Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-03-14 / 21. szám
Szatmár, 1906. SZATMAR-NEMETI. Március 14. A városi közgyűlés. Régen nem emlékezünk olyan izgalmas közgyűlésre, mint aminőnek hétfőn tanúi voltunk. De meg is kell vallanunk, hogy ezúttal a tekintetes város és polgármester ur olyan meglepetésben részesítették az ámuló törvényhatóságot, amirőre eddig még nem volt példa. Már két nap óta suttogtak arról, hogy a közigazgatási tanácsos állásának betöltésében készül „valami“. A köztudat szerint két jelölt között lett volna a mérkőzés. Az egyik Ferenc Ágoston tanácsjegyző, a másik Szűcs Lajos kir. aljárásbiró. Tudták még hogy Arokháty Vilmos is pályázik, aki mint régi tisztviselő elvi sérelmet látott az ő állandó mellőztetésében. A pályázati határidő utolsó órájában azonban Lénárd István közgyám és Demkö Sándor aljegyző is beadták pályázati kérvényüket. Ezen megütköztek az emberek és találgatni kezdték ennek az eljárásnak indító okait. Avval mindenki tisztában volt, hogy ezek az urak „nem komoly pályázók“, de azt mégsem akarta hinni senki, hogy önérzetes tisztviselők a slrohman- nak szerepére vállalkoznak és mindenki visszautasította magától a gondolatot, hogy a város első választott tisztviselője ilyen kijátszást tervezzen a szabad választás intézménye ellen. Annál megdöbbentőbb volt, mikor a föltevés valóra vált. Jól tudjuk, hogy a kijelölő bizottságnak egyik-másik tagja abban a jóhiszemű meggyőződésben volt, hogy azzal, ha kívülről jövő embert nem jelölnek, a tisztviselői karnak jogos érdekeit védik. Ez azonban súlyos tévedés. A tisztviselőknek megválasztása nem a kandidáló bizottságnak joga. Ily jogot ez a bizottság nem ragadhat magához, mert ez a törvényhatóságnak megfosztása a szabad választás jogától. A kijelölő bizottság csak kijelöl, de nem választ. Igaz, hogy a törvény nyújt arra lehetőséget hogy a különben törvényszerű minősítéssel biró jelölt kijelölése is mellőzhető. De annak idején nyíltan megmondották az országgyűlésen és ez a törvény indokolásában is benfoglaltatik, hogy e rendelkezésnek tisztán az volt a célja, hogy erős nemzetiségi vidékeken az államhatalomnak módja legyen megakadályozni azt, hogy a magyar állam elleni izgatok kerüljenek be a hivatalokba és hivatalosan követhessenek el államellenes üzelmeket. De hogy a törvénynek ezt a hézagát arra használják ki, hogy abba behan- tolják a szabadság intézményeket: erre akkor nem gondolt senki. Ezt gondolta, ezt érezte át a törvényhatóság, mikor megdöbbenéssel értesült a kijelölés körül elkövetett eljárásról. A Ferencz Ágoston személye igen sokak előtt rokonszenves volt. Munkásságát, képességeit jó modorát és előzékenységét senki sem vonta kétségbe. Ha mégis erős ellenzéke támadt, ezt tisztán annak tudhatja be, hogy a város köztisztviselői karaba olyan szellem költözött mely kiöl minden önálló gondolkozást és meggyőződést a köztisztviselőből, aki önérzetének eldobásával is kizárólag a hatalmi érdeket szolgálja és ezert mindent kész föláldozni. Az ilyen ember aztán nem alkalmas arra, hogy polgártársainak érdekeit szolgálja. Ezért karolta föl a polgárság jó része Szűcs Lajos jelölését, aki külömben is széles körben örvend rokonszenvnek. Kár, nagy kár, hogy Ferenc Gusztáv nem a barátainak adott igazat, hanem az ellenfeleinek. Neki az lett volna a kötelessége, hogy nyíltan megmondja a polgár- mesternek, hogy ő ilyen módon nem óhajt megválasztatni, mert nem akarja, hogy őt polgártársaira ráoKtrojálják. Megválasztása a jelek után Ítélve bizonyos volt, mert sok hive volt az ellenzéken is. Időbe, lehet hogy hosszú időbe fog kerülni, mig mostani ballépését helyrehozza. Mi szívből kívánjuk, hogy ne veszítse el türelmét és ez sikerüljön neki. De mondhatjuk, ennek egyetlen módja van. Tessék bebizonyítani neki is és a másik két »szerencsétlen vállalkozónak« is, hogy ők nem mindenre kapható vak eszközei a hatalomnak, hanem lelkiismeretesen tisztelik a törvényt, jogot és a szabadságot. Végül állapítsuk meg, hogy a törvény- hatóság megtalálta annak méltó módját, hogy választ adjon az őt ért inzultusra. Amint hire futott annak, hogy Szűcsnek jelölését mellőzték, egy pillanat alatt kész volt az elhatározás, hogy Árokhátyra szavaznak és ehhez sokan csatlakoztak a Ferencz Ágoston hívei közül. Akik rászavaztak is, kelletlenül, egy adott Ígéret nyomása alatt tették, mert mindenki érezte, hogy ilyen módon a szabadság intézményeknek ösz- sze kell roppaniok. Részletes tudósításunk a gyűlésről alább követkzik: Rendes havi közgyűlés. i Városunk törvényhatósági bizottsága hétfőn dél- j után 3 órakor rendes havi közgyűlést tartott Pap j Géza polgármoster elnökletével. A bizottsági tagok szokatlan nagy számban gyűltek egybe a közgyűlésre. Ez az érdeklődés a köz- igazgatási tancsoíi állás betöltésének szólt. Pap Géza polgármester a bizottsági tagokat üdvözölve, a közgyűlést megnyitotta. A hitelesítő küldöttség kirendelése után Kőrösmezei Antal főjegyző föiolvasla a polgármester havi jelentését. A jelentés a csatornázás és vízvezeték tervezetével is foglalkozik, jelezve, hogy a tervezet keresztülvitele érdekében’ egy vállalkozó eéggel is történlek már előzetes tárgyalások. Mindenesetre a dolog előkészítése, a város anyagi viszonyaival való összeegyeztetése, a részletes tervezetek megcsinálása hosz- szabb idő kérdése. Magunk részéről is örömmel vesszük, hogy a polgármester a nagy közszükségletet képező, régen óhajtott és az egész városra áldásos csatornázás és vízvezeték eszméjét megvalósítani igyekszik. Az ő ismert szakértelmétől, buzgalmától és tevékenységétől e tekintetben sokat várunk. Bejelentő a polgármester, jelentésében Antal Dániel volt biz. tag elhunytát, méltatva érdemeit és indítványozva, hogy emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítse meg s az elhunyt özvegyének és csaladjának részvétiratot küldjön. (A közgyűlés ehhez egyhangúlag hozzájárult.) Méltatja a jelentés Novák Lajos városi főszám- vevő érdemeit, müködéséuek 25 éves jubileuma alkalmából s a polgármester — mint a város első tisztviselője — a maga részéről is nagy elismeréssel nyilatkozik Novák Lajos működéséről. A közgyűlés Novák Lajost lelkesen megéljenezte. A közgyűlés a polgármester havi jelentését tudomásul vette. Novák Lajos főszámvevő a meghatottságtól remegő hangon mondott köszönetét a közgyűlés tagjainak az elismerésért és jóakaratért. Ezután a Raab Sándor halálával megüresed itt közigazgatási tanácsosi állás betöltése következett Ez állásra, mint már jeleztük, Arokháty Vilmos, Demkő Sándor, Ferencz Ágoston, dr Lénárd István és Szűcs Lajos nyújtották be pályázati kérvé nyűket. A szavazatszedő bizottság tagjaiul, Antal Kistóf elnökletével, Haraszthy Béla dr, Lehóczky János dr, jegyzőjéül pedig Pap Zoltán dr lettek kirendelve. A kandidáló bizottság tagjaiul Veréczy Antalt, Gsomay Imrét és dr Kereszíszeghy Lajost választották meg; ezekhez Pap Géza elnök a maga részéről törvényes jogánál fogva a bizottságba kinevezte dr Papolczv Gyulát, Roóz Samut és dr Pap Endrét. A kandidáló bizottság rövid tanácskozás után a pályázók közzül a következőket jelölte: Első helyen Ferencz Ágostont, második helyen dr Lénárd Istvánt, harmadik helyen Arokháty Vilmost, végül Demkő Sándort, ügy látszott, hogy a kandidáló bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a választás által a város szolgálatban álló tisztviselők előmenetele legyen lehetővé téve. A kandidálás eredményét, hogy t. i. Szűcs Lajos nem lett kandidálva, többen izgatottan fogadták. A választás taralmúra az elnöklő polgármester a közgyűlést felfüggesztette. Szavazás alatt a nézetek elágazók voltak; ennek oka pedig az volt egyrészt, hogy azok, akik a kandidálás eredményével nem voltak megelégedve, szenvedélyükben eddigi elveikkel homlokegyenest ellenkező véleménynek is adtak kifejezést. A bizottsági tagok csoportokba verődve vitatkoztak. Érdekes volt megfigyelni egyes kijelentéseket: — Nem tudom, — szólt az egyik bizottsági tag, — hogy e választási kérdésből némelyek miért akarnak párt kérdést, nevezetesen pedig függetlenségi pártkérdést csinálni; mikor arra nézve a függetlenségi párt a közgyűlés előtt semmi okot nem talált, hogy a választásnál pártszempontokat tartson szem előtt. Tudtommal Szűcs Lajos a függetlenségi pártnak nem tagja és nem is volt az. — Magam is azt tartom, — mondotta a másik bízol tsági tag — hogy e választási kérdést abból a szempontból kellene elbírálnunk, vájjon a választás eredménye állal miként szolgáltatnék a leghelyesebben az az elv, hogy a városnál már rég óta bennlevő érdemes és törekvő tisztviselők előhaladása és illetőleg fokozatos előlépése lehetőleg előmozdittassék. Mások ellenkező szempontból vitatkoztak. _ Ma gunk részéről, kijelentve azt, hogy tisztelettel vagyunk mindenki egyéni véleménye iránt, különösnek tartjuk azt, hogy némelyek, akik a függetlenségi párt tagjaiul vallják magukat szintén, minden előzetes és itt szükségtelennek is bizonyult, párthatározat és megegyezés nélkül pártkérdést csináltak e választás ügyéből; mert attól tarihatunk, hogy ennek igen súlyos következményei .Uehetnek a párt beléletében Annak a jelenségei látszanak, hogy a pártban az önfegyelmezettség nem lett általánossá s egyesek a pártélet rovására a saját szakálukra végeznek akciókat, aminek következményekép megint az a régi áldatlan állapot állhat elő, mikor egyesek elkurjantá- sára csőd ülések és csoportosulások fognak történni és a párt valódi céljaitól és törekvéseitől eltérő, a pártot bukásba vivő kijelentések és határozatok állanak elő. A választás eredménye a következő volt: Beadtak összesen 80 szavazatot. Ebből 41 szavazat esett Arokháty Vilmosra, 38 Ferencz Ágostonra. Egy szavazó-lap üres volt. Ennélfogva- Arokháty Vilmos közigazgatási tanácsosnak választatott meg. Az eredmény általános meglepetést keltett. A vélekedés az, hogy többen azért adták Árokhátyra szavazatukat, mert Szűcs Lajost nem kandidálták. A mikor az elnök a választás eieeményét kihirdette, dr. Kelemen Samu felszólalt. Üdvözölte az újonnan megválasztott közigazgatási tanácsost. »Szolgáljon e választás, — úgy mond, — tanulságul arra, hogy a törvényhatósági közgyűlés jogait elvenni nem lehet s szolgáljon a tisztviselőknek jövő működésükre vezércsillagul«. Dr. Kereszíszeghy Lajos reflektált Kelemen szavára. Itt senki, — mondotta, — a törvényhatóság jogait el nem vette. A kandidáló bizottság a neki biztosított jogkörében járt el s határozatát formálisan, szavazattöbbséggel hozta, úgy, amint a várost már bennlevő tisztviselői érdekében a legméltányosabb- ■ nak vélte. Tanácsi előterjesztések. Az évi jelentést a városi erdők múlt évi álla- ' potáról tudomásul vették. A január havi megfelelő községi adó elő- és le- I írását az állami adó után, elfogadták. Kovács Leó sorozóbizottsági tag lemondását tu- ; domásul vették s helyére Litteczky Endrét választot- \ ták meg. Jtojb Mér birtok és ház adás és vételi ügynöksége SZATffiÁR, Csokonai-utcza 2. sz. (Törvényszéki palotával szemben.) Több háznak és birtoknak sürgős eladásával vagyok megbízva. így a vevóközönsé» becses figyelmét felhívom arra, hogy az általam nagyon mérsékelt közvetítés di°- jat a vevó többszörösen megnyeri azzal, ha olvat vehet, a milyent keres, olcsón és hamar. — Birtokokat (ügy helyben mint vidéken) kisebb és nagyobb mennyiségben, eladás vagy bérletre keresek.------------------------ ---Kö lcönöket bekebelezésre helybeli intézetnél költségmentesen e3zkölök. ===Részyényeket a legmagasabb áasTlsaei megveszem ====*
