Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-04-15 / 30. szám

2-ik oldal. SZATMÁR-NÉMETI. Szatmár, 1906. április 16. Aki még tegnap kész volt meggörnyedni a törvénytelen hatalom előtt; aki a rombolás és pusztításnak napjait arra használta fel, hogy fosztogassa a hajléktalanokat és rablott kin­csekkel tömje meg zsebeit: azt távol tartjuk magunktól. Ám akiket az alkotmányos felfo­gásnak elvi különbsége választott el tőlünk) azoknak szívesen nyújtunk baráti jobbot. Azo­kat készséggel hívjuk fel arra, hogy dolgozza­nak és építsenek velünk együtt, mert meggyő­ződésünk, hogy csak a társadalom minden hazafiasán érző elemeinek egyesítése vezethet igazi sikerre a magyar állam felvirágoztatása és megerősítése szempontjából. Kicsinyes melléktekintetek tehát szűnje­nek meg, azok előtt a nagy feladatok előtt ame­lyek hazafiasságunkat a közel jövőben igénybe veszik. Városi közgyűlés. Az országgyűlést összehívó királyi kézirat — kihirdetése. — Szatmár-Németi, 1900. április 12. Városunk törvényhatósági bizottsága csütörtö­kön, április 12-én délután 3 órakor rendkívüli köz­gyűlést tartott, Pap Géza polgármester elnökletével, a törvényhatósághoz érkezett legfelsőbb királyi kézirat kihirdetése céljából. Pap Géza polgármester a közgyűlést, a bizott­sági tagok üdvözlésével megnyitván, bejelentette, hogy a törvényhatósághoz legfelsőbb királyi kézirat érkezett. A kézirat borítékát a közgyűlés színe előtt felbontotta. Ezután Ferenc Ágoston tanácsjegyző felolvasta a királyi kéziratot, amely az országgyűlést hívja össze s szó szerint a következő : „Mi Első Ferencz József — Isten kegyelméből ausztriai császár; — Csehország királya s. a. I., — és Magyarország apostoli királya. Kedvelt Híveink! Uralkodói kötelmeinkhez tartozván az ország törvényeinek hű és pontos végrehajtása fölött őr­ködni : Minthogy az 1848. évi IV. t. c. első §-a az or­szággyűlést évenként Budapestre egybehivatni ren­deli, és minthogy számos függőben levő kérdés mi­előbbi megoldását a nemzet erkölcsi és anyagi érde­kei sürgősen követelik: Ennélfogva elhatároztuk, hogy az ország főren­déit és képviselőit a f. év május havának 19-ik nap­ján megnyitandó országgyűlésre Budapest székesfővá­rosunkba egybehívjuk. Minek folytán Nektek komolyan meghagyjuk, hogy haladéktalanul megtegyétek mindazokat az in­tézkedéseket, amelyek a törvény értelmében szüksé­| gesek arra, hogy az 1874 évi XXXIII. és 1899 évi ! XV. t. cikkek által rendelt módon és a fennálló tör­vények által meghatározott számban megválasztandó képviselőtök ezen az országgyűlésen megjelenhessék | s a törvényhozás működése a mondott napon és he- I lyen megindulhasson. Kikhez egyébiránt királyi kegyelmünkkel kegye- j sen hajlandók maradtunk. Kelt Bécsben, 1906 évi április havának 8-ik ! napján. Ferencz József. Wekerle Sándor.“ ! A királyi kéziratot a közgyűlés tagjai fenn- ! állva hallgatták meg s végül megéljenezték. A közgyűlés az előadó javaslatára egyhangúlag azt határozta, hogy a felolvasóit legkegyelmesebb ki­rályi meghívó levelet hódoló tisztelettel tudomásul veszi és azt kihirdetettnek nyilvánítja; egyszersmind elrendeli a kéziratnak a városi levéltárban való meg­őrzését és hiteles másolatának, a törvényes intézke­dések megtétele végett, a központi választmányhoz történő sürgős kiadatását. Egyben a jelen közgyűlés jegyzőkönyvét hitelesítettnek jelentették ki. Ezután Pap Géza elnöklő polgármester a köz- 1 gyűlést berekesztette. Közgyűlés végeztével a bizottsági tagok közzül számosán élénk érdeklődéssel szemlélték meg a kirá­lyi kéziratot, amely alá a király határozott, biztos vonásokkal irta sajátkezüleg a nevét. Rendkívül érdekes a királyi kéziratban az, hogy Őfelsége az országgyűlés összehívását illetőleg 1848- ban hozott törvényre hivatkozik. Tehát ő maga is el­ismeri a 48-iki törvények kétségbevonhatatlan jog­erejét. Bár a 67-es alap néhai szabadelvüpárti meg- hamisitói gyakorta erősen hangsúlyozták, hogy Őfelsége idegenkedik a 48-as törvények szellemétől Ez a tév- tan tehát a nemzet félrevezetésére irányult. HIRE k A husvét. A keresztyénség nagy ünnepén szép re­ményekkel tekinthet a magyar nemzet jövője elé. A nemzet egész lélekkel ünnepelhet, mert a nyomasztó gondtól és szomorúságtól megköny- nyebbült a lelke. A sokat szenvedett és megkínzott Jézus Krisztus halottaiból föltámadott. Az ő feltáma­dása az igazság feltétlen győzelmének felséges szimbóluma. A magyar nemzet igazságának is egészen győzni kell s immár azon az utón is van, amely teljes győzelméhez vezet. A magyar nemzet igazán megérdemelte, hogy egyszer nyugodt, szép husvétja legyen, amelyen mélyen magábaszállva ünnepel s fo­hászkodik a jó Isten további atyai szereteteért!------ r. — Tis ztelt olvasóinknak és munkatársaink­nak boldog ünnepeket kivártunk! — Lapunk jövő száma — tekintettel a húsvéti ünnepekre — csütörtökön jelmik meg. — Személyi hir. Dr. Kelemen Samu városunk volt országgyűlési képviselője, lapvezérünk pénteken reggel hazaérkezett Budapestről. — Dr. Lengyel Zoltán volt országgvülési képviselő városunkban időzik. — Az uj főispán. Lapunk zártakor értesü­lünk, hogy Szatmárvármegye és Szatmár-Németi szab. kir. városának uj főispánja : Dr. Falussy Árpád, mégyénk szülöttje. Ez az első független­ségi főispánja vármegyénknek és városunknak. — Mayer püspök lemondása. Mayer Béla szatmári róm. kath. püspök, aki betegsége miatt még nem is foglalta el állását, beadta lemondá­sát. Lemondásában évi 24 ezer koronát kötött ki ellátási dijjul. — A politikai események. A Fejérváry-kormány tagjai már elhagyták törvénytelenül elfoglalt székeiket s az uj minisztérium hivatalba llépett. Az uj miniszte­rek egymásután vonják vissza a sok sérelmes és jog­talan rendeletet, amelyet a Fehérváry-kormány kibo­csátott volt. A kormány programmját dr. Wekerle Sándor miniszterelnök már meg is ismertette; szerdán este 6 órakor a függetlenségi pártkörben a koalíció összes pártjainak együttes értekezletén. A kormány programmját nagy tetszéssel fogadták. Az »erős kabi­net« határozott, nemes irányelvekkel indul el utján, hogy a haza javát minél hathatósabban szolgálja. Volt még egy nagyon érdekes eseménye a politikának. Ugyanis az országos szabadelvüpárt, csütörtökön este tartott értekezletén kimondotta a feloszlást. A szabadelvüpárt tehát kimúlt. A nemzet átka kiséri pusztulásában. Már magában az is óriási eredménye a nemzeti küzdelemnek, hogy ez a minden rosszra ké­pes, sok bűnnel terhelt párt eltűnt a politikai szintérről. — Dr. Kelemen Samu programmbeszéde. A helybeli függetlenségi és 48-as párt képvi­selőjelöltje, dr. Kelemen Samu mához egy hétre, vasárnap délelőtt tartja programmbeszédét. Dél­után a Szatmárhegyen mond el programm- beszédet. — A helyi magyar ipart védőegyesület részéről megalkotott bizottsága f. hó 12-én ülést tartott, Domahidy Sándor elnökletével. Jelen voltak még: Uray Gézáné társelnök, Jékey Károlyné, Bossin Józsefné, Nuszer Dezsőné, Kölcsey Já- nosné, Helmeczy Józsefné, Lővy Miksáné, Roóz Samuné, Unger Gézáné, Bakcsy Domokosné, Korányi János, Uray Géza, Csomay Imre, Teitelbaum Herman, Böszörményi Emil. Domahidy Sándor elnöki megnyitójában köszönetét nyilvánította azért, hogy az egyesület elnökévé választatott. Az egyesület kitűzött hamar eltűntek a teremben sétáló közönség tömkele­gében. A mikor Tölgyessy elég biztonságban érezte magát a kiváncsi fülek ellen, igy szolt Margithoz : Reményiem, Margit nagysám nem tart tolakodónak, ha feltárom kegyednek szivemet és elmondom, hogy sze­retem szivem legszentebb érzetével, azzal az érzéssel, a mit igaz szerelemnek mondhatunk. És kérem, ne taszítson el magától. Nézzen bárminek, mondja, hogy illetlenséget követtem el, de tűrjön meg oldala mellett Margit önkénytelen a homlokához kapott. Közel volt a szétdüléshez. Nem tudta, mit tegyen, nem tudta, mit feleljen, annyira készületlenül találták Tölgyessy szavai. Ismerte anyjának szigorát, tudta azt is, hogy sokkal nagyobbra vágyó, mintsem megelégedne leányá­nak egy napi dijjassal — nem számítva arra, hogy Tölgyessy előtt mily szép jövő áll. Margit iparkodott zavarát elrejteni, de bár­mennyire is akarta, az nem zikerült. S mivel látta, hogy a válasz elől nem menekülhet, igy szélt: Higyje meg kérem, egy rövid találkozás után ez nem más, múlandó szenvedélynél, Tölgyessy épen megerősíteni készült előbbeni szavait, de a mama állt előttük, s igy szólt: Bocsá­nat Tölgyessy ! Jer leányom az öltözőbe. * Négy hét mult el a fenti események után, Töl­gyessy még mindig nem tudta feledni Margitot. Nem 1 tudta mit tegyen, nem tudta, miként férközhessék Nargithoz. Megírta imád ottjának, hogy mennyire sze­reti és hogy első találkozása óta mennyire szenved és bogy a hálban tett vallomása alkalmával nem méltatta őt megnyugtató válaszra. És kérte levélben; Írja meg, vájjon akar-e felesége lenni ? I És izgatottan várta a választ, a mi nemsokára meg is érkezett. Margit levelében ez állt: Tisztelt Uram! A mint levelét olvastam, szinte rajtam is átleb- bent abból az ábránd szőtte hangulatból valami, mely alatt az írva volt. Állandó érzelem ez, vagy csak j mint emliem, múlandó szenvedély? Azt hiszem, az [ utóbbi. S épen azért kérem jelenleg arra, hogy feled- j jen el örökre I Könnyű lesz az, tudom. Előtte két hatalmas ir áll; az idő és távolság. »Boldog mert nem tud szeretni» ez áll levelé­nek második lapján, még pedig lehetőleg nagy betűvel, hogy figyelmem annál inkább oda irányuljon. Nem is kerülte azt ki. Oh! Istenem, igazán boldog az, kinek a termé­szet jégkérget vont a szive körül, a ki igazán nem tud szeretni ! De annál kínosabb annak, a ki tud, csak nem szabad szeretni. E helyzetben vagyok én. Nekem nem adatott boldognak lenni, nekem szenvedés volt, és lesz osz­tály részem. Igen, mert nem magam választhatom meg a kört. melyben jövőmet tölthetném, én báb, gyermek báb leszek egy család kezében, mely akarata szerint fog elhelyezni. Hiszen nem mondom igaz, eléggé nő vagyok arra, hogy hízelegjen ha bárkinek tetszem is, — de attól kit én szeretek ez kevés — nagyon kevés! Ne a külsőt szeresse rajtam, nem azt a mit lát — nem! Szeresse azt, a mi jót lát bennem, hiszen csak van bennem is egy kicsi jóság. Ezt, ezt szeresse, az a csekély, nagyon csekély szépség elmúlik, a lélek örök és én örök szerelem után vágyódom. S bármily ritka vendége is ez a reális korunknak, én mégis találtam ilyenre. Szerettem egy egyszerű, de nemes jellemű ifjút, ki viszonozta is érzelmeimet. Szerettem ifjú szivem egész hevével. S oh ! midőn az idő elérkezettnek lát­szott arra nézve, hogy boldogságunkat, mnlynek alap­kövét letettük volt — felépítsük — akkor közénk lépett egy óriási hatalom, mely ketté szakasztja szi­vünk láncát; a szülői szigor. Nem volt mást mit tenni mint megírni neki, ! hogy sohasem szerettem, Ígéreteim csak a kaczérság egy-egy kifejezője volt. Hazudnom kellett, tehát, meghazudtolnom magamat, az emberi érzelem legszentebb virágával a szerelem­mel. Istenem! mennyi lelki tusa után tudtam csak megtenni, százszor dobtam el a tollat s vettem újra elő, hogy megírjam, mig végre ez is sikerült. 3 Ö o CD ’ao E— s zagtalan, ♦*♦♦♦♦ gyorsan száradó és tartós fényű padló-fénymáz csakis NEUMANN GYULA kizárólagos festékkereskedében szerezhető be: SZATMÁR, Kazincy-utca 8. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents