Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1907-04-28 / 34. szám
Szatmár, 1907. április 28. Vasárnap <c$i 34. szám. % '» PÜ6GETLENSE6I ÉS 48-as POLITIKAI LAP. \\ A „SZATMÁR NÉMETI-! IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE A háziipar támogatása. Az ulóbbi időkben az ország megannyi r észéről mind sűrűbben és mind erőteljesebben hangzottak a panasz hangok; de főleg onnan, a hol a nép javarészt mezőgazdasággal foglalkozik. Ezek aztán tömegesen jajveszékeltek, siránkoztak, hogy munkakedveiő, dologtevő családos ember létükre, télen nincs betevő falatjuk, mert nincs munkájuk. Van két erős karjuk, minden érzékük ép, semmiféle nyavalyában nem sínylődnek s semmint koldulásra adnák magukat, odahagyják az anyaföldet. így teremtődött meg a nagyarányú kivándorlás. Még a Széli-kormány belátta, hogy ennek fele se tréfa s minden módot kieszelt, praktikus és kevésbbé praktikus törvényeket honosított meg, a melyek segítségével iparkodott a kivándorlás félelmetes elterjedésének útját ál- lani. Sikerült is részben. Ha igazán hasznavehető, nemes és okos módon lehet a kívánd óriást meggátolni, úgy első sorban a háziipar megteremtéséről és fokozatos fejlesztéséről lehet szó. Az akkori földművelésügyi miniszter, Darányi Ignác, több példáját adta annak, hogy lelkesedéssel karolta fel a télen munkanélkül álló mezőgazdasági munkások elárvult ügyét. Érdeklődése, gondoskodása, figyelme mindenfelé kiterjedt s ezer meg ezer ember, a dermesztő hideg napokat nem volt kénytelen dideregve, remegve, étlen-szomjan végig ásítani. A háziipar meghonosítása igen alkalmas és értékes dolognak bizonyult, mellyel felette fontos és nagy sociális kérdést oldottak meg. Igaz ugyan, hogy a háziipar nagyobb lendület vételének egy bökkenője volt, tudniillik az elkészített portékákat, cikkeket édes hazánkban nem igen lehetett értékesíteni, vagy pedig annyira leszorították az árakat a vevők, hogy igazán nem volt érdemes velők foglalkozni. Darányi Ignác akkoriban ezzel a körülménnyel is számolt s vajmi kevéssé csüggesz- tette ez. Egy célja volt: a háziipart emelni, fejleszteni, támogatni. Hogy segítségére legyen a fenti akadályoknak, többfelé, kamarákhoz, megyei egyesületekhez kisebb-nagyobb összegeket küldött állam- segitségképen, azzal az utasítással, hogy ezen összegekből tetszés szerint támogathatók azok a mezőgazdasági háziiparosok, kik a télen készítendő tárgyaikat értékesíteni nem tudják. Az illetékes tényezők adtak előleget és gondoskodtak az értékesítésről. Egyben a miniszter kívánatosabbnak tartotta az értékesítésre vonatkozólag, hogy a készített tárgyakat, a mennyiben a belföldi fogyasztásban nem szükségeltetnének vagy az árakat lenyomnák, külföldi piacokon helyezzék el. Az értékesítés után befolyó ösz- szeg, mint a háziipar föllenditésére szolgáló segítség, továbbra is az illető kezében marad és jövőre is hasonló módon használtatnék föl. Mindebből kiviláglik, hogy a háziiparral lehet valamit, sőt nagyon sokat csinálni. Elsősorban a honiipar felette nagy lendületet vesz a külföldi piacokon és lassankint megkedvelik olcsóságuk és jóságuk miatt iparcikkeinket. Azután meg száz és száz munkanélküli embernek munkát, kenyeret ad s igy más haszontalan, kártékony dolgokra nem adják fejüket; családjaikat nem hanyagoljak el s számukra jólétet teremtenek. A Széchenyi-társuiat igazgatójának műit eví jelentése. Tekintetes Választmány ! Társulatunk 1906. évi működéséről beszámolandó, van szerencsém jelentésemet a következőkben megtenni : Az előző években dúlt politikai harcok a közvélemény és érdekeltség figyelmét és érdeklődését annyira szétforgácsolták, hogy Társulatunk csakis erőteljes alapozásának köszönheti a nagyobb megrázkódtatásoktól való megkimélést s igy eljuthatott azon határig, melyen alapszabályaiban célul tűzött felada tának, a magyarosítás terjesztésének és erősítésének magasztos eszméjét, szolgá ni, egynegyed századon át képes volt. 109 nyári gyermekmenhelyében készíttette elő nemzedékünk zsenge virágait a magyarság felé való vonzódáshoz, a magyar nyelv elsajá'itásához; 24 éven át évátalagban 7500 gyei meket számítva, közel 250000 gyermek részesült a Társulatunkáltal nyújtotta áldásban. Társulatunk eme működésével nemcsak vármegyénkben, hanem szélés hazánkban is számottevő kullurtényezővé vált. Gondoskodásunk azonban nemcsak az óvókötelesekre terjeszkedett ki, hanem az egyes iskolákkal TÁRCA. !............... . ■ . ^ 1 | Sz atmári kis komédiák. Az első szalmaözvegy. Dramolett. S I. jel. a Pannónia kávéházban. Szarvas ur: No hát, édes-kedves barátom, vedd tudomásul, hogy holnap estétől kezdve szalma leszek, mert a feleségem a hétórás vonattal utazik . . . Karcsnffy : Valóban ? Önagyssága haza utazik ? Szarvas ur : Igen és én ismét a tietek leszek, ügy vágyom már az esti szabadságra! Mert tudod — nagyon szép a házas élet, szép és nyugodalmas, i de végre is az a sok nyugalom . . . Karcsujfy : Persze, persze . . . minden este 10 órakor lefeküdni. Szarvas ur: Lefeküdni azzal a tudattal, hogy j ti fiatal emberek, ti szabad sasok — ekkor kezditek ) a röpülést . . . ekkor kezdődnek az éjjeli élet rejtel- ; mei, melyeket csak a hajnal hasadásai fejtenek meg . . . Karcsuffy: Oh, óh, öregem, nagyon kedves em- j lékeid lehetnek abból az időből . . . Szarvas ur: . . . amikor nem fárasztott el a nyugalom, amikor nekem is szabad volt veletek röpülni. Amikor szabadon durrogott a pezsgős üveg és úgy húzta a cigány, hogy a szivünk majd beleszakadt . . . Karcsnffy: Ej . . . ej . . . csak nem vágyói vissza a legényéletbe? Szarvas ur : Azt éppen nem, ... de ilyenkor, amikor szabadnak érzem magam, kitör belőlem a tűz ... és vágyom . . . vágyom . . . Karcsuffy . . . Nos, kedves öregem, hát holnaptól kezdve összegyűjtöm a kompániát és Ígérem, hogy csak akkor fekszünk le, amikor te akarod. Igaz, hogy a kompánia már fáradt, csüggedt, de a te kedvedért friss erővel fogunk össze . . . Szarvas ur : ... és olyan dáridót csapunk, hogy a menybeli angyalok is mosolyogni fognak jókedvükben. Karcsuffy ; És . . . és, kedves feleséged őnagy- sága ... ha megtudja . . . Szarvas ur : Óh. hagyd el szegényt, hiszen ő olyan ártatlan, olyan naiv, te tudod legjobban . . . Karcsuffy: Igen . . . igen . . . ő olyan naiv . . . II. jel. Másnap este 10 órakor a Pannónia egyik szeparéjá- ban. A kompánia pezsgőzik, a cigány rogyásig hu/.za, Szarvas ur boldogan mulat. Szarvas ur: (körülnéz). Hát Karcsuffy barátom, hol van ? Nem tudjátok ? Micsoda haszontalanság ez. Litkéssy : Hagyd el — öreg — az a fiú olyan blasirt, olyan fáradt, annak már csak a nyugalom kell . . . III. jel. A vasúti koesiban Vámos-Pircsen, ugyanakkor. Karcsujfy: Ugy-e édes, Debreczenben kiszállunk ? Szarvasné : Ha maga akarja ... Hópehely. Egy élet. . . Irta : Sas. A bohó Géza! igy hívta őt mindenki; ismerősei, jóbarátai egyaránt. És rászolgált, teljességgel rászolgált erre a jelzőre. Mert barátai közül senki sem élt oly meggondolatlan, oly bohó életet, mint ő. Barátai nem unták mag soha, mert mindig eleven, vigkedélyü tréfás volt. Élvezte az élet minden gyönyörét öntudatlan könnyedséggel, mert fiatal volt és gazdag, j Égető vágya, ha ébredt; ezernyi módot talált annak kielégítésére. Kalaudj írói — melyek között olyan is volt, melyhez óriási áldozatok árán jutott — úgy beszélt, mint asszonyaink az uralkodó divatról. Mindenkor egyszerű, keresetlen volt. S ha olykor szemére vetették egy, csak nem rég kitombolt szerelmét; váll- vonogatva csak ennyit mondott : G. B. Borsalino ..............-o Fu Lazzaro & Co. o== Al essandria (Itáliai) valamint óriási választék nyakkendőkben, divatos zephir ingekben, haris- egyedüSi raktára, nyákban és napernyőkben SZATMÁRON, KERESKEDELMI BANK PALOTA. LAPVKZÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. » FELELŐS SZERKESZTŐ: | () SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. | FERENCY JÁNOS. SZEBKESZTÓSÉG ES KÍADOHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. = Telelon-sssám 80. -jtto Mlüdonnemű díjak Szatsiiárso, a kiadóhivatalban fizetearfák.
