Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1904-09-27 / 38. szám
Szatmár 1904. SZATMAR-NEMETI Szeptember 26. HÍREK. — Kossuth Ferencz városunkban. F. hó 25-én vasárnap este a gyorsvonattal érkezett váiosuqkba Kossuth Ferencz orsz. gyűl. képv. a Kossuth Lajos képének leleplezésére rendezett törvényhalósági disz- gyülésre. Társaságában jöttek még: Rartha Ödön, Bencs László, Benedek Janos, Brázay Kálmán, Hentaller Lajos, Jekev Zsigmond, Nagy Sándor, Kacskovits Géza, Molnár Ákos, Szatmári Mór, Luby Béla orsz. gyűl. képviselők. A vasútnál a város nevében — rendkívül nagyszámú és előkelő közönség előtt — Tankóczy Gyula főkapitány üdvözölte Kossuthot. Majd Uray Gézához beszállva a városi és polgári dalárda szerenáddal üdvözölte Kossuthot, mely alkalommal Osváth Elemér ref. főgymn. tanár a következő beszéddel üdvözölte: „Nagyságos Képviselő Ur! Volt idő, nem is nagyon régen, mikor ritka volt az emlékünnep e hazában; nemzeti fájdalmainkat s gyászos érzelmeinket szivünbe zárva legfeljebb elmerültünk a múlt idők eseményein melyekből, ha föl is ragyogott egy pillanatra régi dicsőségünk fénye, ha föl is csillant a jövendő kétes reményének egy egy sugara, a keserves árvaság érzete nem engedett emlékezni, az emlékezésben reményt keresni, s a vissza fojtott nemzeti fájdalom nem akart tüntetni. Az árva, ha a mindenség elvi- harzott feje felett, alázza meg magát a földnek poráig, nincs joga panaszkodni, nincs joga remélni! így mondták a hatalom birtokosai! Ma az emlékezés, az elmúlt idők nagy fényeinek, vezér alakjainak ünneplése záloga egy nemzet jövőjének, biztosíték az élethez. így vallják a nemzetek jóltevői. Igen az emlékezés, mely mindig újabb vonásokkal gazdagítva adja át a jövendőnek azt, ami halha- tatlansagra hivatott, a minek örök isteni rendeltetése, hogy eszménynyé legyen. íme Szatmár varos törvényhatósága s polgársága is lelkes emlékezésben kívánja kifejezni mély háláját, s őszinte tiszteletét történelmünk legkiválóbb alakja, — Kossuth Lajos emléke iránt; ime külső alakban is maga elébe kívánja állítani azt, ki szivében régen él, mint eszmény, mint nemzeti Géniusz, mint e nemzet édes atyja, ki azzal vigasztalta ekkor nemzetét: Ha majd eltemetnek, föltámadok síromból s a Kossuth név nagyobb hatalom lesz mint valaha I — Hatalom lett, mely fölvitte nemzetet a dicsőség legmagasabb fokára; — igazság lett, mely a nép-szabadság, testvériség és egyenlőség oltárán áll, mint e szentháromság megvalósítója e honban. Kultusz lett, mely e nemzetnek életszükség, az egyénnek ideál, a hazafiui törekvésnek czél s a nemzeti apiraczióknak a megtestesült Ige. Az emberi nagyság tüneményei között, melyeket a történelem fölmutat, lehettek mások is az elismerés, a tisztelet, a csodálat fenséges tárgyai, de szeretve s ját népétől úgy mintő volt, nem volt soha senki. Dicsőségünk, hogy beszélhetünk róla, reménységünk, kihez a honfiúi áhitat és kegyelet fordulhat valahányszor hitre, erőre és bátor kitartásra leend szüksége, büszkeségünk, hogy mj is egy vagyunk abból a nemzetből, mely Tőle tanult élni s törhetlen törekvésünk, hogy szivünk legszentebb érzetével forrjunk össze emlékezetével. Ezért ünnep nekünk mindig a Reá való emlékezés, azért ünnep a holnap is Szatmár város életében, mert újabb emlékezésével adhat ismételten kifejezést iránta való tiszteletének, hálájánek s szeretőiének. És a midőn ez ünnep fényének emeléséhez a Nagyságos Képviselő ur is körünkbén való megjelenésével hozzájárul, e város polgársága melyen át van hatva a Nagyságod iránti tisztelet, elismerés és hála érzetétől. Annak a tiszteletnek és elismerésnek érzetétől, mely nemcsak Kossuth Lajos fiának szól, hanem a mely önmagáért is joggal megilleti azért az állandó és önzetlen törekvésiért, melyet minden időben, minden körülmények között imádott hazánk érdekében nemzetünk javáért erős szellemi erővel, s puritán jellemmel kifejt. Ha elismerésül adhatjuk tiszteletünket, hálánkat és szeietetünket, fogadja azt tőlünk Nagyságod úgy, a mint adjuk őszintén és önzetlenül. Hadd forrjon ez össze édes Atyjára való magasztos emlékezésünkkel, hogy teremjen ez erős kapcsolat gyümölcsöket hazánk s nemzetünk boldogulását a ! Isten hozta városunkba! . . . Isten éltesse soká ! “ A beszéd elhangzása után Kossuth Ferencz lelkes szavakban köszönte meg az ünnepélyes fogadtatást. — A tűzoltó-őrtorony felavatása. Nagy ünnepség keretében ment végbe e hó 25-ikén városunkban a tüzoltó-őrtanya udvarán Meszlényi Gyula püspök áldozatkészségéből felépített díszes és impozáns tűzoltó-őrtorony felavatása. A megtiszteltetésből bőven kijutott ez alkalommal a bőkezű és áldozatkész püspök személyisége iránt is a hála adójának lerovása, mert a tűzoltó-egyesület mindent elkövetett arra nézve, hogy az ünnepséget minél Impozánsabbá tegye és ebből a megtiszteltetésből méltó rész érje a főpásztort, ki a saját költségén építtette fel a 43 méter magas tűzoltó-őrtornyot, hogy a tűzoltóság a keletkezendő tüzveszedelmeknél gyorsabb értesülést szerezve, azonnal megtehesse a veszély elfojtására óvóintézkedéséit. — A szépen sikerült toronyavatási ünnepség vasárnap délelőtt ment végbe. Szombaton este a honvéd-zenekar, nemkülönben a szatmári férfi-dalegyesü- let és az iparos-dalárda szerenádot adott s mely alkalommal a tüzoltó-egyesület lampionos diszfelvonu- lást rendezett a kegyes szivü főpásztor tiizteletére. A szerenád a honvéd-zenekar által előadott Rákóczi- induló fenséges hangjaival kezdődött, majd a két da- lároa Storch »Éji varázs« czimü darabját adta elő nagy tetszés között. Ezután ismét a honvéd-zenekar Keler »Rákóczi nyitány«-át játszotta el, mire a dalegyesületek Médér Mihály karmester szerzeményeiből több gyönyörű népdalt énekelt. Ezután a honvédzenekar a »Lannermoki Lucia« czimü operából egy részt játszott le s végül a dalegyesület Zichy szerenádját adta elő nagy praeczizitással. A lampionos és fáklyásmsnet hosszú sorban ezután elvonult a püspöki palota előtt. Másnap reggel 9 órakor kezdődött a to rony felavatási ünnepély, melyet a tüzoltó-egyesület rendes közgyűlése előzőit meg. A nemzeti szinü zászlók és a magyar czimerekkel Ízlésesen feldiszitett udvaron nagyszámú és előkelő közönség jelent meg, amiközben az emelvényen helyet foglalt a tűzoltó- egylet tisztikara, közben pedig a meghívott vendégek sokasága. Tankóczi Gyula tűzoltó-parancsnok megnyitván az ülést, előadta a közgyűlés tárgysorozatát és meleg hangú szavakban üdvözölte úgy az egylet tagjait, mint a megjelent vendégeket. Ezután Ruprecht Sándor egyleti titkár gondosan össze állított jelentésben számolt be az egylet múlt évi történetéről. A pénztár állapota a számvizsgáló bizottság jelentése szerint a következő: 1. A tűzoltó-egyletnél : Égész évi bevétel a múlt évről áthozott 2846 kor pénztári maradványai együtt: 3838 kor. 16 fillér, összes kiadás: 408 kor. 74 fillér. Maradvány: 3426 kor. 42 fillér — 2. A tűzoltó-zenekara: bevétel: 200 kor. 50 fill, kiadás : 43 kor. 38 fillér vagyon 157 kor. 12 fillér. — 3. A mentő-osztálynál: múlt évi bevétel: 101 kor. 91 fill. Kiadás nem volt, — összes vagyon 141 kor. 91 fillér. A három osztály tételeinek végösszege gyanánt vagyon van : 3728 korona 45 fillér összegben. Ä közgyűlés a pénztárnak a felmentvényt megadta és jelentést az egylet évkönyvében megörökiteni, nem különben a titkárnak köszönetét nyilvánítja közgyűlés, mely végül Reinelt Ágoston ideiglenes szertárnokot állásában véglegesítette. — Ezután nyomban kezdetét vette a diszközgvülés, a melyen ment végbe a torony felavatása is. Tankóczi Gyula elnöki megnyitója után felállott Thurner Albert is hatalmas ünnepi beszédét tartotta meg. A beszéd, mely nemcsak gyönyörű styljainál, de annak mély tartalmával a jelent volt közönségre mély hatást gyakorolt. A szónok igazi hévvel tűzzel emlékezett meg a torony bőkezű épitte- tőjéről Meszlényi Gyula püspök áldozat készségére. A beszéd további folyamán felemlítette a szónok a tűzoltó-őrtorony létesítésének rövid történetét, megemlékezve úgy a bőkezű püspök nemes cselekedetei, mint a jelenlegi parancsnok Tankóczi Gyula főkapitány soha el nem évülhető azon érdemeiről, a melyeket fáradságot nem ismerő munkásságával az egylet érdekében kifejtett. Végül szónok gyönyörű beszéd kíséretében éltette a toronyt épitető pásztors, mely szavak elhangzása alatt hulott le a lepel a torony falába illesztett püspöki czimer és a három márvány emlék tábláról. Zajos eljenzés zúgott most fel mely csak párpercz múltán csillazodott le, amelynek elnémultá- val Tankóczi Gyula elnöklő parancsnok köszönetét fejezte úgy a tűzoltó-egylet tisztikarának, mint a megjelent közönségnek azért hogy ilyen melegérdeklődést tanúsítottak az önkéntes tűzoltó-egylet iránt. Ezután Tankóczi Gyula vezetése alatt Fleckenstein István Braustein Ferencz és Rozsnyai Lajos önkéntes tűzoltókból álló küldöttség ment Meszlényi Gyula püspökhöz, átadandó a közgyűlés azon határozatát, melyben a megyés püspököt az önkéntes tűzoltó-egylet disz- védnökéül választotta. — A díszközgyűlés folytatásaként a Deák-téren déli féltizenkét órakor a Fehér-ház épületén derék tűzoltóink egy képletes tüztámadást rendeztek, mely alkalommal az összes gépek éz mentő I készülékekkel vonultak ki az adott jelre. A jelképes tűz támadás minden tekintetben sikerült dolog volt és általános megelégedésre szolgált a Deák-téren egybe sereglett közönség ezreinek. — Délben a Kossuth-kert kioszkban mintegy 300 teritékü lakoma volt, melyen a szebbnél-szebb pohárköszöntők fűszerezték atár- saság fesztelen jó kédvét. Külön dicséret illeti még Valkovics Samu bérlő kitűnő konyháját, a mely a legizletesebb ételekkel látta el a megjelenteket. A tűzoltók nagy öröm ünnepélyének napját az uj őrtornyon esti 7 órakor, a katona-zenekar játéka fejezte be. a mely a villamos színes izzó lámpákkal kivilágított erkélyén foglalt helyet s a sétáló közönség ezreinek igazi műélvezettel szolgait. Ugyan ez időben Narten György kirematografus, szebbnél szebb vetített mozgó fényképekkel mulattatta a Deák-térre kivonult nagy közönséget, mely viharos éljenzésben tört ki akkor midőn az agg főpásztor, Meszlényi Gyula püs- j pök vetitett képet a vásznon meglátta ; E pillanatban Éljen a püspök“ felirattal rakéta és röppentyű tört fel, mely igazán bámulatba éjtette a nagy közönséget, mely az utolsó röppentyű elégése után a lefolyt napnak kellemes emlékeivel oszlott el. A tüzoltó-őrtorouy azonban még sokáig volt kivilágítva, jelezve a nagy nap soha el nem múló dicső emléket, Az uj őrtoronyban hivatalos őrszolgálat másnap reggel 8 órakor kezdődött, a mikor is az első őrséget Suba András hivatásos tűzoltó lartotta. — Kossuth bankett. Hétfőn déli 1 órakor, a Társaskör helyiségeiben, mintegy 150 teritékü társas ebéd volt az uj polgártárs: Kossuth Ferencz tiszteletére, melyen mindvégig emelkedett hangulat honult. Az ünnepélytre Uray Géza ügyvéd emelt poharat, majd Biki károly esperes méltatta érdemeit, melyek elhangzása után Kossuth F. beszélt: irigylendő elegencziával, gyönyörű mérséklettel és mégis nagy szóniki hatással eszmékben gazdagon. Megköszönte a város közönségének szives figyelmét és politikai visszaemlékezésével magára ragadott mindenkit. Kossuthért a pártvezért toaztoztak még: Bartha Ödön, Benedek János, Jékey Zsigmond orsz. gyűl. képviselők. Szatmári Mór orsz. gyűl. képviselő, mint e város fia, a szatmári polgárságért emelt poharat. Molnár Ákos, Verévzy Antal, Bartha Ödön pedig Dr. Kelemen Samut köszöntötte fői. Ezek után még, mint rendesen történni szokott, a megáradó jó kedély még egy egész csomó toasztot teremtett — Diszebéd. A helybeli tűzoltó egyesület ünnepsége alkalmából, Mesziényi püspök tiszteletére f. hó 24-én déli 1 órakor, a Kossuth-kerti kioszkban diszebédet adott, melyen 150 hivatalos vendég jelent meg. Az ebédet vidám kedély jellemezte melynek közepett számos sikerült pohárköszöntő hangzott el. így: Tankóczy Gyula tűzoltó főparancsnok szép szavakban emelt poharat József föherczegre, mint az országos tűzoltóság fővédnökére, és a tűzoltóság nevében sür- gönyileg üdvözölte a főherczeget, mire ez nyomban meleghangon válaszolt. Dr. Vajay Imre fenkölt szellemű szép beszédben magasztalta jótékony püspökünket. Báthori Éndre Pap Géza polgármesterért emelt poharat, Bodnár Gáspár a tűzoltó testületre s ennek lelkes fejére, Tankóczy Gyulára emelt poharat, Dr. Fech- tel János Meszlényi Gyula püspökre mondott nagyon szép felköszöntőt. Turner Albert azokra az iparosokra emelt poharat, a kik becsületes munkájukkal az őrtorony felépítésében részt vettek. Ezek mellett még többen emeltek poharat s közbe-közbe pedig a dalárda énekelt. Az ízletes jó ebéd Valkovits vendéglőst dicséri. — Szatmári lóversenyek. Pompás őszi idő kedvezett e hó 24. és 25-én lezajlott lóversenyeeknek. A szatmármegyei Lovaregylet által városunkban rendezni szokott lóversenyek úgy a messze vidék, mint helybeli közönség általános érdeklődése mellett ment a múlt években is végbe, az idén pedig az érdeklődés a tavalyi versenyeket is jóval felülhaladta. A lóversenytérre már jóval délután 2 órakor valóságos népvándor lás volt, szebbnél szebb fogatok százával szépítették ki az elegáns úri közönséget, azonkívül a villamos vasutak is alig győzték szállítani az érdeklődők ezreit, kiknek nagyrésze gyalog indultak ki a pályára, hogy gyönyörködjék ezúttal is a végbe menendő lóverseny izgató látványosságában. — A közönség igazi élvezettel volt eltelve a lefolyt lóverseny minden futama iránt s nem egyszer viharos éljenzésekkel üdvözölte az elsőnek beérkezett lovak tulajdonosát. Az ügető verseny szombaton délután ment végbe a Pettyén Pálfalvai országúton, melyen előkelő és nagy számú közönség jelent meg. Eme versenyben négy ur kocsis vett részt és első dijat Jékey László fogata, nyerte, a mely 4 kilométer távolságot 10 első 3 inásodpercz alatt tett meg. A második nyertese Szentiványi László 10 első 51 másodpercz, harmadik dijat, berenczei Kovats Miklós kétszáz méter térhátránynyal 10 perez 55 másodpercz alatt. Végül a negyediknek bejött Kállay Szabolcs fogata 11 perez 9 másodpercz alatt. —- A vasárnpi futtatás, délután fél 3 órakor kezdődött, a mező gazdák versenyével. Dij 200 korona, ebből 100 korona az első, 60 korona a második, 25 korona a harmadik és 15 korona a negyedidik beérkező lónak. Távolság kb. 1600 méter. A verseny eredménye a következő ; elsőnek Laky Lajos, másodiknak Korcstnáros Imre, harmadiknak Székely Mihály negyediknek Sebestyén András gazdálkodó lova jött be. — A második verseny, az úgynevezett sikverseny volt, melyre nem kevesebb mint 17 nevezés történt. Indult pedig 7 ló ; még pedig 1. Stein Rezső (Emidről) 5 é s. h. „Buzalka“ (lov. a tulajdonos, szin : szürke kék, lila sapka.) 2., Szakonyi Lajos kdu. (Czegléd) 4 é s. k. „Molafide“ (lov. a tulajdonos) szin : sötétkék test, sötétkék sapka. 3., Lin- denmajer Sándor hadnagy (Nyíregyháza) 4. é. s. k. „Reineklande" lov a tulajdonos, szin, egyenruha rózsaszín vállszallag. 4., Liptay Béla (Jéke) 3 é. s. m. „Czél- lövő“ szin : jobbról vöröstest, kék ujj, balról kéktest s vörös ujj, kékvörös sipka, lov. Zangermarian. 5., Te- legdy József, hadn. (Nagy-Várad) é. p. k. „Kétkedő“ lov. lázári Nagy Leo hadnagy, szin: egyenruha, feketepiros szalag. 6., Nagy Lajos százados (Szatmár) s. p. h. „Scharbe“ lov. Hajnyi Arthur fhd. szin: egyenruha, zöld szallag. 7., Schwent József alezredes (Szatmár) i. d. s. h. „Springinsfeld“ lov. Forberger fhd. szin : narancssárga. Dij 1300 korona, ebből 800 kor. szatmárnémeti szab. kir. város dija az elsőnek 300 kor. a második, 150 kor. a harmadik, 50 kor. a negyedik beérkező lónak. Táv. kb. 1600 méter. Első lett „Buzalka“ lél hosszal könnyen, második „Czéllövő“, harmadik „Kétkedő“ 3 hosszal hátrány, negyedik „Molafide“. A hölgyek dijára az úgynevezett vadászversenyben egy lovat jelentettek, ugyan mindössze csak két nevezés történt. Indult Luby Gyula (V.-Oroszi) id. sp. k. „Vártlány“. lov. Hajnyi Arthur fhdn. Dij. 200 kor. ért. tisz- teletdij. Akadályverseny bezáródott 10 nevezéssel indult 3 ló, Dij : 1500 kor. Ebből 1000 kor. a győztesnek, SOO^kor. a második, 150 kor. a harmadik. Első lett Kreissler Frigyes fhdn. (Kassa) 4. é. s. h. „Bodrija (lov. a tulajdonos), második Liptay Béla (Jéke) 4. é. s. m. „Win“-je harmadik Telegdy József hdn. (N.- Várad) id. p. h. „Tripos“-a (lov. a tulajdonos.) — Tenyészverseny : lezáiatott 6 nevezéssel, indult 4 ló. Dis: 1000 kor., adta a földmivelésügyi miniszter. Ebből 600 kor. az elsőnek, 300 kor. a mááodik, 300 kor. a harmadik beérkező lónak. Első lett Luby Gyula id. sp. k. »Vártlány«-a, küzdelem mellett 1 hoszszal, — (lov. Hajnyis A. fhd. Szin vörös szalag.) Mááodik Stein Rezső (Ernőd) 3 é. p. m. >Álmos«-a, (lov. a tulajd. Szin szürke test, lila sapka.) Harmadik Pika Miklós (Berend) 5 é. p. k. „Lolá“-ja, — (lov. Reők István fhd. Szin piros szalag.) — Negyedik Kállay Szabolcs (Kaér-Semjén) 4 é. p. k. „Rózsiká“-ja, (lov. lázári Nagy Leo fhd.) — Tiszti verseny. Tiszteletdij a Szatmármegyei Lóverseny-Egylet által 100 kor. érték az elsőnek, 50 kor. a második, 30 kor. ért. a harmadik és 20 kor. ért. a negyedik beérkező lónak. Táv. kb. 2000 mét. Lezáratott 4 nevezéssel. Első lett Reők István „Menyhért“-je, könnyen, küzdelem nélkül. Második Schvent József „Gidrán“-ja, harmadik Nagy Lajos százados »Liliom« ja, negyedikSzakmáry E. „Benczé“-je. Ezen verseny után a lóverseny véget ért és a megjelent közönség ezrei lassan-lassan oszladozni kezdett, egy része pedig a pálfalvai országúton sereglett egybe s gyönyörködött a szebbnél-szebb úri fogatok sokaságában, melyek hosszú sorban vonultak fel szép rendben a versenytérről. Este a Pannóniában nagy szabású bál volt, a melyen messze vidék intelligencziája adott egymásnak találkozót. Felelős szerkesztő: Mátray Lajos. Főmunkatárs: Ferencz goston. If Áttol am A cs. és kir. katonai uszodaparancsnokság felkéri a nagyérdemű közönséget, hogy fürdő-ruháit, miután már az uszoda elbontása megkezdetett, legkésőbb i\ n In In Hl. október hó 10-éig az uszodai pénztárnál Barbul szakaszvezetőtől átvegye, mivel a későbbi időre a ruhákért felelőség nem vállalható.
