Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-08-08 / 63. szám

2-ik oldal. S Z A T M k R-N É M E T I. Szatmár, 1906. augusztus 8. nekik keresetet a gombkötes, szövés, fonás, kosár-, kefekötés, famegmunkálás stb. által, a mely munkát el fognak végezni nagyon olcsón. Igaz, hogy ehhez most még nincs elegendő anyagunk, de lehet és nemsokára mindenütt, megértik a mai kor szavát és egy-egy intenzív üzemű kertté alakitják át a gazdaságot. Á. E. A nagykárolyi törvényszék. Laptársunk, a Nagykárolyban megjelenő »Szat­márvármegye« a következő cikket közli: , „Nagykárolyi törvényszék cim alatt a »Szatmár- Németi« egyik utóbbi számában meglehetősen éles hangú cikket közöl a törvényszékünk visszaállítása iránt megindult mozgalom ellen. Csodálkozunk e cikk hangján, annál is inkább, mivel többi szatmári lap­társaink objektive, szenvedélyeskedés nélkül Írnak erről a dologról. Ámde ninct is helye e kérdés tár­gyalásánál semmi animózitásnak, mert hiszen nem arról van szó, hogy Szatmár megfosztassék törvény­székétől, hanem arról, hogy a fejlődött viszonyoknak, a szatmári törvényszék túl nagy területének és sze­mélyzetének és Nagykároly mint gazdasági központ felé gravitáló nagy vidéknek jogos igényei is kielégit- tessenek a nagykárolyi törvényszék visszaállításával. Sem jogosnak, sem méltágyosnak el nem ismerhetjük tehát a „Szatmár-Németi“ azon kifakadását, hogy a Nagvkárolyhan megindult mozgalom nyilvánvalólag teljesen jogosulatlan, Szatmár-Németi érdekeit sérti és megfelelő tárgyilagos okokkál nem támogatható. Először is nem áll az, hogy e mozgalom kizá­rólag nagykárolyi jellegű volna, mert a vármegye kö­zönsége már két évvel ezelőjt egyhangúlag hozott határozattal intézett feliratot a törvényhozáshoz a nagykárolyi törvényszék visszaállítása iránt. Már ma­gából ebből a körülményből is kétségtelen, hogy Nagy­károly városának történelmi jogain kívül jelen hely­zetéből s fejlődési állapotából kifolyólag is vannak jogai elvesztett törvényszéke visszaszerzéséhez. A tárgyilagos okok mérlegelését pedig bízzuk a kor­mányra; ott mindenesetre tárgyilagosabban fogják mérlegelni a dolgot, mint a hogy azt t. laptársunk t. lapvezére az általa összhivandó nagy értekezleten tenni fogja. Nem hiszük, hogy a nagy értekezlet, ha az ki lesz terjesztve a polgárság minden rétegére ellenak­ciót szándékozzék indítani a testvér város és vidéké­nek azon jogos törekvése ellen, mely Szatmár érde­keit egyáltálán nem bántja, de mely ellen éppen Szat­már városi szempontból nem tartjuk tair dolognak agitálni. Tudvalevő, hogy évtizedek óta állam és vár­megye minden lehetőt csak Szatmár mellett, Szatmár javára tettek, Nagykároly teljes háttérbe szorításával érdekeinek mellőzésével. Most pedig a midőn Nagy­károlynak régi jogon alapuló, a vármegye által is kí­vánt igazán méltányos és közérdekű kívánalma telje­sítéséről van szó. valóban különös az az ellenséges és gőgös hang a melyen erről a törekvésről a Kele­men Samu lap.ezérsége alatt álló Szatmár Németi ir. Nem is olyan régen, még talán másfél éve sincs Kelemen képviselőjelölt volt az, a ki a választási ösz- szejöveteleken fennen hangoztatta a két testvér vá­ros, Szatmár és Nagykároly közötti jóviszony ápolá­sát, a kölcsönös méltányosság alapján. Azt hittük ak­kor, hogy Kelemen valóban ellogulatlanul bírálja el a A fényképező masinának legjellegzetesebb kva­litása az objektivitás, amely nem válogat, nem elfo­gult, nem indul hangulatok után, nem értékeli a tárgyakat, hanem egyformán ad vissza mindent: akár lényeges az, akár nem. A fényképező-masinának egyforma jelentőségű az a ránc, amely a büszke im- perátor szemöldökei között húzódik el és az ránc’ amely a csizmáján csürődik be. Ez a fogyatkozása, de egyúttal ez is az ereje, a létjogosultsága a fény­képnek a művészi képpel szemben, amely sohsem a valóságot, hanem a valóságnak egy szubjektív lelkén átszürődött kivonatát adja vissza. Aki tehát a fényképezőt utólagósan tünteti el ez objektivitás ecsetjével, voltaképen hamisít és fő- kvalitásától fosztja meg a fényképet. Tehát nem alkot, hanem rombol; munkája nem produktiv, hanem improduktív, mert egy objektiv fénykép helyet ád egy szubjektív — izét. Örvendjünk, ha minnél nagyobb tért hódit a fényképezés, amely néha hasznos, sokszor mulattató és mindig jámbor időtöltés Csak a dilettáns müvész- kedési újabb játszótervévé ne avassák, mert ebből ép elég van már az országban ! két város helyzetét s méltányos lesz nemcsak szép beszédeiben, de cselekedeteiben is. Sajnáljuk, hogy nem igy van, és hogy a méltányosságból nekünk nagykárolyiaknak kell példái adni, akik egy hang el­lenvetés nélkül szavaztunk meg a vármegyei közgyű­lésen 200.000 koronát a szatmár—mátészalkai vasútra Ez a vasút ugyan igazán sérti érdekeinket, de erköl­csi lehetetlenségnek tartottuk volna ellene agitálni, tudván azt, hogy a vármegye egy részének és Szat­már városának nevezetes érdeke fűződik megvalósu­lásához. Ám még ha ellene dolgozunk és szavazunk is, akkor sem tartottuk volna a jó Ízléssel megegyez- tethetőnek a főispánt terrorizálni, mint a hogy a Szatmár-Németi teszi, holott a főispán az ő különben nagybecsű kitanitása nélkül is bizonyára tudja, mi­képen kell a gondjaira bízott vármegye és város ér­dekeit képviselné. Szatmár nagy, gazdag, hatalmas, mi kicsinyek szegények, gyöngék vagyunk — ez igaz. Minden szo- ciálista tanítás szerint mi volnánk tehát azok, a kik a segítséget, támogatást igényelhetjük : vártuk is ezt Szatmár város képviselőjétől, ö azonban e helyett le­int, lesájnál és letorkol. Ez mindenesetre fáj nekünk, de valahogy majd csak megprópáljuk kiheverni.“ Szó szerint közöltük a »Szatmárvármegye« cikkét. Az ügygyei magával lesz módunkban foglalkozni és igy ezúttal csak azokra a cirógatásokra térünk ki, amelyekkel laptársunk, lapvezérünknek Kelemen Samu orsz. képviselőnek kedveskedett. Ezekre következő a válaszunk : Képviselőnk állja a választói összejöveteleken tett nyilatkozatait és komolyan óhajtja a testvéri viszonyt Nagykároly és Szatmár között. Sem neki, sem nálunk senkinek nincs kifogása az ellen, ha Nagykároly gyarapszik erkölcsileg, anyagilag és intézményekben, sőt ezen őszintén és mellék gondo­lat nélkül örvendünk. De kifogásunk van az ellen és nem szándéko­zunk békén tűrni azt, hogy Nagykárolynak ez a gyarapodása a mienkből történjék. A nagykároiyi törvényszéki mozgalom — lap­társunk fent közölt cikke tanúsítja — azzal a ha­mis jelszóval indul meg, hogy a szatmári törvény­széknek nagy a területe tehát hasítsunk ki belőle és ügyköréből egy jókora darabot — Nagykároly számára. A „Szatmárvármegye“ megnyugtat — hogy ők nem akarják elvenni a törvényszékünket, tehát nem szándékuk levenni a fejünket, csak az egyik lábunkat — és csodálkoznak, hogy mi ezt az ope­rációt nem vagyunk hajlandók békén tűrni. Mi senkit sem terrorizálunk — hacsak a meggyőződésnek nyílt kifejezése nem terrorizmus. Nekünk pedig határozott meggyőződésünk, hogy Szatmár város főispánja nem támogathat sem köz­vetlenül, sem közvetve oly mozgalmat, mely egyik törvényhatóságának lényeges érdekeit, sérti és az egyik törvényhatóságot akként akarja gyarapítani, hogy a másiknak meglevő jogaiból szakit le egy darabot. Megnyugtathatjuk t. laptársunkat, hogy nincs Szatmár városában egyetlen ember, aki másként gon­dolkoznék és feladatairól és kötelességeiről nemgon- dolkozhatik másként a főispán sem. A mátészalkai vasút dolgát pedig kár volt emlegetni laptársunknak. Ez a vasút a megye nagy vidékének érdekében épül. Igaz, ezek az érdekek találkoznak Szatmár város érdekeivel is, de a vá­ros egymaga többet is áldoz erre a vasútra, mint az egész vármegye. Ez a vasút azonban ninc3 meg, mert a leg­utóbbi vármegyei határozattal láncot vertek a lá­bára. A vasút ügyét összekötötték a még csak le­vegőben lógó margittai vasúttal és ezzel belátha­tatlan időre odázták azt el. Ehhez tisztelettel lesz még szavunk, mert ez az eset egymagában elég iz­galmat kelt itt. Ha pedig a „Szatmárvármegye“ ki­váncsi, hogy ezt a láncot ki kovácsolta — azt hisz- szük nem épen szükséges kívül mennie a szerkesz­tőségén. rosunk fiát, ugyancsak Kolozsvárra kir. erdőmesterré nevezte ki. — A nagykárolyi törvényszék Lapunk közelebbi szá­mában megírtuk, hogy ama Nagykárolyban megindult mozgalom ellen, mely a mi törvényszékünk megosz­tása által akar Nagykárolynak törvényszéket szerezni, képviselőnk dr Kelemen Samu nagyszabású ellen­mozgalmat indít meg. E végből az alábbi körlevelet | már szét is küldötte városunk törvényh. bizottsági tagjainak és ezenkívül e mozgalom előkészítésére f. hó 12-ikére összehívott értekezletre az ügyvédi ka­mara elnöke utján meghívta az ügyvédi kamara helybeli tagjait is. Ezen előkészítő értekezleten azon- í ban, melynek tárgyát a további teendők megbeszélése j képezi, szívesen látja a város bármelyik érdeklődő I polgárát is. A körlevél a következő: Tisztelt bizottsági tag Ur! Nagykárolyban mozgalom indult meg, törvény­széknek felállítása iránt. Ha e terv sikerülne, ez aligha volna másként keresztülvihető, mint a szat­mári törvényszék területi hatáskörének rovására. Kétségtelen tehát, hogy a felszínre vetett terv érinti, sőt megvalósítása esetén sérti Szatmár varos érdekeit. Szükséges tehát, hogy már most, a mozgalom­nak kezdetén állást foglaljunk az ellen, és eré­lyes, céltudatos akciót indítsunk érdekeink meg­védésére. Teendőink megbeszélése végett kérem szíves­kedjék az e hó 12-én vasárnap d. e. 11 órakor, a városháza nagy termében tartandó értekezleten megjelenni. Szatmár, 1906. augusztus hó. Hazafias üdvözlettel Dr. Kelemen Samu, orsz. képviselő. — Kinevezés. A Máv. igazgatósága a Debrecen— kőrösmezői vasúti vonalra, a Kremniczki Gyula el­hunytéval megüresedett vizsgáló főkalauzi állásra Skyva Hugó nagybányai vizsgáló főkalauzt ne­vezte ki. — Püspöki javak átadása. A vallás- és közokta­tásügyi m. kir. miniszter Kálóczy Zoltán miniszteri oszt. tanácsost küldötte ki a püspöki javaknak a ki­nevezett szatmári püspök, dr. Boromissza Tibor ré­; szére leendő átadása végett. — A függetlenségi kör mulatsága. A szatmári függetlenségi és iparos olvasó körnek együttes nyári táncmulatsága fényes sikerrel ment végbe az elmúlt ; vasárnapon. Sokan jelentek meg a függ. párt vezető j férfiai közül is; többek között ott láttuk Kelemen j Samu orsz. képviselőn kívül Csomay Imrét, Demjén j Sándort, Menszáros Zoltán vasúti internátusi igazga- i tót, Kolozsváry Károlyt, Banner főmérnököt, Fekés- házy Gyula tszéki bírót, Thurner Albertet, Gachal Jánost, Ferenc Ágostont, Nagy Józsefet, Dr Dómján Jánost, dr Glatz Józsefet és még számosakat. Éjfélkor megeredt a tósztok árja és Demjén Sándor, Fekésházy és Menszáros Zoltán Kelemen Samu képviselőt éltette, a ki viszont a mulatságon résztvett hölgyeket köszön­tötte fel; Thurner Albert Csomayt, Csomay pedig az ifjúságot. Az erkölcsi és anyagi tekintetben fényesen sikerült mulatság rendezésében az oroszlánrész Lévay Józsefet a kör érdemes tevékeny alelnökét illeti meg, — Eljegyzés. Rácz Béla szatmármegyei földbir­tokos eljegyezte Weisz Juliska úrnőt Hevesről. — A választók névjegyzéke. A jövő évi képviselő­választók névjegyzéke jogerőre emelkedett. A válasz­tók száma 1787. — A szatmári kir. ügyészi állásra hir szerint Papp Béla nagykárolyi ügyvédet, a csengeri kerület volt országgy. képviselőjét fogják kinevezni. — A Kölcsey-szobor körülkerítése. A városi ta­nács a Kölcsey-szobor körülkerítésére nézve beérke­zett ajánlatok közül a Szentiványi Károlyét fogadta el. A körülkerítés mihamarább megtörténik. HÍREK. — Személyi hir. Dr Róth Ferenc kir. törvény- széki elnök szabadságidejét megkezdte. Jelenleg Nagy­károlyban időzik, közelebb pedig külföldi útra indul. — Kinevezés. Darányi Ignácz földművelésügyi miniszter Orosz Antal kolozsvári kir. főerdészt, vá­— Közgyűlés. A „Szatmárvármegyei Községi és Körjegyzők egyesülete“ f. év aug. 14-én, délelőtt 10 órakor Nagybányán közgyűlést tart. Tárgyak: 1. A „Magyarországi községi és körjegyzők egyletének“ és a »Jegyzők Erzsébet királynéról nevezett árvaháza és segitő-intézetének« alapszabály-tervezete. 2. A »Nyu­gat-magyarországi Radikális-párt« felhívása a birtok­bérletek és eladásoknál a földmivesek érdekének elő­mozdítása iránt. 3. Központi egylet megkeresése a dr. i • • i • , j • (Máramaros­gyünk koveshgeti = meflye) = természetes gyógyhatású savanyu vizet, mely több bel- és külföldi orvosi szaktekintély véleménye szerint különböző betegségekhez ajánlható. Különösen tudó- és gyomorbetegek­======== nél felülmúlhatatlan gyógyhatással bir.---------—- ' ■ ------­Thán professor ur osztályozása szerint a sós-savanyu vizek közzé sorolható, összetéte­lére nézve a gleichenbergi Constantin vagy a niederseltersi forrás vizéhez hasonló. Ezen ásványvíz analysisét dr. Ekkert László ur végezte intézetemben. Dr. Ekkert László s. k. egyetemi tanársegéd.-----Dr. Thán Károly s. k. tanár, int. igazgató. Ka pható minden füszerkereskedésben. Nagybani eladás : Sehwarc* Albert és Fiánál-----SZATMÁRIT. ................................ ír Bgy lives ára IS fillér« ^gj

Next

/
Thumbnails
Contents