Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)

1907-03-17 / 22. szám

2-ik oldal.

Szatmár, 1907. március 17.

SZATMÁR-NÉMETI.

HÍREK.

— Március 15 Ót, a szabadság ünnepét, városunk közönsége a szokott fénnyel ülte meg. Reggel a különböző hitfelekezetek templomaiban voltak alkalmi isteni tiszteletek. A szatmári ev. ref. templomban, hol zászló alatt testül tileg a régi honvédek is megjelentek, az ünnepi imát Gachal János s. lelkész mondta. A templomi ájtatosságok végeztével városunk mindenik tanintézetében voltak nagyob iskolai ünnepek, melyeknek tárgy- sorozatát már előzőleg leközöltük.

— A Kölcsey-kör hazafias ünnepe. A szabadság ébredésének napját, március 15 ikét, mint minden évben, úgy az idén is a Kölcsey-kör ünnepelte meg városunkban a leginpozánsabban a színházban megtartott hazafias ünnepélyével. És csak ilyenkor tűnik ki, hogy valóban milyen nemes missiót teljesít ezen Kör, amikor látjuk, hogy zsúfolásig megtelik a színház a legelőkelőbb közönséggel, olyan közönséggel mely a hazafias ünnepekhez már hozzá vau szoktatva és melynek az ma már lelki szükségletét képezi. A fényes műsort a Dalegyesület által preacisen előadott »Hymnusz« nyitotta meg. Ezt követte a »Talpra magyar«, melyet Fábián Lajos adott elő nagy tűzzel. Majd Dunay Sándor keresk. isk. igazgató emlékbeszéde következett, mely úgy tartalmánál, mint magas színvonalánál fogva messze kiemelkedett a sablonos ünnepi beszédek közül; befejeztével nagy tapsban adott a közönség tetszésének kifejezést. Ezutná Kerényi A. gyönyörködtette a közönséget művészetével. Egy szép magyar dalt, majd operett részleteket

! adott elő és gyönyörű terjedelmes hangjával, valamint művészetével óriási hatást ért el. Tisztelői gyönyörű bokrétával lepték meg. Ezután dr. Lénárd István szavalta el saját költeményét, a »Kossuth«-ot. A költemény maga is egy igen hatásos, magas szárnyalásu költői munka, a mely mindenképpen rászolgált az általános t etszésre, azonban ha hozzátesszük, hogy az dr. Lénárd igaz művészettel, lelkesen és tűzzel adta elő — megérthetjük azt a nagy hatást, melyet ezen müsorszám keltett. Váradi Márton remek hangon és a tőle megszokott művészettel adta elő Egri György hires dalát »Napnyugatról, messze földről . . .« Az énekeket Ackerman karmester precíz zongorajátéka kisérte. Befejezésül az Aranylakodalom egy alkalmi hazafias képét adták elő színtársulatunk tagjai igen ügyesen, Jászai és Tisztái különös tetszést aratva. Bunkó Vince végül rágyújtott a »Rákóczy-induló« ra és a közönség egy minden izében kitünően sikerült ünnepély kellemes emlékével oszlott szét.

— Az iparos Olvasókörben este 8 órakor folyt le a tulajdonképeni hivatalos társas összejövetel. Az asztaloknál mintegy 150 vendég foglalt helyet. Az első pohárköszöntőt Csomay Imre, pártelnök mondta, festve a márciusi nagy időket. Dr. Kelemeu Samu országgyűlési képviselő ragyogó beszédben a függetlenségi párt tagjaiért emelt po arat. Köszöntőket mondtak továbbá Hubán Gyula esperes-lelkész a függetlenségi eszmékért; Kótai Lajos igazgató — dr. Kelemenért; Gachal János lelkész — a honszeretet ápolásáért; Inczédy Márton s. lelkész — a megsegítő bizalomért stb. Az emelkedett szellemű társaság éjfélkor kezdett osztani.

— Áz iparos ifjak Otthonában este fél 8 órakor volt az ünnepély. Itt Maruska János lelkes hangon szavalta el a »Talpra magyar«-t, majd Fábián Lajos

olvasta fel Ferency Jánosnak rekedtsége miatt, ez utóbbinak a nagy napról és eseményeiről írott rövid, tömör rajzát. Ez után a nagyszámú közönség asztalhoz ült.

— Március 15. a fi-tanitóképzö-intózetben. A kir. kath. tanítóképző-intézet ifjúsága az 1848. március 15-iki események emlékére a következő műsorral tartott üanepélyt: 1. »Örömkönyek« violin soló zongora kísérettel. 2. Megnyitó beszéd. 3. »Nemzeti dal« quartet zongora kísérettel. 4. »Nemzeti dal« irta Petőfi S. szavalat, 5. Ünnepi b széd. 6. »Kossuth induló«, quartet. 7. »Kik voltak a honvédek?« malodráma hegedű és zongora kísérettel. 8. »Rákóczi-induló«, énekelte az ifj. énekkar négykezes zongora kísérettel. A tanári kar és a kör elismerését fejezi ki különösen Branna József ifj. elnök, Szolomájer Jakab karmester, Griga P., Veres K. IV. éves és Takács P., Szolomájer Lajos III. éves növendékeknek, kik a kör ünnepélyét úgy szereplésükkel, mint hazafias érzelmükkel, előadásukkal és tevékenységükkel iparkodtak a lehetőségig emelni.

— A polgármester és a főjegyző Budapesten. Dr.

Vajay Károly és Kőrösmezei Antal főjegyző a t.-hatóság megbízásából legközelebb 3 napot Budapesten töltöttek, melyeket a városi ügyeknek az egyes minisztériumokban való kisürgetésére szenteltek. ígéretet nyertek az avasi iparvasut kiépítésének előmozdítása végett a bikszádi vasút szállítási eszközeinek megbővi- tésére; megtudták, hogy a városi költségvetés elintézésének semmi akadálya nincsen s abban a lakbérpótlék és jóváhagyást fog nyerni; a szatmár— mátészalkai vasút építése remélhetőleg április folyamán kezdetét veszi ; az ipari szakiskola építési ügye szintén kedvezően van elintézve. Továbbá a keramit burkolat fejlesztése ügyében az illető társasággal sikeresen végeztek. Egyúttal s polgármester az egyes mi- niszteiiumokban bemutatkozott.

Szatmár-Németi és Franciaország címen számos derűs és kevésbé derűs közlemény járta be a fővárosi lapokat, azon nagy gyűlésre vonatkozólag, melyet itt a szatmári kathólikusok tartottak. Sőt félhivatalos színezettel oly híradással jelentek meg, mintha ezért dr. Boromissza Tibor püspököt a miniszterelnök és a kultuszminiszter kérdőre vonta volna. A főpásztor, mint már említettük, a püspöki tanácskozásra ment fel a fővárosba s ezúttal felhasználta az alkalmat, hogy a kabinet tagjainál látogatásokat tegyen. A gyűlés ügye azonban, mint illetékes helyről értesülünk, sehol szóba sem került.

— Esküvő. Medveczky András gör. kath. papnövendék e hó 14-én esküdött örök hűséget özv. Hrabár Emilné urhölgy kedves leányával Mária kisasszonynyal.

— Fösorozás Szatmáron. 1. A sorozó bizottság a Szatmár-Németi sorozó járásban a Szatmári ujonc- állitási székhelyen 2 nap alatt, és pedig április 8-tól 9-ig fogja végezni:

a) a hadi szolgálatra való Képesség megállapítását.

b) a hadképeseknek talált egyének besorozását a közös hadseregbe, a honvédségbe s ezek póttartalékába ;

c) a felszólamlások vagyis a törvény értelmében a póttartalékba való besorozás kedvezményére igénynyel biró családfentartók, illetőleg ezek hozzátartozói, továbbá papnövendékek és papjelöltek, népiskolai tanítók és tanítójelöltek, végre öröklött mezei gazdaságok birtokosai által benyújtott kérvények tárgyalását és elintézését;

a visszaemlékezés arra a korra, a mikor a színművészet a kultúra szolgálatában megkezdi hódításait és a magyar nyelv érdekében küzd a németség ellen. Eb bői a korból állít elénk a szerző pár jelenetet és a leghíresebb magyar művésznők egyikének — Dérynének — élettörténetéből visz a színpadra megkapó részleteket. A darab meséje mindössze annyi, hogy Déryné és színjátszó társasága Kassára igyekezvén, útközben egy régi jó táblabiró házánál, Thureczkynél megtudják, hogy Kassán német színjátszó társaság akar megtelepülni. A Társaság intendánsa Szepessy gróf, aki Dérynébe szerelmes, fölbuzdulásában azonban megváltoztatja tervét és Déryné kedvéért a magyar társaságot viszi Kassára. Itt Déryné tudatára ebred annak, hogy szerelmi viszonya a már nős gróffal bűnös és régi direktora hívására Erdélybe szökik. Vele megy az egész társaság, melyet azonban a gróf ut- utközben elér és visszavinni akar. Déryné azonban meggyőzi a grófot, hogy szerelmük céllalan és örök búcsút vesz tőle.

E kis kistória keretében több képét rajzolja a szerző a régi színész-életnek, melynek epizódjai teszik külömben is szinszerüvé a darabot.

Az előadást illetőleg kiemeljük Jászai Olga alakítását a címszerepben. Abban a jelenetében, amikor a grófnéval találkozik — olyan természetességgel és érzelem-teljesen játszott, hogy könyekre indította a közönséget. A sűrűn felhangzó tapsokat valóban meg érdemelte.

Tihanyi is igyekezett a Szepessy gróf szerepében, csakhogy ez nem neki való. Igen jó lett volna Peterdi (Thureczky,) ha szerepét megtanulta volna és Le Derle, há tanulmányt csinál kicsi, de hálás szerepéből. Kiss Miklós, Tábori jók voltak.

„A rezervisták“ reprizét bátran elhagyhatta volna az igazgató. Olyan elavult régiség, mint ez, még annyi közönséget sem érdemelt, mint aminő kedden volt a színházban. Az előadás eléggé sikerült amit Komáromi Gizi eleven játékának, Barna Andor, Tihanyi, Kiss Miklós és Tisztái ügyes mókáinak tudunk he. Kéi karbeli színészt: Pogányt és Köszeghyt pompás alakításukért külön is meg kell dicsérnünk

„Szegény . Jonathán“ címszerepében ünnepelte közönségünk Váradit, a baritonistát, jutalomjátéka alkalmával. Három babérkoszorú és sok meleg taps honorálta ennek a buzgó énekesnek sok pompás alakítását, melyet az idei és a tavalyi szezonban láttunk tőle. Jonathánja is eléggé sikerült, bár kissé érdes és különösen a 2-ik folvonásban nélkülözi a szeretetre- méltóságot. A jutalomjáték többi szereplői közül egyedül Kerényi szép hangú Henriettjét kell megemlítenünk, mig Barna Vandergoldja egészen rósz volt és reméljük, hogy a jövőben Hoffman derék ábrázolója igyekezni fog ebben a szerepben is jót produkálni. Barna Mariska Mollyja az ének-részek elejtése foly tán ugyancsak élvezhetetlen. A jutglomjáték élénkítésére cabaret is volt, melyben a zenekar Ackerman színházi karnagy pályanyertes magyaros nyitányával viharos tapsot kapott. A Tihanyi—Komáromi duettet is megismételték és a közönség ezúttal is impozáns tanujelét adta e kedves müvész-pár iránt érzett szimpátiájának. Le Derle Károly Szomor Dani históriáját szavalta el — egy csöppet sem művészileg, — végül pedig egy tánc-produkció és Tisztái ismert kacagó- kupléja zárta be a cabaret programmját.

Én nem űzlek és nem űztelek soha zengő imával; tömjén illattal, meg zsolozsmával. Mert nem félek tőled.

Én nem hívlak én nem hivatalak soha két- ségb'esett hanggal, mint az, aki gyáva neki-rohanni, ha kell, ezredszer is a százfejü vadnak, a szörnyű Életnek.

Te hatalmas vagy, én meg csak parány, mégis j azt mondom: leszámolok véled. Leszámolok; igen.

No nem most, ó nem, hanem ha majd egyszer j el fogsz jönni értem.

Hogyha eljösz értem, ne gondold, hogy velem oly könnyen végzel, mint más halandóval.

Nem, nem fog elszállni a lélek belőlem egy parancsszavadra, mint már azt megszoktad a földi lényeknél.

Harcolni, küzdeni, vívni, viaskodni fogsz velem akkor, mig aszott homlokodról gyöngyözni fog az, j amit te ezelőtt sosem ismertei —: a kin verítéke. . . .

S a mig majd te kezeddel izzadságod törlőd, azalatt én titkon egy szörnyű kacajjal kiröpitem lelkem . .

Bolygási ösztön.

Latod-e ott azt a halvány csillagot, mily szelíden pislog, milyen szendén fénylik, mint igazi szépség, kinek idomait, édes zsüziségét fátyol takarja.

Látod-e amottan azt a csillagot? Ott szeretnék élni veled édesem.

Olt nem volna köztünk annyi szörnyű mélység s annyi égig érő hegyóriás, melynek puszta láttán meging az akarat, megroppan a gerinc.

Látod-e amottan azt a csillagot ? Ott szeretnék élni veled édesem.

Ott a meddő küzdés erőm nem rabolná s ajkad csókjaiból nem rabolna az Élet. — Mosolyognának csupán azok, hogy valaha csontos ujjaival Lnyitett a gond.

Látod-e amottan azt a csillagot? Ott szeretnék élni veled édesem.

Ott éltünk egyetlen meleg mosoly volna. Csak nagy-néha simánk. Mikor egy-egy gyermek először gagyogná el a nevünkét és egy-egy unoka meg-meg- simogatná fehér hajunk.

Látod-e amottan azt a csillagot? Ott szeretnék élni veled édesem.

S ott ezredek múltán csillagos éjjelen unokáink közül egy szarelmes leány legényére figyel. Az a földre mutat s a fülébe súgja :

Látod-e amottan azt a csillagot? Ott szeretnék élni — veled édesem. . . .

d) a családi tekintetekből vagy a tanitóképezdei tanulmányok befejezhetése céljából való szabadságolás iránt, valamint végre

e) az egyévi tényleges szolgálat kedvezményének megadása iránt benyújtott kérvények elintézését.

2. A folyó 1907-ik évi ujoncállitásra az 1886 ik 1885 ik és 1884-ik években született hadkötelesek vannak felhiva.

3. A sorozásra felhívott hadkötelesek közül, a keresetképesség tekintetéből megvizsgálandó férfiak, rokonokkal együtt, a föntebb kitűzött időszaknak minden egyes napján, csak annyian jelenjenek meg, a hányra nézve az ujoncállitási eljárást el lehet végezni e célból a következő napirend állapittatik meg, úgymint :

Április hó 8-án reggel 8 órakor a Szatmár- Németi és Szatmárhegyen illetőséggel bírók, az első korosztályba tartozók, az 1886. évben születtek, ugyan az nap délelőtt 10 órakor a második korosztályheliek azaz 1885. évben született hadkötelesek tartoznak megjelenni.

Április hó 9-én reggel 8 órakor a Szatmár- Németi és Szatmárhegyen illetőséggel bírók, a harmadik korosztálybeliek azaz 1884. évben született állitdskötelesek tartoznak megjelenni.

Ugyan az nap délelőtt 10 órakor azon idegen illetőségű itt tartózkodó állitáskötelesek tartoznak megjelenni, a kik részére az 1889. t.-c, végrehajtásara