Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)
1905-07-02 / 44. szám
Szatmár, 1905 SZATMAR-NEMETI julius 5. zata értelmében megtagadja a törvénytelen adó-szedést és njonc-állitást: akkor méltó a „hazafias1, megtisztelő névre; vagy pedig sutba dobja a törvénytiszleletel, meghódol az alkotmányellenes kormánynak és szolgai alázattal teljesíti annak összes rendelkezéseit. Az ilyen törvényhatóság pedig, — ha ilyen akadna, — méltán megérdemelné a „hazaáruló“. jelzőt. Mert, aki válságos időkben nemzetének ügyét elhagyja és az ellenséghez pártol, az a történelem elnevezése szerint iá „hazaáruló“ Szatmár város a jövő héten tartja meg júliusi közgyűlését. Ezen a közgyűlésen kerül majd szóba az alkotmányos ellenállás. Indítvány fog tétetni a többi törvényhatóságok határozatihoz hasonlóan, mely szerint Lzatmár város is csatlakozzék az alkot nányvédők nagy táborába és tiltsa el tisztviselőinek a meg nem szavazott adók és újoncok beszolgáltatásánál a közreműködést. Hisszük, — mert lehetetlen, hogy máskép legyen, — hogy Szatmár-Németi szab. kir. város közgyűlése egyhangú lelkesedéssel fogja határozattá emelni a törvényes ellenállásra vonatkozó indítványt. És nem lesz senki, aki szót is ejtsen ellene! Taylsa hazafias kötelességének a törvényhatósági bizottság minden egyes tagja, hogy ezen a közgyűlésen személyesen részt vegyen és hozzájáruljon a maga szavazatával ahhoz a nagy alkotmány-védő harchoz, a melyet a magyar nemzet vív elnyomóival szemben. N. V. Kenyér. és a sárga, Kévékben immár a hullámzó buzatenger nyári nap forró tüzétől éretten perdül ki a acélos szem. A verejtékes munka meghozta gyümölcsét, a granáriumok megtelnek és ismét elosztanak a gund sötét felhői. — megvan az esztendőre szóló kenyér. De csakugyan igy van-e? Az az áldott fekete föld mindnyájunknak közös anyja, vajon csakugyan mindenkinek kenyeréről gondoskodott-e ? Kell-e válaszolni e kérdésre ? Nézzetek az éjszakába ! Éhező, rongyos alakok gubbaszkodva húzódnak meg az utszéli árokban, párnájuk a porladozó rög ; takarójuk a csillagos ég! És vessetek egy pillantást a nagyváros szédítő forgatagába és az iszonyat vasmarka fogja sziveteket összeszoritani. — Sápadt, dühöngő árnyak tekerődzenek végig a hömpölygő áradaton, kevan diszruhás fényképe — olyan kb. mint egy huszárőrmesteré.) Sajátságos, hogy az osztrákok (jórészt slovenek) itt magyar politikai vezetés alatt állanak. Veterán egyesületeik hivatalos lapját az „Österreich Ungarische Zeitung“-ot magyarok csinálják. Egyetlen közös actiojuk az uralkodó névnapjának a megünneplése. Brown urnák a controlja alatt állanak a kisebb magyar egyesületek, (kiskereskedők, kisiparosok.) Ezek hazai lapok járatásával, pár műkedvelői előadással (szombat esti szépségversenynyel beauty contest-tel) egybekötött táncmulatsággal is mindezek révén házasságközvelitéssel kimerítik programmjaikat. Erősen lépnek azonban actioba választáskor, polgár- mester, képviselő és elnök választáskor.) Vezetőik nem maradnak jutalmazatlanul. Így a magyar önképzőkör elnöke az 1904-iki polgármester választás után, csak azért mert passzív maradt, a vámhivatalnál kapott jó állást, az elnöknő a kivándorlási hivatalban. Kvalifikálva nem nagyon voltak ez állásokra. Az első az előtt ruhavasalás — a másik a stikkelés terén működött. A Roossewelt első választásánál egy kisebb zongoragyárost, volt magyar jogászt — a republicanus senatorok (a legfőbb protege-álók odaát) erővel bécsi főconsullá akartak tenni, és csak az ő akaratán múlt, hogy nem lett azzá. Maga Brown is hivatalt vállalt, 10.000 dollár a fizetése és nagy az utiáltalánya. A mi szempontunkból fontos, hogy a Braun jóindulatát megnyerjük. zük ökölbe szorult, beesett szemükben a gyűlölet, a keseiüség zöld lidérclángja lobban. És ha mindezen végignéztetek — mondhatjátok-e még nyugodt lélekkel, igaz szívvel, hogy a letarolt rétek keresztbe rakott kévéje, pergő acélos szeme kenyeret jelent! ? Szomorú jele szociális viszonyainknak, hogy eddig, mig minden culturális államnak legelső gondja a lakosság anyagi körülményeinek javítása és föllendi- tése — nálunk mindezek érdekében még úgyszólván i semmi sem történt. Közéletünk szereplőinek minden energiáját akiegyezés óta egyre csak közjogi problémák fejtegeiére köti le. A 67 es kiegyezés számtalan homályos pontjának megvilágítása és tisztázása immár negyedik évtizeden át foglalkoztatja politikusainkat — a nélkül, hogy még ma is csak egyetlen lépéssel előbbre tartanának mint 40 évvel ezelőtt. Sivár, vigasztalan, kétségbeejtő ez a helyzet! De bármily nagy és heves küzdelembe kerülne is, továbbra a dolog igy nem maradhat. Munkabíró embereink java része, magyarságunk szine-java a Cunard-Line, e modern moloch ölelő karjai közé veti magát — és a mi számunkra örökre elvész, — értelmiségünk pedig tokról-fokra lejebb siilyedve belefullad a nyomorúság posványába ! Megállhat-e létéért folytatott küzdelmében az a nemzet, a melynek gyökerét szú örli, törzsét korhadás emészti, ágait levelét undok paraziták raja lepi el. Megállhat-e? Nem! Az első vihar, mely fölötte el- száguld, porba dönti az ilyen fát, . és jaj akkor a madárnak, mely lombsátrábar feszkel, és jaj a du- vadnak, mely árnyékába p henni tért! Öl betel t kezekkel, csüggedi lemondással e bajon nem segíthetünk. Itt cs°lekedni kell, még pedig sürgősen, azonnal/ A beteg szervezetet gyógyítani kell, még mielőtt baja annyira elmérgesedik, hogy már semmiféle kezelés sem segíthet rajta többé. És a gyógykezelésnek egy, egyetlen-egy módja van, anyagi viszonyaink javítása, közgazdasági helyzetünk föllenditéss. A nemzet most reziszte 'ciában van — adót nem fizet, újoncot nem ál lit. A pihenésnek e rövid intervallumát nem lehetne-e arra fordítani, hogy ez- alatt erőt gyüjtsünk, gyarapodjunk! Ne várjuk meg azt, mig felsőbb fórum veszi kezébe az ügyet — a baj elsősorban a magyar társadalmat fény geli, — csak természetes, hogy ugyancsak a magyar társadalomnak áll legelső sorban érdekében a védekezés. Munka kell ennek az országnak. Foglalkozás annak a sok embernek, ki tétlenségben kényszerül idejét tölteni. — A munkához mindenkinek joga van és súlyos jogtiprást követ el az a társadalom, mely nem gondoskodik arról, hogy e jogával mindenki élhessen is. És abban a pillanatban, a mikor mindenkinek módjában áll kenyerét tisztességgel, becsülettel megkeresni, abban a pillanatban megszűnik minden gond, minden nyomorúság; — és a nemzet fája uj erőre kapva uj rügyeket fog fakasztani már száradozó ágain. Amerikai philantropoknak az a mulatsága, hogy hajó érkezés után elmennek a kikötőbe és a dróthálós ablakok mögött elzárt bevándorlók közzül párt kiváltanak. Ezek — részben azért mert nincs meg a 10 dollár készpénzük, részben senki sem várja őket, vagy némi testi hibájuk van, a drótos ablak mögül bámulják a pompás világvárost, hova ezer mértfőidet vándoroltak és a honnan a bosszús hajós- vállalat őket 5 nap alatt visszavinni köteles. Bármily sajnos állapot, tényleg úgy van, hogv az amerikaiak szabadulni kívánnak a „káros elemektől“ első sorban a magyaroktól — e gyűjtő név alá vonván a tótokat, horvátokat és — magyar-németeket is. Valahányszor egy képviselő vagy senator a congressuson avagy újságban felszólal a bevándorlók ellen — kik a munkabéreket leverik, pénzüket haza küldözik — mindannyiszor szigorúbbá válik a ki kötői ellenőrzés. Egy uj radicalis amerikai bevándorlási törvény hatását leginkább hazánk érzi meg. Az Atlanti Óceán megszűnik az a csatorna lenni, amely munkás feleslegünket levezeti és a melyen át a mi állami költségvetésünk egy ötödével felérő összeg jön be hazánkba, felvervén itt a földek árait és fenntartva számtalan családot. A bevándorlási törvény alkotására döntő befolyása van Brown urnák. — legyünk hát vele szemben előzékenyek HINK K. A Szamos áldozatai. Vasárnap ismét két emberélet lelte befejezését a Szamos folyó hullámaiban. Zimán György 20 éves asztalos segéd a kora reggeli órákban, Száraz Miklós erdődi il etőségü 21 éves asztalos segéd pedig d. u. 3 és 4 óra között fürdés közben a sebes vizár áltai elsodorva, oil lelték halálukat a habokban. Holttestüket még ez ideig nem sikerült kifogni. Újból egy metnenót, amely minden érző ember int, hogy álljon meg egy percre, mielőtt a szomorú esemény felett napirendre tér. Annyi ember pusztulása megérdemli még ez önző korszakban is, hogy megkérdezzük azoktól, akiket illet, vajon kikerülhetetlen fátumszerüség az, hogy évről-évre annyi emberi élet pusztuljon szabadon való való fürdés közt a Szamos folyóba csak azért, mert nincsen arra való pénze a szerencsétlennek, hogy a jobb móduakkal együtt fürödjön az uszodában ? Sok alföldi város irigyli a Szamos folyót Szatmár városától és szívesen áldozna ennek birtokában arra, hogy szegényei részére védett fürdőt teremtsen. Mi pedig évről-évre tervezgetjük az ingyen fürdőt, de úgy vagyunk vele, mint a párbaj-kérdéssel, itt is ott is ahányszor halálos kimenetelű az eset, fel- jajdul a közvélemény, de csakhamar felülkerekedik a nembánomság és várja mig újabb haláleset aktuálissá teszi a kérdést. Az idén különösen reászolgált a tömeges vizbe- fulások szomorú eseménye, hogy végre valahár.i komolyan foglalkozzunk a kis embernek való ingyen fürdő létesítésével. Próbáljuk meg az erre szükséges pár száz forintos kiadást a jövő évi költségvetésbe belevenni hisz ha embertársaink életmentéséről van szó okvetlen helyet kell találni annak ott, ahol minden egyébre telik. T. — Személyi hírek. Tasnády Fekete Benő kir. tanácsos, szolnoki pén/.ügyigazgató családjával édes anya körében szabadság idejének egyrészét szülővárosában, Szatmáron tölti. — Tárnoky Mór kereskedelrtru miniszteri tanácsos, vasúti főfelügyelő vasárnap városunkba érkezett a Szatmár—Bikszád helyiérdekű vasút vonal építésének és munkamenetének megvizsgálása végett. — A nagykárolyi ügyvédi kar egyhangúlag elfogadott egy határozatot, melyben kimondja, hogy az alkotmányellenes kormány részére az országgyűlésig meg nem szavazott illetékek önkéntes szolgálattását megtagadja. A mai naptól fogva beadványokra és okiratokra bélyeget nem ragasztanak, kivetett illetéket pedig nem fizetnek. Bélyeg helyett következő felírást^ alkalmazták : , Közlartozási törvény hiányában bélyeg nélkül“. — A le nem rovott illeték egyenértékét ta karékpénztárban helyezik és kamatjövedelmét a szatmári ügyvédi kamara segélyalapjának adományozzák. — Az ügyvédi kar állásfoglalása. Múltkori számunkban megírtuk az ügyvédi kamara zajos választmányi gyűlését és lojális határozatát. .... Természetes dolog, hogy ez a határozat az egész ügyvédi karnál megbotránkozást kelleti és nem hagyják ennyiben a dolgot. A szatmári ügyvédek ugyanis a mai napon bizalmas értekezletet '.artanak, melyen arról lesz szó, hogy rendkívüli közgyűlés összehívását fogják kérni, amelyen aztán megadhatják a méltó választ Lányi igazságügy miniszter urnák, valamint, hogy a választmány buzgó tagjainak határozatán is elverhetik a port. Valószínű, hogy e szabadelvű urak kénytelen-kelletlen bár, de ezt is tudomásul veszik, hiszen annyira belejöttek már a tudomásulvételbe. — Mint értesülünk, a szatmári ügyvédi kamara vidéki tagjai is feltétlenül csatlakoznak a választmányi határozatot dezavuáló hazafias mozgalomhoz. Xolb birtok és ház adás és vételi ügynöksége SZATMÁR, Csokonai-utcza 2. sz. (Törvényszéki palotával szemben.) Több hámak és birtoknak sürgős eladásával vagyok megbízva. így a vevóközönség becses figyelmét felhívom arra, hogy az általam nagyon mérsékelt közvetítési dijat a vevő többszörösen megnyeri azzal, lm. olyat vehet, a milyent keres, olcsón és hamar. — Birtokokat (ügy helyben mint vidéken) kisebb és nagyobb mennyiségben, eladás vagy bérletre keresek. . ........................................^—■ Kö lcsönöket bekebelezésre helybeli intézetnél költségmentesen eszközlök. = Részvényeket a legmagasabb árban megveszem. =
