Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)

1905-10-11 / 75. szám

Szatmár, 1905. SZATMÁR-NÉMETI Október ll. Ezen több oldalú intézkedések remélhető­leg a fogyasztó közönség érdekeinek intenzi- - vebb kielégítésére fognak vezetni. A jelentést tudomásul vették. Ä közgyűlés elfogadta Nagy László vár­megyei alispán átiratára a tiszabecsi Rákóczi- emléknek telekszerzési költségeit Szatmár- és Ugocsa vármegyével egy-egy harmadrészben. A belügyminiszter megsemmisítő leiratot intézett a városhoz az adóbeszállilás és ujonc- állitás megtagadása tárgyában hozott határo­zatára. Ezt a megsemmisítést a közgyűlés nem veszi tudomásul, hanem határozátának fenn­tartása mellett felír. Az üresedésben levő II. oszlályu szám­tiszti állásra jelölték Papp Oltót, Schneller Jenőt és ifj. Kiss Józsefet. A jelöltek közöl Papp Ottó kapott 16 szavazatot, Schneller Jenő I4-et, ifj. Kiss József 27-et. E szerint az üresedésben levő II. oszlályu számtiszti állásra ifj. Kiss Józsefet választották meg. Az augusztus hóról szóló adóváltozások bejelentését tudomásul vették. A közpénztár és evvel egybefüggő külön­féle alapok 1906. évi költségvetési előirányza­tát, elíogadták. Hosszabb vitát provokált a tűzoltóság új­jászervezésének kérdése, melyhez Tanódy Már­ton, Nagy Barna, Kovács Leo, Dr. Farkas Antal, Gsomay Imre és Tankóczy Gyula szóltak hozzá. A szabályrendeletet a közgyűlés tudomásul vette azon módosítással, hogy a nyilvánosszám­adásra kötelezett vállalatok egyenes adójuk után 5% tűzvédelmi pótadót fizessenek. A Bocskai-köz nyílt csatorna részét a köz­gyűlés beboltozni határozta el. A status-quo Ante izr. hitközség kérelmét a közgyűlés teljesítette s a lelkészi pótlékot 2400 koronában állapította meg lapunk múlt számában jelzett kikötéssel. A városi cselédek_havi bére 7 koronával javíttatott. Tájbert József villamvilágitási üzemvezető évi fizetése 400 koronával emeltetett. A napidijasok részére az 1906 évi kölség- vetésből 1000 koronát szavazott meg a köz­gyűlés egyszer és mindenkorra, mely összeg méltányos felosztása a tanácsra bízatott. Nyugdíjügyekben Lengyel Istvánnak 200 korona kegydij szavaztatott meg, Gyúrkán Ig­nácot november 1-től, Jékey Károly alkapitányt pedig 1906. évi január 1-től megérdemelt nyu­galomba helyezik, ellenben Bartha Kálmán azon kérelmét, melyben joggyakornoki szolgálatának a nyugdíjjogosultságba való beszámítást kéri, a tanács idő előttinek tartotta. Miután Pozsony város átiratát vették tu­domásul a cselédek illetősége tárgyában, elnöklő polgármester a köegyülést este 7 órakor bezárta. Függetlenségi kör Szatmár- hegyen. Lelkes ünnepség folyt le vasárnap a Szatmár- hegyen. Kelemen Samu országgyűlési képviselőnk többed- magával meglátogatta a Szatmárhegyet, ahol aztán megalakította a függetlenségi kört. A képviselőnek társaságában voltak Gsomay Imre pártelnök, Kovács Leo, dr. Veréczy Ernő, Kató Antal, Beer Mór, Virágh András és Diószeghy Károly. A vendégek előbb részt vettek a ref. istentisz­teleten, amelynek kereté en Kovács József segédlel­kész valóban magas szárnyalásu beszédet tartott. A bibliának abból a textusából indult ki, hogy az elvén­hedt Izsák két gyermeke közül miként igyekezett Já­kob csak a maga részére szerezni meg apja szere- tetét és kijátszani testvérét. A beszéd mely telve volt hazafias szellemmel és költői szépséggel, mély hatást keltett. Istentisztelet után Nagy Józzef kántor igen talpra­esett beszédben üdvözölte a képviselőt és a vendége­ket; foglalkozott a politikai helyzettel és a választók bizalmát tejezte ki a pártvezérek és a képviselő iránt. Az üdvözlést Kelemen Samu képviselő köszönte meg néhány szóval. Csomay Imre nyitotta meg ezután a független­ségi pártnak szervezkedő közgyűlését. Az ő szokott ékes szóllásával fejtegette a függetlenségi kör megala­kulásának szükségét és céljait. Majd fölkérte Kelemen Sámu képviselőt, hogy ismertesse a politikai helyzetet. Kelemen Samu hosszabb nagy lelkesedéssel foga­dott keszédben ismertette a válság előzményeit és annak mai alakulatai. Beszédének eszmemenete a következő volt: Sötét éjszakában küzdünk, melynek homályát a gonoszság szőtte és uj küzdelmeknek hajnalhasadása előtt vagyunk. E küzdelem két nagy eszme körül indul meg: az egyik a nemzeti eszmének bevitele a hadseregbe a másik az országnak gazdasági fölszabadilasa. Mindenkinek joga van a maga nyelvéhez, az oktalan állatnak is. Az oroszlántól nem kívánjuk, hogy szamárul bőgjön, a szamártól nem kívánjuk meg hogy oroszlánul ordítson. Nem kívánjuk, hogy a füle­müle vonítson mint a sakál és hogy a sakál csattog­jon mint a fülemüle. Miért tagadjuk meg nyelvének jogát épen a nemzettől. Az államnak joga van ahhoz, hogy nyelve érvényesüljön minden intézményében és legjobban igényelheti ezt akkor, amikor egyik legküll- ségesebb intézményéről van szó, a hadseregről. Mert ehhez az intézményhez a nemzet nemcsak pénzt ad, de vért és ember életet is. Élete tavaszának legszebb éveit áldozza erre a magyar ifjú Tessék csak megpróbálni a franciáknak azt mondani, hogy vezényeljék az ő hadseregét néniéiül, vagy a németét franciául, próbáljuk csak ajánlani az orosznak, hogy japán legyen a vezényszó, vagy a ja­pánnak azt, hogy oroszul vezényeljek a csapatat, — legalább is a szeme közé nevet annak aki ezt ajánlja, ha ugyan a szeme közé nem csap. Csak a magyartól lehet azi követelni, hogy — osztrák legyen a ve­zényszó. Természetes jogunk tehát az, hogy nyelvünk a közös hadsereg magyar csapataiban érvényesüljön. És e jogunkkal is a legnagyobb mérséklettel élünk, mert hiszen, beérjük azzal, hogy e jognak érvénye­sülése legalább megkezdenék. Küzdelmünk másik cél­pontja a nevezett gazdasági önállóságának kiküzdése. Jól tudja, hogy az máról holnapra nem történhetik meg, de meg kell kezdenünk az építés munkáját és biztos mindenki által látható alapjait keli leraknunk gazdasági önállóságunknak. E törekvéseinkre a császári 5 pont volt a válasz. Most már beszélhetünk 8 „ leg alkot mányosabb “ állapotokról, ügy voltunk, mi az alkotmányunkkal, mint az építesz a híddal. Amig nincs kipróbálva, ad­dig persze szilárdnak latszik a híd, de hogy igazán sziiard-e, az csak akkor derül ki mikor a híd kiállja a teherpróbát. A nemzet akarata most nyilatkozik meg először a nemzet jogai mellett, a „legnagyoob alkotmányos­ságnak“ tehát most kellett volna kiállania a teher- próbát . . . Látjuk mily sikerrel. A mi feladatunk ezzel szemben: „testvéri ösz- szeturtás és együttértés.“ Jogaink mellett lelkesen kell küzdenünk és meg kell nyugodnunk vezéreink bölcsességében és mér­sékletében is. A beszédet, mely az itt közlőiteknek csak hal­vány kivonatos váza, a közönség szűnni nem akaró él­jenzéssel fogadta. Ugyancsak lelkes éljenzéssel fogadták Csomay Imre záró szavait, melyekben igen sikerültén fejte­gette szeptember 23-iki öt császári pontnak a tartalmát. Ezután kimondották megalakultnak a független­ségi kört és megalakították annak tisztikarát. Diszelnök : Dr. Kelemen Samu, elnök : Medgyesi László és U. Szabó Lajos, alelnök. Medgyesi Józsefi H. Szabó Lajos, jegyző és gazda: Nagy József, al­jegyző. Gáspár András, pénztárnok: Lénává Imre. Választmányi tagok : Kovács Sándor ref. lelkész, Pus­kás András, Vaszil János, Fehér József, Sulyok Antal, H Szabó József, Fehér Károly, Medgyesi Zsigmoid, Vaszil János, Medgyesi Pál, Pap Gergely, Osán László. HIRE k. Felhívás Szatmár-Németi polgáraihoz! A magyar nemzet történetének lapjain sok gyászos emlékezetű napnak az emléke van be­vésve, s e nagy napokhoz mindég méltóan vi­selkedett a magyar. Szatmár város hazafias magyar polgárai min­dég lelkesedtek a szent ügyért, a város anyái mindég büszkék voltak a gyermekeikre kiknek jelszavuk volt. »A haza minden előtt.« Egy lelkes kis ifjú csapat, egyesülve a pol­gársággal a napjainkban folyó történeti idők ha­tása alatt érzik, hogy ,,Nubia párduca nem szül gyáva nyulfiakat“ és bátran szent lelkesedéssel tettre készen egy impozáns felvonulással bebizo­nyítja az ármánykodó elleneinknek, hogy élünk s haladunk. De ha haladásunk elé gátokat, korlátokat állít a szenyes kéz, akkor miként a múlt tanítja félre rugjük az akadályt és megyünk Előre ! * Hogy buzdítást, hogy lelkesedést önthesse­nek azoknak szivébe, a kik a zászlót a polgárság nevében előre viszik, lámpiomos menetben ke­resik fel, megmondják nekik, hogy »Kitar-tunk veletek, mindhalálig.« * Kölcsey, Petőíy, nemzetünk nagyjai^a ti fel­állított emlékezeteikhez is elmegy a lelkes csa­pat, megköszöni tanításotokat a múltból, melyből erőt merit a jövőre. * Az ad hoc megalakult értekezlet tegnap este tartott tanácskozást, melyen körvonalzva részletesen megbeszélték az impozáns menetet. Ha a piros bársonyszékhez kapaszkodó urak hallották volna az elhangzott beszédeket ha lát­ták volna, mint gyűlt össze fillérenkint a menet költsége, ha bennök oly szív dobogna mint az ifjakban, kik lelkesedve egymásután ajánlották lel erkölcsi és anyagi hozzájárulásokat, akkor talán eszökbe jutott volna és megtudták volna hogy mit tesz az a szó »Haza !« • * Polgártársak! Bár szükségtelen az f. hó 22-én tartandó ünnepi menethez a lelkesedést ébren tartani, azért a részletes megbeszélésre holnap csütörtök este tél 9 órakor gyertek el minnél számosabban, a Károlyi-ház éttermébe hogy a megbeszélés széleskörű és mindenre kiterjedt legyen, s akkor kitűzött célunk, az ünnepi menet, annál nagy szerübb és fenségesebb lesz. Szervező bizottság. — Eljegyzés. Nagy Sándor, Szatmár vármegye tb. főjegyzője eljegyezte özv. Gabányi Zsigmondnét szül. Peleskey Mariskát. — Szatmármeyyel ellenzéki bizottság ma szerdán délelőtt a Károlyiházban ülést tartott melyen elhatá­rozták, hogy a holnapi megyegyülésen az alispán új­bóli felfüggesztését lógják indítványozni; Ha azonban az alispán kijelenti, hogy a jövőben a közgyűlés ha­tározatait végrehajtja úgy az indítványtól elállanak — Helyettesítés. Pap Géza polgármester, a Hor­váth Géza rendőrfogalmazó lemondása folytán ürese­désbe jött állásra Pap Ottót, az elnöki iroda vezető­jét helyettositette. _________________ Ko jb Mér SZATMÁR, Csokonai-utcza 2. sz. (Törvényszéki palotával szemben.) bb háznak és birtoknak sürgős eladásával vagyok megbízva. így a Af'jfíp esés figyelmét felhívom arra, hogy az általam nagyon ^ a vevő többszörösen megnyeri azzal, ha olyat vehet a mnvUéa mar. — Birtokokat (ügy helyben mint vidéken) kisebb es napyobb mennyi g n, eladás vagy bérletre keresek. 11 “ Kölcsönöket bekebelezésre helybeli intézetnél költségmentesen eszkozlok. — Részvényeket a legmagasabb árban megveszem. —-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents