Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-03-28 / 25. szám

Szatmár, 1906. március 28. 3-ik oldal. SZATMÁR-NÉMETI. utczán abban egyeztek meg, hogy a lakosságot meg­ijesztik, miért is nagy lármával az ut mellett levő kerítésekből karókat tördeltek és a berenákat azzal ütötték, majd Strol Sándor korcsmáros ablakát bever­ték. De ez a furcsa sport nem tartott sokáig, mert a csendőrök lefülelték az »ijesztgelők«-et. — Értekezlet. A helybeli sütőiparosok értekez­letre gyűltek össze vasárnap délután az „Európa“ vendéglőben, hogy megalakítsák a sütőiparosok helyi csoportját és a sütőiparosok országos szövetségébe való belépés fölött határozzanak. Az értekezletre leutazott Budapestről, a sütőiparosok meghívása következtében, Steiner Gyula, a sütőiparosok országos szövetségének alelnöke és a „Magyar Sütők Lapja“ cimü tekintélyes szakközlöny szerkesztője is. Steiner Gyula tárgyilagos, szakszerű előadásban ismertette az értekezlettel a sűlőiparosok, jogosult ér­dekeik előmozdítására irányuló országos szervezke­désének szükségét; mert különösen az utóbbi időben sok sérelem esik a sütőiparosokon, de meg a szervezetlen sütőiparosok nagyon ki vannak szolgáltatva a gyak­ran félrevezetett és erősen szervezett sütőiparos se­gédek szeszélyeinek. A tömörülésben rejlik hz erő ; tehát a fővárosi sütőiparosok kebeléből megindult a nagyarányú mozgalom, hogy a sütőiparosok, helyi csoportokban megalakulva együttesen országos szö­vetséget teremtsenek; amely elsősorban az ő jogosult érdekeik megvédésére és előmozdítására működjék. Néhány hónapja alakult meg a szövetség Budapesten s a megalakuláson 85 városból 250 sütőmester kép­viselte a sütőiparosokat, s két hónap alatt még 900-al emelkedett a szövetség tagjainak száma. A szövetség céljai közt ott szerepel a magyar ipar pártolása is. Ugyanis elhatározták, hogy a szövetségben levő sütők kizárólag magyar lisztet fognak fölhasználni a sütés­hez az eddig nagy mértékben használt idegen lisztek helyett. Továbbá a bécsi élesztőt is kiszorítja a szö­vetség az által, hogy jobb minőségű magyar élesztőt pártol; ez is jelentős dolog, mert eddig évente 3 mil­lió korona ment ki osztrák élesztőért. Tehát a szö­vetségnek, a sütőiparosok természetes és jogosult szer­vezésének keretében hazafias intenciói is vannak, amit a magyar társadalom csak örömmel vehet tu­domásul. Miután Steiner Gyula mélyreható, tartalmas fej­tegetéseit befejezte, az országos szövetség elnöksége nevében is felszólította a szatmári sütőiparosokat, hogy alakítsanak helyi csoportot s lépjenek be a szövetségbe. A sütők egyhangú lelkesedéssel megala­kították a sütőiparosok szatmári szakcsoportját és aláírták a szövetségbe való belépésre vonatkozó tag­sági iveket. Ez után arról a nagyfontosságu eszméről foly­tattak a sűtőiparosok megbeszéléseket, hogy a nem régen már csaknem megalakult szatmári ipartestület tényleg megalakittassék. S elhatározták, hogy a hely­beli nagyszámú iparosok körében széles körű moz­galmat indítanak az ipartestület megalakítása ér­dekében. — Berendelés. Az igazságügyminiszter dr. Szász Gerő erdődi járásbirósági albirót a szegedi ítélőtáblá­hoz tanácsjegyzőnek rendelte be. — Rajtavesztett a lopáson Horváth István lá- zári-i lakos, aki Weisz Májer István-téri kereskedő boltjából, tiltott utón rendszeresen ellátta magát a szükségesekkel. Legutóbb hagyma-magot akart besze­rezni, mert hiszen a vetés ideje itt van; azonban ez egyszer észrevették s beleragadtak a hallószerveibe. Kiderült rá a többi lopás is. — Esküvők. Bay Miklós szinérvaraljai szolgabiró a napokban esküdött örök hűséget Szinérváralján Pa- polczy Béla nagybirtokos leányának, Mariska kisasz- szonynak. — Spitz Dezső nagybérlő nagyecsedi lakos f. hó 11-én vezette oltárhoz özv. dr. Waldman Adolf- nét S.-A.-Ujhelyen. — Ügyvédi vizsga. Dr. Erenreich Lipót a múlt héten Budapesten ügyvédi vizsgát tett. A szatmárnémeti kereskedelmi betegsegélyző-egye- sület vasárnap délután 2 órakor tartotta közgyűlését Páskuj Imre elnökletével. Thurner Albert felolvasta az igazgatósági jelentést, amit egyhangúlag elfogadtak. Majd a tisztujitást ejtették meg, többnyire a régieket választva meg. — Nagy lovárda városunkban. A városi tanács hétfői ülésében Centa Viktorné lovárda igazgatónak május 15-től 30 ig előadások tartására adott engedélyt. Mint hiilik, a világ egyik legnagyobb lovárdája ez s eddigi előadásait Páriában, Londonban, Berlinben s más világvárosokban tartotta. Városunk szórakozni vágyó közönségének tehát a szép tavaszi estéken kel­lemes élvezetben lehet része. — Az amerikai magyarok mozgalma. Nincs a nagy Amerikában magyarlakta hely, melyben a ma­gyarság a Clevelandban elhangzott vészkiáltásra meg ne mozdult volna, Alig egy hónap telt el azóta, s ma már egész Amerikában, mint egy hatalmas ára­dat egyre nagyobb arányokat ölt, egyre nagyobb ered­ményeket mutat fel a nemzeti küzdelem támogatására megindult mozgalom. Az „Amerikai Magyar Szövetség“ kormányzó ta­nácsa megalakult már s akcióba lépett azonnal. A gyűjtés foly; önkéntes adományok utján is egyre gya­rapszik a függetlenségi alap. A katonáknak jelentke­zők száma is egyre emelkedik. A Clevelandtól leg­messzebb fekvő magyar kolóniák lakói táviratban je­lentkeznek a megalakítandó hadseregbe. Legutóbb a messze iddgenbe szakadt derék székely legények: Maros-Torda és Kis-Küküllő vármegyék összes kiván­dorolt szülöttei együttesen ajánlották föl életüket és vérüket a hazáért. Az elmúlt napok legnevezetesebb eseménye a nagyjelentőségű gyűlések között az a felhívás, ame­lyet húsz new-yorki és húsz vidéki angol napilapban tett közzé a magyar szövetség, a valóságnak megfe­lelő világításban tüntetve fel a válság okait. Leírhatatlan az a hatás, amely a cikkek megje­lenését követte. A magyar szövetség elnökségéhez tö­megesen érkeztek az üdvözletek, amelyekben Ame­rika nagytekintélyű polgárai felajánlják támogatá­sukat. A másik nevezetes mozzanata a nagyarányú mozgalomnak a Magyar Szövetség kormányzótanácsá­nak megalakulása és programmjának közzététele. A kormányzó tanács első tisztviselői a kővetkezők : Elnök: Kohányi Tihamér, Tárelnök: Fecsó Imre. Alelnökök: Biró Mihály, Gsutoros Elek stb. A magyar szövetség célját a már elkészült alap­szabályokban következőleg ismertetik: A szövetség minden tagja, mikor a szövetség szervezetébe belép, köteles szavára fogadni, hogy a szövetség célját: az Egyesült-Államok alkotmányának tiszte letben tartását, az amerikai polgári jogok és köte­lességek elismerését és a Magyarország függetlensé­gének kivívásában való egységes közreműködést minden erejével támogatja. A Szövetség feladata ennélfogva, hogy az amerikai magyarság minden téren számához és egyetemes erejéhez mért szellemi és erkölcsi érvényesülését állandóan biztosítsa; és hogy a magyar szabadság hivó szózatára az ameri­kai magyarságot bármely pillanatban a szülőhaza rendelkezésére álló egységes szervezetben cselek­vésre készen egyesítse. A szövetség minden tagja tehát kötelezi ma­gát, hogy az amerikai magyarság művelődési tö­rekvéseiben és a népjogok védelmében közremun­kálkodik és hogy amikor Magyarország, független­sége kivivására szabadságvédő fiait síkra szólítja : fogadalma értelmében minden tehetségét a szülőhaza oltárára felajánlja. A legközelebbi napokban több mint ötven ko­lónia és egyesület tartott gyűléseket, melyeken határtalan lelkesedéssel csatlakoztak a magyar szö­vetséghez. — Orvosi vizsgálat. A kir. törvényszék orvos­szakértője, dr. Vajay Imre hétfőn vizsgálta meg hiva­talosan Brebán Aurélt, a megvert nagykárolyi szolga- birót. Jelen voltak a védőügyvédek is, — kik közzé dr. Kelemen Samu is tartozik; a védelem részéről orvosszakértőül dr. Török István volt jelen. — Vajay nyolez napon túl, de húsz napon belül gyógyuló sú­lyos testi sértést állapított meg. Dr. Török István azt emelte ki a vizsgálat során, hogy az összes sebek már beheggedtek, csak a fülön van még egy nyolc napon belül gyógyuló seb, de az azért nem gyógyult be eddig, mert flastrommal volt beragasztva, amely nyitva tartotta és szívta a sebet. — A kir. ügyészség — mint értesülünk — magánosok elleni erőszaknak minősiti a vádat, amely súlyosabb jellegű és a tör­vényszék elé tartozik. — A sajtó koréból. Lenkei Zsigmond, a Buda­pesti Hírlapunk 10 éven át volt főtisztviselője, a Ma­gyar Újságkiadók Országos Szövetségének jegyzője s az Újságkiadók Lapjának szerkesztője, az Általános Tudósitó kebelében megalakult Vidéki Lapok Központi Hirdetési Osztályának igazgatójává neveztetett ki. — Lopás. Március hó 20-án Suta János udvari-i lakostól, az ágyában tartott pénzéből Lupán Simonné ottani lakos 150 koronát ellopott. A tettes feljelen­tetett. — A birtokforgalom reformja. Hazánkban, ahol a földbiitokforgalom kivált a legutóbbi években tud­valevőleg igen uagy mérveket öltött, ezen forgalom teljes szervezetlensége gazdáinknak nagy kárára volt. Hézagpótló újítás tehát, hogy a Magyar telepitő és parcellázó bank igazgatósága legújabban külön birtok- közvetitö osztály felállítását határozta el, amely már meg is indította közhasznú tevékenységét. A banknak ezen uj intézményét gazdaközönségünk bizonyára nagy örömmel fogja felkarolni, mert mindazok szá­mára, akik birtokot venni vagy eladni óhajtanak megbecsülhetlen előny az, ha ezen fontos lépésüknél egy nagy bank közreműködését vehetik igénybe. Nem­csak azért, mert a bank ezen birtoközvetitő osztá­lyába bizonyára a birtokkereslet és — kinálat összes szálai össze fognak futni és igy ott a birtokelado alkalmas birtokot legkönyebben fog találhatni de azért is, mert a bank előkelő pozíciója eleve is biztosítja a legméltányosabb elbánást és a legjutanyosabb ki­szolgálást. E mellett pedig a bank sajat nagy tőkéjé­nél és előkelő összeköttetéseinél fogva sok oly adás­vételt fog finanszírozási műveletek (kölcsön-konver- ziók, másodhelyü hitelek engedélyezése, teherrende- zés, vételhátralék leszámítolása) utján lehetővé tenni, amelyek egyébkent pénzügyi akadályok folylán nem lennének lebonyolíthatók. — Önként értetődik, hogy a bank birtokközvetitő osztálya (Budapest, V. Nándnr- utca 9.) akár írásbeli akár szóbeli megkeresésre kész ­ségesen nyújt bármely kérdésben kimeritő tájékozta­tást. — Az 0 M. K. E. évi jelentése. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés működésének máso­dik évéről szóló évi jelentését most tette közzé. Az általános évi eredmény rajzát avval vezeti be a je­lentés, hogy az állami élet súlyos válságainak a gaz­dasági fejlődésre való hatását, sajnos, káros hatását ecseteli. Konstatálja, hogy e káros hatások szükség­kép állottak elő azáltal, hogy parlamentünk működése éppen olyankor bénult meg, amikor fontos és sür­gős gazdasági kérdéseket kellett volna elintézni úgy a külföldi, mint a belföldi relációban. E szomorú vi­szonyok mellett mégis jóleső örömmel lapoztuk végig az O. M. K. E. jelentését. Az egyesülés nagy erővel folytatta mindenekelőtt belső konszoládációjanak mun­káját. A lefolyt évben alapított hat uj kerületével együtt vidéki kerületeinek száma: 44. összes^ tagjainak száma jóval meghaladja a tizenegyezret. Vidéki kerü­letei élénk működést fejtenek ki. amely korántsem szorítkozik a kerületi ügyvitelre, hanem a legkülön­bözőbb helyi és országos közgazdasági kérdésekre ki­terjed, és igen becses kezdeményezéseket ölel föl. A központ iparkodott minél elénkebbé tenni az össze­köttetést a vidéki kerületekkel és e célból meghonosította a vidéki titkárainak értekezletét, gondot fordított arra, hogy a kerületek évi közgyűlésein és jelentősebb vá­lasztmányi ülésein a központ képviseltesse magát s ugyanez a szempont] vezette az igazgatóságot abban az elhatározásábán, hogy kerületi központokon nyil­vános gazdasági előadások tartását rendszeresíti. Az Egyesülés konkrét eredményei eléggé ismeretesek fő­leg a kereskedők körében, akik az eredmények ked­vező hatását napi munkájuk körében érzik. Itt csak azért soroljuk fel az eredményeket, hogy elismerjük az Egyesülés működésének sokoldalúságát és gazdag­ságát. A kereskedőknek az adókivető bizottságokban való nagyobb de méltányosabb képviselete terén nagy eredményeket ért el az egyesülés, az érdekelt keres­kedők körében nagy visszatetszést keltő ásványolaj- rendelet fülfüggesztését kivívta, a tarifális ügyek térén sikerült áttörnie az a rároknak kedvezőt tarifarenszert, a vasúti bérleti-jegyek terén nagy és mélyreható re­formot létesített; a gyors vonatoknak III, osztályú kocsikkal való fölszerelését szorgalmazta, a menet­rend ügyek terén számos újítás érdekében fölszólalt, eljárt a vaggonhiány kérdésében, a viziutak fejlesztése körül, a posta, távirda és telefon terén fejtett ki hasz­nos munkásságot, a postatakarékpénztár intézmény­ben számos gyakorlati hiány orvoslása érdekében szállt síkra, emellett serényen járt el tagjainak kisebb ügyeiben, szolgált nekik tanácscsal, fölvilágositással az üzleti élet ezernyi kérdéséDen. Ez eredmények mellett meg kell említenünk mint az érdekképviseleti tevé­kenység egy uj típusát, azt, hogy ahol szüksége mu­tatkozott, az egyesülés az önsegélyszerü intézmények létesítése által iparkodott érvényt szerezni a kereske- detem jogos érdekeinek így létesítette a 40 koronán aluli követelések behajtására szolgáló országos ügy­védi hálózatot s ugyanezen elv alapján kívánja föl­építeni azokat az institúciókat is, amelyen a kiviteli kereskedelem, az ipái fejlesztés stb. érdekeit lesznek hivatva szolgálni, A^ jelentés felsorolja azokat a na­gyobb, élőkészités alatt álló munkálatokat is, amelyek a törvényhozás gépezetének megindulására várnak. E munkálatok közül mngemlitjük a vasárnapi munka­szünet , a házalási ügy, a tiszteségtelen verseny, a kóvezetvám és a hiteltörvények reformjának kérdését. Ez a gazdag munkásság és ezek az eredmények te­szik indokolttá, hogy az O. M. K. E. évi jelentések ismertetése kapcsán azt kell mondanunk, hogy ha valaha, most van különösképen szükség az O. M. K. E,-re és hogy kereskedőinknek mindenképpen köteles­ségük országos egyesületüknek buzgó, lankadatlan, lelkes támogatása. — Ló-vizsgálat. A városi lovak vizsgálatát Pár­tos Samu állami állatorvos és Kovács Bálint városi állatorvos március 24-én az Árpád-utcán hajtották végre. Elővezettek 1000 lovat, melyeknek egészségi állapota, egy-kettőnek kivételével kielégítő. J0é László; óra» és a Gilyén József úr házába, a Szlávik Zsigmond úr üzlete mellé ©ks^eraüaletét . évi áprilts hó 15-én ?+££*] fa@lyeZÍ át, |jJoó Ivásaslő utóda.

Next

/
Thumbnails
Contents