Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-09-12 / 73. szám

Szatmár, 1906. szeptember 12. 2-ik oldal szatmár-németi. Dr. Falussy Árpád főispán akadályozva lévén, az ülésen Pap Géza polgármester elnökölt. A hitelesítő küldöttség kirendelése után felol- rastatott a polgármester havi jelentése. A polgármes­ter jelentést tett a város csatornázási ügyének jelen­legi állapotáról. Beterjesztette a debreceni kultur- mérnökség által készített részletes terveket és mű­szaki leírást, a mely nagyjában megegyezik a föid- mivelésügyi minisztérium egészségügyi osztályának leküldött terveivel. Eltérés csak a főcsatorna lejtésé­ben mutatkozik. A miniszteri tervezet szerint ugyanis a főcsatorna a Szamosba torkollik, a kultur-mérnök- ség terve szerint pedig a Túr szabályozása folytán a város határán keresztül vonuló Égre csatornába. Igye­kezni fog a polgármester, hogy az ügyet mielőbb megérlelles3e arra, hogy a bizottság részletesen tár­gyalja. A jelentés tudomásul vétetett. A törvényhatósági végrehajtói állás betöltését — miután a főispán jelen nem volt — levettek a napi­rendről. A julius havi adó elő- és leírás ügyeinek le- tárgyalása után az esküdtbirósághoz bizalmi férfiakul kiküldettek Antal Kristóf, Littecky Endre, Gyulai La­jos és Korányi János. A kereskedő tanonciskola bizottsága által meg­választott tanítókról szóló értesítés tudomásul vé­tetett. Ezután a gazdasági szakbizottság előterjesztéseit tárgyalta a közgyűlés. Az avasi erdőségekben két erdőőri lak építését határozta el a közgyűlés s ennek költségeire 3200 koronát szavazott meg. A fertőtlenitési költségek ügyében felír a közgyű­lés a minisztériumhoz, hogy e költségek fele ezután az országos betegápolási alapot terhelje. A téli legeltetési dijak tekintetében úgy határo­zott a közgyűlés, hogy a téli legeltetés ideje folyó évi október 1-től 1907 évi március 1-ig tartson. 1 drb. szarvasmarha, vagy ló után (két éven felül) 1 kor. 60 fillér, két éven alul 90 fillér, egy darab egy éven felüli sertés után 1 kor 40 fillér, egy éven alul 70 fillérben állapíttatott meg a legeltetési dij vala­mennyi erdőségre nézve. A legeltetési helyeket a vá­rosi erdőségekben az erdészeti hivatal jelöli ki. Vidé­kiek 25 százalékkal többet fizetnek. A Pannónia szállodának Márkus Mártonról egy megalakítandó részvénytársaságra leendő átruházását elhatározták. Még Korányi János árvaszéki ügyész korában történt — mintegy 27 év előtt — hogy egy sorrendi tárgyaláson az ügyész elmulasztotta egy 1000 koro­nás követelés soroztatását. Az árvaszék kártérítési pert indított Korányi János ellen. A pert meg is nyerte s az ügyész ki is fizette az 1000 koronát. Az általa megindított perújítás során két forum az ügyész javára döntött, mire az 1000 korona visszautaltatott. A kir. Curia azonban megváltoztatta mindkét alsó- foku ítéletet s elmarasztalta az árvaszéki ügyészt az 1000 kor. megfizetésében. Most Korányi János azt Dalolni azokra Fülemülék szálltak. Mostan meg a lomb közt Egy-egy kicsi résen Napsugarak jöttek Futkosni a réten. «* De halld jó Kedvesem, Halld meg, a mit mondok: Ez isteni tájon Még sem voltam boldog ! A mint álltam ottan Csöndes nyugalomban Te jutái — Édesem — Az eszembe nyomban ! Mit nekem ábrándos Éneke madárnak, Ha Téged karjaim Keblemre nem zárnak ? ! Mit, ha akármilyen Szép virányon élek, Ha Te is velem vagy: Az nekem az élet! Nélküled nem vagyok Ily helyt sem szívesen, Veled akárhol is: Én édes kedvesem. Búr. kéri a közgyűléstől, hogy az 1000 korona befizetése alól méltányossági okokból mentsék fel. A közgyűlés a kérelmet teljesítette. Fogarassy Sándor az épités-rendészeti méretek- ! föl eltérő terv alapján óhajt Rákócy-utca 26 sz. alatti lelkén házat építeni, a mire a közgyűlés az engedélyt a rendészeti szakbizottság előterjesztése alapján meg­adta. Kolozs vármegye átiratot intézett az egyéves borjuk vágatásának tilalmazása tárgyában. A közgyű­lés hasonló szellemű felirat felterjesztését hatá­rozta el. Végül Losonczy Károly pénztártiszt részére egy havi szabadságidő engedélyeztetett. Tanácsülés. A városi tanács Pap Géza polgármester elnök­lete alatt ülést tartott. Letárgyalták a városi költség- vetést Ugyancsak e tárgyban lesz 14 én d. u 3 óra­kor gazdasági szakbizottsági ülés, melynek tárgyalása után a költségvetést kinyomatják s kiosztják a bizott­ság tagjai között, hogy a jövő közgyűlés már tárgyal­hassa. Dr. Jéger Kálmán, főorvos előterjesztette félhavi jelentését, mely szerint a városban a mull hónap második felében történt 6 tífusz — megbetegedésen kívül e hónapban 13 megbetegedés történt. A 19 be­teg közül meggyógyult 11, meghalt 2, kezelés alatt áll 6. A központi választmány ülése. A központi választmány 11-én délelőtt 11 óra­kor ülést tartott, melyen megállapították a jövő évi képviselő-választók névjegyzékét. A jegyzéken 1787 választó szerepel. A választmány elrendelte, hogy a névsort 4 példányban és pedig a közjegyző, a minisz­térium, a levéltár é3 városi tanács részére leíratja. INNEN-ONNAN. A legegészségesebb, leghatásosabb humor rend­szerirt azokban a dolgokban nyilatkozik meg, me­lyek nem direkt »viccelés«-re vannak szánva, hanem a melyeket az élet, véletlen szolgáltat. Az önkénte­len humor. A hivatásos humorizálás sokszor olyan benyomást tesz az emberre, mint a táncmester, a ki vig zeneszó mellett üres gyomorral polkázik. Vagy mint az az újságíró, a ki az innen-onnan rovatait izzadja tele anekdotákkal, közben pedig az alkal­matlankodó hitelezők részére is kell komoly meg­nyugtatást Dyujtania. Az önkéntelen humor egyik kiváló megnyilatkozása a mulkoriban nevettetett meg a Rákóczy-utczán.— Összeölelkőzött, pántli­kás legények jöttek a vasút felől hangos nótaszóval. Mentek a kaszárnyába a gyöngy-életet megkezdeni. Az egyik ház ablakában egy jóképű szobacica töröl- getett. Messze kihajolt az ablakon a legények után s mikor már befordultak a másik utcába, az egészsé­ges arcú, gömbölyű kis szobalány felveszi a törlő­ruhát és messze hangzó, tiszta hangon énekli a so­rozó nótát: »Mikor engem a főorvos vizitál ............ * Eg yik barátja lapunknak, a ki mellesleg ügy­védjelölt illetve a ki ügyvédjelölt, de mellesleg Iapnnk barátja, a napokban vasúti ösmeretséget kötött, össze­barátkozott egy m.-szigeti nőcskével. El volt ragad­tatva és egyre azon törte a fejét, hogyan szabadul­hatna el az irodából egy m.-szigeti kirándulásra. Hosszas gondolkodás után a tartalékos tiszthelyettesi rang húzta ki a sárból. — Szabadságol kell vennem, úgymond a prin- cinek, M.-Szigetre megyek katonai ügyben. A principalis nem volt járatos a katonai ügyek­ben — de azért megkockáztatott egy indiseret kér­dést, hogy a katonai ügyek melyik ágában utazik a jelölt ur? — Hát . . . hát . . . újonc-ügyben, hebegte la­punk barátja. A szigeti útról lehorgasztott fővel, boszusan jött haza. — Talán nem sikerült elintézni az ujoncügyet? tudakozódott a princi. — Megtagadták az újoncokat, felelte találóan a jelölt ur. * Dr. Ehrenreich Lipótnak, az ügyvédi kar jeles, fiatal tagjának van egy ugocsai kliense, a kit számos büntető ügynél részesített már első ügyvédi segélyben (Van neki több kliense is, de most csak erről az egyről van szó.) A kliens pár nap óta sétál bennt Szatmáron kezében egy kis pakktáskával. Ehrenreich megszólítja tegnap: — Mi van a táskájában, Glück ur? — Az imádságom, az imaköpeny, imaszij stb. — Aztán minek hordja mindig migával? — Nem tudom, ügyvéd ur, hogy melyik perc­ben tartóztatnak le a legújabb bűnügyem mián, hát magammal hordom az imakészséget, nehogy készület-' lenül vegyen pártfogás alá Márton Lázár ur. * A halottakkal nem illik tréfát űzni, nem is aka­rok. De szinte ebbe a rovatba tolakszik a vármegyei főorvosnak a közigazgatási bizottság ülésén tett je­lentéséből egy pont. Eszembe jutnák az orvosanek­doták, az »orvosi kezelés dacára életben maradt« és ehhez hasonló pointtel biró szellemsziporkák. Azt mondja ugyanis a jelentés, hogy augusztus hóban a vármegye betegei közül elhalt 581. Ezek közül orvo­silag gyógykezeltetett 364, orvosi segély nélkül ellen­ben csak 217 hagyta itt ezt a szomorú életet. Az az: majdnem 150 beteggel több halt meg orvosi kezelés alatt, mint a nélkül. Most már csak annak a kimu­tatása hiányzik, hogy hány beteg gyógyult meg az orvosi kezelés alatt és mennyivel több a nélkül. d. H I R E K. A kereskedelmi iskola meg­nyitása. Szeptember 10-én reggel 8 órakor volt a keres­kedelmi és gazdasági csarnokban ideiglenesen elhelye­zett felső kereskedelmi iskola tanév megnyitása. A növendékeken kívül jelen voltak a szervező bizottság élén Dr. Kelemen Samu országgyűlési kép­viselő, mint elnök Bodnár György kir. tanfelügyelő, Schvarcz Albert, Thurner Albert, Lővy Miksa, Weisz Zoltán, Vallon Lajos, a város részéről pedig Vajay Károly tiszti főügyész, Ferencz Ágoston tanácsjegyző, az iskola részéről Dunay Sándor igazgató és Berger József tanár. Az ünnepélyt Dunay Sándor, igazgató tartalmas magvas beszéde nyitotta meg. A szép beszédet lapunk következő számának tárczarovatáb n közöljük. Az igazgató beszédére a szervező bizottság elnöke, Dr. Kelemen Samu, városunk országgyűlési képviselője a következő beszédben válaszolt: Nagyon köszönöm azokat a szives szavakat, a melyeket a t. igazgató ur hozzám intézett. A közéletben úgy, mint a magánéletben minden sikernek, az a titka, hogy tudni kell akarni. Ez pe­dig nem azt jelenti, hogy meg kell lenni bennünk va­lamely vágynak, óhajnak — hanem hogy meglegyen bennünk az akaratnak az az ereje és elszántsága, hogy azt, amit akarunk a valóságnak világába ültessük azt. Erre csak úgy vagyunk képesek, ha egész lel­künket eltölti az a meggyőződés, hogy a mit akarunk az helyes, szükséges, tehát meg kell valósulnia. Ez a meggyőződés volt meg bennem, mikor a felső kereskedelmi iskola létesítéséhez hozzá fogtam és csakis igy lehetett az elénk tornyosuló és leküzd- hetetlennek látszó akadályokat legyőzni. Hogy ez igy sikerült, azt első sorban a vallás- és közoktatásügyi mtniszler ur ő ekceienciájának köszönhetjük, a ki Szatmár városa iránt érzett jó in­dulatában adott kifejezést akkor, mikor az iskolának a nyilvánossági jogot megadta és annak létesítését lehetővé tette, holott más városok évek óta folytat­nak eredményleien tárgyalásokat ily irányban. Köszönet illeti Bodnár György kir. tanfelügyelő urat, a szervező-bizottság tagjait és a társadalomnak mindazokat az áldozatkész elemeit, akik czélom el­érésében támogattak. Ezután meleg szavakkal fordult az ifjúság felé, a kiket az iskola elmében és lélekben egyaránt ki fog művelni. Erre biztosíték első sorban Dunay Sándor igazgató személye, a kitől felsőbb hatósága a legmele­gebben ajánlott a szervező-bizottságnak. Végül a város jelenlevő képviselőinek jó indula­tába ajánlotta az iskola ügyét, mert hisz ezt az intéz­ményt a szervezők nem maguknak, hanem a városnak és a város érdekei szempontjából teremtessék meg. Utána dr. Vajay Károly városi tiszti főügyész e városi hatóság nevében kijelentette, hogy a város őszinte szeretettel fogja ez iskolát pártolni, mert ez iskolával van meg a városban a teljes harmónia. Most, midőn az ipari szakiskola a közeli jövőben megnyílik, a már meglevő gazdasági ismétlő iskolán kívül ez is­kola létesítés elsőrendű szükséglet volt, hogy intelligens kereskedő «ifjakat nevelhessünk. Ezután az ifjúság elénekelte a Hymnuszl és az igazgató az ünnepélyt bezárta. Az ünnepély után az iskolai szabályok a tanulók­nak felolvastattak. Az előadásokat a mai napon kezdették meg. •- | Szeptember 10. Hétfőn volt a szomorú évfordulója annak, hogy a magyarok Nagyasszonyát, Erzsébet királynőt Lucheni meggyilkolta. Ez alkalom­ból a róm. kath. székesegyházban vasárnap d. e. 9 órakor gyászistentisztelet volt, melyen a misét Hehelein Ká­roly kanonok mondotta. a Gilíén József úr házába, a Szlávit Zsigmond úr üzlete mellé I. évi május hé i-én Helyeztem át, I Joö «tőd«.

Next

/
Thumbnails
Contents