Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)
1905-08-06 / 54. szám
Szatmár, 1905. augusztus 6. SZATMAR-NEMET Óriási lelkesedést keltett a felolvasott válaszirat \ és egyhangúlag hozzászólás nélkül fogadtatott el. Következett a Luby Géza és gróf Károlyi Istvánnak társaikkal beadott adó és njoncmegtagadási indítványai, melyek közül az állandó választmány utóbbit mint részletesebbet ajánlotta elfogadásra. Kovács Dezső megtoldotta az indítványt azon javaslattal, hogy alispán a felülvizsgálat végetli felterjesztéstől is eltiltassék. Ezen kiegészítéssel egyhan- | gulag elfogadtatott az indítvány és megválasztatolt a ! 60 tagú jóléti bizottság. Az indítvány tárgyalásánál emelkedett szólásra ! Hraboruszky István mérki plébános és kitörő lelkese- j dést keltettek sorai midőn arról szólt, hogy a ka:ho- J likus papságot hazafias magatartásáért az egyházi va- j gyón elvételével fenyegetik bécsi körök azonban hiába j mert úgy mond »ha pőrére vetkeztetnek is bennünket j a haza érdekében való küzdelemtől az se fog ben- j nünket visszatartani. A nemzeti szellem tehát teljes diadalt ült. azon i gyűlés teremben is melyet a pecsovicsok főfészkének j ismertünk mindig. Tanúsága ez annak, hogy nincs az országban hely ahol Bécs és az ő Fehérvárv alatt j működő kirendeltsége lábát megvethetné. Reméljük ; okolni fog belőle Kristfófy ur és az ő helytarlója j Nagy László. I — ....... ...... '..... ' " ....... " "----:—............. I Az országgyűlés által meg nem szavazott köztartozásokról. Közérdekekü voltánál fogva közöljük a megyei főügyész talpraesett cikkét a »Magyarország« közlése nyomán. Alkotmányunk sarkalatos alapelve, hogy a törvényhozási hatalom a király és a nemzet között egyenlően van megosztva: egyik sem ténykedhetik a másik beleegyező hozzájárulása nélkül. A kormányzási hatalom azonban kizárólag a király felségjogai közé tartozik. Mindeme jogok azonban a király által csakis a törvények korlátái között gyakorolhatók s hogy ennek gyakorlata a törvény által meghatározott korlátokon túl ne terjedjen, volt és van ma is alkotmányunkban biztosíték. Volt az arany bulla ismeretes záradéka s van ma: a hatalom gyakorlásához szükséges eszközök, t. i. a pénz (adók) és a katonai erő kiszolgáltatásának megtagadhatása. És ez van olyan hatékony fegyver, mint amilyen az aranybulla záradékában biztosítva volt, mert a hatalom csak addig hatalom, mig rendelkezéseinek érvényt tud szerezni — pénz és katona nélkül azonban a hatalom nem hatalom többé. Az adó és újonc évenkénti megszavazása, vagy meg nem szavazása, tehát megtagadása, kizárólag az az országgyűlés joga. amint ezt az 1715. évi Vili. t.-cz. 1790. évi XIX id67. évi XII. t.-cz. 12. és 17. §§-ai. a leghatározottabban és ismételten kiemelik; és ha az adó és újonc az országgyűlés által megta- gadtatik, bármily indokból, de különösen akkor, midőn a meg nem szavazás azon indokból történik, hogy a király által kinevezett kormány az országgyűlés többségének bizalmával nem bir — előáll kapcsolatos, folytatólagos, kötelezettsége a törvényhatóságoknak, községeknek, mint akik az adó és újonc tényleges beszedését és kiállítását eszközük, sőt minden egyes állampolgárnak : a hatalmi eszközöknek a kormány rendelkezése alá nem bocsátása, be nem szolgáltátása. És hogy ez nemcsak joga, hanem kötelessége a törvényhatóságnak. községeknek, sőt az egyeseknek is, igazolva van az által, hogyha és amennyiben az országgyűlés által meg nem szavazott adót és újoncot, mégis tényleg a kormányhatalom rendelkezésére bo- csátanák illetve bocsáthatnák: ezáltal illozoriussá tétetnék az országgyűlés eminens' kizárólagos joga s egyben alkotmánybiztositék t. i. az adó- és ujonc- megszavazási, illetva megtagadási kizárólagos joga. Ezen tételből, de magából a dolog lényegéből is kitűnik az, hogy a törvényen alapuló végcél az, hogy a hatalmi eszközök a kormány rendelkezései alá ne bocsátassanak; amiből ismét önként következik, hogy e tekintetben nincsen semmi külömbseg a behajtott adó és előállított újonc között, mert. ezeknek a kormányhatalom rendelkezése alá bocsátása által is sérelmet szenved az országgyűlés adó- és ujoncmegszvazási avagy megtagadási kizárólagos joga. Következik továbbá ebből az is, hogy ezen be nem szolgáltatási kötelezettség kiterjed nemcsak a szorosan vett adókra, hanem az ország mindennemű közjövedelmére. Az 1886. évi XXI. t.-cz. 20, §-a a meg nemsza- szavazott adók tényleges behajtásának és a meg nem ajánlott újonc tényleges előállításának kötelezettsége alól menti fe[ a törvényhatóságot; tehat az önkéntes szolgáltatásokfól kifejezetten nem intézkedik, de ebből okszerűen más következtetés le nem von- hátó, mint ami a hivatkozott törvény további intézkedésében nyilvánul is, t. i. hogy az előmunkálatokra — mint p. o. adókivetése, biztosítása stb. — vonatkozó kormányrendeletek azonban leljesilendők. Az önkéntes szolgáltatások idénybevétele különben kifejezetten is tiltva van az 1790. évi 19. t.-cz.- ben, amely a következőképp rendelkezik : Hasonlóképp arról is teljesen biztosítani mél- tóztatatott ő szent felsége az ország és a hozzá kapcsolt részek karait és rendéit, hogy bármely néven nevezendő akár pénzben, akár terményekben avagy újoncokban álló hadisegedelmek se karokra, se rendekre, se a nem nemesekre a király szabad tetszése szerint nem fognak kirovatni, sőt szabad ajánlat örve alatt országgyűlésen kívül nem fognak szorgalmaztatni. Ezen törvény rendelkezését illetve intencióját a a mai viszonyokra alkalmazva kitűnik, hogy az önkéntes szolgáltatásoknak a kormány által való szorgalmazása, vagyis a törvényhatóságok azon határozatainak megsemmisítése, amellyel saját kezeléssel meg- megbizott közegeit a törvény tiltó rendelkezéseinek betartására utasítják, semmis és hatálytalan, sőt a kormány, ezen.intézkedése az esetleg a tisztviselők ellen netán foganatba veendő megtorlás miatt, amenyiben ez sérti az alkotmány biztosítékainak egyikét, az 1848. évi 111. t.-cz. 32. §.-ának a.) pontja alapján az országgyűlés által feleletre is vonathatik. Nagykároly, 1905. julius 31. Dr. Schönpflug' Richard Szatmár vármegye tiszti főügyésze. HIKE K. — A passiv rezisztencia. Abban a nagy nemzeti küzdelemben, amely a nemzet alkotmányos jogaiért megindult Szalmár-Németi szab. kir. város is eda állott a küzdők sorába. A törvényhatósági közgyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy a törvénytelen kormánynak adót nem ad, az önként befizetett adókat be nem szolgáltatja, és nem nyújt segédkezet a tartalékosok és póttartalékosok behívásához sem. A városi tanács azonban jobban tiszteli a hatalmat mint nemzete jogait és a közgyűlés határozatát. Túltette magát a közgyűlés egyhangú határozatán és 6117/905 sz. alatt julius hó 25-én leirt Kertészffy Gábor törvényhatósági pénztárnokhoz, hogy a beszedett állami és kincstári pénzek szállítására vonatkozólag csak tartsa irányadóknak az eddigi szabályokat és azoktól csak akkor térjen el ha a városi tanács is őt erre utasítja, vagyis utasította a pénztárnokot az adóknak a kincstárhoz való beszállítására. Bihar honvédelmi miniszternek rendeletét pedig a behívó jegyeknek kifüggesztése iránt 6295/905. sz. alatt augusztus hó 2-án tartott tanács ülésében tudomásul vette és közölte a rendőr kapitányi hivatallal. A nemzeti küzdelemnek és a közgyűlés határozatának ez az arculcsapása valóságos felháborodást idézett elő és Dr. Kelemen Samu képviselőnk t már szét is akarta küldeni a meghívókat a bizottsági tagoknak, hogy a törvénytelenség ellen a kellő lépéseket megtegyék. A tanács azonban az utolsó pillanatban meggondolta magát és az augusztus 5-én tartott tanácsülésben Bartha Kálmán gazdasági tanácsos erélyes felszólalása után elhatározta, hogy a városi közgyűlés hazafias határozatát mindenben és azonnal keresztül viszi. Megelégedéssel veszünk erről tudomást, de egyben kijelentjük hogy számon is fogjuk tartani és a legszigorúbban ellenőrizzük, hogy a tanács végrehajtsa azt, amit a nemzet érdeke és a közgyűlés parancsol.-- A törvényhatósági bizottság tagjainak! Köztudomású dolog, hogy Szatmár-Némefi szab. kir. városban a számtiszti állás megüresedett és rövidesen betöltés alá kerül. Ez utón figyelmeztetjük a tisztelt bizottsági tag urakat, hogy senki előre szavazatát el ne Ígérje. Mert úgy a függetlenségi pártnak, mint az egész városnak nagy érdeke az, hogy a városi tisztikar olyan emberekkel egészittessék ki, akik független, önálló és hazafias gondolkozásnak és ennek tanujelét is merik adni. — E tárgyban különben a törvényhatósági bizottsági tagoknak függetlenül gondolkozó része kellő időben értekezletet fog tartani és magatartása tekintetében határozni —- Kinevezés. Haller Jenőt a helybeli kir. kath. főgimnázium helyettes tanárát a vallás és közoktatásügyi miniszter ugyanezen intézet rendes tanárává nevezte ki. — Királyi adomány. Ő felsége a király, a mérki görög katholikus magyar egyháznak kápolna építés céljaira 200 koronát adományozott. — Kornai a Margit Kolozsvári nemzeti színházban Mint az „Újság“ írja Kolozsváron tegnap este másodszor lépett fel Kornai Margit az »Ingyenélők« Sárika szerepében. Nem helyezkedtünk — irja a nevezett lap mai száma — a vendégmüvésznővel szemben a zord szemüvegű kritikus néző pontjára. Nem vártunk tőle általános művészi qüali'ásokat és nem vártunk tőle általános értékű alakítást. Ami sajnálatos viszonyaink keretében Kornai Margit határozottan a jobbak köze tartozik Ezt a véleményünket ha nem is egészen, — tegnapi föllépése is beigazolta. Kornai Margit tud játszani, énekének, modorának hanglejtésének és előadásának mérvét pedig az állapítja meg hogy nemsok kivetni valót találtunk játékában. A tűzről pattant, furfangos, jókedvű parasztleányban bizony nem találtuk föl a dalliás szerelmes „János vitézt“ Ez az alakítás érdeme. Hangja nem nagy terjedelmű, nem is tudja betölteni a színházat, de azt sem lehet elvitatni tőle, hogy a hangvételei' biztosak és az éneke tiszta. Mint értesülünk Kornai Margitot az lg zgatóság előnyös szerződéssel kínálta meg. — Bimbó hullás. Csolosz Pál gőzmalmi hivatalnokot és neját súlyos csapás érte, ugyanis két hónapos Margit leány gyermekök e hó 3-án elhunyt. — Tűzvész. Bártfa város a napokban csaknem a tűz martalékává lett. Vizhiány volt s ez okozta az oltási munka nehézségét. Elhamvadt 42 lakóház, 98 melléképület, 164 család hajléktalan lett. Emberéletben nem esett kár. — Eljegyzés, Szentpétery Ferenc aljárásbiró, a nagybányai kir. járásbíróság vizsgálóbirája eljegyezte Marosán Athanász bányabirtokos kedves leányát: Annát. — Hűtlen cseléd. Hozás János g. kath. lelkész, főgimnáziumi vallástanárnál szolgálatban álló Dongó Mária, gazdájának lakásáról több értékes aranyne- müt ellopott. A károsult lelkész feljelentése folytán a csendőrség letartóztatta a hűtlen cselédleányt, kit a a kihallgatás után átkisértek a kir. ügyészséghez. — Változás a helybeli csendörségnél. Lukács Gyula járáscsendőrőrmestert a kerületi szárnyparancsnokság Munkácsra helyezte át, helyébe Ács Géza járásőrmester jött Tépsőről. Az uj járásőrmester e hó 4-én vette át a helybeli csendőrállomás vezetését. — Emlékeztető. A Szatmár-Németi Olvasókör ma vasarnap tartja nyári mulatsággal egybekötött hangversenyét. Tisztelettel felhívom r nagyérdemű közönséget a most érkezett tavaszi és nyári angol divat szöveteinkre. — .... Eg yéves önkéntesek előírásos felszerelését jutányos árban elvállaljuk. Klein és Tsa polgári és egyenruha szabók. /
