Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)

1905-04-09 / 20. szám

SZATMAR-NEMET1 április 9. A előforduló rossz színházi estéknek mindég a rendezés s az a rendszer volt oka, hogy egy-két pró­bára akarták volna felfújni a darabokat, már pedig akármilyen tehetséges is legyen a színész, egy-két próba után jól alakítani nem képes, mert bele sem mélyedhetett szerepébe. A műsorral teljesen meg lehettünk elégedve s ép ebben, a műsor helyes összeállításában documen- tálta az igazgató, hogy van Ízlése, van vezető tehet­sége, de nincs meg a vezetéshez a kellő akarata. Általában azzal zárhatjuk a mérleget, hogy szí­nészeink híven betöltötték hivatásukat s rovására ír­juk az igazgatónak, hogy 'ebből a társulatból senkit sem szerződtetett jövőre, hagyta a tagokat elszerződni máshova. Miért tette ő tudja. Ám ha jobb társulatot fog tudni szerezni, mi leszünk az elsők, kik az elis­merés zászlaját előtte meghajtjuk, ám azonban akkor is elsők leszünk, ha a késedelmes szerződtetések miatt hozzánk egy olyan társulattal fog jönni a jövőre, amely társulatnak tagjai, máshol szerződést kapni semmi áron sem tudtak s akiket a direktor árverelők hiányában jó olcsón fog szerződtetni, — de ekkor a támadásban. Reméljük s elvárjuk Krémertől, hogy a közönség idei s már három éven át tapasztalt párt­fogását, azzal fogja meghálálni, hogy jövő társulatával s a jövő évi vezetéssel emelni fogja a szatmári szín­ház nívóját. (tn.) Szatmár, 1905. VÁROSI ÜGYEK. Indítvány a vízvezeték és csatornázás tárgyában. Teitelbaum Herman városi bizottsági tag, ki már sok közügynek volt eddig is lelke? harcosa, a városi köz­gyűlés elé az alábbi indítványt terjesztette, melyet, a városi iktató-hivatalba beadott írásbeli indítvány alapján, közérdekű voltánál fogva, egész terjedelmében szükségesnek tartunk leközölni; „Tekintetes közgyűlés. Tekintettel arra, hogy már évek hosszú során egy lé­pést sem haladt előre a városunkban rég tervbe vett csatornázás és vízvezeték létesítésének kérdése, bárha nagy szükségét érzi a közönség a jó ivóvíznek és a köztisztaságnak, mert csak ettől várja a mindgyakrab- ban pusztító, kanyaró, skarlát és egyéb fertőző járvá­nyok enyhülését, a mely már annyi áldozatot szedett a hol bezárt, hol megnyílt iskoláinkból, hogy ennek csak a tiszti főorvos ur volna a megmondhatója. Te­kintettel továbbá arra, hogy mióta a városi hatóság a kormánytól beszerezte a csatorna és vízvezeték tqlmagasra szabott tervét, igen lényeges ngegtakaritás érhető, a fqly^nrpnérqöki szakértők áldása szerint a? által, hogy időközben a Szamos folyó medre mélyitye lett és azért sokkalta yövidebb útvonalon ötples?t- hető a csatorna a folyóba mint ezelőtt, sqt a?ótá a technika haladása megkönnyítette a vízvezeték terén js egyes problémák megoldását. Ezért bátorkodom teljes tisztelettel a következőkben indítványomat elő­terjeszteni: Utasítsa a t. törvényhatósági közgyűlés a t. tanácsot miszerint késedelem nélkül terjessze fel a kormányhoz a csatornázás és vízvezetékre vonat­ozó pégi tepypket bs kérje aZ°k sürgős átdolgozását, $ Szamqs folyó közben mélyített medréhez viszonyítva és az e téren szerzett újabb tapasztalatok nyomán, úgy a várps terület egésze, valamint korlátozva ^ város forgalmasabb tereire, alternativ tqyvhen. Azon regényben, hogy a minisztérium szakértői, miként piás viprqsoknak ktszségesen magadták, megadják ne­künk is ilyen fontos kérdésben a hasznos útbaigazí­tást, célszerűnek tartom azt, küldene ki a közgyűlés a városi tanács mellé egy bizottságot, a melyben való Ozreifltlködésre a folyammérnökség és vizszabályzó társaságok vezető mérnökeit kérje fel. Ennek a bi­zottságnak lenne a feladata, a kormánytól visszaérkezq, teryek nyomán, a tanápsnak, illetve a közgyűlésnek Véleményt mondani, városink vízvezetéke és csator­násának létesítése felől. Ennek a megvalósítását pedig úgy képzelem lehetőnek, hogy vagy uj pályáza­tot hirdessünk a villamtelep értékesítésére, hátha még kedvezőbb ajánlatql kapunk, mint az utóbb tár­gyalt Sebünkért cég tett és akkor megmenekülünk az újabb kockázatos 400,000 korona befektetés súlyos terhe alól, hanem felszabadul egy régi 800,000 koro­nát meghaladó, a telepbe fektetett városi adósság, ezpk pedig olyan tekintényes összegek, a melynek felhasználásával létesíthetjük a vízvezeték és csator­názás intézményeit. Ha pedig a y illám telep, házi ke­zelését, az eddigi szomorú tapasztalatok után sem bírjuk egészeq felhagyni, kapcsoljuk össze a villam- tplepet a létesítendő vízvezetékkel és alakítsunk a kettőből egy részvénytársaságot, a mely részvények V3-át tartsa meg a váro.s, 7:. át kínáljuk (el a városi közönség jegyzésére, ‘ 3 íp azon vállalkozó gyáros­unk, a mely pályázat qtján a legelőnyösebb alapon yállalkQzjk a villamtelep. recunstructiójára és a víz­vezeték kérdésének megoldására és kötelezi magát a gyáros eselleg a részvények azpn vészét is átvenni, a mit a városi közönség nem hajlandó jegyezni. Én j ezzel transactióval, elsősorban megakarnám menteni j városunkat attól, hogy újabban 400,000 koronát fek- tesen be a villamtelep reconstrukciójába, émellet, biztosítani szeretném a villamáram fogyasztó közön­séget, hogy 25%-al olcsóbban kapja az áramot mint eddig. És végre a mikor bízik a közönség a vállalat sikerében, módjában van részvény jegyzés által ré­szese lenni a vállalatnak, amely a rég óhajtott víz­vezeték és csatornázás létesítését is lehetővé teszi. Jelen tervemet kérem a kiküldendö bizottsághoz utalni, a bekezdésben foglalt indítványomat pedig elfogadni. Teitelbaum Herman“. — Reméljük, hogy a városi közgyűlés megszívleli s elfogadja e nagy fontosságú indítványt, mely hivatva lesz segíteni városunk viz mizériáján, köztisztaságán s közegészségügyén. — Gazdasági és jogügyi szakbizottsági ülés volt pénteken d. u. 3 órakor a városháza nagy termében. Először a Neuschloss cég kérelmet tárgyalták 30 ezer korona biztosítékuknak kiutalása tárgyában. A szak- bizottság teljesíthetőnek találta a kérelmet. — Beér­kezett az újabb becslői jelentés Kegyes Györgynek a Homoród mellett fekvő s megvételre ajánlott birto­káról, mely azt 9003 koronára értékeli. Szak bizottság utasítja a tanácsot, hogy ilyen árban a vé­telt megkötheti, de többet nem hajlandó adni. — Ezu­tán bemutatta a főmérnöki hivatal az ez évi belkövezési tervezetet és költségvetést, amit a szakbizottság elfo­gadott. — Úgyszintén elfogadta a bizottság az ez év­ben készítendő aszfalt-burkloatu gyalogjárók terveze­tét és költségelőirányzatát. Többek közt az ujonan rendezett Szinház-köz északi oldalának aszfaltozása is elfogadtatott — Végül a Grünwald és Schiffer cégnek a tűzoltó állomás telkén építendő csendőr-laktanya ajánlatát tárgyalták 3 a 172,000 koronára előirányzott ajánlatot túl magasnak találták, épen azért nem is fo­gadták el, hanem megbízták a főmérnököt, hogy a laktanyának házilag való íelépitésére vonatkozólag sürgősen tervezetet terjesszen elő, a tanács pedig a városi közgyűléstől eszközöljön ki arra nézve enge­délyt, hogy az építést a sürgősség miatt miniszteri jóváhagyás nélkül is megkezdhessék. — Ezzel az ülés véget ért. — Városi közgyűlés. Holnap d, U- 3 órakor tartja a városi törvényhatóság április havi rendes közgyűlé­sét a városháza nagytermében a következő tárgysoro­zattal : Hjitelesitő, küldöttség kirendelése, a hitelesítés helyének és, idejének meghatározása. Polgármester havi jelentése intézkedéseiről és a törvényhatóság ál­lapotáról. E palest előterjesztések; Az esküdtek alaplajstrpmának összeállítására kiküldött bizottság megalakítása. Folyó évi február havi adó elő- és lei- j rás. Az 1904. évi erdei termékek számbavétele, Aa í első évnegyedi pénztárvizsgálat. Közpénzek elhelyezése. II. Gazdasági szakbizottsági javaslatok. A folyó évben | végrehajtandó belkóvgzési munkálatok: A folyó évben készítendő gyalogjárók. 111. Gazdasági és jogügyi szakbizottsági javaslat: A Neuschlosz cég biztosítéká­ból 30.000 korona kiutalása. IV. Magán kérelem. Gyön­gyösi Ferenc kérelme telepedési, engedély iránt. SZÍNHÁZ. Szerda. „Kati bácsi“. Az igaz, hogy magyarán | mondva, nagy disznóság és hogy több benne a vaskos I mondás mint a tisztességes szó, de azért úgy kacagtunk | rajta, hogy a könnyünk is kicsordult. Mtrt e kell - nekünk és dehogy is a vörös talár, meg más ilyenek. j Valami tutyi-mutyi szegény papucs alatt nyűglődő bácsit vártunk, akinek comicus élete folyását kimerít­hetetlen helyzetekkel illusztrálja majd a szerző és hogy Kati bácsi a quintessenliája' a kalapot viselő hárpia feleségének. Dehogy. Kati bácsi egy szárazdajka a kaczagtató jelenetek pedig pásztorórák és egyebek a miknek azonban hál Istennek mégis csak az utolsó áecordjai kerülnek a lámpák elé. Na de a fő mégis, hogy jól mulattunk és hogy a darabot kedvvel játszót- j ták a művészek. Papír, Kornai adták a főszerepeket I s ha, a színpadra kerültek, nem fogytunk ki a kacagás- > hói jó játékukért. Solti, Ernyei, Tisztái s mind a töb­biek is, legjobb igyekezettel emelték a darab sikerét. Csütörtökön Papír Sándor szerzett vig mulatságot egy zsúfolásig megtelt háznak^ A fiatal művész a ju­talomjátékára „Lotti ezredesei“-! választotta a mely­ben a főszerepet tőle megszokott igyekezettel és tu­dással játszotta meg- A közönség mindvégig rokon- szenvvel tüntetett a jutalomjátékos mellett. Péntek. ügy látszik a direktor mégis czak meg­embereli magát és nem összeszedett, hanem összevá­logatott társulatot hoz majd jövő esztendőre. Legalább az igyekezete erre mutat. Másodszor kell ugyanis elösmeréssel írnunk a választásról, melylyel szerte rebbent gárdája helyét betölteni igyekszik. — Az uj aquisitio Kállai Kornél énekesnő, aki ugyan nem a nekivaló szerepkörben mutatkozott be pénteken és igy nem is tudhatjuk jól meghatározni az alkalmaz­hatóságát, mégis elárult annyit, hogy hozzászólhassunk a dolgához. Rokonszenves megjelenésű, szép színpadi alak, sok hatást keltő tulajdonsággal. A hangja elég nagy terjedelmű és a könnyebb zenében jól fogja majd érvényesíthetni, most kicsit még iskolázatlan, főkép fent bizonytalan, a közép hangokban azonban nagyon kellemes, lágy, behizelgő. Legszebb az orgá­numa, búgó női hang mint a mély szavú csengő. — Játszani is tud és még jobban is fog tudni. Kár lesz, ha a koloratur szerepkörrel erőlteti magát, mert nem neki való, nem főkép a „Cigány báró“ Saffija. Külön­ben az egész előadás is sikerült volt. Szombaton „Váljunk el“. Előkelő művésznő vendég- szereplése vonzott szép számú közönséget a színházba. Meltóságos asszony taposta a világot jelentő deszkákat s akik körülötte mozogtak mintha mind emelkedtek volna az értékükben. Vagy hogy ő szállt le egyenlőnek a többi komédiás mellé, csakhogy szép összevágó elő­adást láttunk. A leghíresebb franczia vígjátékban volt réázünk, amelynek örök érdemeit soha sem fogja le­rontani tudni az uj irány. Aki vígjátékot ir, ma is sokat lop szerkezet technika dolgában a „Váljunk ép­ből. Köszönjük a grófnőnek, hogy az ö révén szép darabot láthattunk. (She ) MINDENFÉLE. A debreceni „Karikás“ nem tudom miféle infor­mációk alapján azt irja a „Szatmármegyei bors-szemek“ között, hogy a szatmári színpad Kukorica Jancsi-ja az ő bojtáros ostorával legjobban szeretne a kelle­metlenkedő kritikusoknak a nyaka közé csörditeni. A „Karikás“ e hírét, mely minden alapot nél­külöz, fel vagyunk hatalmazva megcáfolni. * A napokban történt a Törvényszék előtt, hogy egy lopással vádolt somkuti fiú mindent letagadott a tárgyaláson, amit pedig a vizsgálat során már szépen bevallott. A biró megkérdezte, hogy akkor llát miért is­mert be mindent a vizsgálatot vezető falusi jegyző előtt. — Mert azt mondta a jegyző ur, hogy különben megver. — Hát volt nála valami bot, vagy más egyéb ütőszerszám ? — kérdezi a biró. — A kezibe éppen nem vöt, de tudtam, hogy ott áll a nádpáca a kaszli tetejin. * Két cívis beszélget a Pér utca sarkán: — Mongya mán komám mikor neveződik má ki az uj kormány ? — Egyhamar nem igen. De hát nincs is mit kévánni ollyan nagyon rögvest. — Má mér? — Hát csak az adó mián! — Igaz is a! Valljon meddig fog tartani ez a fene jó xnesz-leszu-szes állapot!? — Azt má csak Jóska tudná megmondani! * Egy helybeli hajfodoritó mesterrel történt, hogy kedélyes borozgatás után inasát is le akarta itatni, aki azonban nem volt hajlandó egy korty-bort sem lenyelni. -- A borotva félként, helyesebben: felszap- panozott mestere erre éktelen méregbe szökött és be­borozott állapotában kegyetlenül elverte az antialko­holista gyereket, de úgy annyira, hogy szegényt a mentőknek kellett beszállítani a közkórházba. Itt aztán oda ment az ágyához a városunkban előnyösen ismert kórházi páter, akit bizony nem a viz-ivásért helyeztek szilencium alá, és mikor meghal­lotta, hogy miért verte össze gazdája a gyerekei, előbb nem akart hinni a füleinek, azűtán ráförmedt a fiúra: — Mit?! Te nem akartál inni, mikor a gazdád azt parancsolta? Hát nem tudod, hogy legelső dolog az engedelmesség?! Látod, fiam, ha nekem azt pa­rancsolná a felebbvalóm, hogy bort igyák, akárrneny- nyire is undorodom az italtól még is engedelmes­kedném a legelső szónak. — Mert fő dolog az enge- de lm esség! Vicibald. HÍREK. * Lapunk mai számához egy fél iv melléklet van csatolva. — Személyi hírek. Hámon József praelátus-kanonok Bajorország hires fürdőhelyére, Vőrishofenbe utazott, hol hat hetet szándékozik tölteni. Útjában elkísérte Hámon Róbert pápai kamarás, püspöki titkár, ki azonban nehány nap múlva visszajön. — Pap Géza városunk polgármestere e hó 4-én reggel a gyorsvo­nattal Budapestre utazott, hogy több városi ügyben,

Next

/
Thumbnails
Contents