Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-08-08 / 63. szám

2-ik oldal.

S Z A T M k R-N É M E T I.

Szatmár, 1906. augusztus 8.

nekik keresetet a gombkötes, szövés, fonás, kosár-, kefekötés, famegmunkálás stb. által, a mely munkát el fognak végezni nagyon olcsón. Igaz, hogy ehhez most még nincs elegendő anyagunk, de lehet és nemsokára mindenütt, megértik a mai kor szavát és egy-egy intenzív üzemű kertté alakitják át a gazdaságot.

Á. E.

A nagykárolyi törvényszék.

Laptársunk, a Nagykárolyban megjelenő »Szatmárvármegye« a következő cikket közli:

, „Nagykárolyi törvényszék cim alatt a »Szatmár- Németi« egyik utóbbi számában meglehetősen éles hangú cikket közöl a törvényszékünk visszaállítása iránt megindult mozgalom ellen. Csodálkozunk e cikk hangján, annál is inkább, mivel többi szatmári laptársaink objektive, szenvedélyeskedés nélkül Írnak erről a dologról. Ámde ninct is helye e kérdés tárgyalásánál semmi animózitásnak, mert hiszen nem arról van szó, hogy Szatmár megfosztassék törvényszékétől, hanem arról, hogy a fejlődött viszonyoknak, a szatmári törvényszék túl nagy területének és személyzetének és Nagykároly mint gazdasági központ felé gravitáló nagy vidéknek jogos igényei is kielégit- tessenek a nagykárolyi törvényszék visszaállításával. Sem jogosnak, sem méltágyosnak el nem ismerhetjük tehát a „Szatmár-Németi“ azon kifakadását, hogy a Nagvkárolyhan megindult mozgalom nyilvánvalólag teljesen jogosulatlan, Szatmár-Németi érdekeit sérti és megfelelő tárgyilagos okokkál nem támogatható.

Először is nem áll az, hogy e mozgalom kizárólag nagykárolyi jellegű volna, mert a vármegye közönsége már két évvel ezelőjt egyhangúlag hozott határozattal intézett feliratot a törvényhozáshoz a nagykárolyi törvényszék visszaállítása iránt. Már magából ebből a körülményből is kétségtelen, hogy Nagykároly városának történelmi jogain kívül jelen helyzetéből s fejlődési állapotából kifolyólag is vannak jogai elvesztett törvényszéke visszaszerzéséhez. A tárgyilagos okok mérlegelését pedig bízzuk a kormányra; ott mindenesetre tárgyilagosabban fogják mérlegelni a dolgot, mint a hogy azt t. laptársunk t. lapvezére az általa összhivandó nagy értekezleten tenni fogja.

Nem hiszük, hogy a nagy értekezlet, ha az ki lesz terjesztve a polgárság minden rétegére ellenakciót szándékozzék indítani a testvér város és vidékének azon jogos törekvése ellen, mely Szatmár érdekeit egyáltálán nem bántja, de mely ellen éppen Szatmár városi szempontból nem tartjuk tair dolognak agitálni. Tudvalevő, hogy évtizedek óta állam és vármegye minden lehetőt csak Szatmár mellett, Szatmár javára tettek, Nagykároly teljes háttérbe szorításával érdekeinek mellőzésével. Most pedig a midőn Nagykárolynak régi jogon alapuló, a vármegye által is kívánt igazán méltányos és közérdekű kívánalma teljesítéséről van szó. valóban különös az az ellenséges és gőgös hang a melyen erről a törekvésről a Kelemen Samu lap.ezérsége alatt álló Szatmár Németi ir.

Nem is olyan régen, még talán másfél éve sincs Kelemen képviselőjelölt volt az, a ki a választási ösz- szejöveteleken fennen hangoztatta a két testvér város, Szatmár és Nagykároly közötti jóviszony ápolását, a kölcsönös méltányosság alapján. Azt hittük akkor, hogy Kelemen valóban ellogulatlanul bírálja el a

A fényképező masinának legjellegzetesebb kvalitása az objektivitás, amely nem válogat, nem elfogult, nem indul hangulatok után, nem értékeli a tárgyakat, hanem egyformán ad vissza mindent: akár lényeges az, akár nem. A fényképező-masinának egyforma jelentőségű az a ránc, amely a büszke im- perátor szemöldökei között húzódik el és az ránc’ amely a csizmáján csürődik be. Ez a fogyatkozása, de egyúttal ez is az ereje, a létjogosultsága a fényképnek a művészi képpel szemben, amely sohsem a valóságot, hanem a valóságnak egy szubjektív lelkén átszürődött kivonatát adja vissza.

Aki tehát a fényképezőt utólagósan tünteti el ez objektivitás ecsetjével, voltaképen hamisít és fő- kvalitásától fosztja meg a fényképet. Tehát nem alkot, hanem rombol; munkája nem produktiv, hanem improduktív, mert egy objektiv fénykép helyet ád egy szubjektív — izét.

Örvendjünk, ha minnél nagyobb tért hódit a fényképezés, amely néha hasznos, sokszor mulattató és mindig jámbor időtöltés Csak a dilettáns müvész- kedési újabb játszótervévé ne avassák, mert ebből ép elég van már az országban !

két város helyzetét s méltányos lesz nemcsak szép beszédeiben, de cselekedeteiben is. Sajnáljuk, hogy nem igy van, és hogy a méltányosságból nekünk nagykárolyiaknak kell példái adni, akik egy hang ellenvetés nélkül szavaztunk meg a vármegyei közgyűlésen 200.000 koronát a szatmár—mátészalkai vasútra Ez a vasút ugyan igazán sérti érdekeinket, de erkölcsi lehetetlenségnek tartottuk volna ellene agitálni, tudván azt, hogy a vármegye egy részének és Szatmár városának nevezetes érdeke fűződik megvalósulásához. Ám még ha ellene dolgozunk és szavazunk is, akkor sem tartottuk volna a jó Ízléssel megegyez- tethetőnek a főispánt terrorizálni, mint a hogy a Szatmár-Németi teszi, holott a főispán az ő különben nagybecsű kitanitása nélkül is bizonyára tudja, miképen kell a gondjaira bízott vármegye és város érdekeit képviselné.

Szatmár nagy, gazdag, hatalmas, mi kicsinyek szegények, gyöngék vagyunk — ez igaz. Minden szo- ciálista tanítás szerint mi volnánk tehát azok, a kik a segítséget, támogatást igényelhetjük : vártuk is ezt Szatmár város képviselőjétől, ö azonban e helyett leint, lesájnál és letorkol. Ez mindenesetre fáj nekünk, de valahogy majd csak megprópáljuk kiheverni.“

Szó szerint közöltük a »Szatmárvármegye« cikkét. Az ügygyei magával lesz módunkban foglalkozni és igy ezúttal csak azokra a cirógatásokra térünk ki, amelyekkel laptársunk, lapvezérünknek Kelemen Samu orsz. képviselőnek kedveskedett.

Ezekre következő a válaszunk :

Képviselőnk állja a választói összejöveteleken tett nyilatkozatait és komolyan óhajtja a testvéri viszonyt Nagykároly és Szatmár között. Sem neki, sem nálunk senkinek nincs kifogása az ellen, ha Nagykároly gyarapszik erkölcsileg, anyagilag és intézményekben, sőt ezen őszintén és mellék gondolat nélkül örvendünk.

De kifogásunk van az ellen és nem szándékozunk békén tűrni azt, hogy Nagykárolynak ez a gyarapodása a mienkből történjék.

A nagykároiyi törvényszéki mozgalom — laptársunk fent közölt cikke tanúsítja — azzal a hamis jelszóval indul meg, hogy a szatmári törvényszéknek nagy a területe tehát hasítsunk ki belőle és ügyköréből egy jókora darabot — Nagykároly számára.

A „Szatmárvármegye“ megnyugtat — hogy ők nem akarják elvenni a törvényszékünket, tehát nem szándékuk levenni a fejünket, csak az egyik lábunkat — és csodálkoznak, hogy mi ezt az operációt nem vagyunk hajlandók békén tűrni.

Mi senkit sem terrorizálunk — hacsak a meggyőződésnek nyílt kifejezése nem terrorizmus. Nekünk pedig határozott meggyőződésünk, hogy Szatmár város főispánja nem támogathat sem közvetlenül, sem közvetve oly mozgalmat, mely egyik törvényhatóságának lényeges érdekeit, sérti és az egyik törvényhatóságot akként akarja gyarapítani, hogy a másiknak meglevő jogaiból szakit le egy darabot.

Megnyugtathatjuk t. laptársunkat, hogy nincs Szatmár városában egyetlen ember, aki másként gondolkoznék és feladatairól és kötelességeiről nemgon- dolkozhatik másként a főispán sem.

A mátészalkai vasút dolgát pedig kár volt emlegetni laptársunknak. Ez a vasút a megye nagy vidékének érdekében épül. Igaz, ezek az érdekek találkoznak Szatmár város érdekeivel is, de a város egymaga többet is áldoz erre a vasútra, mint az egész vármegye.

Ez a vasút azonban ninc3 meg, mert a legutóbbi vármegyei határozattal láncot vertek a lábára. A vasút ügyét összekötötték a még csak levegőben lógó margittai vasúttal és ezzel beláthatatlan időre odázták azt el. Ehhez tisztelettel lesz még szavunk, mert ez az eset egymagában elég izgalmat kelt itt. Ha pedig a „Szatmárvármegye“ kiváncsi, hogy ezt a láncot ki kovácsolta — azt hisz- szük nem épen szükséges kívül mennie a szerkesztőségén.

rosunk fiát, ugyancsak Kolozsvárra kir. erdőmesterré nevezte ki.

— A nagykárolyi törvényszék Lapunk közelebbi számában megírtuk, hogy ama Nagykárolyban megindult mozgalom ellen, mely a mi törvényszékünk megosztása által akar Nagykárolynak törvényszéket szerezni, képviselőnk dr Kelemen Samu nagyszabású ellenmozgalmat indít meg. E végből az alábbi körlevelet

| már szét is küldötte városunk törvényh. bizottsági tagjainak és ezenkívül e mozgalom előkészítésére f. hó 12-ikére összehívott értekezletre az ügyvédi kamara elnöke utján meghívta az ügyvédi kamara helybeli tagjait is. Ezen előkészítő értekezleten azon- í ban, melynek tárgyát a további teendők megbeszélése j képezi, szívesen látja a város bármelyik érdeklődő I polgárát is. A körlevél a következő:

Tisztelt bizottsági tag Ur!

Nagykárolyban mozgalom indult meg, törvényszéknek felállítása iránt. Ha e terv sikerülne, ez aligha volna másként keresztülvihető, mint a szatmári törvényszék területi hatáskörének rovására. Kétségtelen tehát, hogy a felszínre vetett terv érinti, sőt megvalósítása esetén sérti Szatmár varos érdekeit.

Szükséges tehát, hogy már most, a mozgalomnak kezdetén állást foglaljunk az ellen, és erélyes, céltudatos akciót indítsunk érdekeink megvédésére.

Teendőink megbeszélése végett kérem szíveskedjék az e hó 12-én vasárnap d. e. 11 órakor, a városháza nagy termében tartandó értekezleten megjelenni.

Szatmár, 1906. augusztus hó.

Hazafias üdvözlettel

Dr. Kelemen Samu,

orsz. képviselő.

— Kinevezés. A Máv. igazgatósága a Debrecen— kőrösmezői vasúti vonalra, a Kremniczki Gyula elhunytéval megüresedett vizsgáló főkalauzi állásra Skyva Hugó nagybányai vizsgáló főkalauzt nevezte ki.

— Püspöki javak átadása. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Kálóczy Zoltán miniszteri oszt. tanácsost küldötte ki a püspöki javaknak a kinevezett szatmári püspök, dr. Boromissza Tibor ré; szére leendő átadása végett.

— A függetlenségi kör mulatsága. A szatmári függetlenségi és iparos olvasó körnek együttes nyári táncmulatsága fényes sikerrel ment végbe az elmúlt

; vasárnapon. Sokan jelentek meg a függ. párt vezető j férfiai közül is; többek között ott láttuk Kelemen j Samu orsz. képviselőn kívül Csomay Imrét, Demjén j Sándort, Menszáros Zoltán vasúti internátusi igazga- i tót, Kolozsváry Károlyt, Banner főmérnököt, Fekés- házy Gyula tszéki bírót, Thurner Albertet, Gachal Jánost, Ferenc Ágostont, Nagy Józsefet, Dr Dómján Jánost, dr Glatz Józsefet és még számosakat. Éjfélkor megeredt a tósztok árja és Demjén Sándor, Fekésházy és Menszáros Zoltán Kelemen Samu képviselőt éltette, a ki viszont a mulatságon résztvett hölgyeket köszöntötte fel; Thurner Albert Csomayt, Csomay pedig az ifjúságot. Az erkölcsi és anyagi tekintetben fényesen sikerült mulatság rendezésében az oroszlánrész Lévay Józsefet a kör érdemes tevékeny alelnökét illeti meg,

— Eljegyzés. Rácz Béla szatmármegyei földbirtokos eljegyezte Weisz Juliska úrnőt Hevesről.

— A választók névjegyzéke. A jövő évi képviselőválasztók névjegyzéke jogerőre emelkedett. A választók száma 1787.

— A szatmári kir. ügyészi állásra hir szerint Papp Béla nagykárolyi ügyvédet, a csengeri kerület volt országgy. képviselőjét fogják kinevezni.

— A Kölcsey-szobor körülkerítése. A városi tanács a Kölcsey-szobor körülkerítésére nézve beérkezett ajánlatok közül a Szentiványi Károlyét fogadta el. A körülkerítés mihamarább megtörténik.

HÍREK.

— Személyi hir. Dr Róth Ferenc kir. törvény- széki elnök szabadságidejét megkezdte. Jelenleg Nagykárolyban időzik, közelebb pedig külföldi útra indul.

— Kinevezés. Darányi Ignácz földművelésügyi miniszter Orosz Antal kolozsvári kir. főerdészt, vá— Közgyűlés. A „Szatmárvármegyei Községi és Körjegyzők egyesülete“ f. év aug. 14-én, délelőtt 10 órakor Nagybányán közgyűlést tart. Tárgyak: 1. A „Magyarországi községi és körjegyzők egyletének“ és a »Jegyzők Erzsébet királynéról nevezett árvaháza és segitő-intézetének« alapszabály-tervezete. 2. A »Nyugat-magyarországi Radikális-párt« felhívása a birtokbérletek és eladásoknál a földmivesek érdekének előmozdítása iránt. 3. Központi egylet megkeresése a dr.

i • • i • , j • (Máramarosgyünk koveshgeti = meflye) =

természetes gyógyhatású savanyu vizet, mely több bel- és külföldi orvosi szaktekintély véleménye szerint különböző betegségekhez ajánlható. Különösen tudó- és gyomorbetegek======== nél felülmúlhatatlan gyógyhatással bir.---------—- ' ■ ------Thán professor ur osztályozása szerint a sós-savanyu vizek közzé sorolható, összetételére nézve a gleichenbergi Constantin vagy a niederseltersi forrás vizéhez hasonló.

Ezen ásványvíz analysisét dr. Ekkert László ur végezte intézetemben.

Dr. Ekkert László s. k. egyetemi tanársegéd.-----Dr. Thán Károly s. k. tanár, int. igazgató.

Ka

pható minden füszerkereskedésben.

Nagybani eladás : Sehwarc* Albert és Fiánál-----SZATMÁRIT. ................................

ír Bgy lives ára IS fillér« ^gj