Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)
1905-05-10 / 29. szám
SZATMAR-NEMETI május 1 Szatmár, 1905jogállam legyünk, azt is jelenti, hogy mindenkitől megköveteljük azt, hogy tiszteletben tartsa a magyar állam jogait (Helyeslés a baloldalon) és mindenkivel szemben, aki ennek az államnak létalapja ellen tör ép azért, mert jogállam vagyunk, jogunkban kell hogy álljon az is hogy a megtorlás fegyverével éljünk. A testvériséget pedig szívesen értelmezzük és értelmezi mindenki úgy, hogy a ki testvéri ragaszkodást mutat a magyar állam és a magyar állameszme iránt: az testvér, aki azt nem mutatja, azt testvérül nem vallhatjuk. Ez az egyedül elfogadható álláspont. A mai nap folyamán egyik t. képviselőtársam azt mondotta, hogy mi azt ‘.kívánjuk, hogy ők elfeledjék a maguk nemzetiségi nyelvét (Fölkiáltások a középről: Bánffra mondtuk.) Ha csak az ő adresszére van intézve, nem vagyok jogosítva válaszolni Bartha Miklós : Akkor is ! Kelemen Samu: O bizonyára helyt tud állani magáért. És ilyen körülmények között én a nemzetiségi vitát a magam részéről tovább fűzni m m akarom. Ha már most végigtekintek magán a felirati javaslaton, akkor azt kell látnom, hogy az kellő mérséklettel, de kellő erélylyel is hangoztatja a nemzet jogait és kellő gyengédséggel és tekintettel van ő felségére. Mi nem kérünk a feliratban engedményt. Ezt a csúnya, ezt a gyűlöletes szót ki kell irtanunk. Mert valahányszor mi a magunk jogainak elismerését kívánjuk, akkor ez nem engedmény, mert mi akkor egyetlen szilánkot sem kívánunk lefaragni a trónnak hatalmából. Én t. Ház, úgy tudom, hogy minden magyar ember, amikor királyára néz, feltekint, de a király is felfelé halad a lépcsőkön, mikor a magyar nemzeti eszmének fenséges templomába lép. Ez az felirat alkalmas arra, hogy a megértésnek kapcsa legyen király és nemzet között. (Úgy van ! Úgy van 1 balfelől) Mert trónok hatalmát nemzetek boldogtalanságára ideig-óráig talán fel lehet építeni, de dinasztiák boldogságát felépíteni egy nemzet boldogtalanságának törmelékeire — soha. (Élénk helyeslés balfelől.) Elfogadom a felirati javaslatot. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljensés és taps a baloldalon. A szónokot számosán üdvözlik.) Városi közgyűlés. Szatmár, 1905. május 8. Városunk törvényhatósága e hó 8-án hétfőn délután rendes havi közgyűlést tartott, amelyen a törvényhatósági tagok nem valami nagy számban jelentek meg, különben egy-két tárgy kivételével az egész közgyűlés képe a lehető legszürkébbnek volt nevezhető: egyszóval érezhető, hogy közeledik a nyár, a midőn a tárgysorozat rendesen sovány, sokszor alig valamit érő szokott lenni. A város atyái is inkább otthon maradnak a hűvös szobában, mint a forrósággal telitett levegőjű közgyűlési teremben izzadni. A közgyűlésről, melyen Kristóffy József főispánunk elnökölt, a következőkben számolunk be: A polgármesteri jelentés. Ezúttal sem tartalmazott a polgármesteri jelentés semmi fontosabbat, vagy nagyon is feljegyezni valót. Mindössze a múltkori mulasztását az elhunyt Meszlényi püspök emlékezete iránt most helyre pótolta, a mennyiben méltatta a boldogult emlékű püspök el nem évülhető érdemeit, azt jegyzőkönyvileg kívánta a közgyűlés által megöiökkittetni. Az indítványt egyhangú lelkesedéssel fogadták el s igy városunk törvényhatóságának annaleseiben mindenkor fennmarad hivatalos formában is megörökítve az elhunyt szelíd lelkű főpásztor neve és emléke. A polgármesteri jelentés még élénk színekkel vázolja Halász Ferencz min. oszt. tanácsos azon bokros érdemeit, amelyeket városunk népiskoláinak államosítása terén kifejtett: most midőn immár a külteleki állami iskolák is készen állanak, a közgyűlés mint a jelentés mondja, bizonyára meg fogja találni a kellő módot arra a köteles hálának lerovására, a tnelylyel tartozik e város közönsége Halász Ferencnek. A jelentés végül felemlíti azt, hogy a csendőrszuronyok immár felsőbb rendeletre eltűntek a csendőrök puskáiról és hogy a szatmár—mátészalkai h. é. vasút építésének ügyében folytatott tárgyalásokon a polgármester és főjegyző nemrégiben részt vettek, mint a város kiküldöttei és ottan minden lehetőt megtettek arra nézve, hogy a vasút vonal kiépíthető legyen. Halász Ferencz diszpolgársága Uray Géza bizottsági tag állott majd fel s rövid, de annál formásabb beszéd kíséretében adta be indítványát arra nézve, hogy a város közönsége Halász Ferenc vallás és közoktatásügyi miniszteri osztálytanácsost. kinek városunk elemi iskoláinak létesítésében oroszlán-része van, — válassza meg hálája jeléül díszpolgárnak. A közgyűlés az indítványhoz egyhangúlag hozzájárult és egyben mégis éljenezték az uj díszpolgárt, kinek díszpolgári oklevelét a tanács fogja majd elkészíttetni s egy bizottság adja majd annak idején át. j Heves megye felirata. Következett most, bár a napirend megváltoztatásával Heves vármegye ismeretes átirata a katonai nyelv kérdésnek a magyar hadseregben leendő megoldása iránt. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel kimondta, hogy az átiratot tudomásul veszi s magáévá teszi, egyben felír a képviselőházhoz, s azon jogos óhajának | ad kifejezést, hogy a közös hadsereg kiegészítő részét I képező magyar hadseregben a magyar vezényleti ! nyelv jusson érvényre. Tanácsi előterjesztések. A közgyűlés ezután a hátralevő tárgysorozatot majdnem egy negyed óra alatt hamarosan letárgyalta és vita nélkül tudomásul vette a közkórház múlt évi zárószámadásának eredményét, nem különben az 1906. évi költségelőirányzatát, továbbá Tar Károly iparos tanonc iskolai tanítót ezen állásában véglegesítette. A gyámpénztár 1904. évi számadásait és mérlegét szintén tudomásul vette a közgyűlés. A mérleg szerint a fedezet 592528 korona 54 fillér, a kiskorúak 1 és gondnokoltak követelése 556214 korona 73 fillér, a gyámpénztári tartalék alap 36311 korona 81 fillér. Gazdasági és jogügyi szakbizottság javaslatai. A városi közpéntár múlt évi zárószámadását a közgyűlés tagjai a szakosztály javaslata alapján elfogadták. A beterjesztett jelentés szerint az 1906. évre költségvetés javára szolgáló pénztári maradvány 57564 42 fillér A teher kevesebb a kölcsöntőkék törlesztése folytán, szenvedő tarlozás bár több, de az összes teher az előző évinél 2496 korona 56 fillérrel kevesebb: a tiszta vagyon szaporulat 1532056 korona 10 fillér. A különböző alapok, mint Lehóczky-alap, Wallon-alap árvaszéki alap, iparkiállilási alap és Lehóczky-féle1 sorsjegy alap, szintén rendben találtattak, azt közgyűlés vita nélkül fogadta el. A Kossuth-kerti gőzfürdő bérletre Fazekas József által beadott évi 5000 korona ajánlatot a közgyűlés elfogadta, de a kioszkra n zve újabb árverés megtartását rendelte el. Az iparos tanonc-iskolai szolgák fizetését egyenként 60 koronában állapította meg a közgyűlés, ugyancsak ezen iskolák részére rajzeszközök beszerzésére 50 korona összeget utalványozott. Nyugdíjazás. Vaszil Simon erdővéd nyugdíjazását a közgyűlés kimondotta és szolgálati éveinek arányában az őt megillető nyugdíj összegét közpénztárból utalványozni rendelte. Magán kérelmek. A közgyűlés végül Pap Géza polgármesternek 5, Litteczky István számtisztnek 4 heti, Fürst Viktor pénztári ellenőrnek 5, Erdélyi István főmérnöknek 6, és Török István közkórházi rendelő orvosnak 5 heti szabadságidőt engedélyezett. A közgyűlés ezután délután 4 órakor véget ért. Hírlapi nyilatkozatok Kelemen Samu beszédéről. Dr. Kelemen Samu képviselőnknek beszéde szokatlan nagy hatást tett. Általános volt a vélemény a parlamentben, hogy első beszédnek, melynek mindig meg kell küzdenie egy egészen szokatlan környezettel hasonló sikete bosszú idők óta nem volt. A Magyarország a következőket ir;a : Az ülés legérdekesebb része volt Kelemen Samu beszéde. A szatmáriak követe ezzel a felszólalásával egyszerre a Ház jeles szónokai közé jutott. Szellemesen, ötletesen, logikusan és frappáns hatással beszélt és bravúrosan polemizál Désivel, Dániellel és Tiszával. Az Egyetértés a következőket irja í Mind ezek közül a hibák közül (az előbbi szónokokra vonatkoztatva) valamint ama fogyatékosságok közül, a melyek a kezdő szónokok beszédeihez úgy hozzá szoktak tapadni, mint a salak az érezhez : semmit sem lehetett észrevenni Kelemen Samu főlszóhlá- sán. A Szatmári követ „befejezett“ szónokként pattant ki a parlament porondjára. Az orátori művészetnek csaknem mindegyik titkát ösmeri és némelyiket oly bámulatos módon ragyogtatta, hogy a meglepetés moraja futott végig a sorokon. Kelemen Samu előtt a mai első beszéde után megnyílik a jeles szónokok első sora s idővel alkalmasint ott is jó hangzású lesz a neve. Beszédét tejesen közöljük és igy módjában van az olvasónak is észre venni az oroszlán körmöket. A támadás, a védelem, a gúny fegyvereit j lorma sikerrel forgatta. A mint a helyétől meg «> 1 nem tudó kormányt jellemezte : az maga e mestermü volt. Ugyanez a talpraesettség nyilvánu i akkor is, a mikor a szabadelvű párt állásfog szedte szét ; a mint szembeállította Tiszát Dáni“ mint a gazdasági kérdéseket feszegette, a mint a és a nemzet vissonyát jellemezte : — ez mind talált . . . A szakKérdések ránczaiból sűrűn buzogtatta . csiszolt gondolatokat, úgy, hogy az ő kezében a legel tabb tárgy is uj fényt és uj ragyogást nyert. Vi: egy dévajnak látszó elmésség közepén mindig mélységes igazság volt elrejtve virágszirmok köze Hogy a taps és az éljenzés csaknem m mondatának végébe oda szegődött : természeti fogja találni mindenki. A Független Magyarország ezeket mondja A nap eseménye csak most következet Kelemen Samu, Hieronymi kereskedelmi miniszte mari megbuktatója tartotta, szintén első felszólal A függetlenségipárt, de általában az egész pari. rendkívüli várakozással fordult eine párisin“ ér. féle, mert a szatmári követ fellépését a képességek és különösen hatalmas szó.' előzte meg. Kelemen mai szereplése e két a várakoz; teljes mértékben beigazolta és _kétségtelenné hogy benne a magyar parlament ellenzéke, de k sen a lügg tlenségi eszme egy rendkívül becses, ló harcost nyert. Kelemen előadása egyszerű, p hatásvadászat nélkül való. Ám beszédében egyn. érik a frappáns képek, ti/, elmés hasonlatok, a im lepő ötletek. A gúny és szatíra fegyvereit is mesterit forgatja. lúd sebezni, de tud lelkesíteni is : rutinb' és szónoklati készségben pedig felülmúlja a páriám küzdelmek sok régi harcosát. Mai beszéde valósággal magával ragadta az égé ellenzéket. Mikor azt mondotta, hogy Tiszának kere a miniszterelnökség, de ebből a nagy keresztből h szánára farag c.pró kereszteket : majd, hogy a vil történelemben mindig gyanúsak voltak azok a szűz1 akik önként áldozták föl magukat a városba bet ellenségnek : percekig hangzott a derültség és zug a taps. Nem kisebb a Itatása annak a kijelentésén hogy a nemzet nem azt akarja tudni, hogy melyek ő jogai, hanem, hogy milyen ereje van ezeknel jogoknak? Beszéde végén aztán nagy tltneéllel po’emiz Tiszával és Dániel Ernővel és azzal a suljós szó fejezte be nagysikerű felszólalását, hor"~ dinasz boldogságát nein leltet a nemzet bold- romjain felépíteni. Az tgész ellenzék a legmelegebl pelte uj jeles tagját, akit mai szüzsz pással a parlament kiválóságai közzé lőbb tagjai csoportosan siettek a és az éljenzésnek és tapsnak est vetett véget. A Pesti Napló a következők Az ülés másik érdekes égé természetű — Kelemen Samu best hir előzött meg szükebö hazájából Híeronymivel szemben választóvá fekete, kemény arcú uj követ iga,, került a parlamentül és friss, ein latos beszédet mondott, amely fel Erős okfejtése gyorsan elkapta a untalan meghálált egy-egy frappát ötlettel. Tisza áldozatkészsége, —• monu, amelylyel a miniszterelnöki székben marad teli azokra a szüzekre, akik, hogy a város ellenség hevét csillapítsák önként feláldoz' az ellenség katonáinak. Tisza sem ön felál rád, hanem mert — jól esik neki .- . 1 rendjeladományozással, bárósilással, nyugdijajá úgy van. mint az a viharos mullu vőlegény, esküvője előtt még egyszer kitombolja magát/ belépne a tisztességes emberek sorába , . : A elvű patt olyan, mint a kiszáradt föld, ha jön gyes eső, beissza, ha elmarad nem tehet róla. zeti vívmányokért küzdeni nem akar, de ha a mégis juttat belőlük, szívesen fogadja és hi nyugtázza . . A mostani válságot jogi forrni nem lehet megoldani, mert ez csak aféle prez eszköz, mely megakadályozza, hogy a nemzetni gaival való egyesüléséből gyümölcs fogantassék Kelemen Samu beszédét szokatlan nagy t, sei fogadta a pártja, amelynek minden tagja kezet szorítani vele, __P A Pe sti Hírlap is konstatálj; ^ lemmel hallgatták Kelemen Samu /e;g 0$^ beszédét, melyben bírálta, elítélte - fg mány működését, polemizált a sza.e nokokkal s támogatta a feliratot. Ig^ sokkal lüntettek mellette. e A Budapesti Hírlap is, kiérné* ügyes ötletes volt. v A Budapest és a Kis Újság a, •,,, ’ harmadik szüzbeszédet ma a függe^- Samu mondotta, még pedig nagy figy'ev Ház nagy gyönyörűsége között. A sze' tok, képek, ötletek egymást érték beszéde sürü tapssal jutalmazott az egész baloldal. Foglalkozott a szónok a miniszterelnök beszé vei és a felirat egész tartalmával. — A szabadelvű párt nem küzd vívmányok de a mit a király Isten kegyelméből, ad, azt elfogat, és hirlapilag nyugtázza, — monda a szónok nagy t. szés között. Szép és nagy hatást keltett beszédét a irónht intézett azon figyelmeztetésével fejezte be Keleme hvgy dinasztiákat felépíteni és fentartani nemzete boldogtalanságán nem lehet.
