Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-11-18 / 92. szám

Szatmár, 1906. november 18. SZATMÁR-NÉMETI. 3-ik oldal. A komoly Zwicker S a vidám Lorgnette. Zwicker komoly volt, Mindig csak számolt, Üzletelt folyton S nője sirt ottthon. Jön a Monokli, Vig, hetyke urfi, Teszi a szépet Kis Lorgnetlkének. Vig volt és szellemes, Modora kellemes, Míg Zwicker komoly Kém rideg ur volt. S mig Zwicker számolt, Monokl’ udvarolt S homorú Lorgnette — Domború lett. * Itt vannak a színészek, megkezdődött a színi előadások szezonja. No meg a színi kritikáké. A jó színi kritikusok köszörülik, fenik a tollúkat Tháiia papjaira. Jaj annak a színésznek vagy színésznőnek, a ki a helyi érdekű kritikusnak nem nyerte meg leg­magasabb tetszését. Az nem alakit, domborít jói, ellen­ben rosszul énekel, nem tudja a szerepét s minden feliepésével újabb bizonyítékát adja, hogy egy kitűnő favágó veszett el benne. Szerencse, hogy a kritikák fölött nincs ellen-kritikának helye. Ott lehetne csak dúskálni egy kritikusnak I Azokban a válogatott kifejezéseiben a tetszés és nem tetszés nyilvánulásá- nak, a melyekkel a kis színházi .^akalok kiitikán aluli kritikája telve van. Sokat tudnék itt felsorolni. Most hirtelen csak egy ötlik eszembe. Egy-két év előtt olvastam egyik vidéki lapban. Az u. n. kritikus ur egy bohózatról adta le legmagasabb véleményét. Jellemző aesthetikai érzékére a kifejezés, melylyel ezt tette »A darabban — úgymond — sok a röhögős részlet.« * Hogy a jó színész mennyire beleönti lelkét sze­repébe, annak élénk példája ez a megtörtént eset. A debreceni színtársulat, melynek Komjáthy János volt az igazgatója, pár év előtt egy operettet játszott, melynek egyik felvonása egy cirkuszban tör­ténik. A cirkusz bohócát Rubos Árpád, a társulat, később a Magyar Színház naturburscha adta, a balle- rinát egyik kardalosnő. Történetesen a társulat e két tagja elkeseredett haragosa volt egymásnak az életben s szerepök úgy hozta magával, hogy a színpadon is. A bohócnak az volt a szerepében, hogy a balleriná- nak azt mondja: — Jaj, de kiállhatatlan perzona. Talán mondani sem kell, hogy Rubos élethűen, meggyőződéssel mondta el szerepének ezt a pár sza­vát. A legnagyobb természetességgel. A ballerinát alakító kardalosnő állotta egy da­rabig, de a harmadik próba után kitört belőle az asszony. Sírva állított be az igazgatóhoz. — Nem játszom el a szerepet, igazgató ur, ha az állásomba kerül is. Rubos olyan mélységes meg­győződéssel, őszinte megvetéssel szól le, hogy én azt még a szinpadon sem állom meg. Vagy engedjék meg, hogy viszonozzam ezt a sértést, mintha szerepemben volna, vagy nem játszom. Addig sirt, mig másnak adták a szerepét. * Egy vidéki ripacs-társulatnal iörlént. A hős mér ' ges tőrt döf a hősnő szivei»,i e szavakkal: — Hass, méreg, hass, öld meg a csalfa nőt. De tőr nem volt kéznél s igy a hő- puszta kéz­zel fojtja meg a hősnőt s mikor ez már a földön vonaglik kínos haláltusában, nagy színpad csizmájával felé rúg s páthosszal szavalja : — Hass, csizma, hass, rúgd meg a csalfa nőt. ! d. Mert e szó a verssoromba Igen szépen belefért.) Hogy versemmel igy elkéstem, Nem én vagyok a hibás, Borzasztó nagy zavarban van Most a szegény krónikás. Egész héten nem volt semmi Szenzáció, skandalum. Heti strófák Írására Nincs kedvező alkalom. Utalja ki kérem mégis A szokott 5 koronkát, Jövő héten irok inkább Egy helyett két krónikát. Búr. ti ! ¥. Heti strófák. Tekintetes Szerkesztő Ur (d Tekintetes« csak azért, Lelencház alapítás akadályokkal. Egy alföldi városban, a mely különben is rend­kívül jó egészségi viszonyokkal volt megáldva, okvetlen szükségessé válóit egy lelencháznak az alapítása. Az alapítás azonban nagy nehézségekkel járt. Lehetséges, hogy lesznek naiv olvasók, a kik arra gondolnak, hogy talán nem volt pénz a lelencházra ? Oh ti gyengébbek! dehogy is. Pénz, — hol képez ez ma akadályt? Ma már van pénz mindenre a vilá­gon. Egészen más dologról volt itt szó. A modern hygeniának egy kelléke hiányzott itt, egy olyan kellék, a mely nélkül igazi cullur ember ma I már nem is tudna egy lelencházat elképzelni. Gyár, ipartelep, kohó nem volt közügyben. , Igen, gyár — hony sóit qui mai y pence, de , lelenc különbn is van mindenütt eleg. Hiányzott a lárma, hiányzóit a kőszén-füst. Minden kellék meg lett volna a lelencházhoz, de — nem bírlak mellé egy gépgyárat kapni. A városi tanács kétségbe volt esve Gyűlés t hív­tak össze az ügyben, azonban minden hiába való volt. Persze, mint mindenütt, a gyűlésen is akadtak ósdi gondolkozásu, elmaradt emberek, sőt a mi még növelte e skandalumot, egy orvos is, a kik azt merték ajánlani, hogy alapítsák meg a lelencházat gyár nél­kül is, hanem ezeket persze leszavazták. Azt mondják, hogy a főkapitánynak szavát vette a felháborodás a lelencügynek közegészségi szempont­ból ily könnyelmű kezelése, felett bár határozott tu­domásunk van arról, hogy üzletileg a legkevésbé sem volt érdekelve. Végre azután, hogy a városi tanács megmutassa áldozatkészségét, a lelencház mellett ingyen telket és nagy szubvenziót szavazott meg az esetleg alapí­tandó gyárnak. Az ügy jelenleg ebben a stádiumban van, gyároz azonban még tekintettel a pénzpiac mai állapotára — mindig nem került. Reméljük azonban, hogy elvégre mégis csak fog akadni egy olyan irgalmas vállalkozó, a ki előbb vagy utóbb, de végre mégis csak elfogja látni a szegény kis lelenceket az oly nélkülözhetetlen kőszénfüsttel és lármával. Rakó. — A vér. Nagy tolongás volt a napokban a Deák-téren. Csoportosultak a járó-kelők, ostorral fel- iegyverkezett fiakkeresek, inasgyerekek, kofák zajongva tolongtak az aszfalton. Kél boltiszolga botokkal föl­fegyverkezve pacskolt egy vérbefagyott testet. A merre a tömeg húzódott, vérnyom tarkította az aszfaltot. Friss, meleg, párolgó vér festette vörösre a járdát. A tömeg annyira növekedett, hogy a kisvasút is kény­telen volt megállani: elálloíták a síneket. Szemfüles tudósítónk fűiét és cseruzáját hegyezve igyekezett a tumultusban helyet szerezni magának. A mint a tömeg közepére ért, irtózatos látvány tárult szemei elé. A járdán ott hevert a boltiszolgák botütéseitől halálravál- tan, vérbefagyva, egy hatalmas nagy — patkány. Szó­val »nagyváros« vagyunk, ha egy patkányhalál annyi embert tud összecsőditeni, hogy még a kis vonat is megáll miatta. Ámbátor ahhoz nem sok kell ! — Halálozás. Markos Ferenc, nyug. tanító 69 éves korában Zsadányban meghalt. — A nőegylet hangversenyéről múlt számunkban közölt referádánkból sajnálatos tévedés folytán kima­radt egyik szereplő személy jól megérdemelt méltatása. Nevét sem a szinlap nem tüntette ki, sem a rendező­ség nem adott alkalmat, hogy neve — mint a többi szereplőké — a közönség tudomására jusson. A mint­hogy igy jártak mindazok, a kik nem szavaltak vagy a darabokban nem játszottak, szóval akik csak az élőképben szerepeltek. Pedig sokan közülök megérde­melték volna a dicséretet s mi szívesen eleget tettünk volna eme kedves kötelességünknek, ha a fennti körülmények megengedték volna. A mit lehet, pótolni kívánjuk ezúttal és őszinte elismeréssel emlékezünk meg Dr. Göbl Alajosné, Kossuth Gabriella úrnőről, a ki a Rákóczi előtti hódolatot jelképező élőképben Zrínyi Ilonát személyesítette. Gyönyörű magyar ruhája, mely pazar pompával, diszszel volt kiállítva, valósággal elragadta a közönséget és méltán akkor, mikor a pompás öltözék viselője otyan bájos, igazi női szépség, mint dr. Göbl Alajosné. — Jótókonycélu táncmulatság. A Deák Kálmán asztaltársaság december 2-án a Vigadóban világpostá­! val egybekötöt táncmulatságot tart. A mulatság tiszta i jövedelme szegény gyermekek felruházására fordittatik. — Az ipartanodái bizottság ülése. Az ipartano­dái bizottság e hó 16-án d. u. dr. Fejes István elnök­lete alatt ülést tartott. Kólái Lajos igazgató, előter­jesztette, hogy az iskolában feltétlenül szükségessé I vált egy uj közismereti tanszék szervezése. A tanulók száma hatalmas arányokban növekszik. Jelenleg 622 uövendék van s az uj év körül szokásos szegődteté- ! sek még jobban növelni fogják a létszámot. Ez idő I szerint van olyan osztály, a hol 90 tanuló van össze- | zsúfolva, holott a legbővebb osztály 53 növendékre van berendezve. A bizottság megkeresi a városi ta­nácsot, hogy intézkedjék egy uj tanszék mielőbbi rend- szeresilése iránt. A kultuszminiszter előírta az ipar­iskolákban használandó tanszerek minőségét. Az elő­írás szerinti szerek beszerzése 800 koronába kerül, holott a város e célra évenkint 100 koronát ad csak az iskolának. A bizottság megkeresi a várost, hogy hogy emelje fel ezt a 100 koronát. Ennek megtaga­dása esetén a tanszereket 100 koronából fokozatosan fogják beszerezni. Előirányzott a bizottság évi 100 koronát egy állandó helyettes tanár fiizetésére. Az iskola tantestülete u. i. igen nagy s gyakran megesik, hogy egyik-másik tanár akadályozva van a tanításban s ezt a helyettes tanerő lesz hivatva pótolni. — A Kölcsey-kör Rákóczi matinéja. A Kölcsey- kör vasárnap délelőtt 10 órakor a városháza nagy­termében Rákóczi-matinét tart a következő műsorral: 1. Huber K. „Őseink emléke“, előadja a férfi dalegye­sület. 2. Megnyitó beszéd, elmondja Orosz Alajos. 3. Rákóczi Rodostóban, melodráma, "szavalja Bónis Ist­vánná úrnő, zongorán kiséri Simon Aurélné! úrnő. 4, Emlékbeszéd, tartja dr. Wolkenberg Alajos. 5. Kuruc dalok, előadja Mondik Endre. 6. Rákóczi itthon, köl­temény Sas Edétől, előadja Simon Aurél. 7. Rákóczi induló, zongorán előadja Simon Aurélné úrasszony. — Középiskolai felügyelet. A vallás- és közok­tatásügyi miniszter a tiszántúli ev. ref. egyházkerü let főhatósága alatt álló szatmári és m.-szigeti főgym- nasiumokra nézve főfelügyelettel Szieber Ede, kas­sai tankerületi kir. főigazgatót bízta meg. — A kath. kaszinó a Cecil-egylet hangverseny termében nov. hó 18-án, vásárnap este 6 órakor ün­nepélyt rendez Boromissza Tibor dr. püspöknek mint a kath. kaszinó fővédnökének üdvözlésére a kővet­kező műsorral: 1. Üdvözlő dal, énekli a dalárda tag­jaiból alakult négyeskar. 2. Üdvözlő költemény, sza­valja Deinjén Anna k. a. 3. a) Nockturnó.jj Chopin­től. b) Rosignol, Liszt Ferenctől, zongorán előadja Hawel Edith k. a. 4. Felolvasás. 5. Ave Mária, Weisz Lörinctől, énekli Orosz Alajos, Haller Jenő zongora- és Sándor Vencel mély hegedükisérete mellett. 6. Záró- bészéd. — A fényesnek ígérkező estére a hírlapok ut­ján hívja meg a kaszinó a tagjait s az általuk beveze - tett családtagokat, vendégeket, valamint az érdeklődő közönséget. Meghívót nem bocsát ki az elnökség. — Műsor után társas szórakozás a kath. kaszinó helyi­ségében. — A népkonyha jótevői. Medgyesy Ferencné és Radó Bertalanná úrnők a népkonyhának 95 korona 40 fillért gyűjtöttek: Szatmárvármegyei takarék 20 korona, Teitelbaum Herman, Markovits Mór 10—10 korona, Scheiber Ferencné, Szatmári Adolfné 6—6 BEHOZATAL iülier Zoitán a főpostával szemben. 3 ki-ó legfinomabb minőségű Cubakávét 9 koronáért szállít postán bérmentve. ^ , , Jobb minőségű és bzatrnar olcsóbb mint bárhol. Kérjen részletes kávé árjegyzéket;

Next

/
Thumbnails
Contents