Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-07-04 / 53. szám
I 2-ik oldal. kulturállamban sem tűrnének meg, ki kell ragadnunk, magunkhoz kell emelnünk őket kultúránk hatalmas erejével. Az úgynevezett nemzetiségi politika nem a nemzetiségek, hanem az izgatok és papok politikája. Ezeknek érdekükben áll, hogy fenntartsák népünk tudatlanságát, melyben a demagógia s a magyargyülölő nemzetiségi papok (tisztelet a kivételeknek) korlátlan uralmi vágya jó talajra lel. A szabadelvű pártnak legnagyobb bűne volt ennek a kérdésnek kerülgetése, az intenziv magyarositó politika elmulasztása. Megalkuvó politikája mig egyfelől a magyar faj megrázó pusztulására, másfelől a nemzetiségek szörnyű müveletlenségére vezetett. Kiszolgáltatta a nemzetiségeket a féktelen izgatásnak s a hazafiat- lan papok zsákmányává tette őket. Ilyen maradt az állapot 40 év után is, amely idő alatt pedig végre lehetett volna hajtani a magyar kultúra általánosításával a nemzetiségek teljes lelki fölszabadítását. Most, a — sajnos — méddő közjogi küzdelmek után, a felébredt nemzeti öntudat izzó levegőjében várjuk a magyar nemzeti állam kiépítésének előkészítését. Nyíltan hirdetjük, hogy — igenis — a mi álmunk egy nagy, egy magyar Magyarország. Nem any- nyira sovinizmusból. Úgy az európai és magyar- országi potitika, mint a nemzetiségek saját érdeke is erre a politikára utalja Magyarországot. —s —y. A feliratok. A képviselőház és főrendiház által a királyhoz intézendő feliratok szövegét főbb részeiben itt közöljük. A képviselőház tegnap vette tárgyalás alá a részéről küldendő féliratot s annak szövege — esetleges stiláris módosításokkal — de lényegében minden valószínűség szerint ugyanaz marad. (A képviselóhás Jeliratának szövegel) „Császári és apostoli királyi felség! Legkegyelmesebb urunk királyunk 1 A magyar nemzet mindenkor magasztos érzelmekkel fogadja, midőn Szent István birodalmának koronás királya az ország politikai, erkölcsi és anyagi érdekeiben munkára hívja fel az országgyűlést. Őszinte megnyugvással tölti el lelkünket felségednek a trón magaslatáról elhangzott azon kijelentése, hogy »fájdalmasan esik atyai szivének visszatekinteni a közzelmult eseményekre, a melyek az alkotmányos élet rendes menetét megzavarják.« — íme, tehát a szeretet és becsületesség boldogsága nem az a zavartalan boldogság, amelyet én keresek az emberben. Lássuk a második embert, akit elénk vezettek. Az aggastyán, akinek már nem volt több mondani valója, hátrahuzódott, s előre lépett a bárom ember közzül a második, aki a következőkép szólott : — Én is becsületes ember voltam, mert nem gyilkoltam, sem nem loptam vagy raboltam; hanem én bennem mindenesetre több volt a szeretet a világi örömök iránt, mint a tiszteletreméltó agg férfiúban, aki előttem ezen a helyen állott. Énnekem Isién megadta azt a gazdagságot, amelylyel mindent el lehet érni a földön, s én bizony fel is használtam kincseimet a magam gyönyörűségére. Semmi örömet sem vontam meg magamtól, és mondhatom, sok oly élvezetben volt részem, aminőt az aggastyán sohasem Ízlelt. De most, miután már túl vagyok az életen, meg kell vallanom, hogy szívesebben éltem volna olyan szerény viszonyok közt, mint ez agg férfiú, csak élvezhettem volna azt az olthatatlan, benső szeretetet, amelyről ő szólott. És amikor szeretteim életéért és boldogságáért reszketve kellett volna aggódnom : százszorta boldogabbnak éreztem volna magamat, mint igy, pénzzel megvásárolt mulékony gyönyöreim között. Mert a gazdagság csupán szerencse, de — belőlem is egy élet tapasztalata szól —: nem boldogság. Ezzel a boldogtalan ember visszalépett és — mialatt az angyalok ismét tűnődve néztek össze — előlépett, könnyedén meghajolva előttük, a harmadik. — Én nekem — szólott szinte derülten — szintén megvolt a családi boldogságom, mint az aggastyánnak, de meg voltak világi örömeim is, mint eme gazdag férfiúnak. A családi boldogságból csak addig S Z A T Őszinte megnyugvással, mert felséged ezen kijelentése, midőn egyrészről fényes bizonysága annak, hogy a fenforgott félreértések eloszlottak, másrészről biztosítékul szolgál nekünk arra nézve, hogy a közzelmult sajnálatos eseményei ismétlődni nem fognak, s a törvényhozás két tényezőjénék alkotmányos és törvényes együttműködése a jövőben mindig zavartalan marad. Növeli örömünket és megnyugvásunkat az a körülmény, hogy felséged a végrehajtó hatalmat olyan kormányférfiak által gyakorolhatja, kik a képviselőház többségét alkotó szövetkezeti pártoknak bizalmáf birják, ami által az alkotmányunknak egyedül megfelelő parlamentáris kormányforma újból érvényre jutott.“ A nemzet nagy részére, mindőn elhatározta, hogy a közjogi alapra vonatkozó elveink megvalósítását nem állítva előtérbe, résztvesz a gyakorlati kormányzásban, ennek indító oka azon szándék volt, hogy megszűnetve az alkotmányellenes állapotokat és ezek visszatérte ellen a királylyal egyetértőleg biztosítékokat keresve, igyekezzék az alkotmány rendes működésének feltételeit erősíteni Örömmel értesülünk felséged kijelentéseiből, hogy ezen törekvésűnk teljes összhangban áll felséged felfogásával s igy a nemzet és király közös és kölcsönös érdekei felismerésében ősi alkotmányunk uj erővel, uj biztosítékokkal veendí k rül jövőnk alapjait. Minden igyekezetünkkel rajta leszünk, hogy teljes erőnkből segítsük elő a magyar nemzeti állam felséged által is óhajtott kiépítését a közélet minden terén. Gazdasági ügyeinkre nézve a felséged által szentesített 1867: II. és újabban az 1899" XXX. t.-cz. is megállapítja az önnáiló gazdasági berendezésekhez való természetes és törvényes jogainkat. Ámbár a magyar nemzet az önálló vámterület jogi állapotában van és j ezzel szemben, bármily súlyosnak találja is önrendelkezési jogának hosszabb időre való korlátozását, kétségbevonhatatlan jogai fentartásával és hangsulyozá- val a már megkötött külföldi vám- és kereskedelmi szerződéseket és állategészségügyi és egyéb egyezményeket a maga részéről elismeri és törvénykönyvébe iktatja. A szerződésekhez fűződő nyomós érdekekből, a vám- és kereskedelmi viszonyokat készek vagyunk a birodalmi tanácsban képviselt országokkal és tartományokkal jogaink és érdekeink teljes megóvása mellett, a kölcsönös szabad forgalom alapján 1915-ig szerződésileg szabályozni. Midőn az országgyűlés meghozza e rendkívüli áldozatot, számbaveszi az adott visszonyok között az ország gazdasági körülményeit, de egyúttal abban a biztos reményben él, hogy a szükségrendeletnek nevezett törvénytelen intézkedések, melyeket az 1790— 91-iki törvények határozott szavakban tiltanak és ítélnek el, a jövőben előfordulni és alkalmaztatni semmiképp sem fognak. Okszerű gazdasági politikával s uj kereseti források megnyitásával kell törekedni arra, hogy a szegényebb sorsuak megélhetését és a hazában megmaradását biztosítsuk. Úgyszintén kiváló gondot kívánunk fordítani a közterhek arányos elosztására és elviselhetőbbé tételére, valamint az adómentes létminimum megállapítására és a köztartozások kíméletes behajtására. Ipartörvényeink revíziója, iparunknak rendszeres vettem ki a részemet, amíg jól esett, s mikor kissé meguntam, más gyönyörűségekkel igyekeztem kárpótolni magamat. Igaz, hogy nem voltak kincseim, mint a szerencsés gazdagnak, de hála Isten’, volt hitelem s csinálhattam adósságot annyit, amennyire szükségem volt. A sors csapásain soha sem tudtam sokat búsulni, s ha bánatom volt, úgy hiszem, kötelességet teljesítettem magam iránt: vigasztalódást kéresve az élet uj és uj szépségeiben. Nem csaltam, nem loptam, de valami nagy elveket sem vallottam soha, s adósságaimat is csak fölösleges pénzemből fizettem. Az embernek — gondolom — végre is joga van élni, ha már megszületett s azt mondom, nem teszi helyesen, aki nem használja az életet és fiatalságát, addig amig lehet. Most ugyan már mindennek vége, s akikkel annyi kellemes órát töltöttem, alkalmasint hamar elfelejtenek odalent, de nem baj: legalább elmondhatom, hogy eleget éltem. Gyermekeim pedig, akik árván maradtak utánam, majd csak megélnek valahogy. Mert az én vérem olyan, hogy azzal a jég hátán is meg lehet élni. Ezzel még egyszer könnyedén meghajtotta magát az angyalok serege előtt, s mint a kinek nines több mondani valója, mosolyogva szintén viss lavonult. Az angyalok, akik valamennyien mohó füllel hallgatták a könnyelmű ember beszédét, élénk sutto gást kezdtek maguk között, tárgyalva a legutóbb elhangzott szavakat. Gábriel arkangyal pedig, miután egy pillanatig komolyan tekintett maga elé, e szavakkal fordult a gyülekezeti z : —- Bizony mondom nektek, ez a könnyelmű ember legalább hiszi, hogy ő boldog volt, de igazi boldogság, csupa fény árnyék nélkül, a földön nem ta lálható. Zs. L. fejlesztése s a katonai és egyéb közszállitások ügyének, a kisipar érdekeinek megóvása melletti szabályozása lesz hivatva nemcsak gazdasági életünknek újabb fejlődését elősegíteni, hanem meglevő iparososztályunk érdekeit is biztosítani. Kereskedelmünk nagy érdekeit, különösen tengeri kereskedelmünk fejlesztését általában elősegíteni óhajtjuk. Figyelmünket forditandjuk a munkás-kérdésre is. Mindezen üdvös intézkedések azonban csak akkor létesíthetők, hogyha az országban az alkotmánynak épsége és a törvényeknek uralma mindenkorra biztosittatik. Éppen azért nagy jelentőségűnek tartjuk és megnyugvással tölt el bennünket, hogy ily kísérletek ismétlődése ellen felséged is indokoltnak találta némely intézményes biztosítékok létesítését. Ide tartozik: A törvényhatóságok és községek önkormányzatának erősítése és életképessé tétele; úgy a törvényhatósági és helyhatósági, mint másrészt az államigazgatási jogkörnek pontos meghatározása; a közigazgatási bíróság hatáskörének kitágítása; a hatásköri összeütközési esetek eldöntésének független biróság elé utalása valamint a királyi kúriai bíráskodásról szóló törvény hatályának meghosszabbítása és ezen törvény hiányainak orvoslása. Állami életünk zavartalan menetének ilyetén megoltalmazásával karöltve kell járnia az egyházi kérdések megoldásának is. Készséggel fogja tárgyalás alá venni a képviselőház a Horvát-Szlavonországokkal kötendő ^pénzügyi egyezményt, amint az a korábbi országgyűlések által kiküldött országos bizottságokban megallapittatott. Épp igy a legnagyobb gonddal és sértetlenül fogja megóvni a társ országoknak az 1868 : évi XXX. törvénycikkben biztosított önkormányzati jogait. Az állami élet rendes menetét biztositó ezen feladatokon kívül elsőrendű fontosságú reform a politikai jogoknak a társadalom minden rétegére kiterjesztése s ezáltal a nemzet egészének felvétele az alkotmány sáncaiba. A nemzet közvéleményére való hivatkozás felségednek törvényekben gyökerező alkotmányos joga s meg vagyunk róla győződve, hogy a nemzet nem nyilatkozik másként, mint oly módon, mely uralkodójának és önmagának igazi és jól felfogott érdekeit képviseli. Koronás királyt és alkotmányt csak együttesen szolgálhat híven a magyar, mert e keltő elválaszthatatlan egymástól. így veti meg nemzetünk egy uj élet alapjait. (A főrendiház feliratának szövege.) Felséges császár és apostoli király! Legkegyelmesebb urunk! Az az öröm, mely császári és apostoli királyi felséged atyai szivét az országgyűlés megnyitása alkalmából eltölté, legélénkebb visszhangra talál lelkűnkben. Felséged az országgyűlést a törvényes határidőben, a parlamentárizmus feltételeinek mindenben meg- I felelő kormány közbejöttével hívta egybe és nyitotta meg. Nemcsak jogosultnak bizonyult be tehát a múlt országgyűlés feloszlatása alkalmából ez irányban határozatiig is nyilvánított óhajunk és várakozásunk, hanem biztosítékokat nyertünk arra nézve is, hogy a közzelmult eseményei által az alkotmányos életnek sajnálatosan megzavart menete többször kifejezett óhajainknak megfelelőleg a rendes mederbe jut. Ezért csak megnyugvással vesszük, hogy a kormány első föladatát a törvény és jogfolytonosság uralmának helyreállításában keresi. Fontos érdekek követelik, hogy a felgyülemlett köztartozások behajtása méltányosan és az adózók érdekeinek sérelme nélkül történjék. Ismerjük és teljesíteni fogjuk azokat a kötelességeket, melyeket az 1867. évi XII. törvénycikk a birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal közös ügyek szükségleteinek megállapítására s ezeknek a szükségleteknek fedezésére vonatkozó arányszámra nézve reánk ró. A közélet legközelebb lefolyt időszakainak kétségtelenül legérzékenyebb hatású következményei azok, melyek gazdasági viszonyainkat illetik. Bár jelenleg már az önálló vámterület jogi állapotában vagyunk és ennek folytán minden gazdasági kérdésben önálló- lag intézkedhetnénk, nemcsak köztünk és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok közt nincsenek a vám- és kereskedelmi viszonyok törvényileg szabályozva, hanem az egyes külállamokkal a nagyobb hátrányok kikerülése végett tényleg életbeléptetett vám, kereskedelmi és állategészsógi egyezmények sincsenek alkotmányos utón véglegesen érvényre emelve. Sőt egyes külállamokkal még annak szüksége is felmerül, hogy újabb vám- és kereskedelmi egyezményeket kössünk. Nyilvánvaló tehát, hogy gazdasági viszonyaink rendszeres fejlesztésének biztossága parancsolólag követeli, hogy ezeket a ügyeket a törvényhozás haladéktalanul rendezze. Felséged óhaja, hogy a politikai jogokat a társadalom minden rétegére kiterjesztve, a nemzet egésze vétessék be a politikai élet sáncaiba. Ezredéves történelmünk lapjai fényesen igazolják, hogy a magyar nemzet politikai jogainak megosztásában szük- I kebíü soha nem volt. Az alkotmányos élet korszerű j követelményeit mindig meg tudta érteni, de egyúttal ; mindenkor megvédte a magyar állam nemzeti jellegét, j Az általános szavazati jog szabad gyakorlására vonatM Á R-N É M E T I. Szatmár, 1906. juíius loó £ászló óra= és — 11 — ékszer-üzletét f. évi május hó l-én a Gilyén József úr házába, a Szlávil Zsigmond úr üzlete mellé helyeztem át, | Joö 1^*16
