Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-10-07 / 80. szám

Szatmár, 190G. október 7 SZATMÁR-NÉMETI. 3-ik oldal. Ártatlan, dicső vérükkel adózlak e hazának és , c nemzet nem adhat nekik inast, minthogy egy-egy háláimat rebeg minden októberben megdicső- üll szellemükhöz. De az a győzedelmes, pórba hulló vér még sem folyt égé zen hiába! Az a nemes vér megáztatta ezt ( az egész országot és a hol talajra talált, ott a hon- szeielem isteni rózsái virulnak. »Október hat !« erről dalol ma a gyermek, ettől lelkesedik az itju és az élet küzdelmeiben elfáradt férfi ekkor megpihen és — imádkozik. W. J. Városunkban, — mint rendesen — ez idén is ünnepelték az okt. 6-iki évfordulót. Az ev. ref. főgimnázium tanári kara és ifjúsága az idén is a szokott kegyelettel adózott az aradi vér­tanuk emlékezetének. D. e. 8 órakor tanári vezetés mellett a szatmári ev. ref templomba vonult az ifjú­ság, ahol Gachal János segédlelkész tar'ott magasz­tos szárnyalása ünnepi imát. Istentisztelet végeztével a gimnázium tornacsarnokában gyűlt össze a tanuló ifjúság és a nagyszámú érdeklődő közönség, ahol a főgymnázium »Kölcsey Önképzőköre« rendezett ke gyeletes ünnepélyt, a melyen az énekkar bevezető éneke után, Mátray Lajos, főgimnáziumi tanár lapunk megindítója és volt felelős szerkesztője tartolt költői gondolatokban gazdag emlékbeszédet, a mely mindvé­gig lebilincselve tartotta a nagyszámú közönséget. Utána Vince Elek Vili. o. tanuló szavalta nagy tetszés mellett Szabados Edének: Vértanuk napján c. gyönyörű köl­teményét. Az énekkar befejező éneke zárta be az ünnepélyt, amely minden tekintetben méltó volt a gyászos végű nemzeti hősök emlékezetéhez. Az ev. ref. leánynevelő és tanitónőképző intéze t növendékei istentisztelet után az ev. ref. főgimnázium tornacsarnokába vonultak, a hol részlvettek az Ön­képzőkör által rendezett gyászünnepélyen. A kereskedelmi iskola ifjúsága is kivette részét a nemzeti gyászból. Dunay Sándor igazgató lendüle­tes szavakban emlékezeti ineg az aradi várlanukról. A nagy nemzeti korszak hősei azok, kiknek teltei a jeles és jövendő nemzedéknek mintaképül szolgálnak arra, hogy mindent a haza szent érdekének áldozzunk fel. Dunay igazgató az iskola növendékeinek hazasze­retetére appeliál, hogy ez ünnepet a nagy nemzeti mártírok emlékéhez méltóan tarisák meg. A mai kon­szolidált viszonyok el sem képzelhetők e hősök vér- tanusága nélkül. Vérükkel egy boldog, hatalmas Ma­gyarország alapjait vetették meg. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után pár szóval Berger tanár az aradi véitanuk életéből pár epizódot mondott el és az ifjú­ság szép rendben felekezetek szerint csoportosulva isteni tiszteletre vonult. Tegnap délelőtt 10 órakor a székesegyházban az aradi vértanukért nagy Requiem volt, melyet dr. Fechtel János celebrált teljes segédlettel. A Requiemen j jelen voltak a kir kath főgimnázium növendékei ta­náraik kíséretében. A requiemen jelen vollak a rőm. kath. tanító - képezde növendékei is A t .nitóképezdében ettől el­tekintve rendes előadást tartottak. — Az uj évnegyed beálltával azzal a szives ké- rés«el árulunk előfizetőinkhez, hogy előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. Nemkülönben hátralékos előfizetőinket is kérjük, hogy a lejárt, előfizetéseket beküldeni méltóztassanak. — öngyilkos szolgabiró. Dr. Izikh Vilmos, szat­mári járási szolgabirót szombaton reggel halva talál­ták lakásán. Szivén lőtte magát és nyomban meghalt. A megdöbbentő esetet nagy részvéttel tárgyalják vá­rosszerte. Az öngyilkosságról részletes tudósításunk a következő: Dr. Izikh Vilmos szolgabiró Bocsiay-utca 22. sz. alatt lakott a Nyisztor János, szabómester há­zában. Feleségét, a ki Ilosvay Endre, volt mátészalkai főszolgabíró leánya, csütörtökön haza küldte szüleihez, ő pedig bezárkózott lakásába, a honnan többé ki sem jött A házbelieknek feltűnt, hogy pénteken egész nap nem látták a szolgabirót. Szombaton reggel sem jött ki a lakásból. A háztulajdonos, miután látta, hogy a szoba kulcsa belül van az ajtóban, rosszat sejtett s jelentéit tett a rendőrségen. A rendőrség kiküldöttei kinyitották az ajtót, bementek a lakásba, a hol rémes látvány tárult szemeik elé. Dr. Izikh Vilmos levet kőzve, vérbefagyva feküdt az ágyon. Mellette a revol­vere, a melylyel szivén lőtte magát. Egy lövéssel ölte meg magát. Asztalán egy levelet találtak apósa, Ilosvay Endre nevére címezve. Ezenkívül senkinek sem ha­gyott egy sor irást sem. A rendőrorvosi vizsgálat megállapította, hogy az öngyilkosság szombat reggelt megelőzőleg 36 órával, tehát még csütörtökön este történt. A lövés szivén találta a szerencsétlen embert, a ki nyomban meghalt. A szomorú esetről táviratilag értesíthették apósát és nejét, a kiket szombat dél utanra várnak. Az öngyilkosság okát még nem tudják. Valószínűleg apósához irt leveléből fog kiderülni, hogy mi adta a szerencsétlen ember kezébe a fegyvert. Izikh Vilmos dr.-t igen szolid embernek ismerték. Anyagi zavarokkal nem küzdölt, nem élt nagy lábon és mint hivatalnok egyike volt nemcsak a járás, ha­nem a vármegye legelső, legszorgalmasabb hivatal­nokainak. Harminckét éves voit és már 8 év óta szolgabiró. Hét évig a mátészalkai járásban volt szolga­biró, a honnan múlt évben Nagy László, a törvény­telen kormány főispánja áthelyezte Szalmárra. Izikh Vilmos lelkét nagyon megzavarta az áthelyezés. Sze­rény anyagi viszonyok között élő ember volt s mig egyrészt hazafias meggyőződésétől nem akart eltérni, másrészt kenyerét sem akarta elveszíteni. Lelki zava­rát csak fokozta az a körülmény, hogy Szatmáron nem akceptálták a törvénytelen főispán által történt áthelyezését. De ezt helyre hozta. Ilosvay h. alispán, a ki hozzájárult az áthelyezéshez s a kinek rendeletét törvé­nyesnek ismerték el, igy elfoglalhatta hivatalát. De lelki nyugalma nem tért vissza. Idegeit megviselte M.-Szál­kán a nagy szorgalommal végzett munka. Az áthelye zéssel járó zavarok még jobban megrendítették úgy, hogy kénytelen volt betegsége miatt hosszabb időre szabadságoltatni magát. A szerencsétlen ember azt hitte, hogy benne mindenki a darabontkormány krea­túráját látja es hiába nyugtatták meg barátai és hiva­talfőnökei, a kik részvéttel látták aggódását, az érzé­keny lelkű ember nem tudott megnyugodni. Azt hitte, hogy üldözik. A városban hire volt, hogy fegyelmi volt ellene elrendelve s fel volt függesztve — de mint illetékes helyről értesültünk — ez nemigaz. Dr. Izikh ellen nem volt fegyelmi s nem volt felfüggesztve, ha­nem betegsége miatt volt szabadságon. A nyarat Bán­fán és más fürdőhelyeken töltötte, de a pihenés sem állította helyre felzavart lelki egyensúlyát. Eu >ek a zilált lelki állapotnak tulajdonítják öngyilkosságát. A szerencsétlen ember még egész fiatal házas volt, szat­mári szolgabiró korában, mull év decembej 31-én vette el volt hivatalfőnökének, Ilosvay Endre, volt mátészalkai főszolgabíró leányát. Mivel az öngyilkos­ság kétséget kizárólag megállapítható, Dr. Izikh holt­testét nem boncolják fel, hanem eltemetés végett ki­adják a mélyen sujtoll családnak. — Törvény javaslat tervezet a m. kir. kincstár- örökről. Csomay Itnre ügyvéd a szatmári lüggethn- ségi és 48-as párt elnöke egy kész, kidolgozott tör­vényjavaslatot küldött fel Kossuth Ferenchez, a füg­getlenségi párt és a vezérlő bizottság elnökéhez, mely két m. kir. kincstárőri állás kreálását hozza javáslatba. A kincstárőrök az állami értékeinek védelmére, utal­ványozására jogosult különálló hatóság lenne, a kik nélkül egy szakminiszter sein tehetne érvényesen ki­utalási fizetést. Célja volna megakadályozni annak a lehetőségét, hogy — mint a közelmúltban is történt — esetleges törvénytelen kormány szabadon gazdál- kodhassék az ország vagyonával. Szóval kivenni úgy az összkormány, mint a szakminiszterek kezéből az ország pénze fölötti korlátlan rendelkezés jogát s el­lenőrző, kiutaló közegül állítaná oda a in. kir. kincs- táiőröket. A javaslatról az »Egyetértés» okt. 5-iki szá­mában Henlaller Lajos, a zárszámadási bizottság el­nöke vezércikket ir, a melyet lapunk jövő számában egész terjedelmében közölni fogunk. — Eljegyzés. Gombár Ferenc s -telekkönyvvezető a napokban tartotta eljegyzését városunkban Barabás Ilonka kisasszonynyal, özv. Barabás Ferencné leá­nyával. — Vecseyröl. A mint már múlt számunkban is jeleztük, a világhírű Vecsey Ferenc hegedűművész f. hó 17-éu a városi színházban hangversenyt fog tar­tani. Tekintve, hogy a művésznek megjelenése és szereplése körünkben nem mindennapi esemény és a közelmúltban ugyancsak előre hal dolt a közön­ségnek érdeklődése, nem tartjuk érdektelennek rövi­den megemlékezni azon kiválóbb lapok kritikáiról amelyeket a Pannónia nyomda adott ki egy kis füzetbe egyesítve ókét, A Berliner Tageblat szerint Vecsey, »Egy valódi csoda, nem közönséges értelemben, nem betanított, hanem a természet csodája.« A Der Tag igy szól a művészről »Ha a mai közepesség idejében egy ily óriási geniális hegedű tehetség felnőhetett, miért ne állhasson ismét egy teremtő erő is elő, a mely el nem képzelt dolgokat fog létrehozni. Ez nem csoda gyermek, hanem egy nagy művész, aki véletlenül nagyon fiatal.« A *Freisnwige Zeitung« azt mondja róla. »Egy­szerűen csodának nevezhető egy 10 éves gyermek, ki Wieniavsky, Bach, Paganini művészeit oly tökéletes technikával, oly mély zenei felfogással tudja előadni, Petersburger Listok »Ez a gyermek a természet által adott talány.« »London-Times«. » Ez a csodálatos zseni teg­nap adta 3-ik hangversenyét s valahányszor halljuk megáll az eszünk e csoda hallatára, Lissabon-0 Populäre. »Ez a gyermek egy töké­letes művész, büszkesége hazájának s majdan a ze­netörténetnek.« A hazai lapok igy nyilatkoznak : Az Egyetértés. »Ily tonus nem fakad ma egy he­gedű művész hegedűjéből sem. Nem lehet kétség, hogy itt a század egyik fényes tüneményével van dolgunk. Budapesti Hírlap. »Több mint egy éve, hogy Vecsey Ferenc játékát utoljára hallottuk. A kis hegedűművész azóta bejárta a félvilágot és mindenütt szenzációs diadalt aratott. Vecsey Ferenc ragyogó tehetsége ma este megizmosodva tért vissza a Vigadó nagy termében.« Úgy értesülünk, hogy a tartandó hangversenyen Tarnay Alajos zongoraművész is résztvesz, a ki nem rég Fráter Loránd által adott művész estélyen is ! közreműködőt'. — Elhunyt negyvennyolcas honvéd. Szászaién Pál, volt negyvennyolcas honvéd, boltőr, folyó hó 1-én 80 éves korában meghalt. Az elhunyt Bem tábornok mellett harcolt a piski csatában és ő volt az első, a ki észrevette, hogy a tábornok megsebesült. Gyor­san segélyére sietett Bem apónak, a kitől felgyógyu­lása után egy értékes gyémánt-gyűrűt kapott aján­dékba. Szaszarán élete végéig nagy becsben tartotta az értékes gyűrűt s halálos ágyán megfogadtatta gyer­mekeivel, hogy sohase válnak meg tőle. Áz elhunyt 48-ast nagy részvét mellett temették el, — Szűrei. Szilágy Sámsonban a szüret folyó év október hó 15 én fog megkezdődni, holis a venni szándékozók kitűnő bort nagy mennyiségben kap­hatnak. — A szüret Erdődön október hó 8 án veszi kéz detéf, hol mint bennünket a községi elöljáróság érte­sít vételek nagyban és kicsinyben eszközölhetök. — Meghivó. Falussy Árpád főispán az állandó választmány tagjait a folyó évi október hó 9-én dél­előtt 10 és fél órakor a vármegyei székház kistermé­ben tartandó állandó választmányi ülésre meghívja. Tárgy: Il-ik Rákóczi Ferencz és bujdosó társai szentelt hamvainak hazahozatala alkalmából Buda­pesten és Kassán tartandó gyászünnepélyen a vár­megye törvényhatóságának részvétele és képviselte- tése tárgyában. — Hirdetmény. Tudatom a város közönségével, hogy a közgyűlés az erdei téli legeltetési dijakat a következőkben állapította meg: egy drb két éven felüli marha, bivaj, ló vagy szamár 1 K 60 fillér; kél éven alólié 90 fillér. Egy darab egy éven felüli sertés dija bármely erdőréfzben I K 40 fillér, egy éven alólié 70 fillér. Ezen dijak valamennyi erdő- részre érvényesek. A legeltetés csakis a városi erdé­szeti hivatal által kijelölt helyen gyakorolható. A vi­dékiek a megállapított dijakon felül 25% al többet fizetnek. Fizetés a városi pénztárnál előre történik. Szatmár-Németi, 1906. szeptember hó 29. Tankóczy, főkapitány. (x) Felhívjuk a közönség figyelmét a Leszámítoló bank hirdetményére (x) Urak! F ehérnemü szükségletüket u. m. ing, gallér, kézelő, lábravalókat és háló-ingeket jó minő­ségben és rendkívüli olcsó árban beszerezhetik Vajdá­nál’, Szatmár, Deák-tér 10 sz. — Nyakkendő külön­legességek 1 — Friss-féle szab. lábravalók raktára. (x) Kátrány, karbolineum, gépolaj, gépzsir (to- volte), szegedi kender, kötél, zsineg, zsinegheveder raktár Drágos Béla kereskedőnél Szatmár, Kossuth La­jos-utca 23 (Hid-utca). (x) Városunkban teljesen uj és a legkiválóbb minőségű fiú-és leány-gyermek ruhák, télikabátok, ka­lapok, sapkák, posztó-, selyem- és plüseh capichonok dús választékban beszerezhetők Vajda divatáruházában Szatmár, Deák-tér 10 szám. (x) Krómer Ignác férfiszabó Kazinczy-utca 18. sz. a zárdával szemben, mindenféle ócska ruhákat vesz és elad a legjutányosabb árokon. rn 9 ám 9 I f órív joo Caszlo ■ ...... . f. év ti » ks>5er=Ü45letét évi május hó l-én a Gilyén József úr házába, a Szlávik Zsigmonű úr üzlete mellé ^ helyezte**» át. Tisztelettel J°o lv«'ís>jlú utóda.

Next

/
Thumbnails
Contents