Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-07-01 / 52. szám

Szatmár 1906. júliusi.

/

S Z A T M Á R-N É M E T I.

3-ik oldal.

viz tovább vitte lefelé. A leány, részint mert talán megijedt, részint, mert gyönge úszó létére kifáradt, — segítségért kiáltott. Azonban az uszodában levő katonák későn mentek segítségére s mire egy katona utána ugrott, egy meg csónokkal ment utána, már a gát közelében elmerült s nem is került föl többé a viz színére. Több szemtanú azt mondja, hogy ha idejében segítségére mentek volna, biztosan ki lehetett volna menteni.

Az uszodában nagy volt a rémület és megdöbbenés. — A szerencsétlen véget ért leány atyját, kit nem rég ért súlyos csapás fiának elvesztésével, értesítették az esetről s az kétségbeesetten sietett az eset színhelyére. A vizbefult leány holttestének nyomban keresésére indultak, azonban azt lapunk zártáig még nem sikerült megtalálni. A vizbefulás hire gyorsan elterjedt a városban s mindenütt mély részvéttel hallották a szép fiatal leány tragikus esetét. Szatmári Erzsiké tavaly végezte a tanitónőképzőt.

Ez a gyászos eset azt bizonyítja, hogy a katonai uszodában nem volt meg a kellő felügyelet és nem voltak megtéve a szükséges óvintézkedések a netalán előforduló szerencsétlenségek megakadályozására. Feltétlenül szükséges az, hogy az uszodában alkalmazott személyzetnek legalább is fele jól tudjon úszni, ügyes, bátor és gyorsan határozó ember legyen; de még akkor is legyen olyan egyén alkalmazva az uszodában, aki okleveles úszómester és akinek semmi tnás kötelessége nincs, mint a fürdőzők testi épségére, életére szorgosan felügyelni. Most alig egykettő tud úszni a katonák közzül, azok is el vannak a tanítással, a pénzkezeléssel a ruhatárral foglalva; a többiek pedig nem tudnak ilyen izgalmas eseteknél hirtelen cselekedni, részint mert nem tudnak úszni, részint mert nem tudják mit csináljanak. A napokban is majdnem hogy megtörtént egy, a tegnapi szerencsétlenséghez hasonló eset, egy kis leány a lépcsőnél a viz erős sodra miatt éppen a gerendázat alá került volna, és már fuldokolt, mikor egyik társnője segítette ki veszedelmes helyzetéből.

A szabadban levő lépcsőzetnél, kevéssel lentebb, gerendázatot kell létesíteni és kötelet huzni, hogy legyen mibe megkapaszkodnia annak, akit a viz a lépcsőnél lejebb visz. (Különben, mint értesülünk, Tankóczi Gyula főkapitány ezt már el is rendelte.)

Nagyon fontos dolog az is, hogy egy mentő-csol- nak, felszerelve és könnyen odaláncolva, mindig kéznél legyen. Azután több jegyet ne legyen szabad kiadni, mint ahány vetkező-kabin van, stb.

Ha a szükséges óvóintézkedések sürgőben a legnagyobb mértékben meg nem tétetnek, a hatóság kötelessége az uszodát bezárni.

A katonai uszoda, a kerti vendéglővel, minden nagyobb áldozat nélkül igen jól jövedelmez, és eddigelé — nem tudni, miért — községi adóval sem volt meg terhelve: ilyen vállalattól joggal elvárhatja a fürdőző közönség, hogy testi épségének és életének megóvásá-f ról kellően gondoskodnak, nehogy ilyen végtelenül szomorú, mélyen lesújtó eseiek történjenek.

H S R E

— A felső kereskedelmi iskola ügye. A vár osunk- ban felállítandó felső kereskedelmi iskola előkészítésére kiküldött szervező bizottság pénteken este 6 órakor ülést tartott a »Kereskedelmi és Gazdasági Csarnokiban, dr. Kelemen Samu országgyűlési képviselő elnökletével. Az elnök megnyitója után felolvasottak az eddig beérkezett aláírási ivek. Majd elhatározta a bizottság, hogy az összes városi, megyei és vidéki pénzintézeteket és kereskedelmi társulatokat megkeresi az iskola létesítéséhez való hozzájárulás céljából, remélve, hogy azok áldozatkészségüket a szép ügyhöz méltóan juttatják kifejezésre. Ezután Thurner Albert jelentette be a bizottságnak, hogy úgy az érdekelt vidék lapjaiba, mint több fővárosi lapba beküldte az iskolába történő jelentkezésre a felhívást. Majd bemutatta a költségelőirányzatot is, amiből az tűnik ki, hogy az iskola feltétlenül létesíthető lesz ez év szeptemberében, ha az egyesek és testületek áldozat- készsége a remélt mértékben megnyilvánul.

Végül a bizottság fölkérte dr. Kelemen Samut, hogy járjon közbe Apponyi vallás- és közoktatásügyi miniszternél abban az irányban, hogy az alsókubini felső kereskedelmi iskolánál most megszűnő első osztály tanárát helyezze át Miskolcra s Miskolcról helyezze Szatmárra Dunai Sándor tanárt, akit a bizottság a felső kereskedelmi iskola igazgató-tanárául óhajt, miután kitűnő, tapasztalt szakember hírében áll. — Megemlítjük, hogy a létesítendő felső kereskedelmi ;

iskola első osztályára eddig már 21 fiú jelentkezett s egy leány, a női tanfolyamra.

— Kossuth-szobor Kecskeméten. Ma, vasárnap leleplezik le hazánk nagy fiának, Kossuth Lajosnak szobrát Kecskeméten. A fényes leleplezési ünnepségen jelen lesz Kossuth Ferenc is, a képviselőház pedig küldöttségileg képviselteti magát.

— Uj közkuíat létesített a városi hatóság Németiben, a Toidy-utcán. A kút 83 60 méter mélységű, s a szakértői vegyvizsgálat jónak találta a vizét ivásra és főzésre. A kutat már használatba vették.

— Halálos végű szerencsétlenség. Borzalmas szerencsétlenség érte a bikszádi vasúton junius hó

27-én délután fél 5 óra tájban Tankóczi József szatmári fiatal mészáros iparost, aki mostanában a máv.- nál volt alkalmazásban a bikszádi keskenyvágányu vonalon. Ugyanis a vámfalui állomáson kocsi rendezés közben két olyan kocsit akart Tankóczi összekapcsolni, amelyre nagy rönkök voltak felrakva s a kiálló rönkök közzé került a feje, minek következtében a hátsó koponya betört, mintegy 10 cm. hosszúságban. Tankóczi nyomban elvesztette az eszméletet s igy szállították be Szatmárra. Itt az állomásról a mentők szállították be a közkórházba, ahol a leggondosabb ápolás dacára 28-án hajnalban 3 órakor meghalt, anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna. A szerencsétlenül járt fiatalember gyászos esetén általános a részvét és sajnálkozás. — 29-én d. u. 4 órakor temettek nagy i’észvét mellett.

— Választmányi ülés. A Polgári Társaskör a napokban, Veréczy Antal elnökletével ülést tartott, amelyen folyóügyeket tárgyaltak és a Társaskör uj tagjaiul fölvették a következőket: dr. Kerényi Béla, Fried Sándor, Kováts Gergely, Péterffy Gyula, Fürst Viktor, Szentiványi Károly, dr. Ambrózy József, dr. Csókás Vidor, Lengyel József, dr. Ehrenreich Lipót, dr. Shik Elemér, Jeney Sándor, dr. Glatz József, dr. Göbl Alajos, Ányos Miklós, Thurner Albert, Kövér Dezső, Gönczy Béla, naményi Kontz Sándor és Szász János. A választmány megbízta Hatvani Péter könyvtárost, hogy a körnek mintegy 2000 darabból álló könyvtárát a nyári hónapok alatt rendezze, s a könyvekről egységes katalógust készítsen.

— Orosz Sándor kir. alügyész öngyilkossága.

Csütörtökön délelőtt futó tüzként terjedt el a városban az a hir, hogy dr. Orosz Sándor kir. alügyész öngyilkos lett. A hir valónak bizonyult. Orosz Sándor csütörtökön reggel fél 9-kor, Bercsényi-u. 15. sz. alatti lakásán vadászfegyverével mellébe lőtt, fölfelé irányozva a lövést, minek következtében a golyó a fejébe hatolt, s rövid idő alatt halálát okozta. Két levelet hagyott hátra, egyikben házigazdájától, Makay Sándortól vett búcsút, a másikat Daróczy Endre ügyvédhez irta s abban pénzbeli és ingatlan vagyonáról intézkedett. Tettének okául sok mindenfélét emlegettek : búskomorságot, betegséget, valami kártya históriát, szabálytalanságot is. Tény, hogy valami szabálytalanság miatt egy ismeretlen feljelentése következtében vizsgálat volt ellene indítva s az kedvezőtlenül ütött ki rá nézve; valószínűleg ez keseríthette el végleg az amúgy is életunt természetű embert. A gyászesetrői az elhunyt rokonai és az ügyészi kar adtak ki gyászjelentőt. Orosz Sándor45 éves volt s meg volt az ügyvédi képesítése is. Temetése a g. kath, egyház szertartásával, pénteken délután ment végbe élénk részvét mellett; megjelentek a temetésen a megboldogult ügyész-tarsai, a törvényszéki és járásbi- rák s az ügyvédi kar számos tagja is.

— Képesítő vizsgálat. A r. kath. tanitónő-képző intézetben a képesítő vizsgálat jun. hó 27-én délután befejezést nyert. Az utolsó napon oklevelet nyertek : Weeber Iduska, Veisz Fáni, Zankó Ervin, Burger Szeréna, Dsokemin Katalin és Herskóvics Eszter. A képesítő vizsgálaton az egyházmegye részéről dr.

j Lessenyey Ferenc preiátus-kanonok, egyházmegyei i tanfelügyelő, a kormány részéről Bodnár György, Szat- I mármegye kir. tanfelügyelője elnököli, a vizsgálati : jegyző Hoiczmann Béla képzőintézeti tanár volt. Délután 4 órakor a vizsgáló bizottság tanácskozást tartott, melynek végeztével hivatalosan kihirdették a tanteremben összegyűlt leányok előtt az eredményt. A vizsgálatra bocsátott leányok közzül csupán három maradt vissza a karácsonykor tartandó javítóra. Lessenyey Ferenc dr. búcsúbeszédet intézett az újonnan képesített tanítónőkhöz, mire a bizottság és a tanárikar kivonult a teremből. Ekkor megható jelenei játszódott le. Ábrahám Rózsika könnyes szemekkel parentálta el az elmúlt iskolai kort, amely ha el is múlt, mégis a volt iskolatársak kö zott a barátság érzelmei élni fognak mindig. Majd lementek a tanítónők a tanácsterembe, hol a tanári kar még mindig együtt volt, s érzékeny búcsút vettek volt tanáraiktól, megköszönve nekik fáradságukat s jóindulatukat. Ezután elhatározták, hogy 5 év múlva találkozóra gyűlnek össze .az intézetben. Majd egymástól is búcsút vettek g,kiki övéihez sietett, kiknek körében most már a jól végzett munka kellemes érzetével pihenik ki a tanulás fáradalmait.

— Gyászhir. Özv. Tegze Ferencné szül. Markó Róza junius hó 26-án 86 éves korában Szinyérváral- ján meghalt.

— Záróra nyolc órakor. A divatárukereskedők — mint megírtuk — elhatározták, hogy minden este, szombat kivételével, nyolc órakor zárnak. Ezt akarják most a többi kereskedők is követni. Különben a füszerkereskedők közzül Beer Mór nagykereskedő, mint értesültünk, saját, dicséretes elhatározásából már régibb idő óta zárja üzletét 8 órakor, mint a divatáru kereskedők is. Igazán méltányos dolog ez, hiszen a kereskedelmi alkalmazottak reggel 6—7 órától állanak munkában.

— Felolvasó estély. Ma este 8 órakor kezdődik az „Iparos lljak köré“-nek felolvasó estélye, Rákoczi- utcai Otthonában.

— Egy gyermek szörnyű halála. F. hó 28-án

három gyermek társaságában egy Szatmári József nevezetű 9 éves fiúcska, Szatmári Imre helybeli csizmadia fia, játszani ment a németii Nagyerdőbe. Játék közben elhatározták, hogy madártojást szednek. Szatmári József egy magas fára mászott egy csókafészek után. De a fészekhez jutván, nem talált semmit benne. Mókából beleült a fészekbe s lekiáltotta : »Ezt szedjétek ki. fiuk, ami most ül benne.« Abban a pillanatban a korhadt csókafészek leszakadt, s a 9 éves fiúcska a magasból leesett s összetörte a fejét, kezét és lábát. Atyja, aki után a többi gyermekek hazaszaladtak, gyorsan kiment a szerencsétlen gyermek után s haldokolva vitte haza; a kis fiú rövid idő alatt kiszenvedett.

Gyorsiroköri gyűlés. A kir. kath. főgimn gyorsiróköre jun. 23-án tartotta évzáró gyűlését, dr. bodor Gyula tanár elnökletével. Miután az egyes tisztviselők jelentéseiket megtették, dr. Fodor Gyula elismerését fejezte ki a felmutatott eredményen. Végül a kör köszönetét szavazott dr Fodor Gyula tanár- elnöknek.

— Elégett leány. Borzalmas eseményről

tettek jelentést a csendőrségnél Ura községből junius 23-án. Szabó Mária 16 éves leány súlyos belegen feküdt és szülei egy 12 éves Mari nevű leányka gondozására bizták, amire hazulról eltávoztak. Amint az est elérkezett, a beteg leány lámpát kért. A beteget gondozó leány ekkor lámpát gyújtott. Az égő lampa mellett a beteg leány nemsokára elaludt; a lámpa, bizonyosan azért, mert nagyon fel volt huzvá a kanóca, fe- robbant, az ágy tüzet kapott s a magával tehetetlen Szabó Mari az ágyban súlyosan összeégett. Az orvosi segély, mit dr. Szendy Károly orvos nyújtott, nem menthette meg az összeégett, amúgy is beteg leányt, mivel az égési sebek nagyon súlyosak voltak, s a leány rövid idő múlva kiszenvedett. A szülők ellen gondatlanság miatt megindították az eljárást.

— Építkezési engedélyek. A városi tanács újabban a következőknek adott építkezési engedélyt: Rosenbaum Józsefnek Báthory-utca 31. sz. a. épület átalakításra, Veisz Mórnénak Báthory-utca 11. sz. a. uj lakóház építésre, Hollender Józsefnek Vágóhid-u. 11. sz. a. épület kitoldásra, Gulya Sámuelnek Bányai- ut 18. sz. a. uj konyha építésre, Bállá Imrének Toldiutca 13. sz. a. zsindelytetö készítésre.

— Mi volt a legelső dolga? Vida Márton, ki a helybeli törvényszék fogházában valami bűntett miatt egy évig volt elzárva, csak jun. 25-én szabadult ki onnét, s mindjárt az első dolga az volt, hogy — lopjon. Kilopott a törvényszéki irattárból 9 drb. irománykötő hevedert. Erre aztán meghosszabbították neki a hüsülé?t, hiszen amúgy is kutyamelegek vannak.

—- Elveszett. Péntek d. e. (Szechenyi-utca)fa kath. kaszinóból a Kossuth-kertig menve egy dupla- fedelü női ezüst óra. Kéretik a t. megtaláló, hogy szolgáltassa e lap kiadóhivatalába, hol illő jutalomban

részesül.- Mikor a tolvajt is meglopják. Szűcs Vaszarinka

somfalui lakos a jun. hó 13-iki szatmári hetivásáron két ökröt adott el 700 koronáért. Mihelyt azonban pénzt érzett magánál, szomjúság jelentkezett a torkában. Bement tehát egy korcsmába s annyira leitta magát,

óra= és — é? fester*«, életét f. évi május hé i-én

a Gilyén József úr házába, a Szlávik Zsigmond úr üzlete mellé

helyeztem át, | Joó i^JSES1 utóda.