Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-05-20 / 40. szám
FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU. országgyűlési képviselő. Felelős szerkesztő: Dr. Komáromy Zultán. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10.-----—:....-= Telefon-szám 80. . Mi ndennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. Felső kereskedelmi iskola városunkban. Elismert tény, hogy városunk a;c utóbbi időben úgy a kulturális, mint a gazdasági fejlődés terén számot tevő haladást tett. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy városunk fekvésénél fogva is a nagy környék kulturális és gazdasági góczponlja. Szatmárnémeti napról- napra újabb közlekedési összeköttetéseket nyer, s folyton-folyvást látjuk a jeleit annak, hogy többnyire innen indulnak ki s ide vezetnek vissza a szálai a környék életében felmerülő kulturális és gazdasági mozgalmaknak is. Városunk fejlődésének további növelése mindnyájunk első rendű feladata. Nem kételkedünk tehál, hogy az általunk most fölvetendő eszmét, hogy létesítsünk városunkban felső kereskedelmi iskolát, úgy az intéző körök, mint általában városunk közönsége örömmel fogadják és annak megvalósítását melegen óhajtják. Szatmárnémeti teljesen jogosult arra, hogy hogy benne egy felső kereskedelmi iskola föl- állittassék; mert hiszen a nagy környék kulturális és gazdasági éleiében vezérszerepet visz. Immár az ország gazdasági jólétének emelése nagyjelentőségű politikai feladatot képez. Főleg a hazai kereskedelem fellendítése az, amitől az ország anyagi megerősödése és vagyoni meggazdagodása első sorban várható. Nem közönbös tehát ebből a szempontból sem az, hogy a kereskedelmi téren minél több hivatott s kellő előtanulmányokkal biró egyén működjék, aki rátermettségénél és tudásánál fogva kijelölt munkakörében dolgozzék a hazai kereskedelem föivirágoztatására. Nagyon sok szülő látja már azt, hogy a kereskedelmi pálya gyermekeinek boldogulását jobban biztosítja, mint sok más életpálya. Ezért gyermekeiket I szívesen adják a kereskedelmi pályára és arra j igyekeznek, hogy a gyermekek minél nagyobb szaktudást nyerjenek, — ami természetes is, hiszen jó szakember csak az lehet, aki úgy a bel- mint a külföldi kereskedelem minden ágazatát alaposan ismeri s a kereskedelem körébe tartozó dolgokkal teljesen tisztában van. Szal- márról és környékéről számos szülő nevelteti gyermekét a felsőbb kereskedelmi pályára s miután sem itt, sem a közeli vidéken felső kereskedelmi iskola nincs, kénytelen más, távoli vidéki városba vagy a fővárosba küldeni. A középiskolák értesítőinek statisztikái bizonyítják, hogy mily jelentős számban lépnek át a tanulók a felső kereskedelmi iskolákba. De más részt sok szülő nem bírja viselni a messze távolban, a fővárosban való iskoláztatás költségét, ezért gyermekét a gimnáziumi osztályokon végig járatja s annak elvégzése után megakad az itju, mert nem tudja, melyik pályára lépjen, túl lévén terhelve az életpályák. Mig ha városunkban felső kereskedelmi iskola állana fönn, a szülők még nagyobb számmal küldenék felső kereskedelmi iskolába gyermekeiket, mint eddig. Tehát mindenesetre lennének annyian az ifjak, akiknek számáért magáért érdemes ez iskolát létesíteni. A felső kereskedelmi iskolának városunkban való felállításával városunknak kulturális jelentősége, és forgalma is növekednék, de meg a helyben lakó és környékbeli szülék nagy örömére szolgálna, ha egyrészt a gyermekeket nem kellene messze idegenbe küldeni továbbképzés céljából; másrészt egész könnyen képeztethetnék felső kereskedelmi pályára. Mondhatjuk, tehát, hogy közszükséget is képez eziskola létesítése. Miután ismételten hangoztatjuk, hogy egy felső kereskedelmi iskolának felállítása városunkban minden tekintetben hasznos és szűkT A R C A. A nyír es. — Elbeszélés. — . . . Nagymama még mindig beszél, közbe-közbe felnéz Irmácskára, vájjon megügyeli-e a szavait!? ... Jól emlékszem még a (ágas nagy udvarra, a kertre, melyben a messze vidéken a leghíresebb rózsák virultak, pedig régen jártam ott! A bejáratot magas nyárfák őrzik, az egész elő- udvar tele terebélyes árnyas tobolyákkal, ezüst kőrisekkel, hát még a kastély ! Ne képzeld ám olyannak Irmácska, mint a mostani filigrámszerü épületekei, melyek egy valamire való viharnak sem képesek ellentállani, hanem gondolj, egy tömör kőépületet, régies, mohos tornyokkal, kiugró erkélyekkel, nagy szobákkal. Faburkolat a falakon, nem ám holmi divatos mázolás, melyhez alig ér az ember, már hulladoz; nem, nem! Azután az a sok-sok festmény! No! azt szóval lehetetlen elmondani fiam. A Szentgaáliak urak voltak mindig, urak. Megboldogult nagyapáddal, aki valami sigorság- ban állott velők, sokszor megfordultam a kastélyukban, Szentgaáli Déneséknél, még akkor a fiú csöpp gyermek volt, de már háromféle dajkaleány forgolódott körülötte, bizony Irmácska remélni sem mertem volna én akkor — nem én fiam ! Irmácska megfordítja a kezében tartott hímzett asztalfutót, egy csipetnyi rózsaszín árnyalat futja be a finom barna ovál arcot, azután nagy buzgalommal igyekszik egy szál aranysárga fonalat a tü fokába huzni . . . Lassan megy — nagyon lassan, mintha remegne kissé a piciny vértelen kéz, nagymama türelmetlenkedik ! — Ne bajlódj vele ! Nem is tudom, minek gondolják ki ezeket a szemrontó haszontalanságokat, a mik nékül bizony igen könnyen megélhet az ember, fogadni mernék fiam, hogy felét sem tudod már annak, a mit én dél óta beszélek! Hol is hagytam? Hogy nagyapád rokonságot tartott Szentgaáli Dénessel . . . Lódobogás nesze vetődött be a nyitott ablakon, a k&zalos kertek véginél feltűnik egy ifjú lovas alakja, a mint apró, mindinkább lassuló léptekkel közeleg, a két sor apró levelű akáccal szegélyezett utón. Nagymama kedvetlenül fordítja el fejét. — Ezt is most hozza az ördög! Irmácska végre behúzta a fonalat, megnézi nagymamát lila zománczu szemeivel, azután egy cseppet — mosolyog 1 — Az ispán ! — Az az 1 Ugyan ne nézd ! Ki nem álhatom 1 Nagyobb urat játszik, mint az — apád ! Hogy ki van öltözve most is! Három inggallért tesz egy hétre, s ugyanannyi nyakkendőt. . . . Pár perc múlva kezet csókol a karcsú fiatal ember a neinzetes asszonynak, meghajol kicsit a leány előtt, miközben kezében tartja sárga szalma kalapját, melyen egész bokrétában díszeleg a kék búza virág, lila gyopár és arenysárga kalász. — Alighanem esőt kapunk! A nemzetes asszony nem fogadja örömmel ezt a jövendölést, aggodalmasan tekint ki a kertbe, a hol csakugyan olyan álmos, piros bágyadtság ül meg meg mindent, oly mély a csend és fullasztó a meleg, mint a nyári vihart megelőző órákban szokott. — Alighanem 1 — Behordták már a búzát ? — Dehogy kérem. — No — ha az eső künn veri . . . A fiatal ember leteszi a kezében tartott kalapot, s az ablakhoz lép. — Nem árt az eső ! Vigasztalja a nemzetes asz- szonyt, minden kiszáradt, most jövök a nyires felől, alig van ott lábnyi viz kérem a patakban, a rét meg éppen száraz. Kerülöm a molnárt örökös panaszával. Irmácska felemelkedik ... az a finom rózsaszínű árnyalat eltűnt szép kis arcáról. Pár perc múlva erősen kitört a vihar, véget nem érő szürke csikókban csörgött az eső, sűrűn, mint hogyha összefüggött volna egyik csepp a másikkal. Verese3 sárga fényű villám lobban fel mindun- lalán, erős dörgéstől követve és sajátszerüen világítja be a vidéket, hajlongó fáival, zöld begyeivel együtt. Irmácska oda húzódik a magashátu díván szögletébe, lehunyja minden dörgésnél szemeit, olyan csepp, igy majdnem etherikus kis a.ak, a mint összekuporodik világos nyári öltönyében. Nagymama nincs már a szobában, künn a nagy kőkockákkal kirakott tornácon hallik a hangja, a hogy a cselédeknek rendeleteket osztogat. Urak és hölgyek! Női kosztümök nagy választékban Mindenkinek saját érdekében van mielőtt gyapjúszövet szükségletét megszerezné a WEI3Z GYULA Szatmár Deák-tér 21. divatáru-házát hazai és angol gyapjúszövet megtekinteni. Nevezett cég e szakmába vágó cikkekkel a legmesszebbmenő igényeknek is megfelel és bármely fővárosi kereskedővel is versenyképes. Martin Sons & C L T D. angol gyapjúszövet gyárosoknak egyedüli raktára.
