Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-05-02 / 35. szám

2-ik oldal

SZATMÁR-NÉMETI.

Szatmár, 1906. május 2.

litikai csókot pedig általad kaptam, kedves barátom, a múlt év január 26-án, Szatmár város megbízó levelének átvételénél. És ha nem adtad, — hogy őszinte legyek, — hát vettem tőled ezt a csókot. Te négy kötelességet soroltál fel a képviselő kötelessége gyanánt: Eszet, szivet, akaratot, munkát. Én hozzáteszek egy ötödiket: a becsületet. Becsülettel kell végeznünk kötelességünket, mert ez biztosítja lelkűnknek nyugalmát s egyedül ez biztosítja a megbecsülést azok részéről is, akik talán politikai ellenfeleink voltak a múltban s akiket politikai barátokká kell tennünk a jövőben. Senki nem ismeri jobban gyarlóságaimat, mint én magam; aki szigorú bírája vagyok cselekedeteimnek. De azt bízvást állíthatom, hogy a szeretetnek abban a tisztitó tüzében, amely mindenfelől körülvesz, igyekszem kiégetni lelkemből minden gyarlóságot. Jól tudom, hogy a mai egyhangú választás jórészben a mai politikai alakulásnak tulajdonítható; de annyit talán hivalkodás nélkül mondhatok, hogy némi kicsiny része abban az én csekélységemnek is van; mert hisz, ha nem igyekeztem volna teljesíteni kötelességeimet minden irányban, polgártársaim ily bizalomra méltónak nem találtak volna. Az Isten áldjon meg!

A beszéd a jelen voltakra mély hatást gyakorolt.

Jelezzük végül, hogy a csendőrség és a katonaság a rend fenntartására kivonult, azonban az egész nap folyamán semminemű rendzavarás nem történt.

*

A választási aktus befejeztével a képviselő | számos tisztelőjét és barátját vendégül látta házánál, ahol a nap folyamán mintegy négyszázan fordultak meg.

*

Dr. KeUmen Samu életrajzi adatai a következők:

Kelemen Samu Nagyváradon, 1862. október 23-án született s miután középiskoláit szülővárosában, a jogot pedig a budapesti egyetemen elvégezte, 1886- ban Szatmáron telepedett meg, mint gyakorló ügyvéd. Élénk részt vett Szatmár törvényhatósági és társadalmi életében, tagja a törvényhatósági bizottságnak, éveken át igazgatója volt a szatmári kereskedelmi és iparbanknak, majd pedig ez állást az intézet ügyészi állásával cserélte fel. Pár év előtt országszerte nagy feltűnést keltett a testvérgyilkos Pap Béla ügyében való védőügyvédi szereplése s a végtárgyaláson mondott beszéde a Zöldi-féle »Magyar perbeszédek« gyűjteményében is megjelent. Jogi dolgokon kívül előszeretettel foglalkozik közgazdasági tanulmányokkal is.

A múlt évi általános választások alkalmával Szatmár városának mandátumát függetlenségi és 48-as párti programm alapján Hieronymi Károly volt kereskedelemügyi miniszterrel szemben nyerte el. Az országos függetlenségi pártnak ő volt az egyik jegyzője.

HIRE K.

— Lapunk a keddi, május elsői munkasziinet következtében jelent meg ma, csütörtökön.

— Személyi hir. Dr. Kelemen Samu, városunk országgyűlési képviselője kedden reggel Budapestre utazott, Kreutzer Lipót V. kerületi függetlenségi jelölt támogatására. — Dr. Vázsonyi Vilmos, a Polgár főszerkesztője és a demokraták vezére hétfőn este Nagyszőlősről városunkba érkezett s innen kedden reggel a fővárosba utazott.

— Dr. Kelemen Samu üdvözlése. Kelemen Samu, képviselővé történt megválasztatása alkalmából a következő táviratot kapta Budapestről :

Egyhangú megválasztatásához szívből gratulálnak

a szalmán egyetemi hallgatók.

— Plébánosi kinevezés. Pemp Antal szatmári r. kath. püspöki helynök Rónai István kőrösmezei plé bánost Csanálosra plébánosnak nevezte ki.

— Személyi hir. Bródy Sándor, a hirneves iró, rokonai látogatására kedden városunkba érkezett s itt több napot tölt, Melegen üdvözöljük a jeles Írót városunk falai közt.

— A „Deák Kálmán“ jótékony célú asztaltársaság folyó év február havában feloszlott és ugyan csak még február hóban újjá alakult, mely alkalommal a tisztikar a következőképen választatott meg: Elnök: Dr. Dómján János ügyvéd, alelnökök Mertz István, Veszelofszky Béla, Lénáid Károly és Szabó István, titkár Gaál Zsiga, pénztárnok Horn Pál, háznagy Egry Lajos, jegyzők Muladi József és Somlyay Gyula, ellenőrök Szentiványi Kálmán, Unger Ármin és Grosz Adolf. Az asztaltársaságnak csak pár heti fennállása is a legjobb reményekre enged következtetni, mert tagjai eddig is 200-ra gyarapodtak!; hisszük, hogy a legközelebbi karácsonykor 30 árvát képes lesz meleg ruhával ellátni.

— Szerenád. Az Iparos dalárda hétfőn, éjjel 12 órakor szenerádot adott képviseló'nknek, dr. Kelemen Samunak.

— Esküvő. Ujfalussy Miklós huszárfőhadnagy a napokban esküdött örök hűséget néhai Gaál Jenő fregatt-kapitány leányának, Annunciátának.

—_ Tanári vizsga. Berky Lajos helybeli ev. ref. főgimn. helyettes tanára a napokban letette a tanári vizsgát.

— Gyászhir. Rétyi Gazda Mihály ny. kir. járás- I biró, volt országgyűlési képviselő a napokban meghalt í 61 éves knrában, a mármarosmegyei : Taracközön.

Nején, lázári Nagy Leonán kívül kiterjedt rokonság gyászolja elhunytál.

— Olajütö és gőzmalom. Sepsy Endre szatmári lakos Bikszádon, a vasúti indóház közelében olajütőt és gőzmalmot építtet.

— A képviselőválasztások a szomszédos megyékben. Eddig országos képviselőválasztások: Mára- marosmegyében. Máramarosszigeten : Kökényesdy Mihály függetlenségi egyhangúlag; Técső: Novák Dániel függ. egyh; Felső-vissó: Nagy Ferenc alk. p. egyh.; Ökörmező: Nyegre László pártonkivüli egyh.; Huszt : Dudits Endre g. kath. lelkész függ. egyh. Ungmegyébeu. Ungváron: Polónyi Géza igazságügy miniszter függ. egyh.; Szobránc : gróf Sztáray Sándor alk. p. egyh.;

Nagyberezua: Nechrebeczky György alk. p. egyh. _

Bé

r egt,legyében. Munkács : dr. Fried Lajos függ. szótöbbséggel ; Tiszahat: üray Imre függ. egyh. — Ugocsa- nt egy ében. Nagyszőllős : Dr. Bródy Ernő függ. demokrata 15 szótöbbségei; Halmi: Fogarassy Zsigtnond szótöbbséggel.

— Hegyközségi közgyűlés volt vasárnap délelőtt, amely a múlt évi számadás és a költségvetés elintézése után a vliasztmányi tagokat választotta meg, Uj tagok lettek: Horváth Bertalan és Mándy Bertalan.

— Tanitói és tanítónői továbbképző tanfolyamok.

A vallás és közoktatásügyi miniszter tanítók számára: a budapesti I. kér., a kolozsvári, a bajai és a sárospataki állami elemi tanítóképző intézetekben; tanítónők részére pedig: a budapesti II. kér., a kolozsvári és a szabadkai áll. el. isk. tanitónőképző intézetekbe!) 3 hétre terjedő továbbképző tanfolyamot nyit meg. Ezen tanfolyamokon a rajzra, az énekre, a kézügyességre (slöjd) és ezeknek népiskolai inethodikájára a jövő iskolai év elején életbe léptetendő uj tantervre való tekintettel különös figyelem lesz fordítva. Mindegyik tanfolyamra nO—50 hallgató vétetik fel, akik közül tanfolyamonkint 30—30 állami költségen nyer az intézet internusában szállást és étkezést, ezenkívül 15—15 kor. utazási költséget. A fent megjelölt tanfolyamokon kívül a rajz, a kézügyesség és énektanítás uj módszerének elsajátítása céljából 3 hétre terjedő külön rajz-kézügyesség és ének-tanfolyam fog a kolozsvári áll. el. iskolában és a szolnoki áll. főgimnáziumnak e célra átengedett rajztermeiben tartatni. E tanfolyamra 30—30 vidéki tanitó és tanítónő 30 kor. segély mellett felvétetik. Folyamodhatnak a 9 tanfolyam bármelyikére bármilyen jellegű elemi iskolánál működő okleveles tanitók és tanítónők; bélyegtelen kérvények 1906. május 15.-ig a kir. tanfelügyelőséghez nyújtandók be.

— A népkonyha jóltevői. Fried Dezsőné úrnő Kisszekeresről újabban 10 kor. gyűjtött a népkonyhának. Rácz Béla 5 kor., Ehrenreich Ignátz, Stein Sándor 2—2 kor., N. N. 1 kor.

__ T A R C A.

Ős

eink asztala.

ii.

(Folytatás.)

A régitk Iegkevésbbé sem egyeztem meg abban, hány órakor legyen a reggeli, az ebéd, a vacsora ideje. A szegény akkor evett, mikor ehetett, a gazdag akkor, mikor akart. A mi a régi időket illeti, a görögök négyszer ettek napjában, a rómaiak csak háromszor, s ez utóbbit hozták be őseink is életmódjukba.

A napot a reggeli nyitotta meg, melynek jó koránra kellett esnie, mert az ebédet délelőtti tiz órakor tálalták föl. Tea, kávé, csokoládé a múlt század elején már ismeretes volt, s Apor Péter keserűen kikel azok ellen, kik nem ragaszkodnak az ős magyar szokáshoz, hanem ez ujitások után kapkodnak. A régi magyar reggeli sokkal egyszerűbb, de annál erősitőbb volt. Brassóban a fahéjból Ízletes italt főztek, s ezt fahéj-viznek nevezték, vagy pedig a háziasszony apró pincetokokban jó égett bort kínált vendégeinek; ez volt az »aqua vitea«, élet itala. Sokkal komplikáltabb volt az a krampampuli-féle, mely nagyon sok helyen divatozott. Egy tálba finom égett bort töltöttek,

ahhoz mézet vettek, egy-két fügét, s néhány szem mazsola-szőlőt is tettek belé; akkor aztán meggyuj- tották az egészet, jól megkeverték, hogy a gyümölcs finom ize átmenjen a szeszbe; aztán eloltották, s úgy kanalazták ki a forró italt. Kedvelt volt reggeli gyanánt a finom ürmös is, mely azután a tizórai ebédig lecsillapította az éhséget.

A kávé a törökök nyomán terjedt el hazánkban. Ismeretes, hogy Majláth István vajdát azzal marasz- totta vissza a török basa, hogy hátra van még a fekete leves. Innen a közmondás eredete. Európa csak a tizenhetedik században kezdte ez italt megismerni s ára meglehetős magas volt. Egy 1709-iki árszabás szerint egy font kávé nálunk 1 forint 80 krba került, mj egy véka tiszta búza árának felelt meg. Ebbe a korba esik a thea elterjedése is. E khinai italt, melyet az ottaniak az ihatatlan viz helyettesitésekép isznak, már Bethlen Miklós a memoireiró is ismerte. Egy lat theának ára ugyanazon árszabás szerint nálunk hatvan pénz volt.

Az ebédet, mint emlitők, tiz órakor tálalták föl; de a francia divat, mely mindig későbbre-későbbre tette az ebéd idejét, már nálunk a tizennyolcadik század elején el kezdett terjedni. Az ebéd föltálalása nem történt minden ceremónia nélkül.

A fölterités sok gondot adott. Négyszögletes asztalon étkeztek, mely alul-felűl kihúzható volt, a

szerint, a hány vendég ült az asztalhoz; ha el nem fértek, megtoldották azt. Az asztal fal mellett állott, s a falnál bőrrel vagy szövettel bevont padok, kívül pedig karos-székek. Az evő-eszközökre különös figyelmet fordítottak. A régi időben ritka volt az ónlányér, jobbára fatálakról ettek, még a fejedelmi asztalnál is. Később is csak a fejedelem evett ezüst tányérról; a vendégeknek óntálakkal kellett megelégedniük. A fényűzés emeikedtével aztán a szegényebb sorsú nemes is szégyennek tartotta oly asztalhoz vezetni vendégeit, melyen egy két ezüst-tál nem díszlett. Apor Istvánnak nyolcvannyolc, rendes használatban levő ezüst tála volt s ugyanannyi ezüzt tányérja, mindez pedig oly vastag, mint az ónból valók. Ő maga pedig és felesége, szélén két ujjnyira aranyozott ezüst tányérokról s arany kanalakkal evett. Ily fényűzés természetesen az ételek nagy számában és válogatottságában is nyilvánult.

Mikor közeledett az ebéd órája, a pohárnok megteritette az asztalt. A főhelyre egy — vagy ha asszony is volt — két tányért tett, ugyanannyi ezüst kanalat; az asztalterítővel egy egész cipót takart be. A többi vendégnek csak akkor adta a tányért és cipót elébe, mikor asztalhoz ültek. Kést mindenki maga hordott az övében s azt használta evésközben.

Mikor az asztalon és a konyhában minden elkészült, a konyhamester jelt adott a háziaknak. Az ételek

03

e—«

s

zagtalan, ♦♦♦♦❖*

gyorsan száradó és tartós fényű

NEUMANN GYULrA

kizárólagos festékkereskedében szerezhető be:

♦♦♦♦♦♦❖<$ SZATMÁR, Kazincy-utca 8. s-z.

♦♦♦♦♦♦♦♦

csakis