Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-24 / 21. szám

Szatmár, 1904.

N

Május 24

szellőzteti, hogy : egyáltaljában nincs semmiféle viz, még jószág számára sincs.

Tudva levő dolog, hogy a Szatmárhegy, ivó és egyebekre való vizét a téli hótól nyeri! Az elmúlt télen nem eset hó, a tavasz pedig esőnélküli és még esővizet sem ad, még csak az árkok és gödrök is üresek a folytontartó szárazság következtében.

Ez aztán nagyon szomorú állapot a hegyiekre nézve s mindazokra, a kiknek a hegyen birtokuk van.

Mondhatná valaki: ott vannak a furott közkutak !

Igen van 3—4 közkút, de ezek közül rendes nem használható 1—2, azután oly szük- vizu .v, hogy rendes állapotban is felmondják a szolgálatot.

Ezekhez járul a távolság és a szállithatasi nehézség. Szállítson pl. vizet valaki, családja és jószága számára egyik hegyről a másikra !

Már ott állunk a vizhiánynyal, hogy a szőlősgazdák, ha csak Isten jó esőket nem ad, nem tudunk permeteztetni sem!

Bizony ezek nagyon nehéz és keserves állapotok és ha meggondoljuk, hogy: a hegyi birtokosság ugyan annyi terhet viszen, mint a városi, hát bizony azt hiszem nem kell hozzá valami nagy kedvezmény, vagy részrehajlás, midőn annyit kívánunk, hogy: a hegyi birtokosság élet fentartására szükséges vízről gondoskodni kell.

Itt vannak a szőlőbirtokosok. Minek menjenek a hegyre, hát még vizet sem lehet kapni!

Vagy: viz nélkül mit csináljon egy család ? Egyáltalában: ilyen körülmények között kivan, vagy ki lesz zárva, hogy a hegyi birtokot egésségi szempontból használni lehessen.

Már pedig: ez a most fellépett vízhiány többé-kevésbe tapasztalható minden évben.

Itt tehát a városnak tennie kell! Itt már nem azabad annak a szónak tért engedni többe, hogy: mibe kerül? Kerül annyiba — amennyibe, de vízről elegendő és jó vízről a városnak gondoskodnia kell:

Épen a napokban volt szó e lapok hasábjain, hogy Erdődön, amely község a hegyhez nagyon közel van, mostanában három ártézi kutat fúrtak 40—50 méter mélységben kaptak jó és bő vizet.

Már pedig: Erdőd vizet csakis a hegyfelől kaphat, tehát ha mi a Lippa túlsó részén lévő völgyben furatást eszközöltetünk, rá kell akadni az erdödi ártézi viz átvezető csatornájára.

Ajánlatos volna tehát még idején ha illetékes helyen megtennék az intézkedéseket arra,

Mesék.

Igazság.

Összeültek az Elet alattvalói és elmondották a királynénak vágyaikat, panaszaikat. Az Elet azután kit meghallgatott, kit nem; már ahogy a kedve, szeszélye éppen engedte.

Az ifjabb alattvalók, a még tapasztalatlanok egy kicsit berzenkedtek, de végre be kellett látniok, hogy a mindenben beletörődő öregeknek igazok van: hiaba zúgolódnak, úgy történik minden ahogy a királyné akarja.

Utoljára maradt egy hatalmas termetű nő. Talán szépnek is tarthatnák öt, ha arca, tekintete nem változna untalan, mint a fodrozó tó tükrének színe, szemeiből hol jóság, hol szívtelenség sugárzott; arcát majd barátságos, megnyerő mosoly derité föl, majd pedig fagyasztó hidegség dermesztő.

Alázatosan, mélyen meghajol a királyné előtt, de a másik percben mint a meghajlított fa sudara visszapattant és büszkén tekintet szét.

— Ki vagy ? — kérdi a királyné.

— Igazság a nevem.

— Mit akarsz ?

— Segítséget; nem tudok boldogulni a földön az emberek közt.

— Miért? Hiszen szép vagy, okos vagy, tudom ...

— Lehet, kegyes királynőm, de szépségem, okosságom, jóságom, mind kevés .. .

— Lehetetlen!

— Pedig úgy van, az emberek nem szeretnek. Ha nincs betevő falatom, hanincs hová lehajtsam a sok vándorlástól fáradt testemet, hiába könyörgök egy falat kenyérért, hiába esengek egy kis zugolyért; nem hisznek. Azt mondják képmutató vagyok . Ha

hogy azok, a kik Erdődön a nevezett kutakat fúrták mint szakértők, hallgattatnának meg és egy körültekintő helyi szemle után szerintük is megfelelő helyen próbafuratást eszközölnének.

Milyen szerencse lenne, ha megtalálnánk, az itt a közelben alig 3 kilométer távolságban (egyenes irányértendő) feltört, ártézi forrást! ?

Hiszen ez nem csak a hegyet boldogítaná és tenné fejlődését biztossá, értékét hatalmasan megsokszorosítván, de Szatmár városra magára is, a jövő fejlődésének egy fontos tényezőjét rejtené magában.

SZATMAR-NEMETI

_________

HÍ

REK.

— Városok kongresszussá Az önálló törvényhatósággal telruházott. városok minden évben kiküldötteik utján hányák-vetik még ügyes-bajos dolgaikat s köz- igazgatásuk javítását. Az idén Nagyváradon jönnek össze a nevezett városok küldöttei, még pedig e hó 30-án. Városunkat Kőrösmezei Antal főjegyző és Dr Vajai Károly tiszti főügyész képviselik.

— Papp Lajos lemondása. A múlt számunkban hirt adtunk arról, hogy a szamosujvári gór. kath. püspökség Papp Lajos szatmári gör. kath. ielkészt, az ellenné folyamatba tett fegyelmi vizsgalat befejezese után felfüggesztette papi állásától és jelenlegi paróchiájának elvesztesere Ítélte. Papp Lajos nem fellebbezett az Ítélet ellen, hanem lemondott lelkészi állásáról és a sza- roosujvari gör. kath. püspökség kebeléből elbocsájtá- sat kerte. Híveitől vasarnap búcsúzott el.

— Kinevezés. Az igazságügyi miniszter Demidor Ignácz helybeli kir. törvényszéki dijnokot a halmi-i kir. járásbírósághoz, Írnokká nevezte ki.

— Esküvő. Füredi Sándor hegedűművész, a helybeli zenede tanára, vasárnap esküdött örök hűséget Debreczenben Weisz Olga kisasszonynak, Weisz Ignacz debreceni polgár művelt és kedves leányának.

— Miniszteri köszönet. A m. kir. honvédelmi miniszter a napokban leíratott küldött a városi hatósághoz, mely a leiratban úgy a maga, mint a cs. és kir. hadügyminiszter nevében köszönetét fejezi ki a városi hatóságnak azért, hogy a múlt évi fegyvergyakorlatok alkalmával úgy a legénység elszállásolása, mint az előfogatok kiállítása Ijörüi a legnagyobb előzékenységet fejtettek ki.

— Halálozás. Demkő János a helybeli „Társasköt“ érdemes bérlője,e hó 2u én rövid szenvedés után, eletének 6ü-ik évében elhunyt. Halála igazi és őszinte részvétet keltett városszerte, mert alig volt valaki, aki nem ösmerte volna az elhunytat, kinek előzékeny és szerény modorra által széles körben a legnagyobb tiszteletet vívta ki maga iránt. Több mint két évtizeden át volt a „Társas-kör“ bérlője s évről-évre csak fokozta a kör tagjainak azon tiszteletet, melyet becsületessége által magának kiérdemelt. Az elhunytnak temetése vasárnap délután ment végbe a közönség nagy részvéte mellett. Özvegyén kívül több gyermeke gyászolja az elhunytat. — Nyugodjék békében !

— Gyászhir. Vajnay Lajos szatmári építész neje Dinnyés Teréz, a múlt héten Szentesen elhunyt. Férjén kívül három kiskorú gyermeke gyászolja.

méltatlan bántalmakért panaszkodom; nem hisznek, azt mondják: bizonyára megérdemeltem. Ha sok fáradozás nélkülözés után végre sikerül valami, már üldöz a gyanú, hogy nem becsületes utón jutottam e keservesen megérdemelt gyümölcshöz. Ha ellenségeim üldözését, ha a bántalmakat megtorlóm: azt vetik szememre, nem volt jogom és még jobban üldöznek. Mintha egy átok járna előttem, úgy fél, úgy irtózik tőlem még az is, akinek javát akarnám. Nem bírom tovább a küzdelmet egy magam; esdve kérlek királynőm, adj segítséget mellém.

A királynét meghatotta a könny, a sirás, a panasz.

— Jó legyen óhajod szerint. Adok egy segítő társat. Aztán egy év múlva jöjj ismét el.

És a királyné a — Hazugságot rendelte mellé.

És az igazság ezután könnyen boldogult.

A dicsőség.

A szegény poéta sehogy sem tudott zöld ágra vergődni. Hiába irt szebbnel-szebb verseket: nqve ismeretlen maradt. Sokkal szerényebb, igénytelenebb volt, semhogy boldogulhatott volna. Mit tett tebát ? Elkeseredésében még egyet megpróbált, Haját megnövesztette, hogy a vállait verdeste; akkorra kalapokat hordott, mint egy gyár kémény; nyáron téli ruhában, télen nyári ruhában járkált a főváros legnépesebb utcáin, azután nyilvános helyeken oly hangosan beszélt mindig, mintha mindenki süket lett volna körülette. Állandó alakja lett nem sokára az élclapoknak.

Ekkor felolvasásokat tartott. Petőfit csavargónak, Aranyt szobapenész, vértelen semminek nevezett el; leszamarazta Schillert, Goethét; hogy Schakspaere plagizált, Moliére rósz komédiás volt.

Ezek után mindenki érdekes embernek mondta és — versesköteteit ezerszámra vették.

Peterdi Sándor.

— Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottság folyó évi május hó 26-án délelőtt 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Nagykároly r. t. város képviselő-testőletének határozata villamos telep létesítésének költségeire kölcsön felvétele tárgyában II. 2. Nagykároly r. t. város képviselő-testületének határozata a vilamos telep czél- jaiia szükséges telek megvétele tárgyában. II. 3. Alis- páni előterjesztés a kéményseprésről és kéményseprési iparról alkotandó vármegyei szabályrendelet tárgyában II. 4. Uszka, Szamosszeg, N igy-Dobos, O Pályi Fábiánháza, Nyir-Csaboly, Nagy-Ecsed, Olcsva, Olcsva- Apáti és Börvely községek képviselőtestületének határozatai a Nagykároly — Mátészalka—csapi h. é. vasút segélyezése czéljából felveendő kölcsön tárgyában. II.

5. Vitka község képviselőtestületének hason tárgyában hozott Rácz Ferencz körjegyző által megfelebbezett határozata II. 6. Isaák Elemér és társai felebbezése a rozsályi községi bitó választás ellen. II. 7. Dr. Vetzák Ede indítványa Nagykárolyban felállítandó kir. törvényszék ügyében. II. 8. Király Darócz község ingatlan eladás használati felosztása és szabályrendelet módosítása.

II. 9. Belügyminiszter leirata a vármegyei gyámpénztár pénz készletének gyümölcsöző elhelyezése tárgyában; névszerinti szavazással hozandó határozat. III. 10. Vármegyei alispán jelentése a vármegyei számadási ágazatok naplózárlatai szerint mutatkozó pénzkészletnek pénzintézetnél gyümölcsöző elhelyezése iránt, névszerinti szavazással hozandó határozat. III. 11. A vármegyei székház építésére felveeunő kölcsönügye.

— A nagybányai városi muzeum megnyitása Mint értesülünk a városi muzeum menyitása napját az országos felügyelőség véglegesen junius hó 19-ére tűzte ki. Fraknói Vilmos püspök s a többi vendégek a megelőző napon fognak megérkezni.

— Közgyűlés. A szatmármegyei Széchenyi társulat tekintettel azon körülményre, hogy e hó 18-ára kitűzött közgyűlését a tagok csekély számú megjelenése folytán nem tarthatta meg, az ujabbi közgyűlés határidejét e hó 25-én délelőtt 11 órára tűzte ki, mely alkalommal a tagok számára való tekintet nélkül is megtartják a közgyűlést.

— Érettségi vizsgálatok a helybeli ev.ref. fögim- nasiumban. A szatmári ev. ref. főgymnáziumban az érettvizsgálatok írásbeli része e hó 20-án fejeztetett be. A szóbeli érettségi vizsgálatok junius hó 22 és 25 napján tartatnak, mely alkalommal a kormány képvisele- letében Ballagi Aladár budapesti egyetemi tanár, az ev. ref egyházkerület részéről pedig Erőss Lajos deb- reczeni theologíai tanár fog részt venni.

— Ipartanodái bizottság ülésé. A szatmári ipartanodái bizottság e hó 20-án Dr. Fejes István elnöklete alatt ülést tartott, melyen a bizottság tagjai nagyszámmal jelentek meg. A bizottság örömmel vette tudomásul, hogy Szűcs Izsó az iparos iskolák szakfelügyelője nemrégiben a Szatmáron járt és a tapasztaltak felett teljes megelégedésének adott kifejezést, különösen a rajzolás és Írásbeli dolgozatok külalakja lepte meg a felügyelőt, ki ezért a tanítói karnak a legnagyobb elismerését fejezte ki. A mennyiben a tanítótestület működése az idén lejár, ennek újabb három évre való választását a bizottság a jövő hó 27-ik napján tűzte ki- a pályázatok pedig junius 22-ik napjáig adandók be a bizottság elnökéhez. Az évzáró vizsgálatok junius 12, 13 és 14-ik napjára tűzte ki a bizottság, mely végből elhatározta, hogy a városi hatóságtól, az ipar kiállítási alapból 100,- a Kossuth-alapból pedig 40 koronát kétes ezen összeget a tanulók jutalmazására fordítja.

— Állami népiskolák gondnoksági ülése. A szatmári állami népiskolák gondnoksága e hó 19-én délután ülést tartott, melyen. Dr. Keresztszeghy Lajos elnökölt. A gondnokság Mihály Ferencz indítványára elhatározta, hogy az évi záróvizsgálatokat — tekintettel az uralkodott járványra — junius 20—26-ik napjain tartassanak, Az elnökség bejelentette, hogy a közoktatásügyi miniszter 400 korona összeget utalt a gör. kath. hitoktatók részére, mely összeget a gondnokság a gör. kath. püspökséghez terjeszti fel, hogy azt arányosan ossza ki az illető hitoktató lelkészek között. Ezzel az ülés végett ért.

— Hymen. Hauner Bálint az Osztrák-Magyar-Bank helybeli fiókjának alkalmazottja, a múlt héten tartotta eljegyzését Szvatku Endre helybeli háztulajdonos kedves leányával, Emíliával.

— Az iparos dalegylet pünkösd első napján hangversenynyel és tánczmuiatsággal egybekötött estélyt rendezett a városi kioszkban. Az estély iránt rendkívül nagy volt az érdeklődés ugyannyira, hogy a Kioszk szűknek bizonyult a szép közönség befogadására. A hangverseny igen szépen sikerült. Első száma volt a Rákóczi nyitány Oláh Feri zenekarától. Azután az ipa- rőTdalárda adta elő a „Bármerre jár tekintetem“ ez. dalt. Majd Osváth Elemér főgimnáziumi tanár tartott