Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-07-01 / 52. szám

X. évfolyam Szatmár, 1906. jutius I. Vasárnap. 52. szám. A FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE, MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. F.gves szám ára 10 fillér. Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU. országgyűlési képviselő. Felelés szerkesztő : Dr. Koméroi v Zoitán. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. = Teleíon-szám 80. .= Mindennemű dijak Szataiáros, a kiadóhivatalban fizetendők. Ausztria és Magyarország a saját termelésöket védjék, hanem amelyekből csak financiális jövedelmet akar szerezni mind a két állam. Ilyen vámok például a kávéra és a gyar­matárukra vetett vám. Kávét és gyarmatárut sem Magyarország sem Ausztria nem termel. Amikor tehát ezekre vámot vet, nem az a célja, hogy vele megnehezítvén a külföldi behozatalt, a két állam bármelyikének saját termelését védje, — hanem e vámokkal tisztán csak saját pénzügyi bevételeit akarja növelni. E közös vámjövedelmek köztudomás sze­rint a közös kiadásoknak fedezetére fordítan­dók. Ausztria már most e pénzügyi jellegű vá­mokat olykép akarja kihasítani a közös vám­bevételekből, hogy ezeket minden állam alakítsa át fogyasztási adókká, és igy ezekből minden állam annyit szed be, amennyit ő fogyaszt. Ennek a tervnek nyilván az a háttérré, hogy a kávé, gyarmatáruk és hasonló cikkek­nek fogyasztása valamely országnak anyagi jólététől és erejétől függ. A kicsiny keresetű magyar földműves munkásnak jó, ha reggelire egy darabka sza­lonna jut, ellenben az osztrák gyári munkások és családjai reggelire és uzsonnára tejes ká- j vét isznak. Theának, kávénak és drága külföldi fűsze- , reknek fogyasztása tehát összehasonlíthatatla­nul nagyobb Ausztriában mint nálunk. Ezért akarja Ausztria ezeket a vámbevételeket saját céljaira megkaparitani s azokra fordítani. De nem csak ezt akarja. Újból föl szeretné éleszteni az »ischli klauzula« eszméjét és min­denképen azon van, miként lehetne a Magyar- ország és Ausztria között való gazdasági vi­szonyt bensőbbé és tartósabbá tenni. Semmi kétség, hogy Ausztriának ez a vi­selkedése nagy szolgálatokat tett nekünk ab­ban az irányban, hogy Magyarországon egész­séges gazdasági közvélemény alakuljon. Mert a legközömbösebb ember előtt is ijesztő fényt vetett arra, mekkora a gazdasági közösségnek értéke — Ausztriára. A gazdasági kérdések rendszerint bonyo- lodoltabbak. Kevesen veszik és életviszonyaink között kevesebben is vehetik maguknak a fá­radtságot, hogy azokat behatóbban tanulmá­nyozzák. , — A közvéleményt pedig éveken át félreve­zette az, hogy egyes korifeusok tudományos képpel hirdették azt, hogy a boldogságnak forrása csak a közös vámterület. A jó közvélemény, a naiv közvélemény nem akarta elhinni, hogy ezek a politikusok egyszerűen hatalmi és érdek-kérdést csináltak a dologból, ezt azonban a közvélemény előtt a »gazdasági és tudományos meggyőződés« mezébe öltöztették. Mert ugyan, csak két évvel ezelőtt is lehetett volna-e arról komolyan szó, Kossuth tervei. Irta: Kelemen Samu dr. Nagyszabású gazdasági akciónak körvo­nalai bontakoztak ki azon az értekezleten, amelyet nem régiben Kossuth Ferenc tartott a kereskedelmi minisztériumban. Kossuthnak kiin­duló pontja, a függetlenségi pártnak az-a sarka­latos elve, hogy Magyarországot gazdaságilag önállóvá és erőssé kell tenni. Ha valakinek eddig kétségei lehettek ab­ban, hogy Magyarországnak gazdasági önálló­sága egyszersmind Magyarországnak gazdasági erejét jelenti: úgy ez iránt minden kétséget eloszlathat Ausztriának magatartása. íme! az első komoly lépés az önállóság felé, a magyar vámtarifának beterjesztése, Auszt­riában a gyülölségnek oly kitöréseit idézi elő, am i nőkre csak az a rabszolgatartó képes, aki azt látja, hogy rabszolgái, akikből él, fel fognak szabadulni. Még csak vámsorompókat sem akarunk fölállítani — csak a szövetséget akarjuk átvál­toztatni szerződésre, a gazdasági fölszabadulás­nak csak útját akarjuk egyengetni és Ausztria erre azzal felel, hogy kvótánk emelését kí­vánja; ezenfelül követeli a befolyó vámjöve- delmeknek olyan jellegű elosztását, hogy kü­lön hasittassanak ki a pénzügyi vámok, vagyis azok, melyeknek nem az a céljok, hogy velők T A R C A. Az igazság esernyője. — Tudor Yenks. — Az öreg biró fáradtan támaszkodott íróasztalára és gúnyos arckífejezéssel hallgatta a védő ügyvéd lelkes előadását a vádlott érdekében Ámbár gyilkos­ságról volt szó, a bűnt nem lehetett egyenesen reá- bizonyitani a vádlottra és a védő lelkiismeretesen részletezte azokat az érveket, melyek a körülmények­ből alkotott közvetett bizonyítékok ereje ellen szólnak, azokat az érveket, melyeket a biró már nagyon, de nagyon sokat hallott. Előre tudta lépésről-lépésre, mikor fog a védő reátérni arra, hogy »jobb, ha ötven gonosztevő mene­kül meg, mint ha egy ártatlant ítélnek el« és hogy mikor fogják felszólitani, hogy fontolja meg jól a dolgot, mert ha a legcsekélyebb kétely forogna fenn, akkor esküjénél fogva köteles a rabot felmenteni. A megszokás eltompitja a biró rokonszenvét, de ennek a vádlottnak oly nyílt tekintete volt, hogy erős hatást tett a bíróra. Mialatt a védő a bírói tévedések egész sorozatát adta elő, a biró a pádon gondolatban ismételte azokat a pontokat, melyekkel az esküdtek előtt akart vádat emelni. A biró úgy érezte, hogy a dolog világos, ész­szerű és meggyőző és a védőügyvéd bes lédét ostoba érzelgősség színében tünteti fel. Valóban nem is ér­demes, hogy olyan férfiak, a kiknek már benőtt a fejüklágya, komolyan vegyék az effélét. Mégis volt a vádlott tiszta tekintetében valami nyugtalanító. Ártatlan lenne-e? De a biró elvetette ezt a gondolatot, mint a jogászi észjárással össze nem férhetőt. Ő mindig hitt az összetett bizonyítékok bizo­nyító erejében. „Adjátok ide — szokta volt mon­dani — a tények megdönthetetlen bizonyítékait, a »száraz tényeket«, melyeket nem hallgattathat el s össze nem zavarhat a védőügyvéd, és a melyek fölött vitatkozni nem lehet.“ Arca ismét felvette megszokott bírói komolysá­gát, a védő pedig azzal végezte beszédét, hogy heve­sen tiltakozott a vád ellen. A törvényszéki terem csendje megszűnt, mikor a hallgatóság felszabadult a hallgatás kényszere alól. A biró az órára nézett és megkönnyebbülve láttaf hogy felfüggesztheti a reggeli ülést. — Uraim, — jelentette, — az ülést felfüggesz­tem, legyenek pontosan a helyükön fél háromkor délután. Egy óra volt, és a rendes felfüggesztés egy órára van megszabva, de ja biró meghosszabbította az időt, hogy egy kis komissiót végezhessen, melylyel a felesége megbízta. Esős idő volt, a biró felesége elhatározta, hogy nem fog kimenni, ha a biró elvégezheti helyette ezt a kis megbízást a villásreggeli ideje közben. A biró felesége korához képest egy kicsit tetsz- vágyó volt, és azt tartotta, hogy a sütővas a toilette- asztalának nélkülözhetetlen kelléke s bájainak előse- gitője. Uj sütővasat venni, ime ez volt a biró feladata. Nagyon megbánta, hogy elvállalta ezt a megbi zást, mert elméje most mással volt elfoglalva. És mivel a sütővasra kellett gondolnia, otthon felejtette az esernyőjét, mely nélkül sohasem szerette méltósá- gos kürtő-kalapját az időjárásnak kitenni. Gyalog ment a fodrász-üzletbe — olyan városrészben volt az üzlet, a hová ő ritkán szokott járni — és meg­vette a sütővasat. Hogy meneküljön a zivatar elől, a biró elhatározta, hogy megreggelizik az első vendéglőben, mely útjába esik, remélve, addig eláll az eső, mig reggelijét elfo­gyasztja. Mindjárt talált is .egy szerény vendéglőt és egy gyors tekintetre teljesen megfelelőnek találta. Belépett, a terem hátsó részébe ment és leült egy üres asztal mellé. Mialatt a biró evett, gondolatai a törvényszéken most tárgyalt esetre tértek; elismételgette magában a vádak összefoglalását, melyet az esküdteknek el akart mondani. Aztán kifizette számláját a pincérnek, bor­ravalót azonban elfelejtett neki adni. Fölvette a felső kabátját. Mikor körülnézett, hogy nem hagyott-e valamit ott, észrevett egy esernyőt, mely a falhoz volt tá­masztva. Csinos, uj, fekete selyem, karcsú ernyő volt, Első Magyar Rés^vény^8erfŐ25de Kőbánya KF* rendkívüli gyógyhatású és kellemes ital. Kizárólagos elárusitás Szatmár és vidéke részére SZENTPÉTERY csemege és fűszer kereskedőnél. Dupla Góliát Maláta-Sör 9 9 w ^!r»^°awrrv

Next

/
Thumbnails
Contents