Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-04 / 39. szám

Szatmár 1904. S Z A T M A R-N E M E T I Október 4. dig az sokkal nagyobb és érzékenyebb volt a mostaninál és nem állott akkor annyi eszköz rendelkezésre, mint most az Ínséges viszonyok enyhítésére. A mi helyi viszonyaink szempontjából nem panaszkodhatunk. Városunk gázdálkodó közön­sége az ország más vidékeihez képest meg le­het elégedve. Habár a tengeri termés alig egy harmadát teszi ki a normális termésnek s ha­bár takarmányfélékben itt is érezhető a hiány, de korántsem oly nagy a szükség, hogy orvo­solható ne legyen. A szükséglet a helyi piaczon is beszerezhető. Igaz, hogy az eleimi czikk, a termény- és takarmányárak felemelkedtek. Ez azonban még nem rejt magában semmi nagy veszélyt. Megsínyli a fogyasztó közönség, annyi bizonyos, de különös aggodalomra ok nincs. Eltekintve a piacz drágaságától városunk­ban nem látszik az ínség nyoma. Sőt a vidéken is kevésbé kiáltó már a nyomor. Augusztus első felében volt legmeg­döbbentőbb az ország képe. De a közbejött eső megélénkítette a kiéget avart s ha egyéb áldás nem fakadt a nyomában, legalább a lábas jószágoknak legelőt nyújtott. Ez is nagy áldás volt. Ma már az ínséges- bizottságok az egész vonalon megkezdték mű­ködésűket s a kormány támogatásával sikerülni is fog nekik a népélelmezés kérdésének megol­dása, vetőmagvak és takarmány félék beszerzése s azon pontokon való helyes felhasználása, ahol tényleg nagy a szükség. A törvényhatóságoknak pedig feladatává tétetett, hogy a szűkölködő népet téli munká­hoz és keresethez juttassák. Természetesen ez a kormányintézkedés is a vármegyei törvényhatóságokat érdekli inkább. Városokban a különféle jótékonysági intézmé­nyek, ipari vállalatok stb. jobban lehetővé te­szik a munkás nép megélhetését. Aztán az aszály által okozottt országos károk közvetle­nül legelső sorban a gazdálkodó közönséget sújtották. A városok szegény sorsú népét ez kevésbbé érintette, emellett városokban számos segély forrás kínálkozik a munkás nép részére. Mindezek után oda konkludálunk, hogy ha nem is valami rózsásak a kilátások, nekünk városiaknak legkevesebb okunk van az aggo­dalomra. HÍREK. — A király neviinnepe. Dicsőségesen uralkodó I. Ferencz József apostoli királyunk névünnepe ma van. Öröm ünnep ez Magyarország népének, mely alkalommal milliók imája száll az egek urához azért, Sebesen hajtott, mig az országúira értek. Itt átadta a gyeplőtt Péternek. — Most csak lassacskán baktassunk, hogy fel ne tűnjék sietésünk. Már viradni kezdett, mikor az első őrséghez értek. — Mi járatban vagytok? — kérdé tőlük az őr. A sarjumat viszem a városba, ott úgy fizetik azt most, mint a búzát. — Még mit takargatsz szekereden ? Semmit. — Arról “meg kell győződnöm 1 Szuronyát belebökte a szénába, de hangot nem hallott. A sebesült karjába bökte ugyan szuronyát, de a hős fiú spártai önmegtagadással tűrte iszonyú fájdalmát és az őr elbocsátá őket. De most a nap már teljesen pompában fölkelve, megvilágította azon vércseppeket, melyek a szekér nyomán vezettek. — Uram Istenem!! kiáltá Péter ijedten — mos már veszve vagyunk ; az őr meglátja a vérnyomokat és követni, vallattni fog. Végkép el vagyunk veszve 1 — Dehogy vagyunk — kiáltá Zoltán és toliké­sével olyan mélyen kézébe szúrt, hogy vér patakzott. — Úgy Péter bátya, most kék zsepkendőjével könnyedén kösse át kezemet, de csak úgy, hogy a vér csepeghessen. Alig hogy ez megtörtént, utolérte őket a vág­tató őr. — Micsoda vér cseppeg a kocsiból, hej! — kérdé rikácsoló hangon. hogy ön szeretett ősz királyunknak, ki népeinek igaz atyja — számos éveken tartsa meg nemzeteinek, mely oly törhetetlen ragaszkodással viseltetik koronás ural­kodójához. A király névünnepe alkalmából a helybeli zárda templomban délelőtt ünnepélyes káptalani mise volt, amelyen a polgári és katonai hatóságok fejei, nemkülönben a különböző iskolák növendékei jelen­tek meg. .* — Október hatodika. Az aradi gyásznap évfordu­lója holnap után, csütörtökön lesz. Városunk lakos­sága ezen nemzeti gyász ünnepet az idén is hagyo­mányos kegyelettel üli meg. Az ev. ref. templomba reggel 5,- mig a zárda templomban d. e. 10 órakor tar tátik gyász isteni tisztelet. — Kinevezések, ő felsége a király Kalmánczhelyi Miklós mátészalkai albirót a hajdúnánási járásbíróság­hoz járásbirónak ; — a pénzügyminiszter Kondor Sán dór számvizsgálót a nagybányai kir. bányaigazgatóság­hoz számtanácsosnak; Eötvös Mihály zsibói kir. adó­hivatali adótisztett a zsibói járásba a járási számvevői teendőkkel való megbízatással pénzügyi szamellenőrré és Konjai Istvánt a nagykárolyi pénzügyigazgatóság- mellé rendelt számvevőséghez pénzügyi számtisztté; — Csiky Gusztáv okleveles gazdász penyigei lakos pedig a sepsiszentgyörgyi pénzügyigazgatósághoz ideig­lenes minőségben kataszteri irattárt kezelő irodatisztté nevezte ki. — Áthelyezések. A m. kir. pénzügyminiszter Keresztszeghy Kornél p. ü. segédtitkár, föladónyilván" tartási biztost azon minőségben Nagybecskerekről a helybeli kir. pénzügyigazgatósághoz, Taug Lipót pénz­ügyőri biztost pedig Szatmárról Budapestre helyezte. — Miniszteri jóváhagyás, a belügyminiszter a városi törvényhatósági' bizottsági közgyűlésnek azon határozatát, a statusquo-ante izr. hitközség lelkészét évi 1200 korona fizetéssel dotálja jóváhagyta. — Adomány. Narten György jelenleg városunkban időző mozgófénykép tulajdonos, annak jeléül, hogy Szatmár város közönsége vállalatát olyan kitüntető pártfogásban részesítette a helybeli önkéntes tűzoltó, különben a mentő-egyletnek 50—50 koronát adomá­nyozott. A nemes tett önmagát dicséri. — Lelkészi vizsga letétel. Inczédy Márton szat- márnémetii ev. ref. segédlelkész és Kolozsváry Mihály theológus, a múlt héten tették le az első lelkész-képe­sítő vizsgát Debreczenben. — Anyakönyvi felügyelői látogatás. Majos Károly anyakönyvi felügyelő «?ttptember 27-én Felsőbányán a városi és a vidéki anyakönyvi hivatalokat megvizs­gálta és rendben találta. — Gyászünnepléy. A helybeli ev. ref. főgimnázium tanárkara és ifjúsága, az intézet tornacsarnokában okt. 6-án, d. e. az alkalmi istentisztelet után, gyászemlék ünnepélyt tart. — A szatmár-vármegyei szabadelvű párt közgyű­lése, múlt hó 28-án tartatott meg városunkban az egész vármegyei inteligenczia óriási érdeklődése mellett. — A gyűlés a Vigadó nagytermében ment végbe, mely alkalommal Nagy Béla elnökölt, ki megnyitván az ülést, üdvözölte a nagyszámmal megjelent közön­séget, majd a közgyűlésnek czéljét fejtegetve, azt vajmi tettnek nyilvánította, Étre Domahidy István emelkedett szólásra és nagy figyelem között, megtartott beszédjé­ben kifejtette a jelenlegi kormányelnök politikai mükö­— Hát kérem, a fiam sarlóval megsebezte a ke­zét, azért viszem őt is magammal, hogy a városban orvossal kötöztessem be. — Mutasd csak kezedet te fiú! Zoltán leoldotta kendőjét és megmutatta vérző sebét. — De soká ne tartson fel az ur, mert fiam már egészen gyönge a sok vérvesztéstől. — Hát menjetek Isten hírével! Ezután már kaland nélkül értek Győrbe, hol a bajtársak átvették a sebesültet, hogy állruhában el­szöktessék. Már éjfél felé járt az idő, mikor haza érkezett a szekér. A bátor anya türelmesen várta az udvarban, de midőn Zoltán leugorván, oda kiáltá neki: „örülj anyám; fiad meg van mentve!“ aléltan esett karjaiba. Péter ismerte úrnőjét, tudta, mely varázsszó fogja őt felkelteni. — Zoltán ifjú urunk is sebesült, ápolásra szorul1 Ezen szavak hallatára felébredt az anya, erős volt, mert fiát kellett ápolni. Elkeseredve kiáltá: „Hát egy fiam se maradhat ép egészségben?“ Az öreg szolga elmondá neki kalandjukat, fia bátorságát és ravaszságát. Az anya szive meggyógyult. — Köszönöm jó Istenem, — rebegé könnyes szemeit égnek emelve, — hogy ily hős fiákkal áldottál meg engem; többé nem panaszkodom! Popper Vilma. dését majd invitványozta, hogy a jelenlegi einökö*: Nagy Bélát a párt továbbra is válassza meg elnökéül. A jelen voltak egyhangú lelkesedéssel fogadták el az indítványt, mire megválasztották alelnökül: gróf Teleky Sándort, Domahidy Istvánt, Kende Zsigmondot, nemes- tóthi Szabó Antalt és Szuhányi Ödönt. A párt jegyzői lettek : Budaházy István, Dr. Vetzak Ede, gr. Teleky Jenő, Dr. Domahidy Pál, Madarassy István és Nagy Pál. — Több szónok emelkedett ezután szólásra, u. m. Kende Zsigmond, Szerdahelyi Ágoston, Nemestóthy Szabó Antal, Jékey Mór, ki a főispán érdemeit mél­tatta, mire Kristóffy József válaszolt és nagyszabású beszédben fejtette polititikai álláspontját és nézeteit. Végül Cholnoky Imre üdvözölte Nagy László alispánt, mint a párt egyik agilis tagját. — A közgyűlés sür- gönyileg üdvözölte Tisza István -kormány elnököt és a Podmaniczky Frigyes bárót, mint az országos szabadelvű párt elnökét. A közgyűlést ezután Nagy Béla elnök berekesztette, mire az az elnök éltetése közben, lelke­sült hangulatban szétoszlott. Délután egy órakor a Pannónia szálló dísztermében mintegy 500 teritékü fényes bankett volt, melyen a legszebb pohárköszöntők érték egymást. — Dalegyesületünk zeneiskolája szombaton este* nyolcz ómkor hangversenyt ad a színházban. Úgy az az előadásra kerülő darabok szépsége, mint a körül­mény, hogy kedvelt zeneiskolának gyakorló zenetanárai zongorán, hegedűn éz czimbalmon mutatják meg nö­vendékeiknek a valódi czélt, a mely felé törekedniök kell, kéttségtelenné teszik, hogy müveit közönségünk ép úgy megtölti a színházat, mint tavaly, mikor a hasonló hangverseny után hosszú ideig közbeszéd tárgyát képezte a ritka élvezet, amiben a megjeletek- nek részök volt. A hangverseny műsora a falragaszokon olvasható. Jegyeket előre válthatni Lővy Miksa könyv- kereskedésében. Játék alatt a terem ajtaja zárva lesz. — Az elemi lőtér ügye. tiégi panasz tárgyát ké­pezte a Houvéd-utcza végén lövőtér ügye, mely sze­rint az ottani földtulajdonosokkal gyakran megesett az, hogy a czéllövések alkalmával munkájukban za­varva voltak. Ezen ügynek megvizsgálása, illetve ren­dezése czéljából a Kassai 6-ik hadtest parancsnokság kiküldöttei jártak e hó 3-án városunkban és a helyi polgári és katonai vegyes bizottsággal, Pap Géza pol­gármester elnöklete alatt helyszíni szemlét tartottak. A város és a katonai kincstári kiküldöttek között az elemi lőtérre nézve semmiféle elvi ellentétek nem forogtak fenn és igy a városi hatóság az érdekelt telek tulajdonosok között a méltányos kívánságokat teljesítheti s a panaszok jövőre nézve nem merül­nek fel. — Adomány tüzkárosultaknak. A gyöngyösi tüz- károsultak részére a városi tanács 20 korona segély összeget utalványozott. — Orgona avatás. Szép és lélekemelő ünnepsé­gek között avatta fel vasárnap, 2-án a pettyéni ref. egyház újonnan készített orgonáját. Évekkel ezelőtt indult meg a gyűjtés egy uj orgona készíttetésére, mig végre a hivek áldozatkészsége s főleg Helmeczy Jó­zsef ügyvéd és Böszörményi Sándor képviselő tetemes anyagi hozzájárulásával lehetővé vált ennek felállítása. Vasárnap okt. 2-án volt ünnepélyes felavatása s a használatnak való étadasa. A templom telve volt a helyi és nagyszámú vidéki közönséggel. Veress Lajos szatmári kántor gyönyörű orgona játéka nyitotta meg az ünnepélyt, mely után Bencsik István esperes lépett a szószékre s megható imában kérte Isten áldását az egyházra és áldozatkész híveire. Feledhetlen hatású volt imájában az a rész, mikor a hazának üdvéért és boldogságáért imádkozott, mely alatt a lengyel hymnusz felséges dallama hangzott az orgonán. Majd Vajda E. volt pettyéni lelkész tartott egy tartalmas és szónoki erővel előadott egyházi beszédet. A beszéd után a je­lenlegi lelkész részletes áttekintést tartott az egyház múltja felett; kiemeli főleg a Böszörményi és Helme­czy család kiváló érdemét, melylyel lehetővé vált, hogy a különben kicsiny és szegény egyház a maga túl­ságos megterhelése nélkül templomot építhessen, azt megfelelően berendezhesse s orgonával elláthassa. Majd fölemlíti az újabb adományokat is s az egyház mély háláját tolmácsolja Helmeczy Józsefné és Niko- lics Szeréna úrnőknek, kik közül az előbbi egy gyö­nyörű szép urasztali, az utóbbi egy értékes szószéki térítővel ajándékozta meg az egyházat. A „hymnusz“ eleneklésével ért végett a templomi ünnepségek sora. Majd a vendégek nagyobb része Helmeczy József vendegszerető házánál gyűlt össze ebédre, melyen a késői órákig a leglelkesebb hangulatban ünnepelték a népszérü házigazda és fáradhatlan háziasszony igazi magyaros vendégszeretetét. Természetes szebbnél-szebb pohárköszöntők tolmácsolták az általános közbecsülést és szeretetet Helmeczy József és családja iránt. Pohár­köszöntőket tartottak : Bencsik István esperes, Saátor Dávid sz.-váraljai lelkész, Osváth Elemér főgimn. ta nár, Papolczy Zoltán apai lelkész, Böszörményi Zsig­mond birtokos. Délután és este tánczmulatsag volt melyen a mint értesülünk 300 K.-t meghaladja a bevétel. — Választmányi ülés. A szatmári torna-és vívó egylet választmánya a múlt hó 28-án délután Dr. Fejes István elnöklete alatt ülést tartott, mely alkalommal elhatározták, hogy a torna és vívó órákat legközelebb megkezdik az ev. ref. főgymnasium torna csarnok­ban. Az órák hétfőn, szerdán és pénteki napokon tartatnak esti 6 órától. A választmány elhatározta még azt is, hogy az órákra szívesen látja vendégül a höl­gyeket is és ennek meghonosítása végett a tagokat fölkéri. Végül az egylet választmánya határozatilag

Next

/
Thumbnails
Contents