Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-01-14 / 4. szám

í-zatmár, 1906. SZATMA R-NE M E T I. jauuár 14. tetartózlatások, a vizsgálati fogságok mindenki ellen, mert az őrjöngő nyomozóknak gyanús mindenki aki él. Debrecenben ma a helyzet egészen az el­nyomatás idejére emlékeztelőleg fajult. Ban­gó an nem szabad gondolkodni, mert a véle­mény szabadnyilvánulása röglönös elfogatassa! tár, éjjel hurcolják az embereket, a rendes ia- kással s foglalkozással biró polgárokat kihall­gatásra, letartóztatnak előkelő polgárokat olyan cselekményeid, mely nem is lesz büntetendő, gyanú, sejtés alapján. Ez háL a béke, mit a kormány hirdet, ezen az utón akarja a kormány a megértést nemzet és királya közölt létrehozni ? Ez anarchia, abszolutizmus, félredobása a törvé­nyeknek felülről, melyre csak egy felelete le­hel a polgároknak, a nyílt erőszak Közállapotunk elfajulását jellemzi, hogy nyomozó hatóságaink, kik a iörv> nyie esküt, let lek, a kormánynak eszközézévé sülyedtek, s ül­dözést visznek véghez lehetetlen, tarthatatlan viselettel, mig tétlenül nézik, hogy a magas ' kormány s megyefónökei mint követik el nap- ról-napra a közönség -s büntető örvénykönyvbe ülköző cselekményeket. Igaz ma nem volna opportunos vádat emelni, hiszen ez existentialis kérdés, de váljon nem fog az a puska visszafelé elsülni, váljon mi lesz ezekkel a stréberekk d, ha eljön a leszámolás nagy napja? A színházi pály tzat kérdése. A városi szinház igazgatói pályázatának kérdé­sére vonatkozólag a következő sorokat kaptuk : Az érdeklődés állandó a szinház pályázatának kérdése iránt. A közönség el van tökélve, hogy nem lógja tűrni az eddigi állapotokat. A város nagy áldozatokat hoz színháza érde­kében. 150.000 frtos színházat tart fönn. Ha ez a 150.000 frt. tőke gyanánt kezeltetnék, 7500 frt. volna évenként a kamata. Bért nem kiván a színházért, ez 4—5000 frt; ingyen világítást ad az igazgatónak, ez 2500 írtnak felel meg legalább ; ingyen fűtéssel szol­gál, ez körülbelül 2000 frt; felszerel-S-it, illetőleg díszleteit adja használatába, ami nem kevés hasznot jelent szintén a színházi igazgatók számára. Azonban az utóbbit nem számítva 7500 meg 4000 meg 2500 meg 2000 = 16000 forint legalább, amit évenként positiv áldozat gyanánt hoz a város színházáért. De többnyire cl szokta engedni a zenekardij felét is. (Azt nem is igen vesszük tekintetbe, — ez inkább a bér lök dolga, — hogy Krémer előtt 5 hónapos szezon­ban a páholybérlet 500 korona volt, mig most 4 hónapos szezonban 600 korona. — Ez is egy kis összeg az igazgató javára.) — Ilyen I áldozatot nem egy város hoz ; sőt a legnagyobb városokban sem adnak — mint Arad, Sopron, Po­zsony, ez utóbbi helyeken pedig mondhatjuk, misz- sziót teljesít a magyar szinház — ingyen fiitésf, ingyen világítást, •— legfeljebb pénzbeli szubvenciót. Ilyen városi szinház tehát nem igen van. Nagyon szép ez Szatmár-németi városától, amely oly sok mindenféle terhet visel. Méltán szólhat bele tehát erkölcsi tekintetben is, nemcsak jogilag a város kö­zönsége saját színházának dolgaiba. Lehetetlen tehát, hogy oly állapotokat tűrjön, amelyek világos sérel met képeznek. Nagy hálátlanság a jelenlegi színigaz­gató magatartása, amelyet évek óta tanúsít. Az ő előtte itt járt direktorok, — akik legalább is voltak olyan igazgatók, mint ő, — havonta 2000—2500 | írttal több kiadással működtek, s a mai előnyöknek nem mindenikét élvezték. A szinigazgatóválasztás teljesen a közönség ügye A szinügyi bizottságot felügyeleti és közvetlen e'járási kör illeti ; a szinügyi bizottság a .városi tör­vényhatósági bizottság egy albizottsága, amelynek intézkedéseit a törvényhatósági bizottság tetszése szerint veszi bírálat alá s veszi tudomásul vagy nem veszi tudomásul. A múlt közgyűlésen elodázták a kérdést egy rendkívüli közgyűlésre azon a cimen, hogy a szinüg i bizottság az előzetes intézkedéseket még nem tette meg. és szükséges, hogy a pályázók felől magát informálja. Ez természetesen művészi kér­désekre vonatkozhat. Mert hiszen csak tisztességes emberek valamennyien Ha pedig művészeti kérdé­sekről van szó, aligha szükséges a közvetlenebb in- | formáció, mert hiszen a pályázók reális garanciákat j is nyújtottak ; de meg annyira mindenik jelölt leg- | alább is képes lesz, amennyit Krémer nyújt, és mert már Krémért, mint színigazgatót — sajnos — nagyon jól ismerjük. Ez utóbbi tény is elég, inform dóul a jelen esetben. Nem tagadhatja senki, hogy a város közönsége határozottan elégedetlen a jelenlegi színházi állapo­tokkal. Kiviláglott ez az elmúlt közgyűlés hangula­tából is. A város közönségét tehát saját elhatározá­sában semmiféle személyes érdekekből befolyásolni nem szabad. A színigazgató választást most a köz­gyűlésnek kell megejteni. Az intéző körök, s illetőleg a szinügyi bizottság is csak helyesen és a város ér­dekei szempontjából járnak el, ha e dologban pártat­lanok maradnak s hatáskörükön túl nem mennek. Belátják bizonyára, hogy a személyes tekintetek itt szsmba nem jöhetnek. De különben is a közgyűlés — a közhangulatból ítélve — nem fogja magát hely­telen irányba vezettetni. A Krémer érdekei mellett a város érdekei nem törpülhetnek el. Bizalommal nézünk előre. A városi törvényha­tósági közgyűlés tudni fogja a város érdekeinek meg­felelő álláspontot elfoglalni. A közgyűlés önállóságá­nak függetlenségének és kötelességtudásának egyik mér- : -éke az, hogyan fogja jogait érvényesíteni, még hóm j lokegyenest fellépő nézetekkel szemben is. Ahol vá­rosi színházak vannak, mindenütt a városi köz^T^és | dönt a színigazgató kérdésben ; sem bizottság, sem I más nem befolyásolhatja. így választották meg 'szín- igazgatóul Pozsonyban Komjáthi 47 szavazatával j szemben 72 szavazattal Andorffi Pétert; Aradon 3 I pályázó közül Szendrey iMihályt 67 szóval. Sehol nincs példa arra, hogy a közgyűlés a város színházá­nak e nagyfontosságu kérdését — az igazgatóválasz­tást - keze közzül kiengedje s csak a jámbor jóvá­hagyó szerepét töltse be Itt legkevésbbé tehetség-s ez, mert itt négy év szomorú tapasztalataival állunk szemben. Jogosult aggodalommal: Egy érdeklődő Színház. Szerdán »A 3 ajaxotc játszották a szezonban másodszor. Az előadás majdnem hasonló volt az első­höz, csak az á különbség voltközöttök. hogy színésze­ink most otthonosabban érzik magukat a színpadon a darab, az előadás határozott hátrányára, aggasztó rovására. Mert legyen bár rendező is az illető sze­replő nagyon helytelen és elitélendő, ha a darabhoz nem tar ózó mondássokk 1 rontja a hatást, a közön­ség általános megbotráukozá ára. Tessék a kávéházban és nem a színpadon totizni\ * Csütörtökön Martos és Huszka »Gül Babá«-ja került színre negyedszer. * Pénteken a „Rezervisták“ e Rákosi Vikt ír által magyzrositolt kitűnő vígjáték került szinre. Az előadás botrányos volt. A szereplők szemtelen komédiát csi- niálák a darabból, nyilván érezletni zzándékozván a közönséggel, hogy az igazgatónak úgyis hímezik az utilapot. Botrány és gyalázat ilyen előadás! Még, ha zóna is az! Mert akkor is lefizeti mindenki a belépő diját. És azért jo' b előadást kívánhat. Sőt követelhet 1 teszel térdedről. Jön helyemre más, nagyobb, ki nem lesz nevelőleány. De letettél igy is, ha nem is jött más. Azt mondtad, nagyocska vagyok nem illik, kinövök a kur­ta ruhákból. Ne csókoljalak már annyit anélkül is el­hiszed, hogy szeretlek. Lennék komolyabb — mon­dád. — Ne ugorjak a kőfalon át a kertbe — kérlel — Tanulnám a franciát, németet — ösztönöztél — Szeressem a szépet — buzdítottál. — De én csak té­ged szerettelek 1 Téged és a zenét. Szenvedélyesen ját­szottam, énekeltem addig mindig, mig könyeid ki nem hullottak, mig kezeid nem remeglek ügy fogtam azo - kát kezeimbe és csókoltam esztelenül. De utóbb nem vettél többé öledbe, nem moso­lyogtál többé szemembe. Elsápadtál, olthágytál. Ben­nem kételyeket támasztottál, de szándékomtól el nem tántorítottál. 18 év. s, akaralos, női szívvel eveztem neki szived hullámzásának Hajóm a mélységes, erős lelek örök szeretetben akart kikötni nemes érzelmes keb­leden. Hogy ott örök, békés, tündér oázist találjon az élet remény hányattatásaib in Hogy imádva legyen az imádotljától. Kerestem okát tartózkodásodnak, zárkózottá- godnak. Nehezen találtam me», hosszú szenvedés után. Árva lényem bele-belegörnyedt a küzdelemben. Nem akartam nyakadba varrni leányszivem. Büszkeségem is küzdött, lelkem is forrongott. Csata volt közlünk, Te is harcoltál kitartva, bátran. Miért nem kellettem neked, nem tudhattam. Ifjak bókjaikkal elbizakodoUá tettek. Cselédek, urak, csókoltak, szerettek. Csak te álltái félriil és higgad­tan, nyugodtan tani t gat t ál jóra. Szemed üregéből olykor-olykor kilövelt egy fényes sugár, mely nekem rém ínyt jelentett. De oly hirtelen sütötted le szemed, hogy újból magamba szállottam bátortalanul. Közelgelt a születésnapod. Titkon dolgoztam a születésnapi ajándékon. Előbbieké egy csokor virág, egy sor csók járta. De az ezutánin ? Lesz-e munkámnak, figyelmességemnek jutalma ? Kézszoritás volt üdvözlésem viszonzása. Kitöröl­tem égő könnyeim. Vártam újból egy évig Könnyű volt jónak, türelmesnek lennem. Tőled tanulhattam sok szépet, nemeset. Kifogyh italian gyöngédséget, nemes, nyugodt tartást. Boldog voltam | közeledben. De ba szobámba kerültem egyedül, el- I csüggedtem és azt zokogtam; Sohsem fogsz szeretni! Neh ;z ‘n vártam ismét közelgő születésnapod. Nem bírtam már titkolni szerelmem, elhallgatni vá­gyam 20 éves lettem én is. Pénztárcába fehér szi­vet hímeztem. A szívbe vérbetükkel varrtam kereszt neved, úgy küldtem szobádba e sorok kíséretében: Csókom helyett könnyeim küldöm munkámon. Nem hagynak nyomot neveden. Tiszták és forrók azok, mint szeretetem. Magam meg leborultam Mária-képem elé ki­zokogni fiatalságom vágyát, szenvedését. Árvaságom melankolikussá telt A földre rogytam, a neved imád­koztam imádkoztam ! Mikor fájdalmamból felocsúdtam, kirjiidban vollam. Hogy csititgattá! Istenem! Hangosan dobogj szivedre vontál, néma csókoddal boldogítottál. Nem bírtam ujjongani, csak hálálkodni. Nem ! birlam szólani, csak szeretni 1 A tekintetünk tűz volt, az arcunk láng. A szivünk templom, a dobogása ének. A mosolyunk Ígéret, a könnyeink pecsét A j némaságunk eskü, az ölelésünk szent. I Micsoda isteni, születésnapi ünneplés ! Micsoda égi gyönyörűség szeretve lenni boldogan ! Azóta szeretjük egymást, eszményi mód, igazán, egé.-zen Gyámalyam az édes, drága, kicsi uram lett. Élünk egymásnak a világgal, annak szokásival, sze­szélyivei, divatjával mitsein törődve. Szivünk, lelkünk gyönyörűségére és nem mint sok ember egymás ter­hére. Szerelmünk üdesége örökös, mint a költő álma. Lelkünk friss, mint a költő múzsája. S élvezeteink olyanok, mint a paradicsom illatos virági, csábítóak, ingerlőek. Hangulatunk égi, magunk élete emberi. S érzel­münk ? Hasonló a hegyaljai másláshoz; minél régibb, annál erősebb, édesebb. A születésnapod ma is nagy szerepet játszik életünkben. Ünneplem is méltón. Régen szivemet hímeztem bele, ma beleírom azt a születésnapi ajándékba. Te az enyém, én a tied, Nekünk áll a vilg I Magas a nap fejünk fölött, Messze földet belát. De ameddig szeme eljiat, Nem lát ná'unk boldogabbat, Kávé-, thea-, rum- és cukorka különlegességek ========= áruháza ====== Vidéki 5 kilogramos postai megrendelést bérmenve szállítok. Árjegyzéket kívánatra azonnal bárkinek küldök. Direkt HOLLAND kikötő városaiból szállított ^5 legtisztább fölséges jó izü -­....- ■ KÁ VÉBEHOZATALI ÜZLETÉBEN Kazinczy-utcza 16., s Z A T M Á R, Kazinczy-utcza 15 kilója I frt 10 kr.-tói felfelé, a legfinomabb g, mely mentvevan fűszer, festék, petróleum s többféle ily erős és rossz illatn áru szagától. 01^ I kg. pörkölt kávé i frt. 45 kr.-tól feljebb Mp“ Üzletemet 1906. junius hó l-ótöl Deák-tere helyezetni át

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents