Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-06-13 / 47. szám

2-ik oldal.

SZATMÁ R-N É M E T I.

Szatmár, 1006. juniua 13.

A magyar delegáció a tüntetés után ismét ösz- szeült és megbotránkozásának adott kifejezési az osztrákok önmagukról való undok megfeledkezése fölött.

A király is rosszalásásának adott kifejezést Wekerle miniszterelnök előtt az eset fölött.

Városi közgyűlések.

Városunk törvényhatósági bizottsága hétfőn d. u. egy rendkívüli és egy rendes havi közgyűlést tartott. Az első háromnegyed három órára, a második pedig

3 órára volt kitűzve. Azonban a rendkívüli közgyűlést a rendes közgyűlés után tartották meg, mert háromnegyed háromkor még a rendkívüli közgyűlésen való határozat hozatalhoz a bizottsági tagok kellő számban nem gyűltek össze.

A közgyűléseken dr. Falussy Árpád főispán elnökölt, aki elnöki székét rövid megnyitó beszéddel foglalta el. Egy sötét korszak ért véget, — mondá a főispán, — azt hiszi, örökre. A nemzet lerombolta azt a korszakot, hogy megmentse alkotmányát, függetlenségét és szabadságát. A nagy és nehéz harcban a törvényhatóságok járlak elől. Most a békés munka napja virradt reánk; sokat kell dolgoznunk hazánk javára, bizonyára a munkából is kiveszik részöket a törvényhatóságok. ígéri a főispán, hogy ő, a mi törvényhatóságunknak élén egész erejével rajta lesz, hogy a törvényhatóság munkájából kivegye a maga részét. A törvényeket mindenben be fogja tartani, igazságos és pártatlan lesz.

A főispán megnyitó beszédét megéljenezték. Ezután a főispán kinevezte Jékei Károly alkapitányt tiszteletbeli tanácsosnak, érdemeinek méltatása mellett.

Először a polgármesteri jelentést olvasták föl.

A jelentéshez Dr. Kelemen Samu szólott hozzá.

Ezután a szépen megszerkesztett polgármesteri jelentést tudomásul vették.

Most a Dr. Törseök Kár ily interpellációra adta meg a polgármester a választ. Az interpelláció a Neuschlosz-féle íürészgyárhoz szállított idegen anyagok után szedendő hid és kövezet vámra vonatkozott. Az interpellációra adott válasz szerint a hidvám szerződésileg biztosítva van, a kövezet vám beszedésére pedig a gyár utasítva lesz. A választ rövid vita után tudomásul vették.

Ezután elfogadta a közgyűlés a magyar jelzálog hitelbank ujabbi kedvezőbb ajánlatát, amelyet a világítás rekonstrukciójára felveendő 350000 korona kölcsönre tett a városnak. Eszerint 50 évre az annuitás

4 és fél százalék; a storno-dij 3 és fél százalék helyett 1 és fel százalék, és az árfolyam 89 és fél százalék.

Az április hari adó leirások elfogadtattak.

Az autonom orthodox izraelita hitközség kérelme folytán az izraelita felekezet részére adott évi 1200 korona segélyt az orthodox és a statusquo ante hitközség közt megosztották, azonban kimondották, bogy az orthodoxok csak akkor kapják az illető segélyt, ha ők is tartanak magyarul szónokié papot.

Tárgyalták ezután a ruthén szertartásu gör. katb, püspök átiratát a németi lelkészi állás betöltésére vonatkozólag. A közgyűlés úgy határozott, hogy ha a németi lelkészi állás betöltését a püspök neki továbbra is át nem engedi, akkor csupán annyi segélyben fogja részesíteni az egyházat, amennyit a törvény előír,

Megengedte a közgyűlés Gödény Sándornak és leszármazóinak, hogy 4 K. évi jogelismerési dij fizetése ellenében a mikolai erdő alatt a birtoka közzé eső városi utat hassnálhassa.

Pártolja a közgyűlés Beregszász város átiratát a hatóságilag elhagyottnak nyilvánított gyermekek állami gondozásba vétele tárgyában.

Ezután a rendes közgyűlés véget ért és a főispán, miután időközben a bizottsági tagok kellő számban gyűltek össze, a rendkívüli közgyűlést nyomban megnyitotta.

A rendkívüli közgyűlésre csupán egy tárgy volt kitűzve, a dohánybeváltó hivatal céljaira szükséges terület átadására vonatkozó ajándékozási szerződés. A közgyűlés az elébe terjesztett szerződést elfogadta. A felajánlott terület a gyakorló-tér melleti játék téren 7 hold, és 127 négyszög öl terjedelmű.

A rendkívüli közgyűlés is véget érvén, a bizottsági tagok a főispán éltetésével szétoszlotttak.

A város válasszon!

E lap folyó évi 45. számában, a fenti cim alatt megjelent cikk érdemleges részével nem foglalkozón. Döntött már benne a város törvényhatósága, héttőn tartott közgyűlésén, amidőn kimondotta, hogy Firczák püspök feltételeit, amelyekkel a németi-részi gör. kath. papválasztás-jogát örökídőre biztosíthatta volna magának — nem teljesíti.

Nem mellőzhetem azonban hallgatással hivatolt cikk azon vádját, mely szerint a munkácsegyházmegyé- ben pánszláv papok, közöttük pánszláv ágitátorok is találhatók. Mint a viszonyok és személyekkel teljesen ismerős, ezen valótlan állítást határozottan visszautasítom.

Az ősi munkácsegyházmegye püspöke: Firczák Gyula, múlt hónapban töltötte be püspökségének 15 ik évét. Élete, működése-, a képviselő- és főrendiházban tartott beszédei-, papsága és híveihez intézett főpásztori levelei, valamint összes intéskedései duzzadnak a magyar haza iránti szeretettől. Magyar liturgikus- és naptár egyesítés iránti mozgalom élén áll. A jubileumi évben a szent korona előtt hódolatra vezeti papságát, stb. stb Igen találóan jellemzi életirója, hogy egyéniségéből erős fajszeretet és nemzeti érzés árad ki és a papi egyéniség teljesen összeolvadt benne a hazafias politikai és társadalmi iránynyal. Követi ő Széchenyi morálját: csak az él hazájának, aki nemzetének él és annak sajátságait szereti és érvényesíti. Firczák Gyula püspök minden izében, gondolataiban és cselekedeteiben magyar és hazafias.

Hazafiui érdeme a Lipól-rend keresztjével és a valóságos belső titkos tanácsosi méltós ggal lett elismerve és jutalmazva.

Ily fenkölt szellemű főpásztorról nem tehető fel, hogy egyházmegyéjében pánszláv papokat tűrjön meg. Egy esetben akadt hazaíiatlan érzelmű papra és azt nemcsak állásából, de egyházmegyéjéből is végleg kizárta.

Hogy ki váltja föl egykor a munkácsegyházmegye kormányzatában: azt előre tudni ugyan nem lehet, de a magyar kormánynak bizonnyal gondja lesz reá, hogy hozzá hasonló magyar érzelmű egyént terjeszszen föl annak idején kinevezés végett.

Abban azonban egyetértek a t. cikkező úrral, hogy a mérsékelt és kevés áldozattal teljesíthető kívánalmak elöl kár volt elzárkózni, nem ugyan a felhozott érvei, hanem részben a jog, részben a méltányosság miatt.

Gönczy Antal,

nagypeleskei esperes-lelkész

HÍREK.

— A közigazgatási bizottság ülése. A városi közigazgatási bizottság hétfőn délelőtt 10 órakor ülést tartott dr. Falussy főispán elnökletével. Az ülés az egyes jelentésekkel foglalkozott mindenekelőtt. A polgármesteri jelentés szeiint az elmúlt hónapban 10 család 19 taggal telepedett le Szatmáron s 13 egyén kiköltözött. A pénzügyigazgató jelentette, hogy az adók rendesen fizettetnek, de az idén kevesebb a fizetés, mint tavaly ilyenkor. Miután Jéger t. főorvos és Balsay kir. ügyész megtették jelentésüket, dr. Kelemen Samu orsz. képviselő bejelentette az ülésnek, hogy mozgalom indult a város kereskedelmi köreiben a felső kereskedelmi iskola létesítésére, úgy hogy íz első osztály már ez év szeptemberében megnyílhasson. A bizottság örömmel éltesült a dologról és felkérte a főispánt és a képviselőt, hogy a szükséges állami segély kieszközlésére a kormánynál lépéseket tegyenek.

— A »Teremtés“ oratórium előadása. Szombaton este adták elő a színházban a Haydn »Teremtés* cimü oratóriumát. Ezen előadás iránt nemcsak a helybeli, de a vidéki közönség is nagy érdeklődést tanúsított, olyannyira, hogy a színház egészen megtelt, s megtelt volna az esetben is, ha kétszerte nagyobbak lettek volna a helyárak; amelyek csak mérsékelten emeltettek. A közönségnek nagy érdeklődését méltán megérdemelte az oratórium előadása. A magán részeket Markó Kálmánné, dr. Vajay Imre és Mondik Endre, Orosz Alajos és Flonlás Demeter énekelték; a vegyes énekkar az ev. ref. tanítóképző összesen 75 s az iparos dalárda és a dalegyesület 56 tagjából alakult. A zenekart honvéd zenekarunk szolgáltatta Fejes Mariska, Tanódy Anna, Halász Sándor s Leitner János zeneiskolai növendékek közreműködésével. A szereplők száma 179 volt. Mire a vasfüggöny felgördült, az előadók már mind együtt állottak, valaraenyien szépen elrendezkedve. A közönség amint meglátta a kedves képet, a sok mosolygó leányarcot, lelkesen tapsolt. Ezután megkezdődött az előadás amely mindvégig gyönyörködtető volt, a közönség gyakran adott tetszésének kifejezést. A siker legnagyobb része a honvédzenekar fáradhatatlan és kiváló képességű karmesterét Rétháti Kövér Dezsőt illeti. Markó Kálmánné úrnő kedves hangját és igazi énektudását fölösleges a közönség előtt dicsérni, mivel már több ízben szerzett élvezetet szép hangjával, valamint dr. Vajay kiváló tenorját, szintúgy Mondik lágyan csengő hangját sem kell már a közönség előtt kitüntetni. Orosz Alajos kellemes és érces baritonja és Flontás Deme kifejezés teljes basszussá is tetszett a közönségnek. A karénakek

több ízben zajos hatást keltettek. Az előadás mind a három részlete szépen sikerült. Az előadókegyenként és összesen elismerést érdemelnek buzgalmukért, fáradságukért, hogy ily nagy művészi vállalkozást olyan sikerrel oldattak meg. Az előadást októberben megismétlik.

— Esküvő. Dr. Török István helybeli orvos f. hó 19-én esküszik örök hűséget Zygadlovitz Lulika kisasszonynak Szatmáron.

— A nőegylet nyári mulatsága. Jó idő kedvezett a nőegylet vasárnap délutáni nyári mulatságának. A közönség délután 4 óra felé vig kedvvel vonult a Kossuth kertbe, ahol a kioszk terrasszán és környékén felállított egyes vásári sátrakban, bazárokban és asztaloknál már várta a publikumot a sok — többnyire magyar gyártmányú fehér babos kék ruhába öltözött szép asszony és leány. A közönség számának növekedtével a vásár is élénkebb volt, rövid idő alatt csak úgy nyüzsgött az embersokaság, amely mesés gyorsasággal fogyasztotta a különböző sátrak áruit, csecsebecséit, ételeit, csemegéit. A legvidámabb, a legkedélyesebb hangulat uralkodott mindvégig a nagyvásáron. Négy órától kezdve a katonazenekar játszott a kioszk melletti dombon, ahol éppen a lacikonyha volt felállítva. — Az egyes sátrakban és asztaloknál a következő hölgyek teljesítették a kiszolgáló tisztet:

I. Mézeskalács sátor. Leányok : Pilhoffer Ida, Nyá- rády Berta, Tóth Katinka, Kozma Ilonka.

Serpentin és konfetti sátor. Főnöknő: Tombory Virgilné, leányok : Tombory Aranka. Tóth Miéi.

Virág sátor. Főnöknő : Unger Istvánné, leányok : Dörner Hedvig, Lakatos Margit.

Honiipar sátor. Tinschmid Edéné, Jankovits Já- uosné, Kölcsey Margit.

Cseresnye sátor. Főnöknő: Husovszky Lajosné: leányok: Darabánih Tériké, Papp Emmuska, Virág Cella.

Bazár. Wallon Lajosné, Bakó Ignácné és özv. dr. Vityi Józsefné; leányok: Tréger Mariska, Hollós Ida s Mariska és Vasady Ilonka.

Czukrászda. Günthner Jánosné, Fürst Viktorné, Deák Kálmánné, leányok: Félegyházi Mariska és Erzsiké, Pujda Margit, Tóth Irénke, Zeke Berta.

II. Hideg buffet vezetői Bölönyi Lászlóné és Róth Gyuláné. Banner Antalné asztala: leányok: Banner nővérek.

Asztalok: Dr. Göbl Alajosné és Both Gyuláné asztalánál kiszolgáló leányok 1 Katona Margit, Varga Klára, Ferenc Anna s Méder Mariska

Uray Jenőné és Pécsy Ida Dőry Györgyné asztala, leányok: Havel Edit és Ada, Uray Olga, Böszörményi Kata éz Manyi, Nagy Leona, Szegedy Sárika, Boér Sárika.

III. A korcsma: Hubán Gyuláné, Veres Lajosné és dr. Lénárd Istvánné vezetése alatt, kiszolgáló leányok : Hubán Aranka, Bálya Laura, Pákay Erzsiké, Nagy Margit.

Trafik. Bakcsy Domokosné, Unger Gézáné, Dr. Paál Istvánné és Farkas Ilonka vezetése alatt

IV. Laci konyha. Ekker Jánosné, Ficere Jánosné, Hájtájer Pálné és Hajdú Károlyné vezetése alatt.

Asztalok: Dr. Fodor Gyuláné és Sándor Vencelné asztalánál kiszo'gáló leányok: Dóka Mariska, Komka Böske, Ruprecht Ilonka.

Varjú Sándorné és özv. Láday Antalné asztalánál : Varjú Ibolyka, Mátray Viola, Sulyok Ilonka, Jánosi Mariska.

Félegyházy Ferencné és Kolozsváry Károlyné asztalánál: Félegyházy Ilonka, Kolozsváry Mariska, Juliska és Etelka, Simon Mariska.

Papp Gyuláné és Nemes Béláné asztalánál: Nemes Mariska, Novák Gizi és Erzsiké, Papp Gizi.

Laci konyha-korcsma vezetője Lévay Józsefné, leányok: Miklusovszky Margit és Jolánka, Szabó Irénke és Jolánka (Szatmárhegy.)

A Tarka-szinpad műsora ez volt: 1. Tulipán-tánc, Zelinger Adolf táncmester vezetése alatt. II. Vig monolog, előadta Sárkásy Pál. III. A rongyos koldus, Katona Árpádtól. Szavalta Hajdú Árpád. IV. Népdalok. Cimbalmon előadta Teieh Ziza. — Minden szám élénk tetszést aratott.

Estétől reggelig tartó tánc fejezte be a pompás mulatságot.

A siker oro zlán része Jékei Károlyné alelnök- nőt illeti. Ö volt a lelke, a mozgatója s szervezője az egész vásárnak; leleményessége csakugyan meg is találta a legbiztosabb eszközöket, a melyekkel a közönség zsebéből kivarázsolta a jótékonyság oltárára a temérdek koronákat. Dr. Fechtel János főtitkár buzgalma is elismerést érdemel.

Kettőjük mellett legtöbbet dolgoztak: Ekker Jánosné, Bakcsy Domokosné. Deák Kálmánné, Fürst Viktorné, Lévay Józsefné, Unger Gézáné, Bölönyi Lászlóné, Günthner Jánosné, Neuwirth Nándorné Wallon Lajosné, Unger Istvánné, Tombory Virgilné.