonai vegyes bizottság megvizsgálja a az uazoda teljes felépítés után ugyanezen bizottság által lesz felülvizsgálandó s azután közhasználatnak átadandó.

A »tükör« felső és alsó végén a mederb# sülyesz- tett léchuzók alkatmazandók.

A személyi biztonság érdekében egy felügyelő altiszt vezetése alatt három, feltétlenül jó usaó katona alkalmazandó állandóan, a kik úszási képességükről alkalmazásba lépésükkor egy katonai és polgári bizottság előtt tesznek tanúságot. Ezen uszómeiterek kötelesek azon idő alatt, mig a közönség számára az uszoda nyitva van, folytonosan olyan öltözéket viselni, hogy a mentésre minden pillanatban készen legyenek. Mentő csolnak és mentő övék könnyen hozzáférhető helyen állandóan készenlétben tartandók.

A közönség magatartásának a az uszoda használatának szabályozásáról egy, az uszoda kezelőség és rendőrfőkapitányi hivatal által egyetértőén egybeálli- tandó házirend gondoskodik, mely föltüQŐ helyen kifüggesztendő s alkalmas módon a közönség tudomására hozandó. Különösen pedig feltűnő táblán felirandé, hogy az uszoda kezelősége a pénztárnál le nem tett érték tárgyakért felelősséget nem vállal.

Az uszoda asint, nyilvános intézmény a polgári hatóság ellenőrzése ég felügyelete alá tartoaik, az erre hivatott közrendészeti hatóság azt bármikor megvizsOtSöCíOBB

öltfyekMM E,*„1ár

női kalapok

ügyeimébe! = érkezek =

Vajda M. és Tsa

üzletébe, Szatmár, Deák-tér 9.

U

gyanott nagy választékban női angol aljak, kész szövőt-, selyem- és sephir-blousok, cloth-, lüster és cafft-sslyem jouponok raktáron tartatnak.