Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)
1905-08-06 / 54. szám
1_ ÍX. évfolyam. Szatmár, 1905. augusztus 6. vasárnap 54. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR NÉMETI-! IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 filler. Lapvezér: Dr KELEMEN SAMU orsz. képviselő. Felelős szerkesztő : Főmunkalárs : Dr. Koméromy Zoltán. Nayy Vince. SZERKESZTÖSEG ES KIÁDOHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám Jários-utca 10-----—— Telefon-szánó 80. ., Mi ndennemű dijak Szatmáron. a kiadóhivatalban fizetendők. Az uzsoráról. Előre is kijelentem, hogy nem jogi fejtegetés lesz e néhány sor tárgya, nem a büntető jog tudománya szempontjából akarom az uzsora fontos kérdését tárgyalni, hanem sociális szempontból s nevezetesen célom felhívni a nagy- közönség figyelmét arra, mily na y horderővel bir a m. kir. igazságügyminiszter azon rendelkezése, hogy a szatmári kir. ügyészség joghatósága alá tartozó-területen, az uzsora, mely törvény szerint, magánvádra üldözendő, hivatalból üldözendő bűncselekményt képez. A vagyon ellen irányzott bűncselekményeknek egyik legnevezetesebb körét a csalás képezi, melyneé fejezete alá lartozik, dacára, hogy nem a büntető codexben van szabályozva, az uzsora is. Sóciális szempontból a csalás és uzsora érdemel a legtöbb figyelmet, nemcsak azért, mert úgyszólván minden lépten-nyomon találkozunk a bűncselekményekkel, ha sajnosán nem is a bíróságok elölt, hanem a gyakorlati éleiben s mert e két bűncselekmény az, mely eminens s helyrehozhatatlan támadást intéz a hiszékeny s megszorult emkerek anyagi exisz- tenciája ellen. Nem mondok uj dolgot, köztudomású mindannyiunk előtt, hogy nagyon sok embernek rendszeres foglalkozása, kenyérkeresele a csalás és az uzsoráskodás s hogy nagyon sok ember vagyona s vagyonávál tekintélye is, az uzsorás kölcsönökkel való iparszerü foglalkozáson épült és épül fel, nyugszik. S rettenetes a száma azon egyéneknek, családoknak, kik áldozatul estek az uzsorás hiénák gazságának, kiknek könnyelműségét, több esetben tudatlanságát s legtöbb esetben szorultságát kiszipolyozzák e gazok, hogy maguknak óriási vagyoni hasznokat szerezzenek.^ Nemzeti s sociális szempontból nem azon u. n nagyszabású uzsora ügyletek érdemelnek különösebben figyelmet, melyekkel különösen nagyobb városokban, élelmes pénz ágensek, tönkre tesznek egy könnyelmű gavallért. Ha egy könnyelmű ficsur száz percenteket fizet, elfogad váltó ellenében koporsókat, varró-gépeket s mit tudom én mit, a mely tárgyakat aztán potom áron megvásárol az uzsorás kölcsönző, ha ez a könnyelmű gavallér, ki pénzét a turf mezején s az orfeumok erkölcstelen levegőjében; vagy pedig a kártya asztalok mellett veri el, tönkremegy, — az sociális szem- pontbé! valami óriási veszedelmet nem képez s erkölcsi érzékünk nem is háborodik fel túlságosan s nem fordul megvetésünk s haragunk annyira az uzsorás hiéna ellen, mert valami erkölcsi igazságszolgáltatást látunk abban hogy a pazarló, könnyelmű gavallér tönkre ment. Ám nagyjelentősége van annak a kisebb összegekben űzött, falusi paraszt uzsorának, sociális szempontból, azon vidéki uzsorának, mely egész falvakat, egész vidékeket, lassan, de jól kiszámitottan tönkre tesz, mely sikerét nem a cliensnek könnyelműségére, hanem tudatlanságára, szorultságára alapítja. Rézgálic és egyéb tévedések. Irta és az »Iparos Otthon« estélyén felolvasta Dr. Bzüob Sándor. — (Folytatás és vége) — No most, — fel kell használni a bátorság pillanatát — gondoltam s mig hajlongások"közt távoztam az emelvényről, — kiragadtam a rendező kezéből az általa szorongatott csokrot s a középtől balra eső 2-ik szám előtt teremve karomat s csokromat nyújtva, — az emelvényre vezettem őt. Csak bátorság — súgtam még egysser a fülébe s elvonultam a balfenéken. Határozottan megvoltam elégedve magammal, — mikor rám kiált egy kikelt képű ur ; Mit tett Ön szerencsétlen ezért lakolni fog ! Vá lasszon kiállja s cukor dobozkát nyújt felém, melyben pár selyempapirba göngyölt cukorka van. Aki cukorral kínál nem lehet ellenség gondoltam s mohón nyúltam utána, hogy égő nyelvemet s kiszáradt torkomat nedvesítsem vele. S mit tett Ön szerencsétlen —- ordit rám á rendező, alig. hogy számba veszem cukromat, mitől úgy megijedtem, hogy ez azonnal leszaladt a nyeldöklő- mön. Nehogy pedig mint már Önök tegyék fel a lesújtó kérdést, — hogy mit lesz ön szerencsétlen, — sietek bemutatni a szereplőket. 1-ször is a középtől balra 2-ik helyen ülő bájos szende leány, nem is volt leány, nem is ő akarta a monológot mondani, tehát nem is mondta, banem zavarodottan szálott le az emelvényről, mert nem ő volt a 2-ik számú szereplő, —• ha nem akart monológot mondani, nem is félt, tehát nem is kellett bátorítani — s hogy mégis felbátorodott ? Hja 1 kitudja mire gondolt, f S a cukros ur, no hát ez az én hamis 2-ik számumnak a férje volt a csak annyiban volt cukros amennyire egy hadházi fűszeres szokott lenni, — nem is volt barátságos, hanem haragos, mert azt tartotta hogy kompromitáltam a feleségét. A cukor az meg épen nem volt cukor, — hanem rézszulfát vagyis közönséges kékgolyó, melyei az élelmes detailista mintaként osztogatott a hölgyeknek felolvasásom alatt Ezért nem hallgattak hát reám. Persze igy nem is akart megkínálni, hanem a véremre szomjazott s a két golyóval, — melyek egyike fehér, másika fekete papirosba volt göngyölve, egy Hadházon akkortájt nagyon divatos amerikai párbajt vívott velem. A rendező azért volt kétségbeesve, mert a 2-ik sz. szereplőt szerencsésen kicseréltem s e miatt fucscs lett Az uzsorás a falu zsidaja, a ki rendesen irtózatos szegényen s nagyon szerényen letelepszik a faluban, nyit egy kis korcsma üzletet s rövid időn belül bérlője lesz a regálénak s lassanként a zsebébe vándorol a falu parasztjainak minden ingó-.'*;., később ingatlana is. Cliensei pedig a szegény ludatlan, megszorult parasztok, kik eleinle jóltevőjüket látják, az őket ki-kisegitő uzsorásban s csak akkor ismerik fel, midőn már az uzsora-kölcsönök miatt anyagilag teljesen tönkre mentek. Az uzsoráskodás ma már mindenütt el van terjedve, de legjobban grassál s legtöbb pusztítást végez a nemzetiségi vidékeken, ahol az uzsorások valóságos rabló gazdálkodást űznek, Okát ezen körülménynek, a nemzetiségek nagyobb szegénységében, különösen pedig tudatlanságában látom. Ezt a tudatlanságot, melyet csak még jobban fokoz a szorultság, használják ki, a lehető legegyszerűbb módon az uzsorások. A napokban egy nagyon érdekes, nagyon jellemző esetet hallottam az uzsorára. Egy, — nemzetiségi vidéken lakó, falusi paraszt beállított egy uzsorás izraelitához s tőle 2 koronát kért kölcsön. Az uzsorás hajlandó volt 2 koronát adni, ugv hogy a kölcsönkérő száz percent kamatot, tehát 2 koro- uát fizet reá s zálogban hagyja a gubáját is. Az ügylet ezen feltételek mellett megköttetett s a paraszt kapott 2 koronát. Az uzsorás akkor nyomban előállolt azon ajánlattal, hogy ......... ■ lln■l■l■^a^ a hangversenynek, s utolsó reménye is megszűnt aria, hogy valaki az ismeretlenség homájából irodalmi müvei alapján kimeneküljön. Elképzelhetik, hogy egy kék golyóval a gyomromban, — a pesti szobalányok mind ennek az oldatával ölik meg magúkat — a kölcsönös kimagyará- zás után most már én voltam meg rémülve. Megöltem az est sikerét ? — bántam is én, de megöltem magamat is. A mérgezésnek hamar híre futott s én fogadtam a részvétlátogatásokat. Ha már meg kell halni, gondoltam szépen haljunk meg és bár még éreztem számon, a rézgálic zsíros izét, — mikor a valódi és hamis 2-ik számú is vigasztalásomra siettek, kijelentettem, hogy egyetlen vágyam az, hogy utolsó vacsorámat velük költhes- sem el. Mondanom sem kell, hogy mi négyen, a valjdi és a hamis 2. sz. — kik később mindketten igen hamisaknak mutatkozlak, a kékgolyó, — meg én nagyon jól mulattunk. Dombováry ur — igy hívták a haragos urat — ast állította, hogy a rézgálic mérgezésnek egyetlen ellenszere a sok sok, minél több bor. Saját pincéjéből szállította tehát a legjobb borokat, nehogy az esküdtszék kötélre valónak nyivá- nitsa, ha csakugyan kimúlnék az árnyékvilágból. — r tisztelettel értesítem a n é. közönséget, hogy folyó évi augusztus hó 1-én Kazinczy-utcza 15. szám alatt levő kizárólagos »*festék - kereskedésemet, Kazinczy-u. 8. szám alá helyezem át, melynél fogva a raktáron levő' festékeket mesés olcsó árakban árusítom. Tisztelettel Neumann Gyula kizárólagos festék nagy raktára —i—— a „Festék-Királyhoz“ ===== SZATMÁR. r
