Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-02-18 / 14. szám
zatmár, 1906. S ZA TM Á RN ÉMETI Február 18. mentelienes kormánynak kezében s szabad rendelkezése alatt állottak. Nem volt a nemzet ellenes kormány előtt semmi akadály, az állami bevételek elköltésében. Maga intézkedett egyenesen, közvetlenül. Nem volt s nincs olyan intézmény, oly közben álló valami, közte és a kassza közt, mely őt, t. i. a kormányt a pénzhez nyúlásban gátolná és annak felhatalmazás nélküli elköltésében akadályozná. — A pénzügyminiszter utalványoz, az egyes szakminiszterek szintén s a pénztárak fizetnek: az állami számvevőszék pedig tűrni kénytelen ezt s ha látja is a visszaélést — nincs módjában gátat vetni, a kiadásokat, mint szabály- és törvényellenes kifizetéseket idejében nehézmé- nyezni. Nem tehet jelentést sem az országgyűlésnek; mert az nem ül együtt. — Egyszerűen csak az elkönyvelések technical munkáját végzi. Nincs azonban módjában a kormányi bűnös visszaélésnek ide jében gátat vetni. A törvényen kívüli s költségvetési törvény nélküli állapot tart tovább. A nemzetellenes kormány aztán vigan garázdálkodik tovább, mig a nyilvánvaló törvényellenes cselekedetek miatt a felháborodás hullámai a trón zsámolyáig fel nem csapkodnak. A kegyvesztés bekövetkezik ugyan; de már addig az ország értékei, a honpolgároktól beszedett és egyéb állami jövedelmek el lettek tékozolva a nemzet akarata és célja ellenére. Ez a helyzet azért van. mert a kormány egyenesen a kezében tartja az állami bevételeket s mint keze alatt levőkkel szabadon, akadály nélkül rendelkezik. Más lenne azonban a helyzet, há a kormányok s a pénztár között lenne egy intézmény s annak élén s kebelében férfiak állanának, mint a nemzet olyan bizalmasai — a kiknek tudta, beleegyezése, felhatalmazása s főleg utalványa nélkül az egész kormány és illetve az egyes szakminiszterek az állami értékekhez, pénzhez nem nyúlhatnának — a felett nem rendelkezhetnének semmi körülmények között. Ha tehát a jelenlegi rósz helyzet jobbra lenne fordítható, önként következik, hogy a kormány s a pénztárak közzé ezen akadályt, törvényes, hatályos intézmény alakjában közbe kell állítani. — Ez a kormánynyal szemben ledönthetlen akadály, ez a törvényes, hatályos, az alkotmány nagy hézagát kitöltő közintézmény lenne szerintem : a »magyar állami kincstárörség « —- Ezzel a címmel illetve névvel jelölöm én az általam vélt alkotást. - A szerencsésebb, találóbb elnevezést szívesen elfogadom. Szent-koronánkat őrzik — a korona őrök — a korona őrség. Milliókra menő állami értékeinket, a közjövedelmeket, befolyt adókat, — melyek az állami pénztárakba, végül a kincstárba folynak; őrizni, felügyelni szintén kell. A kik e feladatot teljesítenék, nevezem én kincstár-őröknek s a melléjük osztandó személyzetet, velők együtt, kincstárőrségnek. — Eny- tiyit az elnevezésre vonatkozólag. Ezt előre bocsátva, én szükségesnek tartom s javaslatba hozom a kincstárőrség felállítását; — törvényszerinti szervezését. A kincstárőrség intézményének céljául megjelölöm az állam számvitelének ellenőrzését, a kül'ség© vetési törvény végrehajtásának megindítását, a végrehajtás folyamán annak ellenőrzését — az egyes tárcák számára megállapított ö.-szegeknek a szakminiszterek részére utalványozását, a törvényen kívüli állapotban vagy költségvetési törvény hiányában vagy az országgyűlés együtt nem létében az állami értékeknek egyenes megőrzését, — törvény ellenes kormánynyal szemben a nemzeti közvagyonnak állami jövedelmeknek, adóknak megoltalmazá át. s bizonyos cimü kiadások visszatartását, ellenben már a nemzetre nézve előnyös, kötelező kiadásoknak ex- lexben is egyenesen a pénztárakra utalványozását és j kifizettetését. Ezen céllal és rendeltetéssel s illetőleg ilyen feladat kitüntetésével a kincslárőrség csendes, alkotmányos időben, költségvetési törvény létekor ellenőrző intézmény, ex-lex idején védő intézmény és az t államkincstárt elzáró olyan alkotás lenne, hogy ennek beállításával törvény-ellenes kormány előtlrak s fzólva egy kulcscsal az összes állami pénztá ugy- m tga a kincstár összes értéktartálya be volna csukva. Az állami számvevőszéknek az ellenőrzésnél a számonkérés, az utólagos megszámoltatás a feladata, de arra nem képes é? nem jogosult, hogy előzetesen gátat vessen a jogtalan kiadásoknak, hogy a bevett értékeket megőrizze, megoltalmazza, hogy pedig a számvevőszék az utalványozásba befolyjon — vagy épen utalványozzon, az nem volna és nem is'szabály- szerü. Ezért szükséges az érték védő és a kiadások utalványozására nézve egy külön álló hatóság, — a kincstárőrség E kincstárőrség felhatalmazó utalványa nélkül a szakminiszter kiutalást, fizetést érvényesen nem tehet s ha mégis rendelkezni mert volna az állami pénzzel, érlékekkel, — közönséges fenyitő törvénybe üiköző s a szerint minősíthető bűnös cselekedetet követne el. Törvényes kormányt a kincslárőrség felállítása s létezése, működése, nem feszélyezhet, sőt az intézmény a törvényes kormánynak előnyére van, mert reá felülről presszió nem gyakorolható bizonyos kiadások kicsikarására; ellenben az alkotmányellenes s I parlamentellenes kormány egyszerűen lehetetlenné I van téve, mert az ilyen kormánynak egy fillér sincs rendelkezésére bocsátva s az az ország értékéhez, a nép verejtékes adójához nem férhet. Mert törvényellenes kormányt a végrehajtó hatalom az állami jövedelmek teljes elvonása folytán ■ nem tarthat fenn, — az ilyennel szerencsét próbálni, j népet nyomorgatni — nem fog, de sőt a leggyorsabb ütemben igyekszik a törvényes, alkotmányos állapot helyrehozásáraKét. koronaőr őrködik a szentkorona felett. Ez nemzeti szimbólum, szentség, megbecsülhetetlen nemzeti kincs — eszményileg, anyagilag véve azonban aránylag csekély a becs értéke. A pénztárakban levő I értékek azonban a kincstárban milliókra rúgnak. Az ellenőrzés kezelése dolgot ad, nagy felelősséggel jár. Két kincstár őrt ezért javaslok. A kincstárőrség dől- j ga kevesebb mint a számvevőszéké — ezért a sze- ! mélyzetét a számvevőszék személyzetének fele szá- i mában vélem alkalmazhatónak. A két kincstárőrt miniszteri rangba helyezendő- nek tartom, az állás nagy fontosságára s a rendki- J vüli felelősségre tekintettel. Mindkettő a nemzet választottja s bizalmasaként ' tekintendő s a melléjök osztott személyzettel, mini kincstárőrség, mint alkotmányosan létrehozott nemzeti közhatóság, az országgyűlésnek lenne mintegy állandó helyettese, mely őrség van és működik akkor is, ha nincsen országgyűlés, ba nincs is az összehiva vagy nem tart és nem tart fiat üléseket. Ezért javaslom az életfogytigtartó időre szóló választást, hogy az őrség j állandósitása ezzel is eszközöltessék ; Minden további indokolás nélkül az alkotandó ' törvény-javaslat (vázlatos) tervezetét csatolom. Parag- ■ raphisálva, szakaszokra osztva azért Írtam le a ja- í vaslatot, hogy abból inkább feltűnik, hogy mint és milyen alakban vélem én a kincstárőrség létesítését és szervezését. Egy, az eszmét csak felvető egyszerű inditványnyal talán nem tudtam volna azt kellőképen s eléggé elképzeltetni. A tervezet épen nem részletes kidolgozás. Csak az eszmére, a gondolatra irányítja a figyelmet. Megvalósítás esetén az alkotandó törvénynek összhangba kell hozatni a miniszterekről, áz állami számvevőszékről az állatni számvitelről (1897 XX. Ic.) hozott törvényekkel s az őrség ügyvitelét, kezelési eljárását tartalmazó törvénynek is meg kell alkottatni — egyidejűleg. A kincstárőrség létesítése és fentartása nagy ösz- szegbe kerül. De a felállítás és fenntartás költségj mint kiadás elenyészően csekély a nyerendő anyagi és er- 1 kölcsi előnyökkel szemben s azon alkotmánybiztosi- ' téki szempontból véve, hogy a nemzet összes értéke védve, oltalmazra lesz az uj intézmény létesítése által. 1 Erre az alkotmányos intézményre szükség van a IVlszámszék mellett és azon kívül is. Ezért velem fel az eszméjét s hozom javaslatba a kincslárőrség felállítását. Csoniay Imre. J * Ellenzéki laptársainkat kérjük, hogy a je- jcn cikkünkben közölt indítvánnyal s javaslat 1 tervezettel foglalkozzanak és véleményüket arra vonatkozólag szíveskedjenek nyilvánítani. Színház. Szerdán este nagyszámú közönség előtt a kasz- szadarabbá vált »Gül-Baba« operettet jáfszottá k. Az előadás, az első felvonás vontatott menetétől eltekintve, elég jól sikerült. Mindazáltal ma is elmosódott Váradi alakítása Ali basa szerepében. Egy szenvedélyes, gőgös török főur tipikus alakját kellene bemutatnia. De még külsőben sem igyekezett ezt az illúziót kelteni. Két Ízben tettünk már megjegyzést erre nézve. Kétszer tettük szóvá azt a nem valami fontos, de jellemző dolgot is, hogy Ali basa kezébe egy ringy-rongy rozsdás kardot adnak, olyat, amelyet már a házaló sem vesz meg. Mindenki látja azt a rettenetesen rozsdás kardot, amint Ali basa vele hadonászik az erői villamfénynél, — s talán dicsérettel halmozzák el a direktor ur szép felszereléseit? Ez is mulatja, hogy a lapok megjegyzéseit komolyan nem veszik. Nincsen, aki a darabok Ízléses kiállítására és helyes előadására felügyeljen, s tekintélyt tartva a kulisszák birodalmában, egyes szerepek mikénti alakítására, a lapok megszívlelni való megjegyzéseit is figyelemben tartva, különös gondot fordítson. Itt »csak azért sem !« elvvel állunk szemben. Sajnáljuk bár, de tudomásul vesszük. Csütörtökön Tisztái Miksának, szinészkedése 25. évfordulója alkalmából »jubiláris« jutalomjátéka gyanánt »Stern Izsák, a házaló« cimü tákolmány került színre. A darab 4-ik és 5-ik felvonása közzé »Tarka színpad« volt beillesztve, nagy, még túlságosan is natty a műsorral. Úgy látszik, ez vonzotta leginkább a közönséget, amely zsuffolásig megtöltötte a színházat. Érthető, hogy ezen az estén Tisztainak jó kedve volt, látva a zsuffolt házat. (Bár ma nem igen kapnak a jutalmazottak valami nagy százalékot a jövedelemből Lejárt az anyagiakkal bár küzdő, de mégis jószivü direktorok kora.) Tapsolták és éljenezték, amennyire e gyenge darabban és gyenge szerepben'lehetett.Babérágakat is kapott ; a menyezetről »öt pecsétes levél« szállott alá. lény az, hogy a »jutalomjátékok« alkalmával a szinház mindig zsuffolva van. Miért ne lehetne tehát jó darabokat, szép darabokat választani a »jutalma- zottak«-nak, vagy választatni velők. Ez a »Stern Izsáki is milyen fércelmény. Ha már a publikum olyan nagyon kedveli a julalomjátékokat, használjuk ki ezt a körülményt is igazi műélvezetet nyújtó darabok szinrehozatalára. Most pedig térjünk át a darabba beillesztett »Tarka színpad« ra. Jászai Olga »Függöny megetu cimü vig monológot adott elő legelsőnek. Ezt a számot nem kellett \olna előre tenni, mert a közönség sokáig azt hitte, hogy a magánjelenet a darabbal van összfüggésben. Különben pedig Jászai igen ügyesen adta elő a monológot. Utána Richter Pál hegedűszólója következett: „Zigeunerweisen“ par Pablo de Sarasata. A szólót a zenekar kísérte Richtert babérkoszorúval tisztelték meg. Jatt ka nagy tetszést keltett s a sürü tapsokat a művész szép magyar zeneszámmal hálálta meg. A műsor harmadik pontja Rajz Irénke csinos »Adagio« tánca volt. Váradi Márton a „Két veréb“ cimü műdalt énekelte el. Az ének néhol igen halk volt, de mindaz- által tetszéssel fogadták. Kerényi Adél »Hoffmann meséi«-bői a .Nagy sriá“-t énekelte. Hangja tiszta, erős és csengő volt, futamai könnyedekés kellemesek voltak A nyújtott műélvezetért az egész közönség megtapsolta. Tihanyi Vilmos és Radnai Zsúzska a »Modern gyerekek« cimü tréfás bohósággal mulattatták a közönséget. — Harkányi Gizella »Napernyő« kupiéja is elég jól sikerült, a táncától eltekintve. Rajz Irénke és Szőreghi »Japán Cake-Walké-t táncoltak együttesen, Kállai Kornélia énekelt ezután a Bánya mester-operett eból való »Ariá«-ja színvonalon állott. — Tihanyi mint »Lillle Tich« exotikus tánca után oláh táncot lejtettek Kövessi J., Tisztámé, Kiss Eszti, Balogh B., Vécsei Emil. A táncot ügyes szakértelemmel Vécsei tanította be. Ez a részben felette könnyed élvezet, már soknak is látszott. Utána folytatták a darabot, amelyet hamarosan lenyakaztak. Pénteken telt ház nézte végig zónában »A csöppség, eléggé sikerüli, előadását. H I R E K. A szerkesztőségből. Felelős szerkesztőnk távollétében a szerkesztésért a felelősséget Csomay Győző vállalja. Az aradi és Csanádi egyesült vasutak czementgyára m GURAHONCZON —— szállít lassan vagy gyorsan kötő mely a magyar Mérnök és Építésze1' Egylet altul megszabott normáiiákat 70—80 %-al felülmúlja. — Továbbá elad saját rendszere szennt készült szabadalmazott hornyolt czement-tetöcserép gyártó qépeket melyekkel tetőcserep szükséglétét fakereskkedők, vállalkozók, gazdálkodók házilag állíthatják elő A készítés pár nap alatt megtanulható, a gépek hordozhatók, a cserepek szabályosok, könnyűek, jól fednek és nagy szilárdságuak
