Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-02-07 / 11. szám

X. évfolyam ” Szatmár, 1906. február 7. Szerda. II. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATföÁR-NÉMETI-l IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Az újabb komédia. Szatmár, 1906. február 6. (Kz.) Becsben megint komédiát járattak a nemzettel. Az ócska Burgban, hol évszáza­dok óta kotyvasztják a gyűlöletet nemzetünk ellen, elunta magát a lakájhad s hogy az ud­vari gyász csendjében legyen egy kis szóra­kozásuk, színdarabot rögtönöztek a magyar nemzet rovására. Fellépett a színdarabban minden léhütő- je, minden Smolen Tónija a Burgnak. Golu- chovszky, az »ellenátlhatatlan naiva«; Pittreich »a gonosz Pesta«; Burián, »az alanyi költő«; a mostani Windischgrátz, Magyarország hely­tartója, a megrokkant generális s végül, hogy legyen kinek a rovására mulatni, a magyar nemzet képviseletében Andrássy Gyula gróf. Há­rom felvonáson át hazudoztak a benfentesek s vezették a bekötött szemű Andrássyt s mikor mára publicum agyonröhögte magát s megelégelte a »schneidige Vice«-et, záradékul, bengáli fény s császári aszisztálás mellett, beleköptek a nemzet kinyújtott békejobbjába. Ezzel véget ért az előadás, az elektromos lámpákat elol­tották, a legfenségesebb társaság, legkegyelme­sebb megelégedés nyilvánítások között, elvo- i nult s a színpadon nem maradt más, mint ez a szegény, jóhiszemű ember, ki a nemzetet képviselte s kinek becsületes békejobbjába ; csúfosan, amúgy bécsi kocsis módra, beleköp- 1 tek, a meggyalázott Andrássy Gyulának. A »legalkotmányosabb«, »leghőbb óhaja« T A R C A. Este. Leszállt az est ködös sötétje — A koldusokra gondolok A téli szél is azt süvölti: Segítsetek ti gazdagok ! Fényes fogat visz dáridóra, A koldus fázva vánszorog, Szilaj zenébe sir a sóhaj: Segítsetek, ti gazdagok! Ha a bálok sikos termében A villany fénye fölragyog : Lássátok meg a kunyhók m csót — Segítsetek ti gazdagok! Dus urfiak 1 Tivornya fogytán Selyem párna az ágyatok — Azokon, kiknek szalma jut csak Segítsetek, ti gazdagok ! S ha bennetek kiég a mámor, S unott már minden csókotok: A sápadt, elhagyott leá. yon, Segítsetek, ti gazdagok! Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU orsz. képviselő. Felelős szerkesztő Dr. Komáromy Zoltán. — r 7 ~ : - gíi,T|­SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10 . Telefon-szám 80. . -----= Mi ndennemű dijak Szalmáról*. a kiadóhivatalban fizetendők. a béke, a »legalkotmányosabb« keresi az érint­kezési pontokat a nemzettel, azzal a szegény, bolond nemzettel, mely a »legalkotmányosabb« családját saját, souverain akaratából, a törté­nelem tanúsága szerint vesztünkre, — ültette nyakára. A nemzet meg akarta érteni királyát, sőt tovább ment, honorálni akarta azt a királyi kegyet, hogy alkotmányosan uralkodó fejedel­me, végre valahára közeledik nemzetéhez. Honorálni akarta s most nem az ellentéteket, hanem érintkezési pontokat, a béke lehetősé­gét, a béke bekövetkezését kereste, a királyi felszólításra, a nemzet ügyét képviselő vezér­lőbizottság elment az engedékenység azon ha­táráig, melyen alul már csak a jogfeladás van. Ma már ismerjük a legkisebb részletekig a vezérlőbizotlság programmját, tudjuk, hogy a haza érdekében elmentek a lehető engedé­kenység azon legszélső határáig, hol a legki­sebb jóindulat, a legcsekélyebb alkotmányos érzék mellett csakugyan megtalálhatták volna egymást: nemzet és király. Elmentek addig, hogy egy jobb jövő reményében lemondtak a harc indító okának, a nemzeti hadsereg meg­teremtésének kívánalmáról, lemondtak nagyon sok mindenről, készek vállalni a jelen s a jövő kor bírálói előtt a teljes felelősséget, mindezt azért, hogy szűnjék meg ez az ál­datlan harc, érjen véget a szemétnépség ban­dita uralma, álljon helyre a béke, a normális viszonyok, melyek melleit meglehet vetni alap­ját az önálló nemzeti államnak. És mégsem jött létre a béke, pedig a i nemzet talán már számbavehet.ő vívmány nél- I kül is kész volt parolát nyújtani. Kérdem mindenkitől, ki a fejével gondol- | kodik, a ki nem esett a feje lágyára: hogyan 1 lehet az, hogy a nemzet mindent megtett a béke érdekében, a nemzet azon törvények, azon alkotmány korlátain belől, melyre kirá­lyunk esküt tett, elment az engedékenység legszélső haláráig, kormányprogrammot adott és még sem jött létre a béke, dacára, hogy a híresztelések szerint a békés, az alkotmányos megoldást maga a király is akarja? Ha az a komédia, mit Bécsben a nem­zettel újra eljátszattak, komoly béketörekvés, ha van valaki, aki ezt a kísérletet az alkot­mányos magyar király, alkotmányos cseleke­detének tartja, ha azt mondja, hogy ez a pur- parlé őszinte, becsületes békekisérlet, közele­dés a nemzethez volt, akkor ugyanazon er­kölcsi és jogi felfogással a lopást a legnagyobb erénynek s Affendákis Perikiest a legkorek- tebb gentlemannak kell tartanunk. Üres porhintés, szemérmetlen játék volt ez az újabb békekisérletezés is, valójában azonban a Burgban senkinek sem volt ko­moly szándékában békét kötni, mert a béke nemcsak felesleges valami, de egyenes aka­dálya is a gonosz, a kalandos tervek megva­lósításának. A béke nem kell a Burgban, mert soha fanatikusabban nem hitték, mint épen most, Higyjétek el, a vég egy lesz, A forma már csak kis dolog: Kripta avagy csak négy szál deszka — Segítsetek, ti gazdagok! Révész Tivadar. A köd. Jolán : 42 éves, kissé már elvirult molett szép asz- szony. — Alfréd: az őnagysága unokaöcscse, 26 éves, fess fiú, miniszteri segédfogalmazó. — Idő: egy de­cemberi este 9 órakor. Allréd: Kezeit csókolom, édes Joli néni. Jolán: Szervusz kis öregem, már azt hittem, el sem jösz a te öreg nénédhez. Hát te rósz fiú, illik ez ? Meghívás nélkül már be sem ütöd ai orrocská­dat hozzánk. A: Oh dehogy nem, aranyos Joli néni, már hogy mondhat ilyet, hiszen valósággal itt lakom maguknál. J: Nos, akkor keveset vagy itthon édes! A; (megnézve óráját) Nem édes Joli néni, ha­nem úgy áll a dolog, hogy mostanában annyira be vagyok fogva, hogy szinte élni sincs kedvem. J: Ugyan, hát még te is igy beszélsz, mit mond­jon akkor egy ilyen öreg asszony mint én ? A: Ah, persze öreg asszony, az én édes kicsi nénikém, soha sem lesz öreg. . . J: Ne hőkölj, hiszen én már tudom, hogy te csak merő udvariasságból beszélsz igy, (elmélázó hangon) lehet, hogy ezelőtt 5—6 évvel magad is igy gondoltad, de ma már — — A- (szórakozottan) Nem, szó sincs róla, én még ma is szerettem magát. 0: Hisze í igaz, te igy szoktad mondani, de tud­ja a jó isten, én már nem tudom azt neked elhinni, A: Pedig elhiheti édes Joli néni. J: Ah, te olyan ritkán jösz már hozzánk, pedig emlékezel, mikor a nyáron lesz négy éve künt nya­raltunk Máriafalván, te akkor minden este átaljöttél, tudod, hogy milyen kellemesen teltek el az esték, mikor elüldögéltünk a parkban a vén hársfa alatt. Azóta folyton kevesebbet jösz ide. A: Igen, de tudja, akkor több időm volt, mint most. Meg azután akkor még szerettem élni. Ma már egészen más vagyok mint akkor. Lássa, egészen ösz- sze vagyok törve. J: Alfréd! Hát hogy Mondhatsz ilyet? Egy ilyen viruló szép fiú, mint te vagy. A: Tudja édes Joli néni, a külső sokszor csal, nálam is ez az eset forog fenn. De lehet, hogy még ez sem teljesen. Épen a múltkor kérdezte egy bará­tom, hogy mi bajom van, mert olyan rosszul né­zek ki. J: No valamivel halványabb vagy mint rende­sen, (meglepődve) hanem olyan formán nézel ki, Aä 1906. évi most érkezett legfinomabb és legizlésesebb ===== ÚJDONSÁGOK megtekintését el ne mulassza senki JML&lTtiil. Sons «Ä O* JLtd. angol gyapjúszövet gyárosnak egyedüli raktára. gyapjúszövet divatáruházában Deák-tér 21. szám. idényre frak, smoking és mindenféle salon szövetek óriási választékban, valamint báli mellények is.

Next

/
Thumbnails
Contents