Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-10-28 / 86. szám
X.. évfolyam,,________ _______________________ Szatmár, 1906. október 28. Vasárnap.____________________________________86. szán!,. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: F.gész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Lapvezér: Or. KELEMEN SAMU országgyűlési képviselő. Fószerkcsztó : Felelős szerkesztő : Dr. Komáromy Zoltán. Dr. Havas Miklós. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. ========= Teleícm-ssain 80. ===== Mindennemű dijak Szatmaron, a kiadóhivatalban flzataadók. fi mit a tárogató mesél. Emlékezés II. Rákóci Ferencre. Ősziesen öltözött az erdő. A hűvös szél végigsüvit a fák közölt, melyek barnás-sárga lombjukat hullatják. Ilyenkor nehezen üli meg mellünket a reggeli köd, mig a déli napfényen mohón szivjuk be az üde erdei levegőt, — sietünk, mert ki tudja, meddig tartanak a szép őszi napok? Egy hirtelen fagy és... mindennek vége. Szokatlanul illik bele e hangulatba a mai nap ... egy nem remélt szebb jövőt sejtünk, pedig nemrég még mily iszonytató nehéz álmunk volt!,.. És im a hajdúk utódai ércben örökítik meg Bocskait . .. közben a kolozsvári százados színház uj hajlékba költözik, de az uj palotában az átélt század dicsőséges küzdelmeit regéli ... az aradi golgotához nemcsak a nép, hanem a hivatalos Magyarország is elzarándokol ünnepelni, ... mig Kassán a tisztelgő, idegenül nevelt katonaság szemlélheti az őrt álló honvédet, a mint fülébe súgja a kuruc vitéz, hogy jön haza Rákóci ..., nem kisebb diadallal, mint haza érkezeit már Kossuth, ki ott pihen a kerepesi temető hársai és jegenyéi közt, a haza bölcsének szomszédságában . . . Az aradi tizenhárom sem hullott el gyilkos kéztől hiába, Batthyány és sok más nemes vére nem folyt el hasztalanul és a legnagyobb magyar szelleme a cenki sirboltban megnyugszik és nem tépelődik kétségbeesetten a haza sorsán ... Vagy kit említsek még!... hisz nem fogynék ki hamar a nevekből és ez ujságlap szűk kerete nem tudná mind befoglalni. De álljunk meg kissé Rákóci nemes alakjánál ... * * * Éppen 10 éve mull. A mesébe illő országos kiállítás keretében a történelmi csoport renaissance részében két festett arckép kapta meg különösen lelkemet. Az egyik férfi-arckép, kifejezésteljes arányos vonásokkal, koromfekete hajjal és bajusz- szal, sötét, redkivüli nemességet kifejező szemekkel. A másik női arckép, karcsú test, finom- metszésű arc, dús szőke hajjal. Vissza-vissza tértem e képekhez, sokszor nap-nap után és ma is élénk emlékemben vannak. Rákócié és hitvéséé, Amália hesseni hercegnőé volt e két varázslatos kép és midőn felidézem má arcukat emlékemben, egy szomorú tragédia, de egyúttal hősi legenda vonul el lelki szemeim előtt. Mérhetetlen uradalmak bíborban született birtokosa, a vállalkozás kilátástalansága miatt inkább húzódik a kezdéstől és a jezsuiták felügyelete alatt is a bécsi légkörben nevelkedve, végre elhatározza magát és kezébe veszi a felkelés zászlaját. Szalontai János kuruc hadnagy hosszas keresés után akad rá Lengyelországban, a bécsi udvar elől bujdosó Rákócira és hírül adja neki vitéz Esze Tamás üzenetét, hogy az elégedetlenség itthon a forrponton van, maga már fel is lázadt és várva-várják az igaz magyarok kiválasztott vezérüket. 1703. június 14-ikén 1800 embernyi kisded, de vitézül elszánt csapattal kelt át a Beszedeken és egy hónappal később már véres fejjel kergeti meg Tiszabecsnél a németeket és kierőszakolja a Tiszán való átkelést. Mint a fergeteg gyűlt köréje a felvidék népe, kik közt a ruthének tömegesen csatlakoztak a táborhoz. Októberre a labanc Károlyi Sándor is kuruccá lesz. Hogy mily mérhetetlen volt az ország szenvedése és nyomora, mutatta a kétségbeesett erőfeszítés, melylyel a magyarság a Kollonics érsek segítségével ránk zúdított fosztogató uralmat lerázni igyekezett. — »Uram! — tedd elébb koldussá az országot, azután rabszolgává« ... igy szól a Kollonics szájába adott szállóige, melylyel az uralkodóval szemben élt és bár e mondás nem hiteles, jellemzi az akkori állapotokat. . . November 15-én Zólyomnál súlyos vereséget szenvednek a császáriak, sőt Károlyi idegen területre, Morvába tör. A következő év julius 6-án Erdély fejedelmévé választják a rendek Rákócit, mire a császár gróf Heiszter Sigbert generálist bízza meg a kurucok megfékezésével, de hogy nem sok szerencsével, mutatták a következmények... Szomolyánnál 4000 német esik el véres ütközetben, mig a többi megfut... Károlyi éppen a császár születése napján érkezik Bécs falai alá és a bécsiek rémülten fogadják kuruc köszöntését. A kurucok ügye delelőre ér,... azonban ekkor a kocka fordul. Augusztus 13-án a császárellenes bajor és francia szövetségesek Hochstádlnél a császáriak által megveretnek és Károlyinak segítség hijján, vissza kell vonulnia. December 26-án Nagy-Szombatnál éri a kuruc zászlót az első vereség két esztendő után, de a következő év derekán a szerencse ismét felénk hajlik, miután Lipót császár 1705. május 5-én meghalt, kit I-ső József követ a trónon. Három elkeseredett ellenségünk lesz a tanácsadója az ifjú, eszes uralkodónak és jobb hajlamai ellenére csakhamar ellenségünkké válik ő is Salm gróf, Seilrn báró és Jenő herceg környezetében. Fényes tettek váltakoztak még ezentúl a kuruc táborokban, de a szerencsénk aláhanyat- lott és a még évekre terjedő harc a lassú vég felé közeledett. Ez év szeptember 1-én nyílik meg az emlékezetes szécsényi országgyűlés, mikor a fejedelem az angol és holland követektől támogatva, békét kisért meg, de a császári gőg ekkor már nem ismer határt és bár maga száz sebből vérzik, az országra erőszakolja a harcot. A szerencse külföldön és itthon is a császáriak fegyverét kiséri ... Turinnál a franciákon Jenő herceg arat diadalt, idehaza Rákóci szenved súlyos vereséget Zsibónál november 11-én. Az események már most gyorsan követik egymást. 1706. ápril 6-án Marosvásárhelyen a Habsburg dinasztiát már csak taktikából nyilvánítják trónvesztettnek a kurucok, mit egy véres esemény követ az Ónod melletti sajókörömi mezőn, hol az árulóknak bizonyult Okolicsányi Kristóf és Rakovszky Menyhért túróéi követeket a feldühödött rendek felkoncolják, Turócot pedig példaadó elrettentésül megfosztják önállóságától és junius 13-án a magyarországi rendek is — mint az erdélyiek — a Habsburgokat trónvesztettnek hirdetik. A háború már most guerrilla harccá változik át és bár évekig tart — közben a császár országgyűlést hirdet Pozsonyba, mely meddőén végződik — a császári elbizakodottság a kedvező alkalmat várja, hogy döntő csapást mérjen a kuruc ügyre... A visszavonást és árulást Judáspénzzel viszi Le a kurucok közé és a fejedelmet is gyanúba igyekszik keverni a magyarok előtt azzal, hogy Rákócinak Bécs- ben fogva tartott nejét és nővérét hozzá bocsátja. Következik az 1708. augusztus 23*iki szerencsétlen trencséni nap, ... Ócskay László árulása Judásbérért, mikor egész huszárezredét a labancok táborába csalja ... Bezerédj Imrét, a népdalok hősét, ki német hússal etette kardlóé Eászló óra- és : " 1 éksaier-üasletét ff. évi május hó l-én a Gilyén József úr házába, a Szlávi k Zsigmond úr üzlete mellé |^g_ helyeztem át, | Joö Ivásajló utóda«
