Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)

1905-04-05 / 19. szám

Szatmár, 1905. SZATMÁR-NÉMETI április 5. HIRE k. — Sub auspiciis regis. Tegnap délben ment végbe nagy ünnepélyességgel a budapesti tudomány- egyetemen a királyi kitüntetéses két ifjúnak doktorrá avatása, melyen a király személyét Zsilinszky Mihály államtitkár képviselte, aki szép beszédet intézett a kitüntetett ifjakhoz, majd pedig ujukra húzta a királyi diszgyürüt. Mindkét felavatott doktor szép doktori ér­tekezést olvasott fel, aztán letették az ünnepélyes doktori esküt — A helybeli kir. kath. főgimnázium képviseletében Orosz Alajos és Fásztusz Elek tanárok vettek részt volt tanítványuknak, Lakatos Gézának ezen ritka díszes felavatásán, valamint az utána kö­vetkezett banketten, melyet a Szt. Imre kör adott Lakatos tiszteletére, ahol több előkelőség jelent meg, mint pl. Zichy Aladár gróf, Zichy János gróf és há­rom egve'emi tanár. — Gyászmise Meszlényiórt. Pemp Antal kápta­lani helynök elrendelte, hogy Gyula napján — ápril 12-én — a mely nap az elhunyt szatmári püspök védőszentjének ünnepe, az egyházmegye összes temp­lomaiban ünnepélyes gyászmise mondassák a boldo­gult lelkének üdvéért s erről a hivek előző vasárna­pon a szószékről értesittessenek, a kölönböző hivata­los testületek pedig arra meghívó utján meghivas­sanak. A székesegyházban e napon az ünnepi emlék­beszédet Wolk#nberg Alajos, a közkedvelt hitszónok, fogja mondani. — Anyakönyvi kinevezések. A belügyminiszter a matolcsi anyakönyvi kerületbe Szlomájer Lajos kör­jegyzőt anyakönyvvezetővé, a komlódtótfalusiba pedig Glücksmann Péter segédjegyzőt anyakönyvvezető helyet­tessé, Tóth György jánki helyettes körjegyzőt Jánkra, Berzsenyi Miklós tiszabecsi segédjegyzőt Tiszabecsre, Magyar Endre nyirmegyesi segédjegyzőt Nyirmegyesre teljes hatáskörrel anyakönyvvezető-helyettesekké ki­nevezte. — A kath kaszinó estélye. Vasárnap volt az utolsó felolvasó estélye e szezonban a kath. kaszinó­nak, mely alkalomra disztingvált szép közönség jelent meg a Gecil-egylet nagy termébe i. A műsor megnyi­tója Haller Jenő orgonajátéka volt. Egy gyönyörű Egyházi imát adott elő az ő mesteri játékában, mely a közönséget zajos tapsokra ragadta. Majd dr. SchŐber Emil főgimnáziumi tanár vetitelt képekkel élénkített felolvasást tartott. A Kárpátoknak szepestnegyei ré­szén vezette végig a hallgatóságot és sok tanulságot szolgáltató felolvasása nagy élvezetet szerzett a kö­zönségnek. A képeket Haller Jenő vetítette vászonra. Végül Jánossy Mariska k. a. énekelt egy szép müdalt s nagy terjedelmű, kellemes hangja szépen érvénye­sült. A megújuló tapsokra ráadásul ngy néhány ked­ves magyar nótát adott elő zajos tetszés mellett. — Ezután a közönség egy része a kath. kaszinóba ment át, ahol tombola játékkal egybekötött társas szórako­zás következett. — Hangverseny Nagy-Károlyban. A nagykárolyi izr. tanuló-segélvző-egylet márczius 25-én nagy sza­bású hangversenyt rendezett, a melynek főérdekes­ségét Komlóssy Emmának, a Népszínház művésznőjé­nek vendégszereplése képezte. A műsor Bródy Bella ügyesen előadott monológjával kezdődött. Azután Sternberg Anna cimbalmon adott elő egy pár szép részletet a János vitézből, a melyet Taub Géza kisért hegedűn. Most jött az est fénypontja, Komlóssy Emma éneke, aki előbb a Lili keringő!, majd a zugó tapsokra a Két Hippolilból énekelte elkendvenc áriáját, csilog- tatva igaz művészetét s gyönyörű hangját, mely a közönséget egészen elragadta. Aztán Katz Sárika és Blau László adtak elő kedvesen egy dialógot. Végül ismét Komlóssy énekelt magyar dalokat, ami után vége-hossza nem Volt a művésznő ünneplésének. — Regatta estély. A »Szamos csolnakázó egye sülét« e hó 8 án szombaton zártkörű zeneestélyt ren­dez a »Társa«-kör< helyiségében. Az estélyre a meg­hívásokat az egyesület tagjai személyesen eszközük. — A „Társas-kör1 udvarának rendezése. Kun László a »Társas-kör«-nek most megválasztott felü­gyelője, hivatali működését egy nagyon szép terv ke­resztül vitelével kezdte meg. Diszkertté alakitolta át a »Társas-kör« udvarát s az erre szükséges anyago­kat társadalmi gyűjtés utján már legnagyobbrészt meg is szerezte. A nyári idény alatt előreláthatólag kelle­mes tartózkodó helye lesz a parkírozott udvar a ka­szinó tagjainak s városunk- intelligens családjának. — Elhalasztott városi közgyűlés. F. hó 2-án dél­utánra rendkívül közgyűlést hivott össze a polgár­mester, melynek egyedüli tárgya Ltt volna határozni az Árpád-utcai telek átadása iránt, mely telek a vá­ros tulajdonát képezi, a felállítandó ipariskola célja­ira. A közgyűlés azonban nem volt megtartható, mert a tagok, a törvény által előirt számban meg nem je­lentek s igy a határozat hozatal a 13 án tartandó rend­kívüli közgyűlésre m radt, mely tekintet nélkül a meg­jelentek számára, határozni fog a városi vagyon átadása iránt. Mindeneseire szomorú jelenségnek kell tarta­nunk, hogy a város atyák ily fontos ügy iránt, milyen az ipariskola felállításának kérdése, indolenciát tanú­sítanak. — HelyreigaHtás. A múlt számunkban t-'ves in­formáció alapján leadtuk Schőnpflug Viktor ur el- jegyz sét, ennélfogva ez eljegyzésre vonatkozó hírün­ket ezennel visszavonjuk. — Könyvelő választás. Klein Jenőt, a szatmári term ny és hitelbank segédkönyvelőjét a tornai taka­rékpénztár főkönyvelőjének megválasztotta. — Az egyhangú bizalom érdemes emberre esett. — Megvagdalta a csendőr. Kozmi Mihály rák- sai illetőségű, jelenleg szatmári lakos, vasárnap tisz­teletére e hó 2-án, a kora reggeli órákban már ala­posan felönlött a garatra s közbotrányt okozva vo­nult végig az utcákon. Keszler Antal, szó Igálatban levő csendőr altiszt, kötelességéhez hiven figyelmez­tette Kozmát békés és csendes viselkedésre, de ez nem hallgatott a felszólításra s tovább is garázdálko­dott, mire a csendőr le akarta tartóztatni. Kozmában ki régebben szintén szolgált a csendőrségnél, erre a vélt méltánytalanságra, kitört a virtus s mellen ra­gadta a csendőrt, sőt a fegyverét is leakarta válláról venni. Erre Keszler a szolgálati szabályokhoz tartva magát, kardot rántott s egy erős vágással levágta Kozmának a fülét, hatalmas sebet ejtve a fején, jobb karjának két ujját s jobb alsó karját is oly súlyosan megsebesítette, hogy többé karját használni uem fogja tudni. A súlyosan sérültei rögtön a helybeli közkór­házba szállították, hol Dr, Török István amputációt is végzett a sérült kéz-fején. Az eset megvizsgálá­sára a tegnapi napon egy hadbíró is érkezett váro­sunkba. — fiyászhirek. Alóürottak fájdalmas szívvel tu­datják, hogy édes apjok Dávid István köz és váltó ügyvéd, egyházmegyéi tanácsbiró, vármegyei bizottsági tag Fehérgyarmaton, folyó évi április hó 1-én este fél 9 órakor rövid szenvedés után 61 éves korában el­hunyt. A megboldogult földi hamvai f. évi április 3-án d. u. 2 órakor az ev. ref. szertartásai szerint örök nyugalomra tétettek. Fehérgyarmat 1905. április hó 2-án Dávid István, Dávid Irma, Dávid Katóka gyer­mekei. — Mint részvéttel értesülünk egy városunk­ban jól ismert családnak nestora, özv. Kennel Károly- né, ki 50 évig lakott városunkban, a napokban nyolc­vanöt éves korában Kassán elhunyt. Halálát kiterjedt rokonság gyászolja,köztük Hennel Bertalan párizsi nagykereskedő. — A Kölcsey-kör múzeuma igen értékes tár gyakkal gyarapodott. A Dalegyesület ugyanis megőrzés végeit és letétként átadta számára összes győzelmi jelvényeit éspedig: 1. A Debreczen város által 1882 évben ajándékozott ezüst serleget, piros selyemmel bélelt fekete tokban, értéke 160 K. 2. Miskolczon, 1884-ben tartott országos dalversenyen nyert ezüst serleget, ugyanolyan tokban, értéke 240 K. 3. A Pé­csen 1886 évben tartott országos dalversenyen nyert érmet, fekete tokban bronzból 20 K. és ugyanezen érmet aranyból ugyanolyan tokban 100 K együtt 120 K. 4. A Szegeden 1889. évben tartott országos dal versenyén nyert ezüst babérkoszorút piros selyemmel bélét fekete tokban, értéke 300 K. 5. A Budapesten 1882-ben tartott oszágos dalversenyeh nyert kürtöt bronz talpon, értéke 240 K. Együtt: 1060 K azaz egy­ezerhatvan K. értékben A Dalegyesület e győzelmi jelvények felett rendelkezési és tulajdonjogát teljes egészében fentartja, a Kölcsey-Kör pedig kötelezi ma­gát, hogy azokat erkölcsi és anyagi felelősség terhe alatt letétként hiven és sértétlenül megőrzi. — Uj körjegyzőségek. A belügyminiszter leirt a vármegyéhez, hogy az uj anyakönyvi törvénynek f. évi julius hó 1-sejére tervezett életbeléptetése alkal­mából hajlandó a vármegye területén szervezendő 12 uj körjegyzőség felállításához évenkint 19200 korona áliamsegélylyel hozzájárulni, kijelentvén, hogy az uj körjegyzőségek aként lesznek szervezendők, hogy az ál­tal a községekre újabb terhek ne háramoljanak. Az alispán e rendelkezés végrehajtása tekintetéből a fő­szolgabírókat március hó 31-én tiszti értekezletre hívta egybe, a mikor is beható tárgyalás után elhatá­rozták, hogy az uj körjegyzőségek, illetve községi jegyzőségek következőleg szerveztessenek, u. m.: a nagykárolyi járásban Penészlek és Mezőterem nagy­községekké alakíttatnának át s Vezend és Portelek községekből Vezend székhelylyel egy uj körjegyzőség szerveztessék; a mátészalkai járásban Ópályi község nagyközséggé alakítandó át; a fehérgyarmati járás­ban Kömörő székhelylyel Kömörö, Penyige és Istvándi községekből, továbbá Czégény székhelylyel Czégény, Czégénydányád és Szamosujlak községekből uj kör­jegyzőségek lennének szervezendők ; az erdődi járás­ban Középhomoród székhelylyel Középhomoród, Alsó- homoród és Szoldobágy községekből uj körjegyzőség lenne szervezendő; a szinérváraljai járásban Avasfel- söfalu község nagyközséggé lenne átalakítandó s az avasfelsőfalusi körjegyzőségből kiszakított Avasujfalu és Mózesfalu községekből Avasujfalu székhelylyel, to­vábbá a remetemezei és válaszuti körjegyzőségekből kiszakított Borhid, Veresmart és Oláhmogyorós köz­ségekből Borhid székhelylyel uj körjegyzőségek lenné­nek szervezendők; a nagybányai járásban Giródtót- falu, Felsőfalu, Kisbánya és Tőkés községekből Giród- tótfalu székhelylyel, továbbá Fakasaszó. Oláh* ót falu és Tománya községekből Farkasaszó székhelylyel uj kör­jegyzőségek lennének szervezendők s a nagysikárlói körjegyzőségből Mezőaranyos község átcsatolandó lenne az erdőszádai körjegyzőséghez; a nagysomkuti járás­ban Duruzsa, Gaura, Jóháza és Varalyu községekből Gaura székhelylyel uj körjegyzőség lenne szervezendő ; a csengeri járásban Sályi, Hermánszeg és Tatárfalva községekből Sályi székhelylyel uj körjegyzőség lenne szervezendő ; a szatmári járásban Szatmárzsadány község nagyközséggé lenne átalakítandó. Az adomá­nyozandó segélyből a nagykárolyi járásra 3000 ko­rona, a mátészalkai járásra 1600 korona, a fehérgyar­mati járásra 3300 korona, az erdódi járásra 1100 korona, a szinérváraljai járásra 2300 korona, a nagy­bányai járásra 3200 korona, a nagysomkuti járásra 1600 korona, a csengeri járásra 1600 korona és a szatmári járásra 1600 korona irányoztatok elő. A fő- szolgabirák utasittattak, hogy ez irányban a tárgya­lásokat haladéktalanul indítsák meg, s az ügyet sür­gősen aként készítsék elő, hogy az a május 11-iki rendes közgyűlésen tárgyalható legyen s az uj kör­jegyzőségek julius 1-én működésűket megkezdhessék A fehérgyarmati járási főszolgabíró javasolván, hogy Panyola község nagyközséggé alakitassék át s Tisza- kóród és Csécse községekből Tiszakóród székhelylyel uj körjegyzőség szerveztessék, utasittatott, hogy ez irányban szintén tárgyaljon. — Vendégszereplések. Tegnap kedden Jászay Olga vendégszerepeit Echegaray hirss színmüvében „Marianna“-ban, pénteken Kabay Kornélia a „Czigánv- báró“-ban, szombaton és vasárnap pedig gróf Fesz- teticsné Dömjén Rózsa fog vendégszetepelni és pedig szombaton a „Váljunk el“ vígjátékban, vasárnap a „Czigány“ népszínműben. — Érdeklődéssel nézünk a vendégszereplések elé. — Összezúzta a malomkerék. Szárazberek község­ben történt ez a szerencsétlenség vasárnap d e. Egy Lakatos János nevű fiatal fiú ugyanis, aki a száraz­malomnál segédkezett, gondatlanság folytán a malom kerekei közé esett és jobb felső combját egészen ösz- szezuzta. A szerencsétlen fiút súlyos sérülésével azon­nal beszállították a szatmári közkórházba, ahol rögtön gondos kezelés alá vették s valószínű, hogy ki fog épülni a szegény fiú. — Pincetűz. Tegnap délben Medgyesi Ferencnek a Kazinczy-utcán levő pincéjében egy alkalmazottnak gondatlansága miatt tűz ütött ki, mitől a pincében felhalmazott petróleumos hordók is meggyultak s könnyen nagyobb veszedelem származhatott volna, azonban az idejében kivonult tűzoltóságnak sikerült az ablakok eltömésével a tüzet elfojtani. — Ember­életben nem esett kár. — Tekepálya megnyitás. A helybeli állomás hi­vatalnoki kara áltál az állomási „Erzsébet kertben“ létesített tekepálya ünnepélyes megnyitása f. hó 16-án d. u, 3 órakor tartatik meg. Ezen létesítmény célja az intelligencia társítása és ez utón a hivatalos mun­kában elfáradt szellem és kedély felfrissítése lévén : az eme nemes eszmék iránt étdeklődő uraknak a fenti ünnepélyen való megjelenése szives örömünkre leend. Gondoskodtunk arról, hogy johirnevü állomási ven­déglősünk a tekepályát használóknak az ételeket és italokat a vasutasokra megállapított kedvezményes áron szolgáltassa ki. A sz-.németi vasúti hivatalnoki kar — Kőkori leletek vármegyénkben. Fugel István vármegyei bizottsági tagnak a krasznabélteki határban fekvő homokos földjén a szőlőművelés alkalmával már­cius hó 29 én a munkások érdekes kőkori leletekre találtak, s a több fazékból és cserepekből fálló lelet azt bizonyítja, hogy valószínűleg egy kőkori fazekas műhelyre találtak. A lelet alkalmával találtak több teljesen ép fazekat, egy nagy darab csiszoló követ és több kővésőt. A léiét egy nagy része (u. m. egy da­rab folyamkavics homokkőből készült csiszoló kő, egy darab folyamkavics homokkőből készült véső, két nagy teljesen ép fazék és egy kisebb törött fazék) Soltész József krasznabélteki községi jegyző birtokába került, ki azt a vármegyei múzeumnak fogja ajándé­kozni. A lelet azért is felette érdekes, mert ez a le­let vármegyénkben az első köztudomásra jutott kő­kori lelet, felette becses azért is, mert a kőkorszaki leletek közt nagy ritkaság a teljesen ép fazék. A fa­zékban látható mértani rajszerü vésett díszítés s az edények szabályos alakja azt bizonyítja, hogy azok már fazekas korongon vannak készítve s igy a faze­kak valószínűleg már a vaskorszakban készültek, miu­tán az őskori ember csakis a vaskorszakban kezdte edényét korong segélyével idomítani, de a csiszolókő és kővéső kétségtelenül a neolit korából ered, s igy azok legalább is 4—8 ezer évesek. A kőkori ember lakásául a folyamvölgyeket választván, kétségtelen, ■ hogy a krasznabélteki kőkori emberek is a Kraszna­■ völgyét választva lakhelyükül, egy törzset képeztek j azokkal a Szolnokdoboka és szilágyvármegyei árja 1 törzsbeli népekkel, kik aztán Görögországot és Itáliát népesítették be. Megemlítjük még, hogy Grósz József krasznabélteki biro évek előtt szintén talált a krasz­nabélteki határban egy andezitkőből készült finom csiszolt kisebb kővésőt, melynek azonban rendelteté­sét és kiváló történelmi becsét nem ismerte, most azonban a leletet szintén felajánlta a vármegyei mú­zeum részére. — Nagy László alispán, értesülvén az érdekes leletről, azonnal 50 koronát utalt ki Soltész József krasznabélteki jegyzőnek, hogy a lelet helyén az ásatásokat folytassák s egyúttal Dr. Bohus János és Fugel István vármegyei bizottsági tagokat is a to­vábbi esetleges leletek feltárásánál való szives közre­működésre felkérte. — A Népkonyha jó tevői Újabban adakoztak, Dr. Török István 10 kor. Gőzmalom Társulat, Rorlich Sámuel 5—5 kor. Dr. Papolcy Gyuláné, Dr. Frieder Adolf 3—3 kor. Ny. L. Osztrovszky, Kövesy 2—2 K. R. S. 1 kor. — A test erősítése. Hogy a testet erősítsük és munkaképessé tegyük, bizonyos mennyiségű táplálék­kal kell ellátnunk, ami az egészséges testnek különféle alakban nyújtható. Másként áll azonban a dolog, ha emésztési zavarok forognak fönn s gyenge gyomorról van szó; ez esetben vigyáznunk kell arra, hogy a táplálék lehetőleg koncentráltan jusson a gyemorba, hogy azt túl ne terhelje s egyszersmind olyan legyen, hogy gyorsan megemésztve, a szervezet azt teljesen fölhasználhassa. Ilynemű kiváló gyógykészitmény a somatose mely a húsból készült s annak csupán amaz alkatrészeit tartalmazza, melyek a fő tápláló erővel bírnak, tehát a fehérje-anyagokat és a hús sóit. Mind­ezeket a somatose oly alakban szolgáltatja, hogy azok a gyomor terhelése nélkül azonnal fölszivódhatnak; ezért a somatose a gyors táplálkozást elősegíti, a test erejét a legrövidebb idő alatt gyarapítja s az általá­nos közérzetet javítja. A legkitűnőbb Müncheni Bajor fekete ser minden szombaton és vasárnap ti rendes kőbányai seren kivül a Honvéd Sercsarnokban lesz kimérve amit a serkedvelőknek ez utón adok tudomására,

Next

/
Thumbnails
Contents