Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-03-18 / 22. szám
Szatmár 1906. SZATMÁR-NÉMET I Március 18. Az ő búcsúja, a politikai hites pecsétje az ő politikai levelének. Gondolom egy japán szolgáról olvastam, hogy mikor ura nem akarta tanácsát megfogadni, előtte ölle meg magát, hogy élete feláldozásával tegyen bizonyságot igaza mellett. Az Eötvös Károly esete hasonló. Ebben a csúnya politikai világban, ahol kevés nagy és értékes javak mellett annyi hitványság úszik a felszínen, Eötvös Károly lemondásával akarja megerősíteni igazát, és megvilágítani célzata tisztaságát. Ebben van valami tragikus és van valami naiv. Mintha csak azt mondaná. íme nem tudom egyébbel bizonyítani, hogy amit mondtam, az ügyért mondtam, mint azzal, hogy lemondván a politikai életről, nyilvánvalóvá teszem, hogy én semmit sem várok és semmit sem fogadok el. Igaza fölött a történelem fog ítélkezni, de célzatának tisztaságát kortársainak kell tiszteletben tartani. Akik pedig közönyösen haladnak el Eötvös Károly mellett, azoknak, alázattal elismerem, igazok van. Mert fölfelé nézni mindig jobban kifárasztja a nyakukat, mint lenézni. Eötvös Károlyra pedig csak föl lehet nézni, másként nem lehet őt meglátni. A mezőgazdasági hitel rendezése. A mezőgazdasági hitel országos szerves rendezésének ügyével eddig sem a törvényhozás, sem a kormányzás hazánkban nem foglalkozott. A kérdés rendezésének irányelveit az ide vonatkozó szakiroda- lom teljesen tisztázta, viszonyaink meg vannak rá érve, de föltétlenül szükséges is, hogy a törvényhozás és kormány részéről a kellő intézkedések megtétessenek. Ez intézkedések végcélja : a fennálló terhes adósságok olcsóbbakra konvertálása és a mezőgazda- sági üzem természetének megfelelő hitelforrások rendszeresítése. Más szóval, a modern hitelgazdálkodás megteremtése a mezőgazdaság érdekkörében. Mezőgazdasági hitelviszonyaink fejlődését rövi den a következőleg jellemezhetjük. A hitel igénybevétele a magyar mezőgazdák részéről nem régi keletű. Mig a jobbágyság és az ősi- ség fennállott, a magyar gazdának sem módja, sem szüksége nem volt arra, hogy kölcsönt vegyen s hitellel gazdálkodjék. A hitel igénybevételére a gazdákat nagyobb részben hirtelen beállott kényszerítő körülmények szorították, kisebb részben a viszonyok természetes fejlődése. Mielőtt az ország az évi produkció feleslegéből tett megtakarítások révén jelentékenyebb tőketartalékokra szert tehetett volna : beállott a hitelszükséglet. Egyrészt, mert a jobbágyi munkát fizetett munka váltotta fel, másrészt, mert az állami, községi és egyházi terheket vagy részben, vagy egészben készpénzzel kellett fizetni. Ez aránylagosun csekély hitelszükséglet volt az alapja egy félszázad előtt a mezőgazdasági hitelgazdálkodás fejlődésének. Ez a fejlődés kezdetekor nem volt a mezőgazdaságra nézve kedvező, mert a szóban lévő csekély hitelszükséglet sem állott arányban hazai hitelnyújtó erőnkkel. Mig Ausztriában és Németországban a föld jogviszonyainak a mienkhez hasonló természetű átalakulása a községi takarékpénztárak és egyéb hitelintézetek egész sorát már több évtizedes tőkegyüjtő működésben találta, nálunk a nyilvános hitelintézetek egész alakítása terén tett első lépések összeestek a hiteligények hirtelen megszüntetésével. Ennek folytán az aránylag szegény pénztőkés nálunk a leggazdagakb ingatlan tőkéssel — földbirtokossal — szemben is fölényes helyzetbe került. Ez adta meg hitelviszonyaink fejlődésének alapjeliegét. Ez a fejlődés, az uralkodó politikai és társadalmi felfogás szerint, a közgazdasági szabadság elvének oltalma alatt állott s alapjellegét megtartotta akkor is, amikor, mint ma, igen sok a hitelnyújtó nyilvános intézet. Kölcsönadó és kölcsönadni való pénz van bőven, de a földbirtokos hitele még mindig nem bir kibontakozni a vázolt kezdet óta uralkodó kedvezőtlen helyzetéből. E helyzet veszedelmei a következők: 1. a lakosság legnagyobb része anyagi, majd erkölcsi és politikai függetlenségének megrendülése, sőt elenyészése; 2. mivel a földben levő tökének és a rá fordított munkának haszna mind nagyobb részben másnak jut, a gazdasági haladás természetes rugóinak elernyedése. Ez általános bajoknak már mutatkozó részletei- | bői kiemelhetjük: i a) a politikai célokkal dolgozó nemzetiségi pénzintézetek birtokszerzését, b) a külföldi kézen levő földbirtok szaporo! dását, c) a pénzintézetek sok helyütt vezető szerepét a politikai és társad almi élet hivatásuk körétől idegen j terein, d) a kivándorlás megindulását a vagyonosabb | földmives gazdák között, e) a kényszerű eladások folytonos szaporodását (1875-ben még csak 9606 birtok cserélt árverés utján gazdát, 1903-ban már 21,193), f) sok birtokosra nézve adósság terhei miatt annak lehetetlenségét, hogy munkásainak és cselédjeinek tisztességes bért adjon, amiben gazdasági munkásviszonyaink helyes fejlődésének legnagyobb akadálya rejlik, g) az ország legnagyobb fogyasztó rétege fizető- képességének bizonytalanságát és folytonos csökkenését, ami a nemzeti termelés másik ágára az iparra, valamint a kereskedelem szoliditására hat károsan. A mezőgazdasági hitel rendezését illető gyakorlati cselekvésnek mindenekelőtt azokra az intézkedésekre kell irányulnia, amelyek az említett bajok orvoslását, bár csak részlegesen is, megkezdik, vagyis a drága hitelt olcsóra, gazdaságilag elbirhatóra változtatják. Azután azokra, amelyek a mezőgazdasági hiteligények rendszeres és olcsó kielégítését lehetővé teszik. anélkül azonban, hogy a céltalan adósságcsi- nálásnak nyitnának tág kapukat, tehát a helyes hitelgazdálkodással kapcsolatos haladó irányú mezőgazdaságot megteremtik. Végül azokra, amelyeknek célja, hogy a hiteligényeiket a belföldi tőke elégítse ki u földünk a záloglevél kamat alakjában a külföldnek fizetett adótól is megszabaduljon. A két első célra Való törekvésünkben úgy kell eljárnunk, hogy meglevő hitelszervezetünk ne erőszakos rázkódás utján, de természetesen, a viszonyok fejlődő hatása alatt illeszkedjék be a mezőgazdasági hitel uj rendjébe. A viszonyok e fejlődését azonban, elő kell készíteni és előre vinni az állam gazdasági hatalmi eszközeivel is. A harmadik cél a legtávolabb fekvő, mert e két első megvalósítása utján elért megtakarítások teszik lehetővé. De : el kell jönni annak az időnek, bármily merésznek látszassék is az a kép ma, amikor az ország tőszükséglete belföldi magatartás áltál teljésen fedezve lesz, atr.ikor a termelést a bellöldi tőke termékenyíti meg, s mikor mindenki, aki hitelre szorul, olcsón és könnyen jut hozzá, ha érdemes rá. A dolgok természetes fejlődése ez s az a tény, hogy takarékpénztáraink betétállománya ma 2000 millió koronára rúg, mutatja, hogy nem a népszellem hibás any- nyira, mint inkább a tőke és a földmivelés közzé befurakodott szervezet. K—t. Függetlenségi párt-ügyek. k függetlenségi párt tagjai fölhivatnak, hogy a pártügyek megbeszélése céljából minden szombaton este 6 órakor minél számosabban jelenjenek meg az iparos Olvasókör helyiségében levő függetlenségi körben. * Félre az osztrák iparcikkekkel! Pártoljuk a hazai ipart! A függetlenségi polgároknak a Független- j ségi körben legutóbb tartott értekezletén Csomay ! Imre pártelnök azt az eszmét vetette föl, hogy itt | Szatmáron is meg kell indítani a mozgalmat arra j vonatkozólag, hogy az osztrák ipar nálunk is bojkot- 1 táltassék és hogy a közönségünk az osztrák iparcik- | kék mellőzésével a hazai iparcikkek fogyasztására : térjen. Az eszme az értekezleten helyesléssel találkez- j ván, annak megvalósítására lépések tétettek. A mo : galomba bevonatnak a kereskedők, és a helybeli nőegyesületek hölgyközönsége. Dr Kelemen Samu a kereskedőkkel a „Kereskedelmi Csarnok« ban értekezletet fog tartani e tárgyban; hogy a kereskedőknek idejük legyen a hazai ipa: cikkek beszerzésére és az o ztrákoktő aló további rendeléseknek beszüntetésére. Az ér -‘kéziét mához, vasárnaphoz egy hétre lesz. Ideje volt a mozgalmat e tekintetben nálunk is megindítani. Remélhető különben, hogy az osztrák iparcikkek bojkottálására és a hazai iparcikkek fogyasztására irányuló mozgalom országszerte általános és erős lesz. Érdekes megemlíteni, hogy az ország számos helyén a következő uj magyar tízparancsolatot terjesztik s követik már: 1. Takarékosan élj, csak arra költs, amire feltétlen szükséged van. Minden fillérrel szaporítsd a magyarság gazdaságát ! 2. Idegenből, de főleg Ausztriából semmit se hozass! 3. A hazai ipart támogasd ! 4. A magyar ipar megteremtését tettel és szóval munkáld ! 5. Ausztria főleg szövött és fonott árukért visz ki tömérdek milliót hazánkból. Csak magyar szövetben járj! 6. Mindig és mindenkivel magyarul beszélj, idegen nyelven csak külföldivel / 7. Az osztrák árjegyzéket dobd a tüzbe ! 8. Magyar támogasd a Magyart ! 9. Keveset beszélj, sokat tégy! 10. E pontokat honfiúi (honleányi) kötelességednek ismerd — lehetőleg 10 példányban — azonnal leírni és lelkes ismerőseidhez tovább küldeni! Kövessük mi is e tízparancsolatot! Levél dr. Lénárd István és L'emkü Sándor urakhoz. Mottó: Szerencse fel! Kedves Barátaim ! Szerencsés pillanatban megirott leveletekre válaszolva, értesítelek benneteket, hogy az általatok megbízott uraknak, Ferencz Ágostonnak és dr. Dómján Jánosnak, a cikk szerzőjét, dr. Kelemen Samu ügyvéd urat,az ő kivánatára megneveztem. Ezzel tehát rendben volnánk. Ami pedig az én tárcacikkemet illeti, amelyre szívesek voltatok szerencsés toliatokkal megjegyzést tenni, — annyit mondok, hogy ahhoz nektek, pajtások, semmi közötök nincs. Maradtam különben én is illő tisztelettel Csomay Győző. Színház. Szerdán Offenbach szép zenéjü operetleje, »A kckszakálu herceg“ került ismét színre. Közönség t szokott számban nem volt. Az előadás nem mondható sikerültnek. Csütörtökön délután fél négykor a Kölcsey-kör által rendezett ünnepség folyt le a színházban. Erről lapunk más helyén számolunk be. Este rendes színi előadás volt. A „II. Rákóczi Ferenc“ cimü történeti színmüvet játszották, félhely- árakkal, telt ház előtt. A darab feltűnően és rosszul volt megrövidítve. Az előadás, egészben véve, c kivánalmaknak nem mindenben felelt meg. Többeknek hiányos volt a szereptudása. Helytelen volt az, hogy egyeseknek két szerepet is adtak, holott arra feltétlenül szükség nem volt; igy aztán a közönség az alakokat összetévesztette. Mindazáltal szép hatást értek el a darabban Rajz (Bercsényi), Jászai O. (Zrínyi Ilona.) Jók voltak Kiss M. (Rákóczi), Radnay (Amália). A felvonás közökben a színházban nagyszámban levő tanuló-ifjuság hazafias dalokat énekelt. Helyes és szép dolog az ifjúság lelkesedése. De az éneklést tulságba is vitték. Mindenesetre jóleső örömmel láttuk az ifjak lelkesedését. A darab egyes szebb jeleneteit tüzesen megéljenezték és megtapsolták. Pénteken este K. Hegyesi Mari, a Nemzeti Színház művésznőé ve dégszerepelt először, »Fedorá«- ban. A nagyi nm közönség a címszerepet játszó birtok és ház adás és vételi ügynöksége SZATftlÁR, Csokonai-utcza 2. sz. (Törvényszéki palotával szemben.) Több háznak és birtoknak 3iirgős eladó aval vagyok megbízva. így a vevóközönség becses figyelmét felhívom arra, hogy az általam nagyon mérsékelt közvetítés dijat a vevő többszörösen megnyeri azzal, ha olyat vehet, a milyent keres, olcsón és hamar. — Birtokokat (ügy helyben mint Vidéken) kisebb és nagyobb mennyiségben, eladás vagy bérletre keresek. ■■■ ■ -..... __ Kö lcönöket bekebelezésre helybeli intézetnél költségmentesen eszkölök. Részvényeket a legmagasabb árban megveszem
