Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-01-17 / 5. szám

Szatmár 1906. szatmár-németi Január 17. lyen — a pályaudvaron, amely ilyennek tartható — kezdődött, de nyílt helyen, az utcán is folytatódott, a bktv. 176 §-ában körülirt magánosok elleni erőszak bűntettét involválva, amelynek legmagasabb büntetése három évi börtön. Más büntetendő cselekmény a debreceni esetben adszolute nem konstruálható, mert ép úgy, mint a hatóság elleni erőszaknak : a lázadásnak vagy izga­tásnak is minden törvényes alkat-eleme hiányzik. A debreceni eset lehet tehát vagy a személyes szabadság elleni merénylet ama súlyosabb esete, mi­dőn a megtámadott egyént meg is verik, ha egyesek követték el, vagy ha csoport követte el előre meg­fontolt szándékkal és megbeszélt céllal, akkor magá­nosok elleni eiőszak, A képzelhető legsúlyosabb büntetés tehát, ha a maximumot alkalmaznák is, az előbbeni esetben egy esztendei és három havi fogház, az utóbbi esetöen — ha csoport követte el a cselekményt — három esztendei börtön. Tudvalevő dolog azonban, hogy bármely bünte­tendő cselekményre szabott büntetés maximumát csak róvott előéletű, visszaeső egyének ellen alkalmazza a bíróság. A jelen esetben, mtnthogy büntelen előéletű egyének azok, kiket eddig vádolnák, a egmagasabb büntetés fegfeljebb egy harmada leheta maximumnak tehát egy évi börtön, még akkor is, ha magánosok elleni erőszaknak minősítik és ha a megtámadott egyén testi sértése húsz napon felüli gyógyítást igé­nyel. Büntetőjogi tekintetben méltán vethető föl tehát az a kérdés, mi alapon helyezik a debreceni gyanú­sítottakat mégis előzetes letarLÓztatásába ? A büntető perrendtartás taxatíve elősorolja azo­kat az eseteket, amikor előzetes letartóztatás, vagy vizsgálati fogság elrendelhető. Ezek : a kiszabandó büntetések előrelátható súlyossága; ha a gyanúsított szökésétől alaposan lehet tartani; ha rendes lakhelye, foglalkozása nincsen ; ha már folyamatban van ellene bünvizsgálat és aközben újabb büntetendő cselek­ményt követ el : ha bizonyíték forog fenn arra, hogy a gyanusiiott a nyomozat sikerét összebeszélés, hamis tanuszerzés által meghiúsítani törekedett; végül, tet- tenkapás esetében. Már most tessék akár a laikusnak is elbírálni, forog-e fenn egyetlen egy este az előleges letartózta­tás jogos, törvényszerű alkalmazásainak a debreceni gyanúsítottakkal szemben ? Az egyetlen képzelhető, cim a letartóztatásra az lehetne, hogy a nyomoza- lot meghiúsítják, de ennek a cimnek az lenne fölté­tele, hogy bizonyíték létezzék, hogy máris erre töre­kedtek, amiről szó sincsen. A leghatározottabban azt lehet tehát állítani, hogy a debreceni letartóztatások törvényellenesek. Két kis lány, egészen belerészegedett ebbe a fü- ! szeres világba. Két kis masamód veréb. Nem voltak túl a kurta szoknyán. Az igen kurta szoknyán. És tudatos asszonyi kacérsággal nevettek rám, az igen kurta szoknyás lányok. A római jog a kezemben volt és balgán belenéztem . . . Elvégre persze megunták. Otthagytak, de vala­melyes messziségről is még visszakacagtak. Nem ép­pen rám, mint én rám, hanem egy májusi délutánon, könyvvel a kezében, pádon ülő fiúra. Talán homályo­san ellenszenv is sarjadzott bennök, erősebb vetély- társuk a könyv iránt. Errő.l ha Írnék valamikor, megemlitem majd azt a komoly anya, vágy dada félét aki a közelünkben kötött és akinek nem tetszett a játék. Annyira nem tetszett, hogy a gyerekekre nem ügyelt és csak min­kéi nézett haragosan . . . Locsolták a kertet és a napsütésben szikráztak a vizsugarak. Emberek sokan, jártak nézni valami gyermek rajz kiállítást, talán az iparcsarnokban. Nem bb tam tanulni, én is benéztem. Csengettek, tódultunk kifelé . . . Ennek két éve. Képas lapja' is őrzöm annak a lánynak. Együtt utaztunk a főváros felé. Valahonan lengyelből jött. Valahogy törte a magyar szót, de egy levelet mutatott, amelyet nem tudott elolvasni, mert magyarul volt írva. Az van benne, hogy várják a ro­konok a vonatnál. Ezt tudta. Én a rokonok címét is láttam a levélben. Rottenbiller utca. Ezt nem tudta. Nem monJtan neki. A vonat késett, már nem várta senki. Belém kapaszkodott és sirt. Velem jön. Legyen ami lesz . . . Kar-karba mentünk. Bámulta a fényes | várost, a gyönyörű nyüzsgést. Már a Rottenbiller-ut- | cán voltunk a bátyjainak az üzlete előtt. Nem is sej- | Vájjon alkotmány- és közjogi tekintetben egyál­talában joga van-e a kormánynak ily esetben, a tör­vény rendes útjáról letérve, kivételes intézkedéseket tenni és kormánybiztost, rendőri, tehát végrehajtói hatalommal kiküldeni egy autonom, szabad királyi városba : arról ezúttal nem akarok bővebben szólani, az azonban kétségtelen, hogyha közigazgatási ügyek­ben küldhet is kormánybiztost, igazságszolgáltatási, ügyben, különösen bűnügyi vizsgálat megejtésére, ez ki van zárva, különösen ki van zárva, hogy a belügy­miniszter rendelhessen ki kormánybiztost büntető­ügyekben való nyomozatok megejtésére. Hogy ez a debreceni esetben mégis metörtént : csak újabb bizonyítéka annak, hogy jelenleg Magyar- országon fölülről, a hatalom mostani kezelői részéről nem jog, törvény és igazság, hanem a leghallatlanabb miniszteri önkény uralkodik, amely az eddig érintet­lenül maradt igazságszolgáltatást is gyökeresen kifor­gatja a maga alapjaiból. HÍREK. — Előfizetőinkhez, az uj évnegyed beálltával azzal a szives kéréssel járulunk, hogy előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. Nem különben hátralékos előfizetőinket is kérjük, hogy a lejárt előfizetését elküldeni méltóztassék, = A szatmári püspök. Dr. Mayer Béla szatmári 1 r. k. püspök — mint megbízható forrásból értesülünk — súlyos betegségéből felépült. Még vagy nyolc hétig pihen s aztán — körülbelül április elején — váro­sunkba jön, hogy átvegye egyházmegyéje kormány­zását. — Névnap. Pap Géza polgármestert névnapja al­kalmából, tegnap, sokan szívélyesen üdvözölték. A polgármester a gratulálok tiszteletére délelőtt 11 óra­kor villásreggelit adott. — Iskolalátogatás Dóczi Imre gimnáziumi fel­ügyelő a napokban itt járt Debrecenből s a ref. főgim­náziumban, nemkülönben a ref. felső-leányiskolában és nőképzőben szokásos látogatásait megtette, s a ta­pasztaltakról megelégedéssel nyilatkozott. A gimná­zium tanárkara a telügyelő tiszteletére a Pannóniában bankettet adott. — A nöegylet táncmulatsága. A Szatmári jóté­kony nőegyesületnek január 13-án, a Pannónia nagy­termében rendezett táncmulatsága igen szépen sike­rült. A mulatság előadással illetőleg hangversennyel volt egybekötve. Nagyszámban jelent meg a közönség s úgy az előadáson, mint a táncmulatságon ma­gán, a legkedélyesebben mulatott. A hangverseny első pontja az élő kaláber párti volt. Urak és hölgyek személyesítették az egyes kártyafigurákat, szép kosz­tette. Valami bolond, általában úgy hívjuk, hogy be­csületes valami ilyes érzés megállított. Köröttem vil­lanyosok csengettek, kalucsnik cuppogtak, kiszáradt emberek lődörögtek, én azonban lovagvárakat láttam, magam pedig fényes vértezetben, ezüst pikkelyes páncélingben, sarkantyusan állottam a lengyelből ide­szakadt rőfös és rövidáru üzlet előtt . . . Néztem a gyönyörű, fiatal, de kisirt szemű zsákmányom . . . Nem kell. Csudaszép este van. az enyém és mégsem kell . . . Talán mert a páncél volt rajtam, lővagon, talán mert szégyeltem az ilyen könyű zsákmányt, talán túl­becsültem az ilyen még egyszer aligha kínálkozó li­monádé romantikát,— elbocsátottam a karját. Gömbölyű, meleg karját . . . Mégsem kell . . . — Menjen be Mariska, menjen be és vegyen ne­kem páncélos, sarkantyus lovagnak, ezért a hatosért acél inggombokat . . . Megnézhetném pedig a képeslapon a nevét, de csak legyen Mariska. El se búcsúztunk, z csak természetes. Láttam a kirakaton keresztül, hogy ölelik az én kis zsákmányom . . . Bent. valami örvendezés fé e kiabálást hallottak sokan . . . Sebesen mentem el onnan. Messzi megállottám és visszanéztem sekáig. Tényleg kijött a lány és ke­resett a szemeivel. De én messzi, sötélben állotlam, nem láthatott. Visszament. A cipőm kopogott ujfent . . . Valami roppant nagy gazdagság, valami kincs szakadt azonban a nyakamba evvel az esettel. Pár napra, jött az a képes lap. Keressem fel. Nem tettem. Azóta nem láttam. Markovics. tümökben. Négyen játszották a pártit, igazgatva a sok csinos figurát: Kürthy József (Mokány Berci), dr. Nagy Géza (Bukovay Abszentiús), Nagy Vince (Sanyaró Vendel) és dr. Inancsy Elemér (mint osztó). Dr. Fo­dor Gyula irt a kaláber pártihoz elmés magyarázó szöveget. Az élő kaláber pártiban részt vettek a kö­vetkezők; Ászok: Böszörményi Kata, Kovács Margit, Nuszer Irma, Uray Olga k. a. Királyok : dr. Barabás Ferenc, Seid Géza, Sztehló Gyula. dr. Veréczy Ernő. Felsők : Vadász Károly, Südy Tibor, Szegedy László és Bornemissza Béla. Alsók: Mándy Ilonka, Nagy Le­ona, Okolicsányi Böske, Szegedy Sárika k a. Tízesek: Gazda Berta, Jéger Rózsika, Maróthy Anna, Nyárády Margit k. a. Kilencesek : Balogh Giziké, Biki Kornélka Káringer Juliska, Szabó Gitta k. a. Nyolcasok: Mada- rassy Erzsiké, Hronyec Irénke, Komka Bőske, Rup­recht Ilonka kisasszonyok. Heiesek : Dörner Hedvig, Mátray Viola, Schillervein Anna, Varjú Ibolyka k. a. Balázs Árpád játszott ezután hegedűn zajos tetszés mellett. Böszörményi Emil kisérte zongorán. Számu­kat a lelkes közönség megismételtette. Markó Kálmánné úrnő Tannháuserből énekelt egy hatalmas áriát. Az éneket Vittek Károly zenetanár kisérte zongorán. A szép éneket oly nagy tetszéssel fogadták, hogy Mar kóné még három müdallal kedveskedett a hálái kö­zönségnek. A tapsokból kijutott a jeles zongoramű­vésznek, Vitteknek is. Most a képzőművészeti tárla­ton kiállított tetszetősebb képek bemutatása követ­kezett. A jelesebb festők képeit mutatták be élőké­pekben. Ezekben szerepeltek megfelelő kosztümökben és jelmezekben: 1, Ellenálhatatlan: Maróthy Anna, Varjú Ibolyka, Mándy Baba, Südy Tibor. 2 Modern Paris; Kovács Margit, Pethő Anna, Balogh Gizi, dr. Veréczy Ernő. 3. Az ő nótája: dr. Nagy Géza, Nuszer Irma és 3 ifjú. 4. Hamis játék; Hronyecz Irén, dr. Veréczy Ernő, Vadá-z Károly, 5 Döntő pillanat:Tom- bory Virgilné, Komka Böske, Gachal János. 6 Cziuka Panna: Jeger Rózsi, Bornemissza Béla. Az élőképe­ket dr. Fechtel János magyarázó szövege kísérte, a melyet Nyárády Margit k. a. adott elő ügyesen. Mű­sor után kezdetét vette a táncmulatság, amely a leg- vigabb kedélyhangulatban a reggeli órákig tartott. — Ügyészségi megbízottá nevezte ki az igazság­ügyminiszter dr. Szepesy Károly mátészalkai ügyvédet az ottani járásbírósághoz. — Am. kir. erdőgondnokságot, amely Szatmár- megye területéhez tartozik s mely Nagykárolyban szé­kelt, a földművelésügyi miniszter onnan Szatmárra helyezte át. A hivatalfőnök az, aki Nagykárdlyban is volt: Pálas Konrád m. kir. főerdész. — Meghívás a „Szatmár vármegyei községi- és körjegyzők egyletének“ 1906 évi január hó 34-én d. e. 10 órakor Szatmáron a Pannónia-szállóbari tartandó közgyűlésére. Tárgyak: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2 A vármegyei tisztviselők tiszti értekezlete által az al­kotmány-védelem tárgyában felvett jegyzőkönyvi ki­vonat, mely az alispán ur által tudomásvétel végett megküldetett. 3. A „Szatmárvármegye“ cimü lap fel­hívása az alkotmányvédelem tárgyában. 4. A nyugdíj alapról vezetett 1904. évi számadás. 5. Az „Erzsébet jegyzői árvaház“ érdekében központi egyleti elnök megkeresése. 6. A „Községi Közlöny“ ügyében Mosz- kay Bálint elnök, mint szejkesztő megkeresése. 7. Egyleti számadás és előirányzat. 7. Gömörmegyei egy­let átirata a nyugdíjügy rendezése s viszonosság ki­mondása iránt. 9. A jóváhagyott egyleti alapszabály bemutatása. 10. Indítványok. 11. Tísztujitás. Miután pedig szükségesnek mutatkozik, hogy az ország jelen válságos helyzetében a községi és körjegyzők részé­ről követendő magatartás egyöntetűen megállapittas- sék — természetesen kerülve minden politikai vonat­kozást, — több kartárs óhajtásához képest az egyleti gyűlés után értekezlet tartatik. ü végből igen kívána­tos, hogy minden községi — és körjegyző a fenti helyen és időben elmaradhatatlanul megjelenjen. Kis- majtény, 1906. január 12. napján. Bodoky Béla, egy­leti elnök. — A postadijak fölemelése. Négy-öt esztendővel ezelőtt a szerencsétlen kezű Hegedűs Sándornak ju­tott osztályrészül a levelező-lapok árának fölemelése. Azóta ezen a téren semmi sem történt s nem akadt olyan oktalan miniszter, aki a postát megdrágítani igyekezett volna mert hiszen, kétségtelen, hogy az államnak a postából amúgy is több millió tiszta haszna van. Most azonban, amint rebesgetik, megint változás lesz és pedig olyan, amely miatt a közönség ugyancsak szívni fogja a fogát. Az a nevezetes nap, amelyen a magyar posta megint megdrágul, március elsején köszönt be, hogy még emlékezetesebbé tegye a darabont kormány szomorú működését. Már­cius elsejétől kezdve a zárt levelekért a belföldi forgalomban ma már nem 10, hanem 14 fillért kell fizetni s igy minden egyes levél küldése 4 fillérrel többe kerül. De drágább lesz még a magyar posta más viszonylatokban is, ami az államra több millió korona bevételt, a közönségre nézve pedig ugyanannyi kiadási többletet jelent. Hogy az ostoba és minden. jutányos árban készit mérték szerint LAMPEL REGÍN mellfüző készítő SZATMÁR, Guitman-ház

Next

/
Thumbnails
Contents