Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-06-10 / 46. szám
X. évfolyam. Szatmár, 1906. junius 10. Vasárnap. 46. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRiEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU. országgyűlési képviselő. Felelős szer kesztő: Dr. Komáromy Zoltán. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10.------—: Telefon-szám 80. ............ Mi ndennemű dijak Sratmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. A gazdasági kérdés. Az osztrák álláspont. Szatmár-Németi, 1906. junius 8. Az újonnan kinevezett osztrák kormány csütörtökön mutatkozott be az osztrák parlamentben. A miniszterelnök, báró Beck bemutatkozó beszédének legnagyobb része a Magyar- országgal megújítandó gazdasági kiegyezés kérdésével, jobban mondva: e kérdés körül támadt uj helyzettel foglalkozott. Beck báró rajta volt, hogy a különben egymással nem valami nagy békében élő osztrák pártok mindegyikének tetszését megnyerje. Tudta, hogy egységes hangulatot úgy teremthet csak az osztrák pártok között, ha Magyarország ellen ingerli őket. Célját el is érte a ravasz osztrák miniszter- elnök. Tetszett a sok elegy-belegy pártnak, beszéde. Úgy beszélt Beck báró, mintha a gazdasági kérdés is teljesen közös ügyet képezne s mintha a mi törvényeink a magyar államnak egyáltalán nem biztosítanák gazdasági téren az ön- rendelkezés jogát. Az osztrák miniszterelnök szerint Ausztria a közösség érdekében annyi áldozatot hozott, hogy arra az időre, mig a kereskedelmi szerződések fennállanak, teljes igénye van a közös vámtarifa fenntartására. De mert Magyarország a szerződésszerű megegyezés félretételével egyoldalulag állítja fel a viszonosság feltételét, ennélfogva az osztrák kormányt tulajdonképen már most is megilleti : az önálló rendelkezés joga, anélkül, hogy tekintetbe venné a régebbi magyar kormányokkal megkötött egyezmények kötelezettségeit. Az osztrák miniszterelnök nagy tetszést aratott főleg az önrendelkezési jog beállásának hangsúlyozásával. Azt hiszik az osztrákok, hogy e fenyegetés minket megijeszt. Dehogy is! Ez az, amit akarunk. Csak szakadjon el Ausztria minél előbb. Azonban attól félünk, hogy még sem akarja komolyan beváltani fenyegetőzéseit. Magyarországnak igenis joga van önálló vámtarifa megállapilására és ehhez Ausztriának semmi hozzászólása nincs. Ez világos törvényeken alapszik. Amiként hivatkozhatunk az 1867 XII-ik és az 1899 XXX. törvénycikkekre. Ezzel szemben az osztrák miniszterelnök állításai még a kiegyezési törvénynyel sem igazolhatók. A jogos magyar álláspont ellen hiába beszél az osztrák miniszterelnök. Körmönfont okoskodással sem lehet a törvény világos rendelkezéseit kijátszani. Mi érvényesítjük jogainkat minden körülmények között. Az osztrák miniszterelnök beszéde. Az uj osztrák kormány jun. 7-én mutatkozott be az osztrák képviselőházban. Ez alkalommal Beck báró miniszterelnök nagy beszédet mondott, amelynek fő része az Ausztria és Magyarország közötti gazdasági kérdéssel foglalkozott. A miniszterelnök beszédének azt a részét, amely bennünket magyarokat, természetesen, igen közelről érdekel, mivel a gazdasági kérdés körül megindult küzdelemben ez képezi az osztrák álláspontot, lényegében itt közöljük : Az 1903. évben a magyar kormánynyal megállapított kiegyezés alapját képező törvényhozási munkálatok közül a vámtarifa-törvény, valamint maga a vámtarifa Ausztriában törvényerőre emelkedett, nem igy azonban Magyarországon. Ezen törvények úgy Magyarország, mint Ausztria szempontjából a közösség jellegét viselik magukon, feltételük az osztrákmagyar vámterület közössége. Ez szolgál alapul az időközben megkötött kereskedelmi szerződéseknek is. Az osztrák kormánynak az a véleménye, hogy a kereskedelmi szerződések ratifikációja után a régebbi magyar kormányokkal létrejött megegyezések értelmében az említett törvények Magyarországon is mint közös és mint közös vámterületen hatálylyal biró törvények léptetendők életbe és pedig egyidejűleg a kereskedelmi szerződések becikkelyezésével. E dologról a magyar kormánynak más a véleménye. A magyar kormány abból indul ki, hogy más rendezés hiányában az önálló vámterület az 1899. évi XXX. t.-c. alapján már is érvényben van. E felfogásból kiindulva a magyar királyi kormány nemrég a T A R C A. Vas Laci. Magyar népmese. — Folytatása és vége. — Vas Laci ment és mendegélt néhány napig s egyszer egy égő boglyához ért. Az égő boglyában egy kígyó volt s a kígyó nagyon kínosan ezt kiáltotta: »Segélj rajtam, visszafizetem.« — Vas Laci neki ment az égő boglyának s kikapta a kígyót. Akkor mondá a kígyó: »Én a kigyókirály lánya vagyok. Jer velem az ő várába, megfizet érettem.« — Amint a kigyóvár kapujához értek, igy szólt a kigyókirály leánya : »Bármit adjon néked atyám, el ne vedd, de kérd helyette legrosszabb lovát, legrozsdásabb kardját, legszennyesebb ingét, s meg nem bánod.« — A kigyókirály megértvén, milyen veszélyben forgott leánya, aranyat, ezüstöt, gyöngyöt, gyémántot adott Vas Lacinak tömérdeket, és sokféle bűbájos mesterséget. — »Erre nekem nincs szükségem,— mondá Vas Laci — de add nekem a legrosszabb lovat, a legrozsdásabb kardot, a legszennyesebb inget, ami váradban található.« — A kigyókirály meghökkent : »Erre leányom tanított meg. Ám legyen !« — Odaadták neki, amit kívánt. A kigyókirály leánya pedig mondá: »Jól tevéd, hogy megfogadtad tanácsomat; a ló táltos ; a rozsdás kard minden ellenséget levág, mig meg nem tisztítják ; az ing minden fegyvert felfog, mig ki nem mossák. Ne feledd el, amit mondok, s boldog leszel.« Vas Maci ment és mendegélt s elért a tizenkét- fejü sárkányvárához, ki csillagruháju nénjét tartá fogva. Midőn megérkezett, a sárkány nem volt várában, Nénje sírva futott elébe.— »Menj öcsém, a mint tudsz, különben úgy itt maradsz, mint én s két bátyánk. Csak gondold el, milyen szerencsétlen vagyok én ; két bátyám a kéményben függ, nekem pedig mindig kell raknomja tüzet, hogy megaszszanak.“ — »Az én kardom tesz szerencsétlenségedről«, — felelt Vas Laci. »Nem, — mondá a hercegkisasszony, s keservesen sirt, — senki bennünket ki nem szabadit. A tizenkétfejü sárkány felesége varázsló s megesküdött, hogy örökre elveszünk, ha valaki a tizenkétfejü sárkánynyal miattunk küzd meg. Néked bennünket pénzen kell kiváltanod.« »Azt örömest teszem*, — mondá Vas Laci. S ime a tizenkétfejü sárkány a maga egész fényességében jött be a kapun. Amint kiszállt a szekeréből, Vas Laci igy szólította meg: »Uram, tizen- kétfe.u sárkány, add el nekem a két királyfit és azt a leányt a csillagruhában.« A sárkány felesége igy felelt: »Te Vas Laci vagy, add nekem e rozsdás kardot és e szennyes inget, melyet hordasz s megkapod amit kivánsz.« »Drága dolgokat akarsz tőlem, — mondá Vas Laci, — de előttem semmi sincs drágább, mint három testvérem.« —. Alig oldá le kardját, ingét alig vetette le, a sárkány kacagva igy kiáltott; »Te esztelen, miként foszthattad meg magad minden kincsedtől? íme mos veszned kell.« — »Ha vesznem kell, — úgy mond Vas Laci, — engedd meg, hogy elébb búcsút vegyek a lovamtól.« — A tizenkétfejü sárkány megengedte, s Vas Laci lement a lóhoz s igy szólt hozzá: »Tudnád csak, mint jártam, édes lovacskám.« — »Tudom, — mondá a ló, — a sárkánynak nem volt esze, hogy engem nem kívánt tőled; úgy oda lettél volna, de én még segíthetek. Kérd a sárkányt, hogy ha majd megölnek, kössenek hátamra, a többi az én dolgom lesz.« — Vas Laci visszament a ezt mondá a tizenkétfejü sárkánynak: „Ha már meg kell halnom, kérlek, kötess halva lovamhoz s eresszed szabadon, hogy menjen, ahová tetszik.“ — »Azt megtehetem,« — felelt a tizenkétfejü sárkány s dirib-darabra vagdaltatá Vas Lacit, behányatta egy lepedőbe s a lepedőt felkötteté a lóra. A ló pedig ment, mintha a szél vinné. A kigyó király zúgást hallott messziről s igy szólt leányához: „Vas Lacit valaminek kellett érni, mert a táltos haraggal jön.“ A kigyó-király nagy tüzet rakatott a kapu előtt. A táltos nyargalva ment a tűznek s elnyelte a lángot. Ez lehütötte kevéssé, s megállóit az udvaron. „Imhol hozom feldarabolt uramat !“ Ennél többet nem birt szólani, úgy ki volt merülve. A kigyó-király gondosan összerakta a darabokat s kiküldé minden kígyóját, hogy hozzanak gyógyító-füveket. Amint visszajöttek, a füveket megfőzte s megmosta vele Vas Lacit s ez tüstént felkelt s kétszerié szebbé lett, mint előbb volt. De minthogy a táltos sebes nyargaltában vállából kiesett egyik karja, a kigyó-király neki egy másikat csinált aranyból és elefántcsontból. Vas Laci ismét ment, mendegélt, mig nénjét és két bátyját kiszabadíthatja. Eljutván a tizenkétfejü sárkány várához, lóvá változtatá magát azon Első Magyar Részvény-Serfőzde Kőbánya Pf* rendkívüli gyógyhatású és kellemes ital. Kizárólagos elárusitás Szatmár és vidéke részére SZENTPETERY M. csemege és fűszer kereskedőnél. Dupla Góliát Maláta-Sör • w * fiMFeivrrv
