Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-09-05 / 71. szám

2-ik oldal. S Z A T M Á R-N É M E T I. Szatmár, 1906. szeptrmber 5. esetre való biztosítási teljesen közös szervezet­ben, azonban a két elkülönített számlarendszer­rel végzi. Helyi szervezetek a kerületi munkás- biztositó pénztárak szintén paritásos szervezet­tel. Fennmaradnak még helyi szervezetül a vállalati pénztárak, amennyiben legalább 5000 taggal birő magánegyesületi génztárak. Ellen­ben megszűnnek az ipartestületi és építés1 pénztárak, továbbá az 5000-nél kevesebb tag­sági létszámmal biró magánegyesületi pénztá­rak beszüntettnek. Érinthetetlenül marad a bá- nya-társládák szervezete, ha legalább a tör­vényjavaslatban megállapított segélyeket és já­radékokat nyújtják. A vitás kérdéseket választott bíróságok döntik el. Első fokon a kerületi pénztárak mel­lett működő bíróságok, második fokon az állami munkásbiztositó hivatal bírói osztálya, mindkettő paritásos szervezettel. A felügyelet és ellenőrzést a pénztárak felett az állami munkásbiztositási hivalal bizto­sítási osztálya gyakorolja. Hírek a városházáról. Uj posta-épület. Rendkívül fontos és közérdekű ügyekben intézett felterjesztést a városi tanács tegnapi ülésén az illeté­kes minisztériumokhoz. A közigazgatási bizottság ugyanis már jégebben elhatározta, hogy felír a ke­reskedelmi miniszterhez egy uj posta-épület tárgyá­ban. A tanács ma hajtotta végre a közigazgatási bi­zottság eme rendelkezését felírván a miniszterhez. A közönség rég érzi hiányát egy modern, kényelmes postaépületnek, városunk haladása is megkívánja, hogy akkor, mikor a pár év előtti rozoga köz- és magánépéletek helyét uj, modern paloták foglalják el, közvetlen a Deák-tér közelében, a piac torkában a magyar királyi posta ilyen ósdi, rendetlen es a tisz­taság szempontjából sem éppen kifogástalan, szűk és úgy a közönségnek, mint a posta-személyzetnek ké­nyelmetlen helyiségben húzódjék meg. Elvárhatjuk a minisztériumtól, hogy ebben a városunkra nézve igen fontos kérdésben minden skrupulus nélkül ja­vunkra dönt. Az adóhivatal. Ugyancsak a közigazgatási bizottság legutóbbi gyűlésén hozott határozata értelmében feliratot inté­zett a tanács a pénzügyminiszterhez is az adóhiva­talnak a városba leendő áthelyezése iránt. A mai adóhivatal még a régi időkből maradt, a mikor künnt a város végén volt a sóhivatal is s ennek érdekében helyezték oda az adóhivatalt. Sóhivatal ma már nincs, de az adóhivatal még mindig künnt van a vá­ros végén, majdnem a temető mellett, a kaszárnya háta mögött. Sem a vidékieknek, sem a városiaknak * IV. játszik valami különös fény. Egymásba mélyed a te­kintetünk és a lelkünk forró ölelésbe zárja egymást; a homályos sokszor könnyes múlt mostan nem kisért minálunk. De amig én az ajkad rezzenését gyönyörtől el­fordult szemekkel nem bámulom, amig te édes álom­ba veszve az én szemem neked áldozott könnyeit számolod, az a fekete árny, mely végig suhanva fö­löttünk vig szókkal és hangos nevetéssel késztet megtagadnunk szivünk elborító méiy szomorúságát: ez a fenyegető sötétség, — mondd — nem a gyász- szál vagy — még rosszabb — hazugsággal teli jövő hideg érintésű sejtelme-e ? IV. Megremeg az ajkam és az ölelés ösztönére a karom megrándul, amint szőke fejedet meghajtva ülsz szemben velem. Két karcsú kezed selymet sző a selyembe és fehér nyakad élvesztő hűvös­séggel emeli ki a ráhulló hajszálak sáppadt arany- szinét. A derekad hajlása megkergeti a véremet, a ka­rod mozzdultától vér vörös hullámmal borul le a sze­mem ; de fölveted a fejed és hideg, kissé gúnyos barna szemeiddel fölényesen az arcomba nézel. Én lehunyom a szemem, megcsap a tisztaság megnyug­tató lehellete és eszembe jut — ki tudná miért — fehér hajávál az édes anyám. nem esik útjába, a várostól messze van, eldugott helyen. Helyiségei szükek és a hivatal céljainak meg nem fe­lelők s főként a hivatalnokoknak rendkívül fáradságos dolog a városból kijárni. Mig ha az adóhivatal bejönne a városba, ezeken a mizériákon is segítve lenne, és város is gyarapodna egy modern középülettel. Forgalmi akadályok. A kőzigatási hizottság már régebben utasította a Szatmár—erdődi h. é. vasút igazgatóságát, hogy a sínek közötti helyet töltesse fel az úttal egyenlő ma­gasságra. A sínpár közötti tér jóval mélyebb az út­nál, a mi igen megnehezíti a közlekedést és gyakran okoz, különösen a teher szállításnál akadályt. A vasút nem tett eleget ennek a határozatnak s a tanács most arra kéri felterjesztésébe a kereskedelmi mi­nisztert, utasítsa a vasutat a sínpárok közötti tér feltöltósére illetve a dupla sinszékes-rendszerü sínek használatára. A város a kolozsvári szinház megnyitásán. F. hó 7-én és 8-án ünnepli Kolozsvár város az újonnan épített Nemzeti Szinház megnyitását. A régi szinház bezárásának és az uj szinház megnyitásának ünnepségére városunkat is meghívták. A tanács a város képviseletében Kőrösmezey Antal főjegyzőt, mint a szinügyi bizottság elnökét és Ferenc Ágoston tanácsjegy^őt, mint a szinügyi bizottság jegyzőjét küldte ki. A küldöttséghez csatlakozott Bartha Kál­mán gazdasági tanácsos, a ki részt vesz a kolozs­vári gazdasági kiállítás megnyitásán is. A villamvilágitási szakbizottság. Olcsóbb lesz a villany A villamvilágitási szakbizottság kedden délelőtt tartotta ülését Papp Géza polgármester elnöklete alatt. Az ülés során elfogadta a bizottság a villamalap 1907 évi költségvetés előirányzatát azzal, hogy a jö­vő év április 1-tól kezdve az áramdij 7 fillérre lesz leszállítva, junius 1-étől kedve pedig hat fillérre — A Weisz Ábrahám favágó telepének villa­mos erőre való berendezésére vonatkozó szerző­dést tárgyalta aztán a bizottság, melyet szintén elfo­gadott azzal a változtatással, hogy a szerződés a vá­ros által bármikor egyoldalulag felbontható. A tárgy- sorozat harmadik pontja az akkumulátor telep bizto­sítására vonatkozó előterjesztés volt. A beterjesztett kötlevélet elfogadta a bizottság azzal a kikötéssel, hogy a társaság egy állandó alkalmazottat köteles tartani az akkumulátor kezelésére. Ezután apróbb, jelentéktelen ügyeket tárgyaltak. Szakbizottságok ülései. A gazdasági szakbizottság csütörtökön f. hó 6- án d. u. 3 órakor tartja ülését a városháza tanács­termében. A nyugdij-választmány pedig ugyanott pénteken 7- ikén d. e. fél 11 órakor ülésezik. INNEN-0NNAN. Ha nem tartanók számon a dátumokat, ha nap­tárunk nem volna, akkor se próbálnánk vitatkozni a felett, hogy itt a szeptember. A sokszor megénekelt »üde, ifjú sereg«, »tudni vágyó fiatalság« a szeptember beálltának legbiztosabb jele. Jönnek a fiatalok, hoz­zák a termés árát s lerakják tandíj alakjá­ban a tudomány oltárára, kosztpénz képében a táp­szülők markába és a könyvkiadók, könyvárusok »kasszájába.« Egy helybeli könyvkereskedő kirakatán diszlik a könyvvásár alkalmából két rikító felirat: »Itt használt tankönyvek legmagasabb árban meg­vétetnek.« A másik: » Használt tankönyvek olcsón kaphatók.« Most már törheti a fejét a vásárló közön­ség, hogy miből él ez a jószivü kereskedő, a ki leg­magasabb árban veszi és olcsón adja el a használt tankönyveket. * Egy jámbor vidéki bácsi javítóvizsgára hozta be a fiát. A fiatalság leleményességére vall a jóizü kis história, a melyet a bukásról mesél. Az első félévben intőt kapott a gyerek a latinból. Az apai dorgatoriumra azzal vágta ki magát, hogy nem lehet boldogulni, mert a latin tanár — antisemita. A félév végén megbukott a gyerek a számtanból. Persze, hogy a számtan tanár se tűrheti a rendezetlen fele­kezeti viszonyokat. Az elkeseredett apa már-már hajlandó lett volna gyermeke jövője érdekében fel­venni a szent keresztséget, ha a nebuló az év végén szekundát nem visz haza — a vallástanból. Azt már nem akarta elhinni senki a családban, hogy a mó­zeshitü vallástanár — antisemita. * Nem utolsó eset a tanuló-furfang megnyilatko­zásai közt az sem, a melyet egy nagyreményű jo- gászifju követeti el. Az apja amolyan egyszerű jó vidéki földbirtokos, a ki a négy iskola után az eke­szarvát fogta meg. így hát nem igen járatos a felsőbb iskolák rejtelmes utain. Erre volt bazirozva az a sürgöny, melyet már a negyedik napon kapott egyet­len fiától a fővárosból: »Baj van, eltörtem a dékánt, kérek 100 pengőt.« Az öreg persze azt hitte, hogy a dékán nagyon drága szerszám lehet, elküldte a pénzt nyomban, de megírta az ipsének, hogy máskor job­ban vigyázzon az egyetem felszerelésére. * Az előbbinek csak változata ez a sürgöny: »Kitüntetéssel absolváltam, kérek pénzt bankettre.« * De nem csak a fiatalok tanulása veszi kezdetét, a szeptember meghozza az öregek mulatságát is: be­állt a vadász-szezon. Megkezdődnek a solo és társas- vadászkirándulások, dúl a vadak közt a golyójárvány és születnek a vadász kalandok. Egy közeli község postamestere adta be a hallgatóságnak a következő jóizü Nimród-históriát: Gyönyörű szép szarvasbikát terítettem le. Egy lövésre nyomban felfordult. Oda­megyek, keresem, hol érte a golyó. A mint felemelem a derekát, egy hatalmas nyulat találok alatta agyon­nyomva, a melyik éppen anyai örömöknek nézett elébe, jobban mondva már utánna, mert a szeren­csétlen állat a hatalmas nyomás következtében négy apró nyúlnak adott életet azaz hogy halált: a kis ártatlanok ugyanis meg se láthatták a napvilágot, a szarvas agyon nyomta őket. Örömömben összecsaptam fejem fölött a kezem: »Szent atyám, ez aztán a zsákmány.« Hát — akár hiszik, akár nem — a két összecsapott kezemmel nem megkaptam két arra kószáló vadrucát ? Ne lássakj eleven nyulat, ha meg nem fogtam őket.« * Ennyit a szeptember derűs oldaláról. A borüsabb része a váltó-lejárat, az esedékes fizetni valók. De hát az nem a szeptember speciálitása, ez — hála a hitelnek — minden hónapban megvan. d. HIRE K Szeptember. Elmúltak a nagy melegek, Föllélekzik az ember, Sültünk-főttünk már eleget, Jöhet már a szeptember. Szeptember hó, amikor még „Nyílik a kert virága“, Hüs zephirrel terhes a lég, S gyümölcstől a fa ága. Szeptemberben szép Szatmáron Telvék az utcák s terek, Iratkozni jön immáron Vidéről a sok gyerek. Szeptember hó s az iskola, Hol kiki témát talál, Perceg sok riporter tolla Sok papirt ér bus halál. Vezér-cikkben s nem vezér-ben Iskolákról szól a dal, Értök harcol tűzben, vérben Sok óriás fiatal. Szeptember, óh bájos hónap, Hol kiki témát talál, S sok iskola-cikk Írónak Felférne még pár osztály. Búr. — Esküvő. Fried Sándor rákospalotai gyógy­szertár tulajdonos, Fried Emil helybeli földbirtokos fia f. hó 4-én tartotta esküvőjét Cs. Mayer Sarolta kisasszonynyal Cs. Mayer Sámuel leányával. — László Imre panasza. Köztudomású, hogy a nálunk állomásozó László Imre főhadnagyot a Kos- suth-nóta miatt katonai rangjától megfosztották. A lefokozott főhadnagy azonban a dolgot nem hagyta annyiban, hanem audiencián volt a minisztereknél, sőt bátyja még a királynál is volt kihallgatáson. Mi­után eddig eredményt egyáltalán nem tudott elérni a főhadnagy, a „Nap“ minapi számában panaszos leve- velet közölt, melyben képviselőnkről is megemlékezett. Képviselőnk erre a „Nap“ tegnapi számában a követ­kezőleg nyilatkozik : A nap legutóbbi száma közli László Imrének, a Kossuth-nóta éneklése miatt Szatmáron lefokozott M. lóé Sászlé óra« és a Gilyén József úr búzába, a Szlávik Zsigmond úr üzlete mellé ©k«a!er=Ui5letét _ ____ _______ t. é.i május hó i-én helyeztem át, | Joó Ivás* lej utóda.

Next

/
Thumbnails
Contents