Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1907-03-10 / 20. szám
FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI A R: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. UAPVKZÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ.- — FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS. SZERKESZT9SEG ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. :~L~" " Telefon -szám 80. Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. Válasszatok! Meg van az uj koalíció. A néppárt szivecs- kéjében felébredt a régi nagy-fene szerelem s ismét egy gyékényen készül árulni a nemzetiségekkel. Gyönyörű kis komédia lesz igazán: a néppárt és a nemzetiségek szélmalom harca az Apponyi javaslatai ellen. íme, a >társszerzők!« A néppárt írja a texlust s a nemzetiségek szolgáltatják majd hozzá a melódiát. Pokoli élvezel; valóságos kéj-zsivaj-őrj! . . . Apponyi közoktatásügyi javaslataival, — melyek rövidesen a Ház szőnyegére kerülnek, — nagyon rá talált lépni a Zichy—Molnár és a Metianu urak tyúkszemére. A javaslatok még csak a szakbizottsági tárgyalásokon mentek keresztül, de a Ház két kebelbarát-frakcmját már fölsrófolták alaposan. Köpi a markát erősen jó előre a néppárt is, a nemzetiségiek is. A javaslatok egyiknek sem tetszenek, egyiknek sincsenek szája izére és sorompóba lép ellenök mindkettő. Nagyon helyes! Ennél jobb ajánlólevelet, ennél kedvezőbb s hízelgőbb előítéletet a föld alól se tudott volna előkeresni Apponyi se a maga, se a javaslatai számára, mert ez az előzetes berzenkedés a legfényesebb bizonyítéka annak, hogy a javaslatokban a liberalizmus és a magyar nemzeti szempont győzedelmeskedik. Nos ime, az Apponyi liberalizmusától megborzong s iudbőrössé lesz a reakció és »égszakadás«-t ordít valamennyi — iá-nu .. Pedig hát Apponyinak van igazsága. Á néppárt az iskolák dekrisztianizálását látja a javaslatokban s terhűkre rója, hogy a felekezeti iskoláktól minden segélyt el lehet vonni, ha a községnek olyan állami iskolája van, mely befogadni képes az összes községbeli tankötelezetteket. Fél és veszedelmet lát abban, hogy a néptanító anyagilag a lelkész mellé emelkedik, mert ez tönkre teszi a lelkész tekintélyét, ha csak már most a lelkész javadalmazását is nem növelik. Szóval, a néppártból a religioná- lis reakció beszél ép úgy, mint a nemzetiségiekben meg a nacionalis reakció mérge forr. A nemzetiségiek ugyanis attól félnek, hogy a nagyobb javadalmazás olyan újabb nagymérvű terhekkel fog rájuk nézve járni, hogy annak képtelenek lesznek eleget tenni s igy elvesztik iskoláikat, akkor pedig leomlott utolsó mentsváruk is s a magyarosodás többé feltartóztatIrta: Dr. Vizsolyi Manó. hatlanu! halad előre s egy jó évszázad alatt nemzetiség volt, — nincs. Legnagyobb sajnálatomra nem tudok osztozni az uj koalíció aggodalmában Ellenkezőleg: nekem siker és öröm, ami nékik kudarc és aggodalom. Mert, ismétlem: Apponyinak igaza van. Igaza van akkor is, mikor diadalra viszi a liberalizmust s igaza van akkor is, mikor nemzeti színbe öltözteti javaslatait. Nagyon helyes, hogy a közoktatási politikában a jövendő nemzedék egészének érdekeit vette számba s nem engedte a felekezeti vagy pláne nemzetiségi szempontot ennek rovás'ra túlsúlyba jutni. Elvégre is az iskolában a tudományt kell tanítani és tanüini. nem a hitet, nem a vallást, A tanító feladata a tanítás, nem a prédikálás Az iskola a tudományok otthona, az istenségé a templom. A tanító vezesse be az általános műveltség ismereteibe a tanulót, neveljen jellemei, s honpolgárt, a szülők és a pap meg istenfélő, vallásos embert. Az iskola neveljen magyarokat, a templom katolikusokat, reformátusokat, z-idókat, vagy tudom is én miket. Épp ezért az ideális végcél a közoktatásügy teljes államosítása. És az Apponyi javaslatok egy lépést jelentenek ez ideál felé. Ami pedig a nagyobb javadalmazást illeti: igazán nem sajnálunk a nemzet napszámosaitól semmit. Az a végtelenül nagy türelem, igénytelenség és önmegtagadás, melyre egy néptanítónak szüksége van, a kenyérkeresetnek ez az egészséget emésztő vér-verejtékes módja, ezrekkel se volna kellőleg dotálva. Éppenséggel nem látjuk hát a plébános urak tekintélyét csorbulni azzal, ha a tanító ur pincéjében is lesz egy hordó borocska és a tanitó ur kéményében is füstön lesz egy pár sódar. Az emberiség szempontjából véve: a tanitó hivatása ép oly ideális, nagy és fontos, mint a papé; sőt a nemzetállam szempontjából még nagyobb és fontosabb. Hisz a tanitó olyan, mint a termékenyítő esőteli felhő, mely mig az ifjú lelkek fogékony talaját megtermékenyíti, maga megsemmisül. Sőt a két foglalkozást, a tanitóét és a papét arányba állitva úgy találom, hogy amily arányban sorvad hivatása teljesítése közben a tanitó, ép olyan méretű arányban ereszt tokát a plébános ur. Az én cigánypannai kemény szivem hát sehogyse tud ellágyulni, ha a főtisztelendő uraknak az Apponyi javaslatok okozta »szánalmas« jövő helyzetére gondolok . . . A nemzetiségi óbégatások meg éppenséggel nélkülözik még az igazság leghalaványabb látszatát is. A nemzet-államnak nemcsak joga de kötelessége, hogy a jogrendszer korlátain belül, minden eszközt felhasználva, minden egyes pillanatot kihaszi álva, nemzeti mivoltának érvényt szerezzen. Nemcsak joga, de kötelessége a nemzet-állam kormányának, hogy erős kézzel rombolja le azokat a védsáncokat, melyek mögül nemzeti mivolta és államisága ellen évtizedek óta legkíméletlenebb ellensége a legvakmerőbb támadásokat intézi. Magyarország a magyaroké. Árpád karddal a kezében hódította meg ezt a földet, itt hát az ő ivadékai rendelkeznek. A magyar nemzet-államnak érvényesülnie kell; ki kell épülnie az egész vonalon, mindenütt. A közoktatás teljes nemzetivé tétele akkor annál kevésbé maradhat el s hagyhaió a mindenféle iá-nuk kezei között. Minden mi ennek ellentáll, ellentszegül: elpusztítandó, lerombolandó. Apponyi hát csak kötelességét teljesiti, mikor javaslataival az első csákány-ütést méri a nemzetiségiek lebontandó védbástyafalára. Csak rajta! Toporzékoljanak csak azok, kik a jövő nemzedéket nem lesznek képesek sötétségben, hazugságban és magyargyülölettel telitve nevelni. Meghisszük, hogy rosszulesik a régi eldoradóból kihurcolkodni, — de nem tehetünk róla. Itt a legfőbb ideje, hogy a sötétség és ma- gyargyülölot kiköltözzenek az iskola szent falai közül s oda a modern felvilágosultság liberalizmusa és a nemzeti öntudat büszkesége vonuljon be. Az én (ismét csak) cigánypannai jégajkaim nem nyílnak hát panaszra ha azt látom, hogy az állam nem hajlandó tovább a maga pénzén hűtlen, ádáz ellenségeket nevelni — maga ellen. Sőt nem tudok panaszkodni akkor sem, ha az Apponyi javaslatok törvénynyé válta után a nemzetiségek csak úgy fognak tudni iskolákat fenntartani, ha kevesebb jut államellenes izgatásokra. Hiába hát, jó urak minden ! Nem fog célhoz vezetni az a rég csak pislákoló, de most újra fellángolt szerelem se, melynek érdekközöszámtalan hála és elismerő nyilatkozat bizonyítja, hogy a j’jj biztosan ható szer fog- és fejfájás, rheuma, köszvény, csúz és idegfájdalmak, oidaiszurás, , „ , inak és izmok merevsége ellen. CSÚZ" 6S kÖSZYény-balZSam Egy üveg ára I korona. Kapható: BARTÓK LÁSZLÓ drogériájában és bármely gyógyszertárban. 6 koronás megrendeléseket a pénz előleges beküldése mellett bérmentesen szállit akészitő: FRIED SÁNDOR öcs .és klr. fensége — József Főhercegéhez címzett gyógyszertár BUDAPEST—RÁKOSPALOTA.
