Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-09-30 / 78. szám
FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR NÉMETI-! IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU országgyűlési képviselő. Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Dr. Komáromy Zoltán. Dr. Havas Miklós. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. ===== Telelőn-szám 80. - — Mindennemű dijak Szatmaron, a kiadóhivatalban fizetendők. Munkás-törvényhozás. Azon alkalomból, hogy az angol nemzet egyik neves politikai klubjának inpozáns küldöttsége hazánkat, illetve fővárosunkat látogatásával megtisztelte, a vezető körök által a vendégek liszleletérej-endezett értekezleten Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter kifejtette azon eddigi tevékenységét, a melyet a munkásokról és viszonyaik szabályozásáról hozandó törvényjavaslatainak előmunkálatainál kifejtett. Reméljük, hogy a minden tekintetben nemzeti jellegű és az állapotoknak leginkább megfelelő törvényjavaslatot a magyar parlament örömmel fogja majd fogadni és abban a meggyőződésben, hogy ezen üdvös törvényhozási funk- tiójával a magyar nemzet jólétét csak emelheti, egységet, egyetértést és békét teremthet. Korántsem kell azonhan gondolnunk, hogy a kérdéses törvényjavaslati előmunkálatok in- tentiója a nemzetközi szakszervezetek munkás vezérei által hirdetett terrorizmust, nemzetiet- lenséget és más alappal nem biró, egyáltalán meg nem valósitható és a nemzeti létet veszélyeztető elveket csak részben is forrásnak tekinti, mert ezeket teljesen figyelmen kívül hagyja akkor, a mikor a magyar nemzet nagy részének testi munkája után élő hazafias állampolgárainak anyagi helyzetét javitani, viszonyait a békés egyeiértés céljából szabályozni szándékozik. Következtethető tehát szükségkép az, hogy a hozandó törvény szelleme is nem lehet más, mint a szó legszorosabb értelmében vett nemzeti jellegű kidomboritása. Kossuth Ferencz tervezetéből különösen három tényezőt emelhetünk ki, melyek leginkábbhivatva vannak arra, hogy a legszükségesebb munkás socialis bajainkat orvosoltalak. Fontos mindenekelőtt, a mint a közel múltban, de meg a jelenben is van alkalmunk bőven tapasztalni, azon kérdés tisztázása, hogy mondassák ki az; mely hatóság és milyen jogkörrel és milyen eljárási szabályok mellett legyen hivatva eldönteni a munkások és munkaadók közti vitás kérdéseket. Tudjuk, hogy mennyi bajt és kiszámíthatatlan károkat okozott, úgy a vitázó feleknek, mintáz egész munkás társadalomnak az, hogy nem volt hivatott hatóság, melyet a törvény, a végleges döntés és köle’ező. megmásíthatatlan Ítélethozatal képességével felruházott volna, mert ha döntöttek is valamely választott hatóság utján, annak döntését nem respektálták és csakhamar újabb konflktusba keveredtek. Másik igen lényeges kérdés a sztrájk szabályozása. Habár elismerjük, hogy a munkás osztály érdekeinek biztosítása végett igenis szükséges néha a sztrájk, a mint azt a gazdaságiam elmélet mondja: ez a »szükséges rossz* — kétségtelen, hogy emez rendszerré emelése mindenek fölött káros. Többször halljuk, hogy a munkások minden meggondolás és alapos ok nélkül, alig számbavehelő csekélység miatt beszüntetik a munkát, nem törődve azzal, hogy ők magukat, a munkavállalkozókat, de főleg a közönséget érzékenyen károsítják meg. E ferde kinövését a munkás kérdésnek nálunk ezideig : még^csak nagyon hiányosan szabályozták. Harmadik szintén nevezetes kérdés a Co- mestead angol eredetű intézménynek munkástörvényünkbe való belillesztése. A Comes- tead intézménye azt célozza, hogy a munkás lakhelye, házi felszerelése, bútora lefoglalás tárgyát nem képezheti. Ennek a nagy fontosságú javaslatnak törvényhozási szabályozásával, illetőleg ilyen irányú felvetésével már régebben találkoztunk és az, hogy jelenlegi nemzeti kormányunk tekintélyes vezéralakja: Kossuth Ferencz adja meg az Ígéretet, elég garantia nekünk ahhoz, hogy a javaslat nemsokára tör- vénynyé lesz és ezzel a modern intézménynyel biztositani fogjuk munkásainknak otthonát. Megvagyunk róla győződve, hogy ez a törvény is egyike lesz azon tényezőknek, melyek a hazánkban oly óriási mérveket öltő kivándorlást megakadályozni — mindenesetre csökkenteni fogják. Ha mindezen javaslatok a gyakorlati életbe átültettettnek, bár a külföldi intézmények nagy hatását ez idő szerint nálunk nem is fogják kelteni; az bizonyos, hogy ezzel egy nagy lépést tettünk előre és az európai haladásnak, művelődésnek, különösen sociális fejlődésnek olyan jelét adjuk, mely méltó a magyar nemzet és társadalom történelmi múltjához és betöltendő jövőjéhez. * T^A R C A. Pereskedés. Irta ; Dyonla. Személyek: Dr. Békitheö Bódog, kir. aljárásbiró. Terhelt Mátyás, keményfejü parasztember, a ki becsületsértéssel van vádolva. Dr. Perrend Soma, a Terhelt Mátyás ügyvédje. Díjtalan Tivadar, joggyakornok. Lenyall Jenő, ügyvédjeiül. Peres felek, ügyvédek. I. jelenet. (Történik a büntető járásbíróság tárgyaló termében. A falon a király képe, a biró asztalán akták, büntetőtörvénykönyv, perrendtartás, két szál gyertya között a feszület. A biró melletti asztalnál ül a joggyakornok s a jegyzőkönyvet vezeti.) A biró: Hát békül, nem békül ? Itt nem lehet kukoricázni. Az igazságszolgáltatással nem lehet packázni, tudja kend? A kentényjejü far asz: Hát már instálom, én nem kérek bocsánatot. A biró: (félre a joggyakornokhoz) Borzasztó, hogy nem akar békülni ez a hülye. Megint Ítéletet kell csinálni. (Fennt:) Hát. még egyszer, utoljára figyelmeztetem, hogy jó lesz bocsánatot kérni. Mert ha én egyszer a király nevében, itt a feszület előtt kimondom az ítéletet, azt senki sem veszi le magáró 1. A paraszt: hallgat. A bivó: (eza'att nagyobb ünnepélyesség és hatás kedvéért meggyujtja a feszület mellett 2 oldalt álló gyertyákat, és lapozgat a büntetőtörvénykönyvben, miközben fogai közt mormolja:) Egy év, 1000 korona, ez sem az, öt év, életfogytiglani, ez sem az ... Na békül kend vagy sem? A paraszt: (nagyon meg van hatva. Látszik rajta, hogy fél a sok egy év, öt év stb.-től, azt hiszi, hogy az mind neki szól. A nagy meghatottságtól nem bir szóhoz jutni. Hol a gyertyát nézi, hol a feszületet, különben pedig hallgat.) A biró: (megunja a várakozást, bosszúsan felkél) No ha kendnek ilyen nehéz a feje, majd én megpu- hitom. Kihirdetem az Ítéletet. Ő felsége a király nevében megbüntetem kendet becsületsértésért 4 napi fogház büntetésre átváltoztatható 40 korona pénz- büntetésre. Köteles az éllenfél ügyvédjének 40 korona, a saját ügyvédjének 30 korona perköltséget, a tanuk dijában 30 koronát megfizetni. Az indokolást, ha kiváncsi kend elolvashatja 3 nap alatt írásban. — Felebbez, nem felebbez ? A paraszt: (Az ujjain számlál) 40 korona, az négy nap, még 40 korona, az is négy nap, az nyolc nap, 30 korona az három nap, az összesen .... A biró : Mit mormog itt kend? A paraszt: Azt számítom, instállom. hogy hány napot ülök az egészért. Ügyvédek és peres felek: hangosan nevetnek. A biró: Csak a büntetést lehet leülni, a perköltségét nem, azt ki kell fizetni az ügyvéd uraknak. Elmehet kend. A far ászt: Jó egészséget kívánok 1 A biró: (Nem köszön vissza. Más ügyet vesz elő.) II. jelenet. (Történik Dr. Perrend irodájában. Az előszobában két segéd dolgozik. Csinosan berendezett irodai helyiség.) KInjő Magyar Res^vény-Serfö^de Kőbánya HP* rendkívüli gyógyhatású és kellemes ital. Kizárólagos elárusitás Szatmar és vidéke részére SZENTPETERY M. csemege és fűszer kereskedőnél. Dupla Qotiát jtfaláta-Sör
