Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)
1905-01-17 / 3. szám
TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR-NÉMETI-1 IPARI HITEL? VETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. ELŐFIZETÉSEI ÁR: Fgész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Hám János-utca 10. szám, a törvényszék közelében. Bárdóly Ferdinánd ur házában, Boros Adolf könyvnyomdája. Mindennemű dijak Szatmáron. a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltéinek Kéziratok nem adatnak vissza. :------------.-i-._ Telelőn-szám 80. -------A kereskedelmi miniszter városunkban. írhatnám azt is e sorok élere, hogy : »A szabadelvü-párt képviselőjelöltjének beszámolója«, de mert nem szándékozom politika szempontból méltatni azt a nagy horderejű s az egész ország érdeklődése által kísért beszédei, melyet Hieronymi Karoly kereskedelmi miniszter folyó hó 12-ikén választói előtt tartott s mert a beszédnek csupán minket érdeklő vonatkozásait s a miniszter körünkben való megjelenésének tényét és e tény jelentőségét akarom érinteni, megmaradok az előbbi czim mellett. A beszámoló és programmbeszéd tartalma, azt hiszem, mindnyájunk előtt ismeretes. Aki személyesen meg nem hallgatta, bizonyára elolvasta a fővárosi lapokból, vagy tájékoztatta magát olyanok által, akik a beszédet ismerték. Ennélfogva azon feltevésben fogok czikkem megírásához, hogy igentisztelt olvasóim teljesen tisitában vannak a városunkban elhangzott országos jelentőségű miniszteri beszéd tartalmával. Hogy tárgyamtól el ne térjek, lássuk csak, mi is volt. tehát a beszámoló beszédben olyan, ami minket közvetlenül érdekel? A beszéd sorrendje szerint a közutak és vasutak kiépítése említendő első helyen. A miniszter a közleKedési eszközök fejlesztésében látja az ország jövő gazdasági és ipari fejlődésének kiváló biztosítékát. Ezért egyik legfőbb feladatát kepezte első sorban a közúti hálózat kibővítése, másodszor a vasútépítés. Hogy ezek nem üres szavak, volt alkalmunk gyakorlati tapasztalás utján meggyőződést szerezni, íme itt van az alföldi második transversalis ut, melynek városunkon átvonuló részét a múlt évben vették állami kezelésbe. Ezen útnak kiépítése nagy jótétemény különösen a Láp vidékére nézve. A szatmár—nagybányai törvényhatósági közút kiépítésé is folyamatban van. Hogy vannak még feladatok ez irányban, melyek megvalósításra várnak, az kétségtelen, de az is bizonyos, hogy a kereskedelmi miniszter, kinek tárczája körébe a közlekedés ügy tartozik, kellő erélylyel végre is hajtja programmját, ha isten kegyeiméből továbbra is a kormányon marad. Még lehet reményünk, hogy megérjük, mikép a szomszédos községekből városunkba vezető közlekedési utak mind kiépülnek, mert miként a miniszter mondta, az a törekvése, hogy mindenekelőtt a községeket egymással összekötő utak kiépüljenek. A vasutakról szólva megemlítette a szatmár—bikszádi h. é. vasutat is. Erre csak azt jegyzem meg, hogy másnap már a hivatalos lapban megjelent a kereskedelmi miniszter 1905. évi 1334, számú rendeletével kiadott engedély- okirat. S a miniszter erről a vasut-épitési ügyről alig szólott valamit, pedig arról, hogy mily nagy fontosságú dolog volt ennek a vasútnak a megteremtése, az a széleskörű érdekeltség tehet tanulságot, mely tizenhárom év óta hasztalan fáradozott ezen vasútépítés megvalósításán, jóllehet nagynevű emberek álltak a vállalkozás élén. Végre is a kereskedelemügyi miniszter volt az, aki a gordiusi csomót megoldotta, bár nem lehet tagadni, hogy főispánunknak is előkelő része volt benne. T Á R C Z A. Az a nagy temető. (G.) Borzalom tölti el szivemet és lelkemet, midőn a mostani nagy háború vérfagyasztó eseményeit olvasom. Gondolataim visszakalandoznak az elmúlt időkbe és eszembe jut mindaz, amit annak a nagy temetőnek hatalmas terein láttam, amelyen Ausztria csillaga letűnt. Königgrätz . . Szorongó szívvel emlékszem vissza erre a városra. Midőn a harezmezőt beutaztam, úgy véltem, hogy az elesett és eltemetett szegény harezo- sok sóhajtása susogott az erdőkben s a réteken át. Hiába voit minden erőmegfeszitése az osztrák csapat főparancsnokának Benedek táborszernagynak, a csata elveszett s a lenyugvó nyári nap több mint ötvenezer halottra és mozogni nem tudó sebesültre vetette utolsó sugarait. Reggel hét óra tájban dördültek el az elsó ágyu- lövések Sadowa községtől nyugatra és körülbelül délelőtt tiz órakor már egy hosszú félkörben erdőn és mezőn, dombon és síkságon folyt a rettenetes öldöklés. A poroszok előrenyomulását sikerült déli egy óra tájig föltártóztatni s a halálra fáradt osztrák csapatok már már győzelemről álmodtak, amidőn egyszerre a porosz vasgyürü utolsó lánczszeme is megérkezett. A porosz trónörökös ugyanis körülbelül százezer emberrel félelmetes siettséggel közeledett az osztrákok háta és jobb szárnya ellen. Hiába volt a Henriquez és a Thom dandároknak kétségbeesett erőmegfeszitése, a rettenetes vasgyürü lassankint föltartózhatlanul összezárult s az osztrákok délután fél ötkor az egész vonalon rendetlen futásban kerestek menedéket. Rettenetes volt ez a visszavonulás. A visszavonuló csapat előtt folyt a megáradt Elbe, amelynek néhány hidján ezrek és ezrek akartak keresztül rohanni és nagyrészük a porosz tüzérek shrapneljei, meg a hullámok áldozatai lettek. A folyó vörös volt a vértől s a vízbe zuhantak halálorditása megfagyasztotta a vért. S midőn a szerencsétlen csapat töredékei Par- dubitzon átvonultak, — a megrémüli lakosság az utolsó ítélet napját vélte elérkezni. Délczeg, fényes ruháju, jókedvű vitézek helyett rongyos, halálra kimerült, porosz alakok vonszolták fáradt tagjaikat a városon át és itt ott előtört a futólagos kötés alól a megaludt vér . . S a nap amely még délután ragyogó fényben úszott fellegekbe borult s az emberek csatája után óriási égiháboru következett s a hosszú, zuhogó eső alaktalan sárdarabokká formálta a halottakat és elfeledett sebesülteket. Szomorú emlékek fűződnek ezen naphoz. Hány száz és száz fiatal vitéz nyugszik közös sírban a sa- dowai nagy temetőben özvegyek és árvák, anyák és hitvesek maradtak támasz nélkül s átkozták a sorsot amely tőlük a szeretett, életerős férfiút elragadta s átkoztak mindenkit aki a rettenetes vérontást előidézte . . . Szép májusi nap ragyogott az égen, midőn a Swiep erdő lombos fái között sétáltam. Csend és nyugalom honolt abban ; a madárkák hálaadó imát csevegtek az ég urához a napért, a mely fönt ragyoTeljes bizalommal nézhetünk a jövő elé, mert az a miniszter, aki az országgyűlés munka- képességének oly rövid, úgy szólván pár heti ideje alatt annyi üdvös közlekedési intézményhez szerezte meg a törvényhozás hozzájárulását s tárczája körében annyi közhasznú intézkedést tett, megfogja valósítani előttünk kifejlett programmját a vasútépítés terén is s a minket érdeklő szatmár—mátészalkai vasút ügyében is, melyei eddig is meleg szeretettel karolt fel, bizonyára ki fogja eszközölni a kormány olyan fokú hozzájárulását, melylyel a vasút kiépülhet. Notabéne, ez a vasutügy is a legjobb utón van a megvalósulás felé, mára tervek és költségvetések elkészültek ? az érdekeltek közt felmerült viszályok, melyek eddig a vonal vezetés végleges megállapításának útjában állottak, elsimultak. Még egy fontos körülmény ragadta meg figyelmemet. A többek közt ugyanis azt mondta a miniszter, hogy amennyire a büdzsé engedni fogja, igyekezni fog uj ipariskolát állítani és azt tartja, hogy erre kiváló hely lesz Szatmár, mert az országnak ezen a részén messzeföldön nincsen sehol ipariskola. íme tehát a miniszter közvetlenül is kijelentette saját választói előtt, hoay városunkban ipari szakiskolát fog felállítani. Ezérl hálásak lehetünk minden bizonynyal, mert az ipari intézmények fejlesztése egyik legsürgősebb feladata városunk közönségének. Hiszen nekünk ipari intézményeink egyáltan nincsenek, mert jól meg kell különböztetni az ipar fejlesztésre szolgáló intézményeket, amelyekről itt szólok, — azon intézményektől, melyek magán érdeküek s inkább jóléti, mint tulajdongott s a napért, a melyen piczi fészkük elkészítését bevégezték. A horrenovesi harang szavát néha-néha áthozta a szellő, amely végig susogott a számtalan sir fölött. Mert a Swiep erdő a legelkeseredettebb harcok színhelye volt és ezrekre megy azon porosz és osztrák harezosok száma, kiknek piros vére ott lett a gyilkos golyóktól kiontva. Mindjárt az erdő bejáratánál egy vadászzászlóaljtó) kilenczvenhét fiú csontjai fölött domborodik egy nagyobb, gyepes sirhalom. És a többi. Kisebb nagyobb dombocskák, felirattal, vagy a nélkül jelzik a háború istenének gyilkos munkáját. Az erdőből azon történelmi nevezeteségü két hársfához mentem föl, amelyek Hörenswes község mellett egy dombtetőn vannak és a végtelen messzeségből láthatók. Ezen két hársfát adta iránynak Frigyes trónörökös a második porosz hadseregnek a kőniggrázi csata hajnalán. S a hársfák helyes pontra vezéreltek a csapatokat, mert ott mérték az osztrák seregre a döntő csapást. A két fa ma is áll. Ágaik össze-vissza vannak tépve, szakgatva és köztük a 47. ezrednek egy hatalmas altisztje mesél némán az 1866. julius harmadikán lezajlott rettenetes küzdelemről. De, miért folytassam? Toliam úgyis erőtlen azon megrázó tragédiának méltó leírásához. Látni kell azokat a sirokat és emlékeket, amelyek ott vannak s akkor fogalmat nyerhetünk arról, mily borzasztó lehet a háború. A chlumi templom körül is számos sirdomb domborul. Békében pihennek egymás mellett a porosz és osztrák tisztek és más harezosok. S Chlum előtt egy óriási, gyönyörű emlék van „a holtak ütege“. Figyelem! Olcsó borárjegyzék. Figyelem! ft a mai naptól kezdve kiváló minőségű idei borok melyek előkelő urasági szőlők termései, a következő árakon kaphatók : — Buteliábva, üvegekben 2 krajczárral olcsóbb házhoz kimérve 36 36 Sikárlói az üzletben I. liter 40 kr. Apahegyi „ l> liter 40 kr. ~ 5 liter vételnél nagy árkedveatmón 99 99 kr. kr. I Oláhgyürüsi az üzletben I. lit. ü.3 kr. házhoz kimérve 32 kr. | Szatmárhegyi 99 I. fii. 30 kr. 9t ,, 32 kr.
