Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1904-03-08 / 10. szám

meretlen működőknek teljesen híjával volna, s védve volna azoknak mindennemű visszalései ellen; a reális borkereskedelem épen oly kevéssé lehet ezek ellen biztosítva, mint a bortermelők; itt is, ott is vannak, a kik minden bortörvény daczára árulást követnek el a magyar szőlő­művelés ellen. A reális borkereskedelem nem ellensége a bortermelésnek, sőt különösen elősegíti egyik a másiknak prosperálását. Tiszteséges borkeres­kedő nem fogja a maga előnyére kihasználni a gazdának szorult helyzetét, sőt segíteni is kész rajta, hiszen a termelőtől fűg az ő prosperálása is. S ha a bor-vámklauzul a megszűntével a bor­kereskedelemnek ezek a kinövései elpusztulnak, a reális borkereskedelem nem fog útjában állani a magyar borforgaiom szabad fej ődésének. Szatmár, 1904. _ SZÍNHÁZ. A szezon közeledik immár a vége felé. Márczius 26-ikával az előadások sorozata véget ér s igy nem sok alkalmunk lesz a társulat itteni működése alatt véleményünk nyilvánítására és észrevételek tételére. Felhasználjuk teliát a rendelkezésünkre álló rö­vid időt s elmondjuk mindazt, aminek elmondásától eddig a tárgyilagos kritika gyakorlása mellett tartóz­kodtunk azért, hogy az igazgató ne panaszkodjék anyagi érdekeinek veszélyeztetése miatt. Az ő anyagi érdekei mostmár annyira biztosítva vannak, hogy a hátra levő 3 hét nem árthat neki. De különben az itt következő igazságokat nem azon czél- zattal mondjuk, hogy bárkit is elriasszunk a színházba járástól. Méltányoljuk az igazgató helyzetét. Tudjuk azt, hogy ma rendkívül nehéz a közönség müigényeit kie­légíteni. S midőn vissza pillantunk a színi idény ed­dig lezajlott nagyobbik részére, azt tapasztaljuk, bogy az igazgató a közönség várakozását bizony sok tekin­tetben nem is elégítette ki, vagy nem tudta, vagy nem akarta. Feltesszük róla az elsőt. Nem ok nélkül bolygatjuk most ezeket do'gokat. Virágvasárnapja itt van a küszöbön, amikor az igaz­gató társulatát nagy részben újjá szervezi. A társulat minősége pedig rendkívül fontos nemcsak a jövő színi idény előadásainak művészi színvonalára, hanem « «várHató élónlr kcvósfolJÖ Veti tOZcllOíS UlQSOITcl ÍS , melyet uj társulatával az igazgató előadni fog. A mostani társulatnak sok hiányát tapasztaltuk- Amihez a rósz szereposztás is járult. Ebből aztán az követ’. ;ett, hogy a társulat egyes tagjai, köztük a szí: . primadonnát az igaztó agyonjátszatta, máso­kat pedig egész idény alatt alig juttatott szerephez s igen számottevő jó erőket kiaknázatlanul hagyott. A kart a várossal kötött szerződése ellenére 8 férfi és 8 női tagra ki nem egészítette s általában a darabok kiállítására oly kevés súlyt fektetett, hogy azt csak Krémer Sándornak a kezdő színigazgatónak nézhet­tük el. Épen azért hangsúlyozzuk mindezt, mert most már túl van a kezdet nehézségein s a közönség is, mely igényeit a minimumra leszállítva támogatta és felkarolta a színészetet, megköveteli, hogy az igazgató — Teljesüljön kívánsága ... — lemondok . . . Megfogtam kezét és a szemébe néztem mindin­kább elragadtatva bájos jelenségétől. —• ó, mennyi hálával tartozom önnek! Mily boldog vagyok az ön nemes tette állal! — szólt köny- nyein át mosolyogva. — Eh, — válaszoltam, meginduitságomat guny- nyal palástolva, — holnap már e „nemes telt“ velem együtt el lesz feledve. — En nem felejtek el semmit s ezt bizonyára nem! — válaszolt a szép gyermek hévvel. Ösztönszerüleg hirtelen feléje hajoltam és csókot nyomtam arczára. Nem volt ideje a védekezésre. Ne­hány pillanatig meglepetve állt s aztán igy szóit csen­des hangon. — Szeretni fogom önt — két év múlva! Kis kezeivel visszlökött és ügyesen kisiklott kar­jaim közül. Pillanat múlva a szoba üres volt! De bájos arczát most is előttem láttam; a gyenge bimbó nemsokára bájos virággá fog fejlődni! A következő napokban lakásomon maradtam az­zal az ürűgygyel, hogy beteg vagyok. így kíméltem meg bará nőm hiúságát, tniglen férje megérkezett. A fiatal asszony azóta hálás barátnői érzelmet táplál irán­tam. A leánykát pedig napról-napra nagyobb elrngad- tátással látom fejlődni és szépülni. És már nincs messze az az idő, a mikor életét az enyémmel összekapcsolha­tom és az oltár előtt örök fogadalmat tehetünk egymás­nak. J. H. is ezután ne csak a saját anyagiérdekeit, hanem a magasabb művészi szempontokat is szem előtt tartsa. Visszaidézzük az emlékezetébe Gróf Fesztetics Andornak, a vidéki színészet országos felügyelőjének szavait, aki legutóobi itt időzése alkalmával kijelen­tette, hogy egy hatalmas mozgalom indult meg a fő­városban, mely színművészeiét és a drámai irodalmat nemzeti irányban terelni törekszik s ez a mozgalom teremteni fog művészeket és darabokat a színészetnek s a vidéki színészet, mely eddig a fővárosi színházak műsorából tengődött, egyik hatalmas terjesztője lesz ennek a mozgalomnak a vidéken Hogy hosszú időbe fog kerülni, inig ez az egész­séges irányú mozgalom csak részben is kiszorítja a di­vatos műfajokat, az kétségtelen, de ha elhat hozzánk, a mi hazafias közönségünk bizonyára lelkesedéssel fogja támogatni azt. A szatmár—j-eperjesi szinikerület választmányának f. évi január 27-ikén tartott ülésében meg lettek álla­pítva a Krémer Sándor színigazgatóval 1905. év virág­vasárnapjáig terjedő időre kötendő szerződés feltételei, mit ő el is fogadott. Ezen szerződés őt arra kötelezi, hogy a közönség müigényeit teljesen kielégíteni képes társulatot és 16 tagú énekkart szervezzen. Nehogy azt higyje tehát az igazgató, hogy a mi igényeink oly alacsony fokon állanak, mint ő képzeli, s hogy azok kielégíthetők egy olyan szezonnal mint a mostani, el kellett mondani mindezeket, amihez még annyit teszünk, hogy megköveteljük a jövőre igényeink jo­gos kielégítését és nem leszünk oly türelmesek mint eddig. Különben a szerződésnek vannak olyan kiköté­sei, melyekkel kötelezni lehet az igazgatót a közönség müigényeinek respektálására, Ezek után rátérve a múlt hét szinházi es eményeire első helyen „Cirano de Bergerac“, Rostand regényes színmüvének előadását említjük, metyet Bátosi jutalom- játékául választott. A hires kalandort, Ciranót a jutal­mazott igen jól alakította. Különösen jó volt a negye­dik felvonásban. Mellette kitűnt Nagy Sándor, Feren- cziné. Szentes és Pápai. A közönség igen rokonszenve­sen fogadta e dar^b előadását, mely tartalma és ver­ses alakjánál fogva elüt a divatos darabok és társa­dalmi drámák sab.ónjától s tiszta romantikájával szinte üditőleg hat a hipermodern drámai termékek által el­rontott Ízlésre. Második említésre méltó esemény az első Shakes- peare-eiőadás. Pénteken este zónában került színre zsú­folt ház ház előtt a „Velenczei Kalmár“, melyben Doktor János sziniakadémiát végzett növendék mutat­kozott be Schilok szerepében. A darab nagyon meg­rövidített kiadásban került előadásra Ami a vendég fellépést illeti, fiatal kezdő embertől meglepő alakítást láttunk. Orgánuma azonban gyenge még az ilyen nagy feladatokhoz. Jók voltak Bátosi a kalmár szerepében Széli Gizella (Jessika) Nagy Sándor (Anlonió) Ferencziné (Porcia) és Táboni (Lancelot) Táborióí meg kell jegyez­nünk, hogy dicséretre méltó ambiczióval dolgoz ki minden jelentéktelen szerepet, bár példát vennének róla a segéd színészek, akiknek legtöbb idejök van kicsiny szerepeik tanulmányozására. Szombaton telt ház előtt került bemutatóra Linke a „Makranczos hölgyek“ czimü operettje. A librettó jelentéktelen, de annál szebb a zenéje a Gésák és San- Toy óta még ilyen fris egészséges zene, nem csendült meg az újabb operettekben. E darabban Sziklai Blanka erőteljes szopránja teljes szépségében érvény sült. Jó volt Komái Lisistratája, Szentes Themistoklese és Papír spártai főhadnagya. Tábori ismét kabinet alakítást nyújtott a tiszti szolga szerepében, melyben túlzásai daczára is elismerésre méltó ügyességet fej ett ki. A fénybogárkák azonban sehogy sem sikerültek. Nagyon kár volt azokra költeni a direktornak, ha nem akarja működtetni azokat. Az ilyenekben való takarékoskodás többet árt, mint használ. A csalódott közönség az ilyet megszokta jegyezni s a jövőben hirdetendő reklámnak nem ül fel. S ZATMaR-NEMETI__________ HIRE K. — Pénzügyi kinevezés. A pénzügyminiszter ro- gozi Pap Kálmán pénzügyi segédtitkárt, a nagykárolyi kir. pénzügyigazgatósághoz titkárá nevezte ki. — Tanítónői kinevezés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Óváry Juliska okleveles tanítónőt a szinérváraljái állam iskolánál szervezett 6-ik tanítónői állásra nevezte ki. — Halálozás. Gyene Károly porcsalmai nagy- birtokos a napokban hirtelen elhunyt. Halála megye- szerte mély és igaz részvétet keltett. — Az ezres nagyasztalt tartott szombaton este a honvéd sőrcsarnokbafi. A tagok igen szép számban jelentek meg voltak mintegy ötvenen. A műit évi tiszt- ujitás óta még ennyien nem jöttek össze. Ez örvendetes jelenség, mert az ezres életműködésében minden kis mozgalom a szegény gyermekek felruházására is jöve­márczius 8. delmez valamit. Ezúttal is számos uj tag lépet be s egymást múlták felül az adakozásban. Az alamizsnás is kihordta az ezres kincstárát s mindenki tőle lehető­leg hozzájáiult a nemes czél előmozdításához egy pár obulussal A kedélyes társaság Bunkó Vincze muzsikája mellett búsulva vigadott s a szellemi sziporkákban gyönyörködött a késői órákig, — Eljegyzés. Komáromy Zoltán dr. szatmári fia­tal ügyvéd a múlt héten tartotta eljegyzését Raisz Aladár szepcsvármegyei alispán leányával Erzsiké kis­asszonnyal. — Rendkívüli vármegyei bizottsági közgyűlés. Szatmarvármegye közönsége e hó 17-én Nagykároly­ban rendkívüli közgyűlést tart, melynek főbb tárgyai lesznek : Gróf Tisza István miniszterelnök válassza a vármegye közönségének üdvözlő feliratára; belügy­miniszteri leirat a vármegyei gyámpénztári pénzkész­leteknek pénzintézeteknél leendő elhelyezése ügyében alispáni előterjesztés a vármegyei székház részletes tervei és költségvetése tárgyában. — Szerenád. Azon alkalomból, hogy Kiss Z>ig- mond dandár-parancsnok eljegyezte Dr. Lengyel Már­ton földbirtokos kedves leányát, Melánia úrnőt, a helybeli m. kir. honvédzenekar a menyasszony iránti tiszteletből e ho 5-én este remek szerenádot adott Dr. Lengyel Márton Deák-téri háza előtt. Színes lam­pionoktól kisérve vonult fel a teljes zenekar s a ház előtt sorakozva hat gyönyörű nótát adott elő, végűi a Rákóczy-indólót. A szerenád hangjai csakhamar oda vonzották az esti korzó közönségét, a mely élvezettel hallgatta a szebbnél-szebb nótákat. — Vasút ügy. A Nagykároly—Mátészalka—csapi vasút kiépítése, már teljesen biztosítva van. Daczára ennek azonban az építkezés megkezdését a vállalkozó bizonyos időre elhalasztani kénytelen, mivel az állam- kincstár, az állam hozzájárulását az ex-lex miatt nem folyósíthatja. — Beteg ápolási napok a Köz-kórházban. A szat­mári Köz-kórház gondnoksága a folyó 1904. évre a betegápolási napok számát 28196-ban állapította meg, napi ápolási dij 1 kor. 48 fillér, — Harminczkót évi munka. Kértészffy Gábor vá­rosi pénztárnok, a napokban érte meg pénztári hi­vataloskodásának 32-ik évfordulóját. Nehéz viszonyok között, a közigazgatás és az igazság szolgáltatás szét­választásának kezdő idejében kezdte meg felelősség­teljes és nehéz pálya futását, melyet ma is lelkiisme­retes pontossággal és becsülettel végez. Kívánjuk hogy még sokáig bírja erővel és jó egésséggel hiva­talos kötelességét teljesíteni, mely rend tekintetében min­denkor példás volt, minek következtében úgy hiva­talnok társainak mint a közönséges elismerésével és bizalmával találkozott. — Lorántffy Zsuzsanna egyesület felolvasó es­télye. A szatmátvármegyei Lorántffy Zsuzsánna egye­sület e hó 5-én este 6 órakor az ev. ref. főgimnázium torna csarnokában újabb felolvasó estélyt rendezett a szokott nagyszámú intelligens közönség jelenlété­ben. A műsor első száma az újonnan alakult férfi és női vegyes kar énekszáma nyitotta meg, melyet Veres Lajos karmester vezetett nagy tudás és ügyességgel. Az előadott énekszámokat a közönség viharos lelke- sültséggel tapsolta meg. Ezutaii Rácz István ev. ref. lelkész tartotta meg felolvasását, melynek tárgya a biblia ismertetésre volt. Az ügyesen megirt munkát szívesen tapsolták és általános figyelemmel kisérték, Majd Gachal János lépett az emelvényre s nagy ha­tás és művészi színvonalon álló tehetséggel szavalta el Győry „Mostoha“ czimü költeményét. A szavalatot hatalmas taps orkán követte, melynek elnémultával Lénárd Ede szamos-dobi ev. ref. lelkész adta elő gyö­nyörű hangjával saját szerzeményű népdalait, melyet zongorán Veres Lajos kísért. Taps ilt-e számról is. volt bőven, melyre az előadás derekasan réá szolgált. A fényesen sikerült estélyt i vegyes kar pompás énekszáma zárta be. — A képviselő választók névjegyzéke. Az 1899. évi XV. t.-cz. 145. §-a rendelkezesehez képest, az or­szággyűlési képviselő választók névjegyzékének folyó évi kiigazítása márczius hó első napjaiban lenne meg­indítandó. A belügyminiszter az idézett törvény alap­ján most körrendelétben értesíti az, összes központi választmányokat, igy Szatmár városát is, hogy a mennyiben az 1903. évi költségvetés még nem sza­vaztatott meg s ennek következtében az 1867. évi X. t. ez. rendelkezésére való tekintettel a múlt évben az adó kivetési munkálat sem volt joghatállyal elké­szíthető, ennélfogva az esetben, ha a választói név­jegyzék kiigazítása czéljából szükséges munkálatok jelenleg megindittatnának az 1899. évi XV. t.-cz. idé­zett Tenderezéseinek betartása elhárithaílan akadály­okba ütköznék. Ily körülmények közt legczélszerübb- nek mutatkozik az 1903. évre vonatkozó költségvetési vagy felhatalmazási törvény létrejövetelének bevárása, illetve a kiigazítási munkálatoknak azon időre való elhalasztása, midőn a törvényalapjáu az 1903. évre

Next

/
Thumbnails
Contents