Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)
1905-06-21 / 41. szám
Szatmár, 1905 SZATMAR-NEMETI junius 25. lényege szerint csak egy szuverén hatalmat ismer az államban s ez a nemzet, illetve az ezt képviselő országgyűlés. Más hatalom, nem véve ki a királyit sem, alkotmányunk értelmében szuverénitással nem bir, szemben a nemzet mindenható hatalmával. A képviselőház az elnapoló királyi kéziratot törvény és alkotmányellenesnek deklarálta s ennél méltóbb határozatot nem is hozhatot. A nemzetgyűlésnek kötelessége az alkotmányt megvédeni, ha a támadás a király oldaláról is jön, tehát a királylyal szemben is. A király nem enged, a király rossz tanácsosokra hallgatva alkotmányellenes eszközökhöz nyúl, a nemzet tehát ellenáll, megtesz mindent alkotmánya megvédésére, mert a nemzet élő, szerves organizmus, mely nem tűrheti meg működésének megbénítását. Megbénította a király a parlament működését. Papiros forma szerint joga volt hozzá, de vájjon a joggal való élés minden esetben helyes-e, jogos-e ? Vájjon a nemzetek életében szabad-e, alkotmányos-e, hogy a király korlátlanul, tekintet nélkül a nemzet akaratára gyakorolja azon jogait, melyet a nemzet kegyelméből élvez? A parlament megadta rá a feleletet: jogtalannak deklarálva, alkotmánysértésnek bélyegezve a királyi tényt s ehhez a daklarációhoz minden magyar hatóság, minden állampolgár alkalmazkodni tartozik. Sok volt egy parlament a királynak, mert ez is elég erős volt, hogy megbénítsa az abszolút kormány hatalmát. Hát jól van! A király maga terelte át az ellenállás színhelyét a nemzetre, lesz egy parlament helyett száz és száz, lesznek törvény- hatósági közgyűlések, lesznek népgyülések s majd a parlament helyett ezek fogják megvédeni az alkotmányt s be fogja a király látni, hogy olyan erős nemzeti ellenállással áll szemben, melyet áttörni nem lesz soha elég hatalma. Beállott tehát a teljes szakítás a nemzets a király között, eljött a pillanat midőn nem lesz elegendő büszkén verni a mellűnket s hirdetni hazaíiságunkat, hanem amidőn a történelemi események a haza, az alkotmány védelme tettre hívnak bennünket. Nem kerestük e harcot, de félni tőle nem félünk s meg fogjuk vívni becsülettel, biztos győzelemmel, mert a mi részünkön van az igazság s mert egy nemzet egyetértő akarata előtt le kell rombolódnia minden akadálynak. Bízva a magyarok Istenében, bizva az ős magyar virtusban, nézünk a közeljövő nehéz eseményei elé. A képviselőház deklarációja. 1905. julius 21. örökre nevezetes dátuma lesz a magyar képviselőháznak. Nem azért, mert ekkor mutatkozott be a hitvány minisztérium, hanem mert a honfiúi aggodalom, a hazafiui elkeseredés e napon egy képviselőházi határozatot teremtett, mely Magyarországnak hivalelos állásfoglalását képezi a jelen helyzetben. Ez a határozat ép oly fon- j tos, ép oly hatásos alkotmányunkra, mint bár- ! mely közjogi alaptörvényünk s a késői kor is, | mint históriai okmányra fog e határozatra hi- ! vatkozni. Az alábbiakban szükségesnek tartottuk e határozatot egész terjedelmében közzétenni. A képviselőház az országgyűlésnek királyi leirattal történt elnapolását, mely nyilvánvalóig a nemzeti képviselet alkotmányos jogkörének s egyáltalában a nemzeti akarat törvényes megnyilvánulásának kijátszása végett eszközöltetett ki, alkotmányellenesnek nyilvánítja. Ebből következőleg alkotmányellenésnek nyilvánítja a kormánynak hivatalban maradását s további kormányzását is, mint amely öntudatosan ellentétbe helyezkedett a nemzeti akarattal. Kimondja azonfelül a Ház, hogy az ily alkotmányellenes kormányzattal szemben a legszigorúbban érvényesítendő alkotmányunknak az a sarkalatos tétele, mely szerint országgyűlésiig meg nem szavazott adót beszedni és újoncot kiállítani nem szabad.. Ha a kormány országgyűlésiig megszavazott költségvetés, tehát adó- és ujoncjutulék nélkül akarná az állam bevételeit beszedni, kiadásait eszközölni és védereje fennállásáról gondoskodni, ha nem készülne mindent megtenni a képviselőháznak a költségvetési apropriciót, tehát az adót és az ujoncjutalékot megtagadó határozata ellen, vagy ami ezzel egyenlő jelentőségű, az ez ügyben való országgyűlési határozat- hozatalnak saját alkotmányellenes elnapoló intézkedése által történt szándékos meghiúsításával, ebből folvólag a képviselőház különösen megállapítja azt, hygy a kormánynak ezen eljárása által teremtett helyzetben a v derő létszámának az 1888: XVili. t.-c. alapján a póttartalékosok behívásával vagy a három évet kiszolgált védkötelesek visszatartásával eszközölt kiegészítése szintén tilos és törvénytelen. Mert az a most egyenesen megtagadott, vagy a végrehajtó hatalom célzatos intézkedése folytán meg nem szavázott újoncok pótlására, tehát az országgyűlés ujoncmeg- ajánlási, illetőleg megtagadási jogának szándékos kijátszására szolgálna, s eme jog eredményes gyakorlásának meghiúsítására. Ez pedig semmiesetre sem volt ama tőrvény szándéka, ezt a célzatot remmiesetre sem értette a törvény azon különös körülmények alatt, melyek fenforgásához szó szerint köti a létszámkiegé- szités rendkívüli módjainak megengedését. Megállapítja továbbá a Ház, hogy az alkotmány- ellenesen működő kormány nemcsak általán nem teljesítheti az 1867; XII. t.-c. által a kereskedelmi szerződések megkötése körül a felelős minisztériumra ruházott teendőket, hanem ez a kormány éppen e helyzeténél fogva, amely a politikai felelősség érvényesítését vele szemben gátolja, minden mentséget kizáró módon áll a jogi felelősség súlya alatt az 1899. XXX. t.-c. intézkedéseinek, jelesül pedig azon tilalom megtartása tekintetében, mely szerint az autonom vámtarifa létrejövetele előtt idegen államokkal kereskedelmi szerződés megkötésére nézve tárgyalni nem szabad. Végül a képviselőház szükségesaek látja az alkotmányellenes elnapolásnak és kormányzásnak a közösügyi kiadásokra kiható különleges jogi következményeit is megállapítani. Az 1867 XII. t.-c. 18, és 33. §§-ai világosan körülírják a közösügyi quota megállapításának módját, melyhez múlhatatlanul megkivántató első lépés az országos bizottság megválasztása és törvényszerű működése. Ez utóbbinak egyik feltétele jelenleg az idézett iörvény 10. és 20 §§-ai szerint a felelős kormány befolyása. Ha tehát quotabizottság megválasztása és törvényszerű működése az országgyűlésnek alkotmányellenes elnapolása, illetőleg a kormány alkotmányellenes helyzete által lehetetlenné tétetik, hiányzik, az idézett törvény értelmében utóbb bekövetkezhető fejedelmi döntés jogos, nélkülözhetetlen törvényes előzménye, És igy e fejedelmi döntés sem történhetik meg törvényesen, jogérvényesen, mert sémmi előfeltétele sincs meg a quóta törvényes megállapításának lehetőségére, Mivel pedig a 1867 : XII. t.-c. 16. §-a világosan kimondja, hogy a két állam hozzájárulási aránya előre megállapítandó, úgy ilyen törvényes megállapítás nem létében nemcsak hiányzik a költségek folyóvá tételéhez, hanem magának a megszavazásnak törvény szerű előfeltétele is, úgy hogy minősített alkotmány- sértést követ el az a kormány, amely bármely összeget szolgáltat a magyar állampénztárból a közös kiadások fedezésére. Mindezek alapján a képviselőház kimondja, hogy a kormány nemcsak súlyos alkotmánysértést követett el a Ház elnapolásának kieszközlésével, jjjhanem hogy fennállása és egész kormányzata alkotmányellenes, hogy az állami jövedelmeknek, különösen a közadóknak igénybevételére és az állami kiadások eszközlésére feljogosítva nincs, hogy a véderő kiegészítését, illetőleg létszámának fentartását törvényesen nem eszközölheti sem ujoncozás által, sem az 1888 : XVIII. t.- cikkben megjelölt rendkívüli módon; a kereskedelmi törvényekre vonatkozólag idegen államokkal nem tárgásra, annyira lekötötte a figyelmét a csoda szép asszony. Álmodozott, elmerengett egész tündérországba képzelte magát és rezzenve tekintett föl a hangra, mely hozzá szólt és bánatosan felelt: Hej . . . efíendim messze az én hazám, nem vagyok én frengi, rokon gyaur vagyok én veled, de messze-messze egy szebb hazából, hol másként süt a nap, másként nyílik a virág és dalol a madár. A levegő is illatosabb és nincsen puszta homok, fehér arcú, fehér lelkű emberek lakják az én áldott hazámat és én mégis ott hagytam a kedves puha fészket, hogy próbálgassam szárnyait lelkemnek és megyek, mindig megyek, hogy megtanuljak repülni. Nem értem a módját szavaidnak fiú, de ugyancsak elrongyoltad szárnyaidat, mert úgy látom a talpaidon repülsz, nő meg a tollad is vedlik már. — Ne bántsd Ali, szólt az asszony, ne sértegesd vendégemet, aki az én hajlékomban keres menedéket, egyforma tiszteletet talál, minden rangú emberrel. Hogy szegény, rongyos az sem az ő hibája, bár arca még leányos, tekintete szelíd és a szája sem férfias, de megérdemli az eífendim nevet a bátorságra. Egy fekete szolga vetett véget a társalgásnak, kezében ezüst tálcán forró fekete kávét hozva, megkínálta a vendégeket. — Várjatok, — szólt Ahma, — hát én elhiszem jó szándékaitokat, de egy próbán át kell esnetek. Három napig aki az én gazdaságomban úgy viselkedik, mint férjem, de teljesen különválva egymástól, az lesz az én szivem ura Nohát itt van egy-egy csésze kávé, forró mint a lüz, ki előbb megissza, az áll előbb a próbának. A beduin elkapta a tüzes italt és eg/ kortyra megitta, még a szemét sem mozdította meg, bár egészen összeégett a torka. A kereskedő nagyokat fújva lassan szürcsölte a kávét és sehogysem akart lemenni a torkán a forró nedv, de megemberelte magát és csakhamar kiürült az ő csészéje is. A szolga most az idegen ifjú felé fordult és oda nyújtotta elé a tálcát. De a fiú meg sem mozdult, csak meredten, sápadtan, remegve nézett az asszonyra. Nagysokára kinyújtotta karját, hogy elvegye a csészét, de keze annyira reszketett, hogy elejtette és a szép kis csésze a földre zuhant, összetörve, elöntve a kávét. — No hiszen, te szép legény vagy — szólt ismét a béduin — ugylátszik nem ittál i. ég szuftát, az Istenek italát, hogy annyira félsz az asszonyoktól. Az ifjú elpirult és kínos zavarában köny szökött ki szeméből, majd szégyenének tudatában felállott és otthagyta a társaságot. Lefeküdt, de nem tudott aludni, szivét valami uj ismeretlen vágy szorította, egy érzelem, egy teljesen uj érzés és kábult fejjel kelt föl és elsétálta az egész éjszakát, mint egy álomkóros, ki nem tudja mit csinál. Reggel a verandán gyűltek össze, hol nevetve mesélte el a beduin, hogy ő már megkezdte a próbát, de azóta nem is látja az asszonyt, ha kérdi hol van, senki sem tudja megmondani. _____________________ De lássuk mit csinál Ahma. Fent van a szobájában egy bábot öltöztet elhalt urának ruhájába és a midőn készen van, meghagyta szolgálójának, hogyha Ali keresi, mondja itt van. Nemsokára hangos léplek jelezték a beduin érkezését és kinyitva az ajtót óvatosan benézett, de hirtelen visszakapta fejét és lassan mintha mit sem látott volna eltávozott. Ahmát látta az a férj ruhájába öltöztetett bábu ölében és megijedve, hogy jelenlétével elrontotta az egész házasság tervét, óvatosan kiosont az udvarra. De attól a mit most látott ugyancsak elment a kedve. Tevéjét ugyanis az utca felől látta a kapuhoz kötve, ami arab szokás szerint annyit jelent, hogy kívül tágasabb. Alinak sem volt hátra más, mint felmászott a tevére és csendesen elballagott, eszét valami bosszún törve. így járt a szegény kereskedő is. Az idegen fiú fejét lehorgasztva bámulta a földet, gondolatai nem voltak, szeme égett, feje zúgott és szive szokatlanul erősen dobogott. — Meg kell őrülnöm, — susogta — szeretem. .. imádom ... óh ez az érzés határos az őrülettel nem . . . nem bírom tovább, de életem árán is bírnom kell. — Uram, — szólitá meg egy nőcselód, — asz- szonyom izente, hogy próbára léphetsz, de előbb menj ki a rizsföldre és ha leszált az alkony, jöjj haza. Megrezzent a fiú a hallott szavakra s vígan, nevetve indult útnak, vidáman dalolva sietett a vetések közé és álmodozva az egész délután, frissen tért vissza. A legelső cselédet megkérdezte : Kolb Mór birtok és ház adás és vételi ügynöksége SZATMÁR, Csokonai-utcza 2. sz. (Törvényszéki palotával szemben.) Több háznak és birtoknak sürgős eladásával vagyok megbízva. így a vevőközönség becses figyelmét felhívom arra, hogy az általam nagyon mérsékelt közvetítési dijat a vevó többszörösen megnyeri azzal, ha olyat vehet, a milyent keres, olcsón és hamar. — Birtokokat (ügy helyben mint vidéken) kisebb és nagyobb mennyiségben, eladás vagy bérletre keresek. ■ ...... Kö lcsönöket bekebelezésre helybeli intézetnél költségmentesen eszközlök. = Részvényeket a legmagasabb árban megveszem.------:
