Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-11-14 / 91. szám
X. évfolyam. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁRNÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára ÍO riiier. Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU országgyűlési képviselő. Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Or. Komáromy Zoltán. Dr. Havas Miklós. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. ===== Telefon-szám 80. ===== Mindennemű dijak Szaimáran, a kiadóhivatalban fizetendők. kérdések egyikében, amelyet mások évekig tanulmányoznak, képviselőnk aránylag rövid idő alatt gondos tanulmánynyal ily szép sikert ért el. Kelemen Samu: T. ház! Midőn a szabadhajózás javaslatával óhajtok foglalkozni, gondolom, nem fogok t. ház élénk tiltakozásával találkozni, ha sem a különböző elméletek ködében nem szándékozom hajóra szállani, sem a történelmi visszaemlékezéseknek most már valóban csendes óceánjára nem fogok kihajózni, bármily érdekes és tanulságos is lenne ez a kirándulás. Tisztán az előttem fekvő törvényjavaslattal fogok tehát foglalkozni és azt tekintem feladatomnak, hogy megvilágítsam annak célzatát és bírálatot gyakoroljak rendelkezései felett. (Helyeslés.) Teszem ezt annál szívesebben, mert maga a törvényjavaslat fontosságánál fogva egyenesen igényli, tartalmának jóságánál fogva pedig elviseli a bírálatot. (Halljuk! Halljuk!) Az alapondolat, a melyből kiindulok, a dolog természeténél és nem párttekinteteknél fogva, nem is lehet más, mint az, a melyet a t. kereskedelemügyi miniszter ur az imént kifejtett. Elismerem Zanella Richard t. képviselőtársammal együtt azt, hogy a szabadhajózás fontos ipari foglalkozás, hanem a mikor ez az ipari foglalkozás közsegitséget igényel, akkor azt magánérdekü vonatkozásaiból ki kell emelni és be kell kapcsolni közgazdasági érdekeink hálózatába. E bekapcsolás pedig csak tökéletlen lehet, ha pusztán az eszközök fejlesztését tekintjük öncélnak. Mert minden eszköz nekünk egyeseknek — és az államoknak, melyek az egyesekből alakulnak — csak annyit ér, a mennyire azokkal céljainkat elérni vagy legalább is megközelíteni képesek vagyunk. Célunk az, hogy emeljük Magyarország kivitelét mezőgazdasági terményeink és iparcikkeink terén, cé'unk, hogy a tengeri hajózás utján uj összeköttetéseket és az összeköttetések utján uj kiviteli piacokat teremtsünk. De ezzel egyenrangú célunk az is, hogy uj behozatali piacokat is szerezzünk az országnak. Mert ha két ország, a melyek közül az egyiknek gazdasági fejlettsége és ereje kisebb mint a másiké, egymással olyan helyzetben van, hogy egyik ország a másiknak behozatalára és kivitelére van utalva, akkor ennek az az végeredménye, hogy a gazdaságilag fejletlenebb országot a gazdaságilag fejlettebb ki fogja zsákmányolni. (ügy van I) Nagy célok szolgálatában áll tehát ez a javaslat és a dolog természete szerint eszközeit is e célokhoz kell mérnie. Már maga a költségbeállitás, a melylyel e törvényjavaslatban mint újítással találkozunk és a mely az eddigi 200.000, illetőleg az építési segélylyel együtt 400.000 korona segélyt 1,500.000 koronára emeli fel, mutatja, hogy tudatában vagyunk annak, hogy eszközeinket e célokhoz kell idomítani. A ki talán azt gondolja, hogy ez a hozzájárulási összeg valami túlzott nagy kiadás, annak emlékezetébe kell idéznem azt, a mit egyik pártértekezlelünkön épen az államtitkár ur volt szives hangoztatni, hogy más külföldi államokkal szemben igen elmaradt a mi hajózásunk. A magam részéről statisztikai adatokkal nem fogok előhozakodni, — gondolom, az államtitkár ur fog ezekkel előállani — de azt az egyetlen tényt felhozom, hogy, hogy pusztán Ausztriával szemben úgy áll a helyzet, hogy a mig Ausztriának 92 szabadhajója van, addig a magyar szabadhajóknak száma 17. Utalnom kell továbbá arra, a miről eddig nem volt szó, hogy a pénzbeli segélyek dacára is mennyire el vagyunk maradva más államokkal szemben, melyekben a fejlesztés szüksége nem oly nagy, mint nálunk. Olaszország tisztán a szabadhajózás és építési segélyezés céljaira 8‘/j millió lirát áldoz, 20'h milliót össe- sen a tengerhajózás céljaira. Franciaország 45 millió frankot áldoz a hajózás céljaira és ebből 10 milliót a szabadhajózára. Maga Ausztria is összesen hajózási célokra 13 millió koronát és szahadhajózás célokra 2‘/s millió koronát áldoz, mig mi mindezekkel szemKelemen Samu beszéde. Közöljük lapunk élén képviselőnknek a szabad hajózás törvényjavaslatának tárgyalásakor tartott beszédét, mely igen rokonszenves fogadtatásra talált. A »Pesti Hírlap« azt írja, hogy a függetlenségi oldalról Kelemen Samu szólalt fel tartalmas és figyelemre méltó beszédben. A »Budapesti Hírlap« megállapítja, hogy a beszéd szakszerű volt. A »Pesti Napló« Írja, hogy a hozzáértő beszédet nagy figyelemmel hallgatták. A »Polgár« azt Írja, hogy Kelemen Samu értékes beszéde arról tett tanúságot, hogy ő nemcsak szellemes ember, hanem a komoly szaktudást igénylő kérdéseket is nagy hozzáértéssel tudja kezelni. A »Budapest« írja, hogy Kelemen Samu temperamentumos beszédben meglepő szakszerűséggel fejtegette a hajók szaporításának szükségét és a törvényjavaslat előnyeit. A legszebb elismerés különben az, hogy Szterényi államtitkár, aki Kelemen után szólott, azzal kezdte, hogy a »törvényjavaslatot a maga helyes világításában előttem szóló t. barátom Kelemen Samu olyan következetes indokolás- sel mutatta be.« Gr. Batthányi Tivadar pedig a tengerészet legalaposabb szakértője akként nyilatkozott Szterényi után eső képviselőházi felszólalásában, hogy: »Zanella álláspontjával szemben, hogy a padokról és ne a miniszteri székekről elhangzottakra utaljak, Kelemen Samu igen t. barátom az ellenkező álláspontot képviselte egy igen szép szakszerű beszédben. »Mindeneseire örvendetes, hogy a legnezebb szakTÁRCA. Emlékbeszéd II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazaszállítása alkalmából tartotta 1906. november hó 5-én a szatmári st.-quo ante izr. hitközség zsinagógájában : — Dr. Jordán Sándar főrabbi. — »Csak törpe nép felejthet ős nagyságot, Csak elfajult kor hős elődöket. A lelkes eljár ősei sirlakához S gyújt régi fénynél uj szövétueket.« Kurucdalok legendás hőse, zaklatott néped megváltója vértanúja, nemzeti történetünk büszkesége, megtestesült hőskölteménye te, II. Rákóczi Ferenc, sóhajtva köszöntőm édes hazám földjén porladó csontvázad szentelt maradványát, Te, haló poraidban is fénylő tüzoszlopa, halhatatlan martirja az elnyomott népek szabadságvágyának ! Üdvöz légy le és bujdosó társaid, hőslelkü anyád Zriuyi Ilona, az örökké glóriás, dicső honleány, aki téged szült és nevelt néped vezérévé, fénylő csillagává, példát szolgáltatva késő nemzedékek nőivadékának honsze- retetben, asszonyi erényben, hitvesi hűségben, anyai kötelességben. És az ő férje Thököly Imre, kurucok vezére, labancok ostora, Erdély bérceinek sebzett oroszlánja, cselvető törökök, reszkető németek üldözött duvadja. És a te jobb-kezed Bercsényi Miklós, vitézlő bajtársad, hűséges kísérőd, örömben-bánatban egyaránt osztályosod, aki Lengyelhonból hazahivoga- tott s a gazdátlan seregnek élére állított. Legyetek áldottak haló porotokban, a ti hős véretek nem hullott hiába. Termékeny talajból kalászba szökött elhintett magvatok. Igaza van a költőnek. »Amit adál, abból semmi nincs elveszve, Firól-fira szállasz, mint egy közös eszme.« Igaz 1 Csak törpe nép felejthet ős nagyságot, csak elfajult kor hős elődöket. Mi nem vagyunk oly törpék, nem vagyunk oly elfajultak, hogy rólad és társaidról megfeledkeztünk volna. Miként a gímszarvas sővárog üdítő forrás után, úgy sóvárgott, áhítozott a mi lelkünk Te utánad 200 esztendő óta. Azért sereglett össze az egész ország a kassai temetésre, a Te uj sirlakodhoz, azért lobogott fel a Kárpátoktól az Adriáig és Orsovától Kézsmárkig a máglyák örömtüze, midőn szent hamvatokat hazahozták s örök nyugalomra helyezték, ahol majd teljesül az ige, hogy »A lelkes eljár ősei sirlakához S gyújt régi fénynél uj szóvótneket.« Összesereglettünk mi is ma — Rákóczi temetésének nyolcadik napján — Isten házában, közös éizéssel, közös honfiúi áhítattal, hogy lerójuk a szeretet és kegyelet, a honfibú és honfiöröm adóját s hogy hazafias lelkesedést merítsünk azon nép templomában is, amely nép a Rákóczi korszak krónikásai előtt, csekély számánál és az akkori idők korszelleménél fogva, még alig-alig jött tekintetbe; de amely nép, épen a Rákóczi által kezdeményezett, terjesztett és eszménnyé avatott közszabadság és jogegyenlőség szent elveinél fogva most, immár egy két emberöltő óta igenis — úgy mint minden más itt élő felekezet — részt követel és részt vesz a magyar haza minden közügyében, örömében, bánatában, ünnepében gyászában egyaránt, boldognak érezvén magát, ha a korábbi idők szükkeblüségétől ment máshitü honfitársaival egyetemben, vállvetve munkálhat a haza felvirágzásán amelynek hajdan csak emberi jogaitól megfosztott mostoha fia volt, épen úgy, mint Rákóczi idejében a kuruevilág, a magyar nép zöme, java, melyet a bécsi nagy urak hatalmi dölyfe csak alárendelt tömegnek, misera plebsnek tekintett. összegyülekeztünk, hogy a II. Rákóczi Ferenc élete, küzdelmei, 4bujdosása és hamvainak hazahozatala történetéből ez ájtatos órában hasznos tanulságokat merítsünk s hogy »gyújtsunk a régi fénynél uj szövétneket.« Hogy a Rákóczi történetét megérthessük, vissza Téli kabát* Csakis a lejgobbnak bizonyult szövetek van--------------------------------nag forgalomba a legmodernebb kivitelben gy apjúszövet divat- ä üzletében Szatmár Deák-tér 21. szám. Martin Sons & C L T D.angol gyapjú____Női costüme szö vet gyárosnak egyedüli raktára. szövetekben M&b* különlegességek. szövet különlegességek. Weisz Gyűl
