Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-24 / 21. szám

Szatmár, 1904. N Május 24 szellőzteti, hogy : egyáltaljában nincs semmiféle viz, még jószág számára sincs. Tudva levő dolog, hogy a Szatmárhegy, ivó és egyebekre való vizét a téli hótól nyeri! Az elmúlt télen nem eset hó, a tavasz pedig esőnélküli és még esővizet sem ad, még csak az árkok és gödrök is üresek a folytontartó szárazság következtében. Ez aztán nagyon szomorú állapot a he­gyiekre nézve s mindazokra, a kiknek a hegyen birtokuk van. Mondhatná valaki: ott vannak a furott közkutak ! Igen van 3—4 közkút, de ezek közül ren­des nem használható 1—2, azután oly szük- vizu .v, hogy rendes állapotban is felmondják a szolgálatot. Ezekhez járul a távolság és a szállithatasi nehézség. Szállítson pl. vizet valaki, családja és jószága számára egyik hegyről a másikra ! Már ott állunk a vizhiánynyal, hogy a szőlősgazdák, ha csak Isten jó esőket nem ad, nem tudunk permeteztetni sem! Bizony ezek nagyon nehéz és keserves állapotok és ha meggondoljuk, hogy: a hegyi birtokosság ugyan annyi terhet viszen, mint a városi, hát bizony azt hiszem nem kell hozzá valami nagy kedvezmény, vagy részrehajlás, midőn annyit kívánunk, hogy: a hegyi birto­kosság élet fentartására szükséges vízről gon­doskodni kell. Itt vannak a szőlőbirtokosok. Minek men­jenek a hegyre, hát még vizet sem lehet kapni! Vagy: viz nélkül mit csináljon egy csa­lád ? Egyáltalában: ilyen körülmények között kivan, vagy ki lesz zárva, hogy a hegyi bir­tokot egésségi szempontból használni lehessen. Már pedig: ez a most fellépett vízhiány többé-kevésbe tapasztalható minden évben. Itt tehát a városnak tennie kell! Itt már nem azabad annak a szónak tért engedni többe, hogy: mibe kerül? Kerül annyiba — amennyibe, de vízről elegendő és jó vízről a városnak gondoskodnia kell: Épen a napokban volt szó e lapok hasáb­jain, hogy Erdődön, amely község a hegyhez nagyon közel van, mostanában három ártézi kutat fúrtak 40—50 méter mélységben kaptak jó és bő vizet. Már pedig: Erdőd vizet csakis a hegyfelől kaphat, tehát ha mi a Lippa túlsó részén lévő völgyben furatást eszközöltetünk, rá kell akadni az erdödi ártézi viz átvezető csatornájára. Ajánlatos volna tehát még idején ha ille­tékes helyen megtennék az intézkedéseket arra, Mesék. Igazság. Összeültek az Elet alattvalói és elmondották a királynénak vágyaikat, panaszaikat. Az Elet azután kit meghallgatott, kit nem; már ahogy a kedve, szeszélye éppen engedte. Az ifjabb alattvalók, a még tapasztalatlanok egy kicsit berzenkedtek, de végre be kellett látniok, hogy a mindenben beletörődő öregeknek igazok van: hiaba zúgolódnak, úgy történik minden ahogy a királyné akarja. Utoljára maradt egy hatalmas termetű nő. Talán szépnek is tarthatnák öt, ha arca, tekintete nem vál­tozna untalan, mint a fodrozó tó tükrének színe, sze­meiből hol jóság, hol szívtelenség sugárzott; arcát majd barátságos, megnyerő mosoly derité föl, majd pedig fagyasztó hidegség dermesztő. Alázatosan, mélyen meghajol a királyné előtt, de a másik percben mint a meghajlított fa sudara vissza­pattant és büszkén tekintet szét. — Ki vagy ? — kérdi a királyné. — Igazság a nevem. — Mit akarsz ? — Segítséget; nem tudok boldogulni a földön az emberek közt. — Miért? Hiszen szép vagy, okos vagy, tudom ... — Lehet, kegyes királynőm, de szépségem, okos­ságom, jóságom, mind kevés .. . — Lehetetlen! — Pedig úgy van, az emberek nem szeretnek. Ha nincs betevő falatom, hanincs hová lehajtsam a sok vándorlástól fáradt testemet, hiába könyörgök egy falat kenyérért, hiába esengek egy kis zugolyért; nem hisznek. Azt mondják képmutató vagyok . Ha hogy azok, a kik Erdődön a nevezett kutakat fúrták mint szakértők, hallgattatnának meg és egy körültekintő helyi szemle után szerintük is megfelelő helyen próbafuratást eszközölnének. Milyen szerencse lenne, ha megtalálnánk, az itt a közelben alig 3 kilométer távolságban (egyenes irányértendő) feltört, ártézi forrást! ? Hiszen ez nem csak a hegyet boldogítaná és tenné fejlődését biztossá, értékét hatalmasan megsokszorosítván, de Szatmár városra magára is, a jövő fejlődésének egy fontos tényezőjét rejtené magában. SZATMAR-NEMETI _________ HÍ REK. — Városok kongresszussá Az önálló törvényha­tósággal telruházott. városok minden évben kiküldötteik utján hányák-vetik még ügyes-bajos dolgaikat s köz- igazgatásuk javítását. Az idén Nagyváradon jönnek össze a nevezett városok küldöttei, még pedig e hó 30-án. Városunkat Kőrösmezei Antal főjegyző és Dr Vajai Károly tiszti főügyész képviselik. — Papp Lajos lemondása. A múlt számunkban hirt adtunk arról, hogy a szamosujvári gór. kath. püs­pökség Papp Lajos szatmári gör. kath. ielkészt, az el­lenné folyamatba tett fegyelmi vizsgalat befejezese után felfüggesztette papi állásától és jelenlegi paróchiájának elvesztesere Ítélte. Papp Lajos nem fellebbezett az Íté­let ellen, hanem lemondott lelkészi állásáról és a sza- roosujvari gör. kath. püspökség kebeléből elbocsájtá- sat kerte. Híveitől vasarnap búcsúzott el. — Kinevezés. Az igazságügyi miniszter Demidor Ignácz helybeli kir. törvényszéki dijnokot a halmi-i kir. járásbírósághoz, Írnokká nevezte ki. — Esküvő. Füredi Sándor hegedűművész, a hely­beli zenede tanára, vasárnap esküdött örök hűséget Debreczenben Weisz Olga kisasszonynak, Weisz Ignacz debreceni polgár művelt és kedves leányának. — Miniszteri köszönet. A m. kir. honvédelmi miniszter a napokban leíratott küldött a városi ható­sághoz, mely a leiratban úgy a maga, mint a cs. és kir. hadügyminiszter nevében köszönetét fejezi ki a városi hatóságnak azért, hogy a múlt évi fegyvergya­korlatok alkalmával úgy a legénység elszállásolása, mint az előfogatok kiállítása Ijörüi a legnagyobb előzékeny­séget fejtettek ki. — Halálozás. Demkő János a helybeli „Társas­köt“ érdemes bérlője,e hó 2u én rövid szenvedés után, eletének 6ü-ik évében elhunyt. Halála igazi és őszinte részvétet keltett városszerte, mert alig volt valaki, aki nem ösmerte volna az elhunytat, kinek előzékeny és szerény modorra által széles körben a legnagyobb tisz­teletet vívta ki maga iránt. Több mint két évtizeden át volt a „Társas-kör“ bérlője s évről-évre csak fokozta a kör tagjainak azon tiszteletet, melyet becsületessége által magának kiérdemelt. Az elhunytnak temetése va­sárnap délután ment végbe a közönség nagy részvéte mellett. Özvegyén kívül több gyermeke gyászolja az elhunytat. — Nyugodjék békében ! — Gyászhir. Vajnay Lajos szatmári építész neje Dinnyés Teréz, a múlt héten Szentesen elhunyt. Férjén kívül három kiskorú gyermeke gyászolja. méltatlan bántalmakért panaszkodom; nem hisznek, azt mondják: bizonyára megérdemeltem. Ha sok fá­radozás nélkülözés után végre sikerül valami, már ül­döz a gyanú, hogy nem becsületes utón jutottam e keservesen megérdemelt gyümölcshöz. Ha ellenségeim üldözését, ha a bántalmakat megtorlóm: azt vetik sze­memre, nem volt jogom és még jobban üldöznek. Mintha egy átok járna előttem, úgy fél, úgy irtózik tőlem még az is, akinek javát akarnám. Nem bírom tovább a küzdelmet egy magam; esdve kérlek király­nőm, adj segítséget mellém. A királynét meghatotta a könny, a sirás, a panasz. — Jó legyen óhajod szerint. Adok egy segítő társat. Aztán egy év múlva jöjj ismét el. És a királyné a — Hazugságot rendelte mellé. És az igazság ezután könnyen boldogult. A dicsőség. A szegény poéta sehogy sem tudott zöld ágra vergődni. Hiába irt szebbnel-szebb verseket: nqve is­meretlen maradt. Sokkal szerényebb, igénytelenebb volt, semhogy boldogulhatott volna. Mit tett tebát ? Elkese­redésében még egyet megpróbált, Haját megnövesz­tette, hogy a vállait verdeste; akkorra kalapokat hor­dott, mint egy gyár kémény; nyáron téli ruhában, télen nyári ruhában járkált a főváros legnépesebb utcáin, azután nyilvános helyeken oly hangosan beszélt mindig, mintha mindenki süket lett volna körülette. Állandó alakja lett nem sokára az élclapoknak. Ekkor felolvasásokat tartott. Petőfit csavargónak, Aranyt szobapenész, vértelen semminek nevezett el; leszamarazta Schillert, Goethét; hogy Schakspaere pla­gizált, Moliére rósz komédiás volt. Ezek után mindenki érdekes embernek mondta és — versesköteteit ezerszámra vették. Peterdi Sándor. — Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye tör­vényhatósági bizottság folyó évi május hó 26-án dél­előtt 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart. Tárgysoro­zat: 1. Nagykároly r. t. város képviselő-testőletének ha­tározata villamos telep létesítésének költségeire köl­csön felvétele tárgyában II. 2. Nagykároly r. t. város képviselő-testületének határozata a vilamos telep czél- jaiia szükséges telek megvétele tárgyában. II. 3. Alis- páni előterjesztés a kéményseprésről és kéménysep­rési iparról alkotandó vármegyei szabályrendelet tár­gyában II. 4. Uszka, Szamosszeg, N igy-Dobos, O Pályi Fábiánháza, Nyir-Csaboly, Nagy-Ecsed, Olcsva, Olcsva- Apáti és Börvely községek képviselőtestületének hatá­rozatai a Nagykároly — Mátészalka—csapi h. é. vasút segélyezése czéljából felveendő kölcsön tárgyában. II. 5. Vitka község képviselőtestületének hason tárgyában hozott Rácz Ferencz körjegyző által megfelebbezett határozata II. 6. Isaák Elemér és társai felebbezése a rozsályi községi bitó választás ellen. II. 7. Dr. Vetzák Ede indítványa Nagykárolyban felállítandó kir. törvény­szék ügyében. II. 8. Király Darócz község ingatlan ela­dás használati felosztása és szabályrendelet módosítása. II. 9. Belügyminiszter leirata a vármegyei gyámpénztár pénz készletének gyümölcsöző elhelyezése tárgyában; névszerinti szavazással hozandó határozat. III. 10. Vár­megyei alispán jelentése a vármegyei számadási ága­zatok naplózárlatai szerint mutatkozó pénzkészletnek pénzintézetnél gyümölcsöző elhelyezése iránt, névsze­rinti szavazással hozandó határozat. III. 11. A várme­gyei székház építésére felveeunő kölcsönügye. — A nagybányai városi muzeum megnyitása Mint értesülünk a városi muzeum menyitása napját az or­szágos felügyelőség véglegesen junius hó 19-ére tűzte ki. Fraknói Vilmos püspök s a többi vendégek a meg­előző napon fognak megérkezni. — Közgyűlés. A szatmármegyei Széchenyi társulat tekintettel azon körülményre, hogy e hó 18-ára kitűzött közgyűlését a tagok csekély számú megjelenése folytán nem tarthatta meg, az ujabbi közgyűlés határidejét e hó 25-én délelőtt 11 órára tűzte ki, mely alkalommal a tagok számára való tekintet nélkül is megtartják a közgyűlést. — Érettségi vizsgálatok a helybeli ev.ref. fögim- nasiumban. A szatmári ev. ref. főgymnáziumban az érett­vizsgálatok írásbeli része e hó 20-án fejeztetett be. A szóbeli érettségi vizsgálatok junius hó 22 és 25 nap­ján tartatnak, mely alkalommal a kormány képvisele- letében Ballagi Aladár budapesti egyetemi tanár, az ev. ref egyházkerület részéről pedig Erőss Lajos deb- reczeni theologíai tanár fog részt venni. — Ipartanodái bizottság ülésé. A szatmári iparta­nodái bizottság e hó 20-án Dr. Fejes István elnöklete alatt ülést tartott, melyen a bizottság tagjai nagyszám­mal jelentek meg. A bizottság örömmel vette tudomá­sul, hogy Szűcs Izsó az iparos iskolák szakfelügyelője nemrégiben a Szatmáron járt és a tapasztaltak felett teljes megelégedésének adott kifejezést, különösen a rajzolás és Írásbeli dolgozatok külalakja lepte meg a felügyelőt, ki ezért a tanítói karnak a legnagyobb elis­merését fejezte ki. A mennyiben a tanítótestület mű­ködése az idén lejár, ennek újabb három évre való választását a bizottság a jövő hó 27-ik napján tűzte ki- a pályázatok pedig junius 22-ik napjáig adandók be a bizottság elnökéhez. Az évzáró vizsgálatok junius 12, 13 és 14-ik napjára tűzte ki a bizottság, mely végből elhatározta, hogy a városi hatóságtól, az ipar kiállítási alapból 100,- a Kossuth-alapból pedig 40 koronát két­es ezen összeget a tanulók jutalmazására fordítja. — Állami népiskolák gondnoksági ülése. A szat­mári állami népiskolák gondnoksága e hó 19-én dél­után ülést tartott, melyen. Dr. Keresztszeghy Lajos el­nökölt. A gondnokság Mihály Ferencz indítványára el­határozta, hogy az évi záróvizsgálatokat — tekintettel az uralkodott járványra — junius 20—26-ik napjain tartassanak, Az elnökség bejelentette, hogy a közokta­tásügyi miniszter 400 korona összeget utalt a gör. kath. hitoktatók részére, mely összeget a gondnokság a gör. kath. püspökséghez terjeszti fel, hogy azt arányosan ossza ki az illető hitoktató lelkészek között. Ezzel az ülés végett ért. — Hymen. Hauner Bálint az Osztrák-Magyar-Bank helybeli fiókjának alkalmazottja, a múlt héten tartotta eljegyzését Szvatku Endre helybeli háztulajdonos ked­ves leányával, Emíliával. — Az iparos dalegylet pünkösd első napján hangversenynyel és tánczmuiatsággal egybekötött es­télyt rendezett a városi kioszkban. Az estély iránt rend­kívül nagy volt az érdeklődés ugyannyira, hogy a Ki­oszk szűknek bizonyult a szép közönség befogadására. A hangverseny igen szépen sikerült. Első száma volt a Rákóczi nyitány Oláh Feri zenekarától. Azután az ipa- rőTdalárda adta elő a „Bármerre jár tekintetem“ ez. dalt. Majd Osváth Elemér főgimnáziumi tanár tartott

Next

/
Thumbnails
Contents