Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)
1905-03-26 / 16. szám
Szatmár, 1905 szatmar-nemeti március 26. ság még a nemzetiségi bankok húzzák ki például az erdélyi magyar földbirtokosok alóla földbirtokokat; a közös vám-terület közboldogitó korszakában hagyta és hagyja el, folytonosan ezt a hazát Magyarország földmi- ves-munkás népe is, mert nem tud kapni (?) it'hon élet- fenntartását biztosító állandó munkát stb. Ám ezeket a megjegyzés« két előlegezzük a közös vámterület közboldogitó voltának dicséretére . . . illessze be majd az olvasó oda, ahova valók ; nézzük meg inkább a Dr. K. L. ur által az önálló vámterület hitelvesztességére felhozott okok nyomósságát. Talán nem is kérdéses azon állítás tarthatatlansága, hogy „mindazon iparcikkek ára melyeket a gazdának szüksége van — drágább lesz.“ Mert a közös vámterület idejében azon cikkeket, amiket itthon nem termeltek, az osztrák-ipar jóvoltából kaptuk, melylyel más fejlettiparu államok, a közös vámsorompckon gya- k Tolt súlyos vámtételek terhe miatt, nem versenyezhettek s a reánk fejlődött osztrákipar versenytárs nélküli kedvező helyzetében aligha a mi boldogilásunkra szabta meg árui árát. — Mi lesz akkor, ha a müveit külföldi fejlett ipar egyenlő vámszabás esetén versenyre kelhet és kél is.az osztrák iparral? Kárunkra lesz, ha a konkurrensek jobb minőségű gyártmányokkal versenyezve ami kétség kívül nem túlhajtandó vámtételeink mellett valamivel drágább áron, de jobb minőségű árukkal fogjuk szükségleteinket kielégi teni ? . . . Amiket eddig idehaza is kaptunk ezeknek nem lévén versenyfelük az osztrákiparban — talán s elhordozhatian árért kényszerítik reánk cikkeiket? . . . Talán ha ezeknek is kell — minthogy kell is tartaniuk, most már ha nem kizárólag az osztrák-ipar, hanem más államok iparának, de még a hazai hason iparnak versenyétől is : bizony nem az árak tulfeszitésére, mint inkább jobbak előállításával elérendő kelendőségre fogják fektetni a súlyt . . . ebben, ha csakugyan magasabb árban kellene vásárolnunk, a vámtétel miatt, — nyernénk rekompenzaciót. Az eddig idöháza nem termelt cikkek előállítására alapítandó gyárak keletkezésére s a már létezők tökéletesbitésére is lehet számitnunk, mert azok a merkántilisták is számítók; csakhogy az államnak is kelláma£ar- tellek ellen védni a szabad versenyt az ipar-fejlesztés érdekében is ; de meg hogy a fogyasztó közönség se zsaroltassék ki a kartellbe lépő gyárak által, amint ezt tapasztaljuk, a közös vámterület közboldogitó idejében I (Folyt, köv.) MINDENFÉLE. Egy orvos és egy ügyvéd heccelődött egymással s épen arról volt szó, hogy kinek mekkora a népszerűsége. — Nekem rengeteg sok jó emberem van! — mondta az orvos. — Igen: a másvilágon! — egészité ki az ügyvéd. De már erre kitört a felháborodás az orvosból s hirtelen ezzel a hasonlattal szólta le a fiskálisok egész érdemes rendjét : — Ti beszéltek, ügyvédek ? Mit is mondjak csak ? Ha két ügyvéd, felperes és alperes, szemben áll egymással, az épen olyan, mint az olló két ága : — nagy élességgel mennek neki egymásnak, de egymást sose bántják, hanem akit elvágnak, az mindig egy kettőjük közé szorult harmadik: a kliens. \ * Szegény színházi kritikus! Ha csak egy kicsit is kritikus; a helyzete nagyon is kritikus! Soha sincsen senki sem megelégedve vele. Első sorban persze a művész és művésznő, akiben a nyomorult skribler nem tudja nagyitó üveggel sem észrevenni a „talent“-et. Nincs megelégedve az sem, akit megdicsér: miért nem dicséri jobban, csak három és fél sorban emlékezik meg róla, pedig legalább is tiz-tizenkét sort rászánhatna. Aztán jön a százfejü és ezer nyelvű publikum ! Ez aprehendál, mert nem magasztalom égig a kedvencét. Az komoly haragot éreztet velem, mert az ő „kilökni való kiálhatatlan"-ját, meg mertem dicsérni. Emez előre megfenyeget, ha X-ről rosszat mernék Írni, amaz lyukat beszél a hasamban, hogy ugyan azt az X-et közérdek lesz lekritizálni. — Természetes, hogy a kritikust ilyenkor csak az segíti meg, ha senkire sem hallgat. Persze aztán az is ritkaság, ami velem történt, hogy a hős-szerelmes színészről irt egyik elismerő referadáin után egy bájos leány-ajakról ezt a legfelsőbb dicséretet kaptam: — Meg vagyok elégedve tegnapi kritikájával. * Gyógyszerész növendékek ültek együtt a kávéházban. Egy ősjogász, akinek a mulatós gyógyszerésztanhallgatók mind jó pajtásai voltak, első éves jogász rokonát oda vitte a vig fiuk közé mondván, neki, hogy milyen szimpatikus ez a társaság. A bemutatkozások megtörténtek. A fiatal gólyának mind igy mutatkoztak be: _____________ Ar any-ezüst ékszerek és órák legolcsóbban. Fali-, ébresztő- és ingaórák eladása és javítása / 2 évi jótállás mellett. \ — X. gyógyszerész. — Y. gyógyszerész. — Z. gyógyszerész. — És igy tovább sorra. Mikor már mindegyikkel végigparolázoit a jövevény ifjú, oda súgott pártfogójának, az ősjogoncnak a fülébe : — ügy látom, hogy ez a társaság nemcsak szimpatikus, hanem egyúttal szin-patikus is. * KLEIN SALAMON KÁRPITOS ÉS KÉSZ DÍVÁNY KAPHATÓ. Ez nem annyira vicc, mint inkább cégtábla, mely Nagykároly város egyik főutcáján diszlik, ahonnan megörökítés végett lejegyezte Vicibald. SZÍNHÁZ. Szerda. Anyáink sirós szép darabját elevenítette -fel a színház szerdán estére: A vasgyárost. — Ez ma már olyan iskola darab. Lehetetlen jellemű, kitűnő posoló alakjairól kik gyönyörű dolgokat tesznek és beszélnek a ma játszó színművész nemzedék nagy része tanult szavalni — és sok, hogy arra adta a fejét mikép komédiás legyen : a vágytól tette hogy egyszer Glairt vagy Fülöpöt szavalhassa érzelgős lelke minden tudásával. — Mert ezt igy tudom : végheletlen csodálkozom a kritikán alóli játékon a mit művészeink szerdán este produkáltak. — ügy esett mintha kegyeletet sértettek vón a nembánomsággal melylyel első szereplésük poetikus voltat a közönséges kötelesség ledaralás vonalára degradálták. Csütörtökön. A színház élet szemponijából véve rendkívül érdekes, hogy a festett világgal kapcsolatban mennyire közönséges kis dolgok képesek a képzeletet fokozni, — illúzió >at kelteni. — Egy kevés kifürkészhetetlenség, csöpetnyi szokatlan, egy csomó hajlandóság holmi nem próbált pósra, még több köny- nyen hivőség — együttvéve: akkora varázst képesek szórakozást vágyó lelkünkre gyakorolni, hogy szemünk elé fátyol vonódik — roszul látunk s valami kicsi pici jelentőségű dolog mellé, nagy-nagy milliőbe: fontos, érdekes,színekben gazdag háttért képzelünk — Igaz hogy ezek csak olyan színházi illúziók a melyek Jia 'szerte foszlanak, nem pótolhatatlanok, ám mégis bosz- szant sokszor a vakság — amely nélkül meg lehet lenni. A primadonna háború első csatája óta Kornai Margitról erről a sokat bántott kedves leányról a színház járók egyszerre — ki tudja miért ? azt képzelték, bogy ő az igazság martyrja. — Ez a képzelet érdekessé tette őt, az érdekesség pedig fályolt vont szemünk elé, mely mellett úgy sejtettük, tán mégis csak tehetséges, tán mégis csak rátermett, elsőrendű erő a ki ereje tudatában — ott a fátyol mellett — emelkedik ............emelkedik. A Kornai Margit partjáról a titokzatosság leplébe burkolódzolt mecénásokról — ezekről a sokat bántott jó szivü ifiakról, — a színház járók ki tudja miért? az képzelték, hogy ők az igazság katonái, a kik las g szorgalommal gyűjtenek, épitnek tömörülnek s az érdeklődéssel várt adandó alkalommal egyszerre a sorompó előtt teremnek igaz ügyükkel, hogy: ‘No most. — Most aztán. Az iluziók pedig folyton nőttek szaporodtak, sok kicsi esemény közbevágódása csak még süröbbre szőtte a myslikus fátyolt. — Immár azt sem átaltuk elképzelni, hogy Kornai Margit ha máskor nem a jutalom- játékán kilép az érdekesség ködéből, elébünk áll mint igaz nemes művésznő kit egyszivvel lélekkel kell,' hogy ünnepéljünk. — A pártjáról pedig feltettük, hogy tömör tüntetés alakjában komoly missiójuk értelmében porba gyaláznak minden ellensége*. Mindez úgy jött a hogy egyébb ilyen szokott jönni, a ipi festett világgal kapcsolatos A világ mit fantáziánkkal alkottunk tarka volt színben, — gazdag hangulatban s a kik szőttük alkottuk, mulattunk szórakoztunk Aztán pedig jött a valóság és az illúziók szerte rebbentek. A csütörtöki jutalomjátékon kitűnt, hogy Kornai Margit egy szegény kis .énekesnő, a kinek főkép altól volt játszi kedve a mit az orcseszterböl ffelnyujtottak neki, — meg hogy a másik primadonnát ki pisszegték az ő jutalornjátékán. Kitűnt, hogy Kornai Margit egy remek növésű leány s egyébb színpadi hatást kellő tulajdonokkal nem is rendelkezik, s hogy a jutalom szerepét sem tudta jobban mint a hogy kevéssé jó tudta az eddigieket Kitűnt, hogy — ami után faj is a szivünk — az a megmagyarázhatatlan varázst keltő, a kifürkészhetetlen bohémság aki ismerhetetlen csáb, a mi visz, hódit, kápráztat, a mit nála legtöbbet sejtettünk — nincs. Nem is volt, Tudom hogy a kik a San-Toy előadása után haza mentek csak a technikájára emlékeztek a juta- talomjátéknak. — Láttak egy csomó színpadra fel- nyujtani nem alkalmas asztal készségét, egy mell szobrot, valami kacatot: amelyre felírták ingerkedve, hogy szatmári ifjúság, láttak egy leheletlen komisz előadást és dúdolták a Tisztái ügyas eupléit. Az illúziók pedig .... színházi illúziók voltak. De ki haragszik értők, hogy voltak. Ám, ha -valakit boszant a vakság, hogy eddig önkénytelenül kényszerült Kornaival és gárdájával a Néhma Beren.cz órás és ékszerésznél. SZATMÁR, Deák-tér, Báró Vécsey-ház. szinházélet szempontjából foglalkozni, ezzel kapcsolatban a kicsi eseményekkel törődni — vigasztalódjék lesz még vak ezu á i is . . , Pentek. A lőcsei fehér asszony még zónában- sem képes mái közönséget vonzani annyira lejárta magát, — pedig a művészek m.mden igyekezettel rajta voltak pénteken is hogy a nagy nevű szerző darabját sikerre vezessék. A katona zenekar magyar nóta kedveskedései nagyon jól estek*a hallgatóknak Felhivás előfizetésre. Most, midőn áldozatot nem kímélve lapunkat hetenkml kétszer megjelenő függetlenségi és 48-as politakai lappá leltük: méltán szarni Ihatunk a függellénül gondolkozó olvasóközönség támogatására. Múlt vasárnapi számunkban megadtuk u programmunkat, melyhez hiven olvasóinknak hetenkint kétszer tartalmas és kellemes olvasmányt fogunk kezében adni. Kérjük tehát, hogy a kezdet nehézségein keresztül ment lapunkat előfizetéseikkel támogaini szíveskedjenek. Egyben felkérjük hátralékos előfizetőinket, hogy az elmaradt dijat szíveskedjenek beküldeni, nehogy a lap szétküldésében akadály álljon elő. Lapunkat eddigi előfizetőinknek április l-ig a reg árban vagyis januártól április l-ig egy koronáért kü d jük. Újonnan belépő előfizetőinknek pedig áprilisig teljesen ingyen küldjük a lapot. Előfizetési ár : Egy évre 8 Kor. Negyed évre 2 Kor. Fél évre 4 „ Egyes szám ára 10 fill. Hazafias üdvözlettel a ,,Szutmár-Németi“ független politikai lap kiadóhivatala. H 1 R E K. * Lapunk mai számához egy fél iv melléklet van csatolva. — Matiné. A Kölcsey-kör utolsó matinéja ebben a szezonban ma 26-án, vasárnap d. e. 11 órakor lesz a városháza dLztermében Az érdekes műsor számai a következők: l. Felolvasás, tartja Ferencz Ágost ur. 2. Duett. Meder Mihály ur zongorakisérete mellett éneklik Orosz Alajos és Mondik Endre urak. ó. Be- kvártélyozás. Monolog Herczeg Ferenciül. Előadja Tóth Miczi kisasszony. — Bírósági kinevezések. A király, mint u hivatalos lap jelenti, Szilágyi Tihamér szénérváraljai kir járásbirosági albirót a sziuérváraljai kir. járásbírósághoz járásbiróvá; dr. Székely Farkast, a debreceni kir. Ítélőtáblához berendelt bírósági jegyzőt, a szmérváral- jai kir. járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. — Kinevezés. A debrecen i kir Ítélő tábla elnöke Bretán Sándor szatmári kir. törvényszéki díjtalan joggyakoruokot segélydijas joggyakornokká nevezte ki. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Horváth Jenő fehérgyarmati járásbíróság! segédtele., könyvvezetőt a fehérgyarmati járásbírósághoz telekkönyvvezetővé kinevezte. — Szatmáron tanult — sub auspiciis. A nagy-- méhóságu vallás- és közoktatásügyi in. kir. minisz er ur leirata szerint ő császári és királyi apostoli felsége Bécsben 1905. évi január hó 17-én kelt legfelsőbb elhatározása folytán iegkegyelmesebben megengedni ineltóztaloít, hogy a budapesti kir. magyar tudományegyetemen az 1903—1904. tanévre szólólag Lakatos Géza jog- és ál amludományi és Királyfi Géza orvostudományi doktorjelöltek «sub auspiciis regis* doktorokká avattassanak föl, egyszersmind Zsilinszky Mihály dr., vallás és közoktatásügyi m. kir. államtitkár, v. b. t. t. ő excellenciáját legkegyelmesebben felhatalmazni méltóztalott, hogy e felavatásnál legm iga- sabb nevében közbenjárjon. Az ünnepélyes felavatás ez évi április hó 4-én délelőtt 11 órakor lesz. Az egyik doktorjelölt, Lakatos Géza tudvalevőleg összes középiskolai tanulmányait a helybeli kir. kath. főgimnáziumban végezte s mint a fővárosi lapok is megemlékeznek róla : Lakatos Gézának esete a sub auspiciis regis avatások történetében is páratlan az irányban, hogy az összes középiskolai bizonyítványai, a karácsonyi és húsvéti időszaki értesítőket sem véve ki, kitűnő osztályzatnak, úgyszintén alapvizsgáit és, összes jog- és államtudományi szigorlatait kitüntete- téssel letevén, elérte azt a rekordot, hogy ő az első akit kettős doktorátussal, mint jog- és államtudományi doktort avatnak fel sub auspiciis regis. Szakértelemmel végez: arany- ezüst ékszerek, Grammafon, Fonográf s egyéb mechanikai szerkezetek javítását Vidéki megrendeléseket pontosan teljesít. Tört aranyat ezüztöt napi áron vesz vagy becserél.
