Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-02-11 / 12. szám
Szatmár 1906. SZATMÁR-NÉMETI Február 11. Ám nincs okunk btzni benne, hogy az osztrák hatalom észre tér. Igenis, tovább hencegni és erőszakoskodni fog. Sok keserűséget fog még Magyarországnak okozni. Igazainkról le nem mondunk. És ha már elég volt, a végső eszközökhöz is hozzányúlunk ! Számoljon mindenki tetteiről az örök biró itélőszéke előtt! Uj szabadságharc. Az országos függetlenségi és 48-as párt egyik nagyon tevékeny tagja, Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő, a fenti címmel könyvet irt, amelyben tárgyalja a nemzeti nagy küzdelmet. Egyrészről a küzdelem meddőségének okait fejtegeti másrészről azokról a módokról és eszközökről ir, amelyek a küzdelem kikere függ. A nagyon érdekes mü több fejezetből áll. Itt közöljük az utolsó fejezetet, amelyben a szerző, könyvének tartalmát összegezi. A mü megrendelhető a szerzőtől: Budapest, »Független Magyarország, napi lap szerkesztősége utján. Ára 2 K.; 20 f. a postaköltég. * A célunk: Magyarország függetlensége. Nemcsak és nem elsősorban a közjogi függetlenség, hanem egyúttal a magyar faj ereje, nagysága és hatalma. Az Ausztriától való különválás, vagy a vele való kapcsol at nem döntő e kérdésre nézve, ámint hogy a függőség, vagy a függetlenségre nézve nem a közintézmények puszta létezése, hanem azok kezelése és nem a felségjogok mérve és tartalma, hanem azok gyakorlása az irányadó. Nem az a lényeg: mekkora a függetlensógi progrcmm, hanem az, minő intenzív erejű a függetlenségi haS. Mert a függetlenségi programmot csak fegyveres forradalom vagy az egész nemzet egységes, országos állandó és a nemzet élet minden irányára kitorjedő, szervóaet utján vívott fegyvertelen alkotmányos szabadság küzdelem valósíthatja meg. A függetlenségi párt programmja mindeddig csak eszmei igazságot képviselt a megvalósítás hite és akarata nélkül. Csak parlamenti többségre törekedett: pedig pusztán parlamenti harc utján csak ott lehet győzni, ahol egynyelvű, egységes nemzet és egyedül a nemzet felett uralkodó király között van küzdelem a jogok megoszlása tekintében. A függetlenségi párt csak parlamenti harcra volt elkészülve és igy a hibás kiindulási pont folytán meglepetés érte: a parlamenti akarat keresztülvitele folyamán belejutottunk készületlenül a szabadságküzdelembe. Ezért hát most utólag is sürgősen kell kettős irányban az alapozást elvégezni: 1. Szervezni kell azonnal a mostani küzdelmet a mostani célra és 2. meg kell teremteni á függetlenségi politika állandó szervezetét a mindenkori célra. A küzdelem szervezése az ellenzéki pártok egyesülését követeli, mert nem egy magyar párt, hanem egy világhatalmi rendszer áll velünk szemben s ezért a megtámadott faj és alkotmánynak védelmében mindnyájunknak egyesülni kell. Szervezni kell a küzdelmet minden irányban. Ki kell építeni a passzív ellenállásnak teljes aktiv hátterét, mert e fajta harcnak csak úgy van értelme, ha igen erős aktiv társadalmi és gazdasági harccal párosul. Bele kell vonni a megyénkén kívül az összes állami szervezeteket is és mind ezt egységesen kell vezetni. A fél küzdelem egész bukás. Ki kell terjeszteni a passzív ellenállást a hadseregre is. Ez hármas irányú: az osztrák-német ku- tonatisztek és altisztek társadalmi bojkottja, 2. a tartalékos tisztek lemondása, 3. és a német nyelv nem értése. A hadsereget csak a hadsereg utján lehet meg- magyarositani. A mostani osztrák hadsereg : ellenségünk. Minden módon lehetetlenné kell hát tenni. Az állandó harc küzdheti csak ki a teljes füg- | getlenségi programmot. Az állandó harc állnndó szervezetet igényel. A függetlenségi politikát teljesen újjá kell szervezni mind a négy irányban: a politikában: a társadalomban, a gazdasági életben és a sajtóban. A politikai szervezet megalákitandó minden községben, okvetlenül minden választókerületben és feltétlenül minden vármegyében. Össze kell hívni és évenkint meg kell tartani a függetlenségi országos nagygyűlést, mely a politikai szervezet betetősése. Ez lássa el országos mandátummal a pártot, válassza még az állandó pártvezetőséget, határozzon a pártprogramra és pártpolitika minden kérdésében, vezesse és irányítsa az agitációt és gondoskodjék az országos párlmozgálmak költségeiről. Sürgősen össze kell állítani és kiadni a függetlenségi névkönyvet, mely tartalmazza és mindenkinek hozzáférhetővé tegye az össze« függetlenségi szerveze- ! tek teljes kimutatását. Ki kell adni évenkint az országos függetlenségi almanachot, mely tartalmazza az év függetlenségi mozzanatainak történetét és a a függetlenségi kongresszus térgyalásainak teljes anyagát. A táisadalmi szervezkedés, társadalmi munka kell, hogy kisérje és alapját képezze apolitikai mozgalmaknak. elvonul. Aa molnár szívesen fogadta a jövevényt s meghagyta leányának, hogy egy kis vacsorát készítsen Mikor a leány aztán az étellel bement a szobába, nagyon megijedt a lovag sötét arcától, fekete szakállától s átható barna szemeitől, annyira, hogy rögtön távozni akart, de apja bent marasztotta, mert ö maga úgy sem sokat beszélt az idegenhez. A vihar megállapodás nélkül dühöngött egész éjen át s a vén malomban sokáig fenn voltak. A lovag sohasem vette le tekintetét a szép fiatal leányról, kit mindegyre jobban megszeretett s végre azzal az ajánlattal állott elő, hogy a leányt nőül veszi s elviszi kastélyába, hol selyemben, bársonyban járhat s vidám napokat élhet. Ez az ajánlat n igyon megtetszett a molnárnak, legott beleegyezett az egybekelésbe s kijelentette leányának, hogy e perctől fogva a lovagot jegyesének tekintse. De a leány ellenkezett, sirt, esedezett apjának, hogy ne kényszerítse házasságra lépni oly emberrel, ki iránt legyőzhetetlen félelmet érez. De a molnár kérlelhetetlen maradt; lehúzta leányának kezéről a gyöngyös gyűrűt, melyet anyjától kapott s átadta a lovagnak az eljegyzés jeléül. Az idegen arra kérte még a molnárt, hogy menyasszonyát már holnap elvihesse magával paripáján. Az apa ebbe is beleegyezett. Mikor kint a vihar lecsillapult, már vriradni kezdett s az apa felszólította leányát, hogy készüljön az elutazásra, mig ő a lovaggal reggelig keveset alszik. Kétségbeesetten sietett a leány kis szobácskájába s mikor az ablakhoz lépett, látta, amint a hableány a tóból kiemelkedett s feléje integetett. Erre hirtelen különös gondolata támadt s gyorsan határozott. — Ha csakugyan el kell hagynom a malmot s benne mindazt, a mit még szeretek, — mondá csendesen — akkor lemegyek a tóba, még sem követem ezt a félelmes embert várába. Virágaihoz hajlott, letört egy piros fuksziát meg egy illatos roztnariu szálacskát, mindkettőt keblébe rejtette, azután elhagyta kamrácskáját; a konyhában a tűzhelyen ült s duruzsolt a sárga macska, ennek fejét megsimogatta, megcsókolta az ajtó kilincsét, mely megett apja aludt s kisietett a malomból a tóhoz. Ott a hableány karjaiba vetette magát, mindketten elmerültek s a viz összecsapódott fe- lettök. Reggel felébredt a lovag, de mennyasszonyát nem látta sehol; összekereste a malomnak minden zugát, még a lisztes zsákokat is mind sorban kiürit- ga.te, hogy nem bujt e a leány valamelyikbe; hasztalan, nem volt az sehol. A lovag megunta végre a sok keresést és várakozást, haragosan felült paripájára s elvágtatott, miközben a gyűrűt szitkozódva húzta le ujjáról s az ulszéü bokorba dobta. A molnárnak sok munkájába került, a kiszórt lisztet ismét zsákokba rakni s őrletői aztán nagyon csodálkoztak azon, hogy kenyerök meg tésztájok úgy. recseg, mintha mind kővágás után őrölték volna Bizony, mert a molnár nem tisztíthatta ki a homoktól. A gazdasági szervezés a legfontosabb és mégis a leghiányosabb. Pedig a függetlenségi programm és magyar faj nagysága csak életerős gazdasági szervezeten és hatalmon épülhet fel. Eddig a függetlenségi politika csak érzelmi politika volt. Nem győzhetett az erő hiánya miatt, Az osstrák politika; érdek politika volt. Ezért nem sikerült soha egészen kiirtani. Hogy tehát győzhessünk: teljesen ki kell építeni a függetlenségiJpolitika gazdasági hátterét. Az érzelmi politikát az érdek alapjára kell áthelyezni. Meg kell csinálni az országos függetlenségi sajtószervezetet, mely a megválasztandó sajtóbizottság útmutatása nyomán és az országos függetlenségi sajtóiroda utján egységes közvéleményt teremtsen és fentartson és első kézből és ami politikánknak meg- fslelőleg gyűjtse össze és továbbítsa a híreket és informálja az igazsághoz híven a belföldi és külföldi sajtót. Mind a négy irányú szervezet foglalja át és vezesse a nemzet egész életműködését, állandó harcát, hogy biztosan győzelemre vigye a nemzet uj szabadságharcát. Színház. Szerdán egy szellemes vígjátékot kaptunk, >Az ideges nők«-et. Azonban a színházban a közönség igen gyér volt. Ennsk egyik legfőbb okát a műsor- beosztásban találjuk. Egy állandó sikerrel szinrekerülö operetté előzte meg: a >Güi-Baba«,Jmelyet kedden telt ház nézett végig, mig utána, csütörtökre jutalomjálék volt tűzve. így természetes, hogy a társalgási daraboktól amúgy is elszokott közönség nem töltötte meg szerdán a színházat. Különben az ilyen darabok jránti idegenkedése a közönségnek mélyebb megfigyelést érdemel, miért közelebb bővebben foglalkozni fogunk e kérdéssel. Az előadás eléggé sikerültnek mondható. Rónai Hermin, Radnai Zs., Jászai Olga, Tihanyi ügyeskedtek. Csütörtökön jutalomjáték volt. Radnai Zsuzska jutalomjátékául »A két tacskó« cimü drámát játszották. A színház ez alkalomból zsuffolásig megtelt. A jutalmazottat tisztelői virágcsokrokkal és értékes ajándékokkal lepték meg. Claudinet játszotta Radnai. Bár választhatott volna egy vigabb darabot s egy vigabb szerepet, képességeit egészen érvényesítette ez estén is ; a szerep különben sem könnyű, aki jól magjátsza, nehéz vizsgát áll ki. A közönség tetszése és rokon- szenve kisérte játékát s gyakran meleg óvációban részesítették. Jól játszott partnere, Harkányi Gizella is. Elismeréssel kell megemlékeznünk Jászai Olgáról (Heléna), aki nehéz szerepét drámai érővé 1 oldotta meg. Kiemelkedett Rajz Ödön (Kerlov gróf) művészi játéka. Kállai K. szintén dicséretet érdemel ügyes játékáért. Az öreg mester most egyedül maradt malmában s igy telt el egyik év a másik után. A malom elvesztette egykori csinos kinézését, fedelét vastag zöld moha lepte be, ajtók és ablaktáblák kificamodtak sarkaikból; az ablaküvegek porosak, piszkosak voltak, a malomházban nehéz pókhálók csüggtek alá, nem tisztogatta senki; a kerék lomhábban forgott s nem kerepelt oly vidáman, mint azelőtt, kopott, romlott idővel minden. A szép kertben dudva és csalán vert tanyát, a gyümölcsfák ápolás hiányában elvadultak s kiszáradtak. A vén sárga macska eldöglött s az egerek és patkányok szabadon gazdálkodhattak a gabonában. Azonban volt mégis a malomban hely, hol rend és tisztaság uralkodott; a konyha volt az s a kis benyíló, melyben aselőtt a molnár leánya lakott. Ott az ablaküvegek most is oly tisztán csillogtak, mint azelőtt; az edények szépen tartva rendes he- lyökön állottak s a fukszia és rozmai inbokor is zölden, elevenen nézett ki. A környék lakossága még mindig elhordta gabonáját a vén malomba ; ds már arra alig emlékeztek, hogy a sürü erdő helyén egykor barátságos falu volt s az öreg molnár családjáról nem tudtak már semmit. Már a ielnőtt emberek is, kiknek feleségök, gyermekök volt, csak úgy emlékeztek a vén molnár családjáról, a mint szüléik említették nekik, mint kis fiuknak. Sok, sok év telt el hát egymásután s a vén molnár még mindig meg volt bent az erdő mélyében a roskatag malomban s végezte csendesen, szótlanul a megszokott régi munkát. (Folytatjuk.) Xolb Mór birtok és ház adás és íételi ügynöksége SZATMÁR, Csokonai-utcza 2. sz. (Törvényszéki palotával szemben.) Több háznak és birtoknak sürgős eladásával vagyok megbízva. így a vevóközönség becses figyelmét felhívom arra, hogy az általam nagyon mérsékelt közvetítés di jat a vevő többszörösen megnyeri azzal, ha olyat vehet, a milyent keres, olcsóusé hamar. — Birtokokat (ügy helyben mint vidéken) kisebb és nagyobb mennyiségben, eladás vagy bérletre keresek. ---------- ----- ....—, Kö lcönöket bekebelezésre helybeli intézetnél költségmentesen eszközlök. a>=s:Részvényeket a legmagasabb árban megveszem™
