Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)

1907-03-13 / 21. szám

XI. évfolyam. ár. 1907. március 13. Szerda. 21. szám. sz FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATNIÁR-NÉMETI-I IPARÍ HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. UAPVEZÉK: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: , SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. | FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utea 1#. ===== Telefon-szám 80.==. Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizeteadók. népet pedig ebben boldognak és megelégedett­nek láthatnék. Ennél szebb óhajtása szivünk­nek úgy sem lehetne most március idusán! Dr. Márk Ferenc. A törvényhatóság közgyűlése. Szatmárnémeti sz. kir. város törvényhatósága március 11-én, d. u. 3 órakor, dr. Falussy Árpád fő­ispán elnöklete alatt tartotta meg havi rendes köz­gyűlését. Polgármesteri jelentés. A polgármesteri jelentésből kitűnik, hogy a vár­megyei és városi úthálózat kiépítésénél a város ér­dekei méltó figyelemben fognak részesülni; a szat- raár—mátészalkai vasút céljaira a vármegye által a pótadó terhére megszavazott 200,000 K hozzájárulás jóváhagyás érdekében a kormánynál a polgármester személyesen' fog közbenjárni és hogy az adóhivatal behelyezése érdekében a tárgyalást újból felveszik. Felemlíti végül a jelentés, hogy az uj közkórház fel­építési idejére a szatmári irgalmas rend napi 1 K 20 f ápolási díjért 15—16 beteget saját kórházába fel­vesz, ami betegenkint a városra napi 30 f nyereséget jelent s ezért a rendnek a polgármester köszönetét indítványoz. A jelentést egyhangúlag elfogadták. Lelkészválasztás. A németi üresedésben levő gk. lelkészi állásra a munkácsi gör, szert, püspökség 3 pályázót jelölt, u. m. : Mitrovits Elek esperes, nyirpilisi lelkészt, Gönczy Antal esperes, nagy-peleskei lelkészt es Petrik Jenő lehóci lelkészt. A szavazást a főispán elrendelvén, Mitrovits 1 szavazata ellenében Gönczyt 56 szavazattal lelkészszé megválasztották s az elnök ily értelemben mondta ki a határozatot. Március idusán. Eseményekben és változatokban gazdag i történelmi életünknek eme nevezetes forduló- | pontjához ismét elérkezett magyar nemzetünk, j A haza minden hü fiának szive melegebben : dobban, valahányszor csak visszagondol az j 1848-iki korszakalkotó eseményekre. Szent lán­gok: a szabadság, egyenlőség, testvériség láng­jai hevitik a honfiúi sziveket, amikor csak e meseszerü időkre emlékezik. Azonban mégis egészen másnemű érzések közt ünnepli meg március idusát a mi népünk. A szép álom, e hazát szabadnak és független­nek látni . . . teljesülni fog. Azok az eszmék, melyekért a hősök, közel hat évtizeddel ez­előtt, szavak hatalmas rianásával esküdöztek: »tovább rabok nem leszünk«, — mindig erő­sebben ejtik foglyul a lelkeket és egyengetik az utat: az erős, szabad és független Magyar- j ország felé! A mi eddig csak egy szép, csalóka í álomnak tűnt, fel előttünk, valóra válni kezd. Mily végetlen különbség ma és egy röpke év­vel ezelőtt! Akkor csüggeteg lélekkel néztük hazánk törvényes jogainak kíméletlen, durva kezekkel való rombolását; ma pedig a legfőbb j törvényhozó testületben számban is többséget \ nyert az a párt, metvnek munkálni kellene egy j szebb és boldogabb jövőt. Elérjük már e dicső korszakot, e várva- I várt időt? Az álom valóra válik-e, vagy csak j csalóka fény s gyermekes ábránd marad az egész? Egy durva tavaszi fagy nem dermeszti-e el, s nem öli-e meg minden reményünket, mely- lyel népünk jövője elé néz? Támad-e csakugyan uj hajnal nemzetünk egére sötét éj után, hogy a szabadság örök­zöld fényével világoljon népünk előtt? Vagy pedig a sötét reakciónak gonosz szelleme csi­rájában elfojtja azt, amire e nép vár s ami nekünk nagy és dicső? — Nem rombol­ja-e azonnal szét egy zsarnoki kéz a sza­badság és nemzeti függetlenség ama hatal­mas várát, melyet nagyjaink lázas tevékeny­séggel építenek, hogy legyen az ezután állandó lakhelye is nemsokára azoknak az eszméknek, melyek boldogítani képesek egy egész nemze­tet ? Villamos eged minden ostorával sújts le azokra itélőbiránk, akik a hazafiul kötelességek­ről megfeledkezve, hitvány árucikknek tekintik e hazát! Akik idegen isteneknek szolgálva, ön­érdekük mindenek felett való. A reakciónak sötét szelleme pedig, mely most is ott settenkedik a szabadság temploma körül, s mely gonoszul vi­gyorogva néz, hogy mikor tiporja porba ádáz és undok munkája a szent zászlót, melyre a haza függetlensége felírva van .... Oh sem­misítő meg Isten, magyarok Istene, hogy szé­gyenüljenek meg ők. Nekünk pedig, kik előtt drága e hazának minden porszeme, vajha engedne az isteni gondviselés még elég időt, hogy e hazát való­ban függetlennek és szabadnak; a magyar TARGA. Kossuth. Egy név, melyben összegyűjtve minden, Mi a magyarnak szent, dicső, nemes, Amelytől égő szikra kél a szivben, Melyet Glió büszkén könyvébe fest, Amely örökre fénylik, mint tejut, Melytől a sir megrezdül és kitárul . . . . Regélve hazárul, élő szabadságrul, E név, e szó, e büvige : Kossuth! Ha felharsan az emlék harsonája, S mint végitélet űzi a halált. Világosul a sírok éjszakája, Kél a halott, ki küzdve sírba szállt. S temetőnkben mozdul ott is a hant, Hol elhagyott a szó : »leborulok« .... Hol lelkesedés szült örök jogot, Hol nagy Petőfi hirdeté a tant. E sir a szív, minek ha keble dobban, Érzi e hon: Kossuth még nem halott. S mit ő kiálta, tudjuk százszor jobban, Szabadságunk s magyar hon győzni fog! Mert müve szikla, mely rendithetlen, Rátörve bár az önkény tengere. S rásujtna bár az ármány menyköve, Dacol habok, dacol villámok ellen. És szent e sir, mint Mekkának sziklája, Mely üdvöt ád annak, ki nem remél S kit elnyomott a búnak éjszakája, Érintésével uj életre kél. Szentelt porát kavard lel lágy zephyr S hullajtsd fejünkre, mint tüznyelveket, H így mind érezzük hő lehelleted Nagy lélek. Élsz, bár elfedett a sir. Neved, ha mondjuk, hőn imádkozunk S ma hallgat rá a szabadság istene. Feszül a kar, ha csak rád gondolunk Szivünkben ébred Árpád szelleme. Szellő, ha kél reád, áldást lehel, A nap ha kél. körülted glóriát fon. S porában is áld üdváhitón Szent szód szülötte a »kétszázezer«. Igaz szó: »Pokol kapuja sem . . . .« — Keljen bár mind fel vészes angyala — Nem győzhetend a lelkes szittya népen, Legyen bér éj, fenn fénylik csillaga. Ébredjen bár az önkény zordon réme Szent lobogónk a porba sújtja ezt, Hisz1 rajta, mint ördögűző kereszt Ragyog neved, aminek örök a fénye. Tévelyegtünk . . a Te elméd volt a fáklya, Mely megmutatta az igaz utat, Aludtunk ... ám szavadnak harsonája, Haló testünknek uj életet ad. Tiprott szavunk feledt.eté jogunkat, Te megmutattad tennünk mit szabad, Ki tört honunknak újra üdvöt ad, Az ut, az élet, az igazság Te vagy. Dr. Csongor Gergely. Feleségemnek. Nincsen a világon Drágább kincs Tenálad; Aranyért, gyémántért Oda nem adnálak. . . . Az arany, a gyémánt A fösvénynek drága: Bírnék bármenynyivel, Volnék — szegény, árva. . . . Csenger, 1906. Baka Elek. zámtalan hála és elismerő nyilaikozat bizo- nyitja, hogy a » biztosan ható szer fog- 68 fej­fájás, rheuma, köszvény, csúz és idegfájdalmak, oldalszurás, , inak és izmok merevsége ellen. CSÚZ“ 6S kÖSZYény-balZSam Egy üveg ára 9 korona. Kapható: BARTÓK LÁSZLÓ drogueriájában és bármely gyógyszertárban. 6 koronás megrendeléseket a pénz előleges beküldése mellett bérmentesen szállít a készítő: FRIED SÁNDOR Öcs. és klr. fensége ________________József Főhercegéhez ......z—: címzett gyógyszertár BU DAPEST—RÁKOSPALOTA.

Next

/
Thumbnails
Contents