Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-30 / 34. szám

Szatmár, 1904. augusztus 30. 34. szám. AR-NEMETI. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. • '' MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. s . ; Egyes szám áfa 20 fillér. SZERKESZTÓSEG ES KIADÓHIVATAL: Hám János-utca 10. szám, a törvényszék közelében. Bárdóly Ferdinánd ur házában, Boros Adolf könyvnyomdája. Mindennemű dijak Szatmaron. a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltéinek. Kéziratok nem adatnak viasza.-----: Telefon-szám 80. —— Sz övetkezeti kongresszus. csábitó alkalommal a politika és a felekezeties- kedés javára. Pedig a szövetkezés gondolata A világ minden tájékáról összesereglenek Budapesten a szövetkezeti eszme barátai, hogy kicseréljék nézeteiket és megbeszéljék a nálunk is jól ismeretes szövetkezeti eszme terjesztése érdekében szükséges teendőket. Magyar szem­pontból igen nagy jelentősége van ennek a kon­gresszusnak, mert túlnyomóan olyan szakem­bereket hoz közénk, akik saját hazájuk terme­lési és fogyasztási ügyeinek rendezésében vesz­nek részt és hivatásuknál fogva keresik az összeköttetéseket a külföld és saját hazájuk kö­zött. A magyar termelésnek tehát ismét alkalma lesz a világ hozzáértő ferfiainak mutatni meg fejlettségét és képességeit és hihető, hogy a közvetlen érintkezés és a személyes tapasztalt uj és értékes kapcsolatokat fog tereifvfeni ..tér-' melésünk és a külföldi fogyasztás.főzött/'" V De igen nagy súlya van a 'koh^ressziisna^ általános gazdasági és társadalmi .^szfer^ ónkból, és Így visszahatásában természetesén magyár szempontból is. A szövetkezeti eszme jobban, mint bármely gazdasági rendszer, belenyúl tár­sadalmi életünk minden zugába és helyes alkal­mazása többet használhat, elfajulása pedig töb­bet árthat egy ország közgazdaságának, mint sok más, nálánál nagyobb és hatalmasabb intéz­ményekben rejlő gazdasági gondolat. A társa­dalomhoz való sokféle vonatkozása azonban sajnos, nagyon csábitó alkalom arra, hogy bizonyos, nem gazdasági és társadalmi czélza- tok szolgálatába hajtassanak a szövetkezetek. És éppen Magyarország az, ahol bizony nagyon is sok visszaélés történt ezzel a veszedelmesen épen az ember és ember, termelő és termelő, fogyasztó és fogyasztó között való megkülöm- böztetést zárja ki és rendeltetésének végső esz­mei magaslatán annak az állapotnak a megte­remtésébe törekszik amelyben minden termelőt és minden fogyasztót .a szövetkezés lánczai fűznek egy egészszé össze. Mert a szövetkezés czélja éppen az, hogy -pp termelő és fogyasztó egyenisegek szocziális' egybefüzesevel a terme­lés értékesitéséhék'^és *á< fogyasztás fedezésének költségei csökkentessenek, ellenben az értéke­sítés és a beszerzés közösségével elérhető haszon, a közvetítés kizárásával, növeltessék és a szö­vetkezet tagjainak biztosittassék. Ez pedig a legteljesebb mértékben csak úgy érhető el, ha a szövetkezét kapcsolata tényleg minden ter­melő vagy fogyasztó egyént egybefüz. A szövetkezeti kongresszusnak az a leg­főbb és legnehezebb feladata tehát, hogy a szövetkezeti gondolat megvalósitásara helyes formákat találjanak, illetve a meglevő formák hibáit kikutassák és a 'ehető legtökéletesebb érvényesülés módjait keressék. Mert mindaddig, amig a szövetkezet nincsen megvédve attól, hogy rendeltetésétől elvonják, addig a szövet­kezeti gondolat lefelé és lefelé nem lesz nép­szerű. Sőt, amig a politikai tusák és a feleke­zeti izgatás egyrészről, egyesek haszonlesése pedig másrészről a szövetkezeti társulást arra használja ki, hogy a szövetkezet jó kortestanya vagy elsőrangú uzsorafészek legyen, addig nemcsak népszerű nem lesz a szövetkezet hanem ellenkezőleg üldözni és gyűlölni fogják a tár­sadalom legszélesebb rétegeiben. T Á R C Z A. Naplemente. Kesergve lelkem árvaságát, Emléked forgatván magamban, Halálos bú gyötrelme járt át S szenvedtem érted mondhatatlan ! Szabados Ede. A sudarak órjási árnya Fakulva vész a messzeségbe, Bágyadtan hull a láthatárra A távozó nap búcsufénye. Pár pei'cz még s nehéz, szürke szárnyon Leszáll az alkonyat a földre S halk léptekkel közéig az álom, Hogy lenge leplével befödje. S midőn az éj kitárja báját S csillagra csillag gyűl ki lassan, Magasztos égi béke száll át A mindenségen láthatatlan ! Midőn elváltúnk s búcsuzásra Utolszor nyújtottad kezecskéd, Szemed szelíd fényű sugára Rajtam sokáig vesztegelt még. Fénylő napon, te! távozásod Orjássá nyujtá búmat érted És hasztalan kerestem álmot Ölén a sötét, néma éjnek. Fehér Klára meg a piros kendő. Irta : Tóth József. „Halljuk uraim!“ A kaszinó ebédlőjében a zsivaj egyszerre elnémult. „Piroska kopó, nyúl . . . Bliktri ! Majd én mon­dok el valamit. Mert hiszen puskával könnyű nyulat lőni, de elevenen fogni nyulat : ez a valami : én né­gyet fogtam egy nyomra : foghattam volna ötvennégyet is, de nem akartam. — Bizony Isten ! — Halljuk, uraim, halljuk : Az ebédlő szárnyajtóján nagy zajjal kezdett be­tódulni a külső publikum. — Mi az ? mi az? halljuk? A körösi dzsentri-vadász mosolyogva intett a kezével: — Pszt, pszt, barátaim: Nagy dolog ez. Nagy dolog 1 A vadásztársaságnak fogalma sincs a „jutányos“ vadászatról. .. Bebizonyítom. — De előbb hadd iszom egyet .. . No most már hallga. A szövetkezeti eszmének külömben az egész világon az a nagy hibája, hogy nem tudják megtalálni a sikeres működés megkí­vánta helyes formákat. Mindenüt az a baj, hogy vagy politikai, vagy felekezeti, vagy nyerész­kedési czélokra használják ki a szövetkezeteket. A szövetkezeti eszme két világhírű bajnoka foglalkozik ezzel a sajnálatos körülménynyel az egyik: Müller Hans, a svájci szövetkezeti köz­pont főtitkára, aki a fogyasztási szövetkezelek helyes szervezetéről előadást tart; a másik gróf Roquigny franczia képviselő, aki a hitel- szövetkezetekről tart értekezést. Ez a két elő­adás a középpontja a kongresszusnak, mint ahogy az egész szövetkezeti ügynek is az a lényege, hogy jó formák, jó szervezetek legye­nek, nehogy a szövetkezet épen a rendelteté­sével ellentétes czélokra legyen felhasználható. Nekünk magyaroknak sok okunk van tehát a legnagyobb figyelemmel kisérni a kongresszus munkálkodását. Magunk is épen nagy munká­ban vagyunk, hogy elavult szövetkezeti tör­vényünket a tüzbe dobjuk és siessünk a szö­vetkezeti eszme támogatására. Szövetkezeti bajaink legveszedelmesebbjei ép azokhoz a kér­désekhez tapadnak, amelyek a kongresszus legfőbb tárgyai lesznek. Illetékes köreink bizo­nyára minden figyelmüket az előadásoknak fog­ják szentelni; hisz nagyon lényeges, hogy uj törvény alkotásának küszöbén jól ismerjük azo­kat a modern gondolatokat, amelyeknek a szö­vetkezeti eszme legilletékesebb férfiai fognak a kongresszuson kifejezést adni. — Hát tegnapelőtt kocsin megyek a feketei ta­nyámra. Óriási hó mindenfele. Legalábbb másfélméte rés, de a fúvósokban még több. A mint megyünk, egyszer csak azt mondom a kocsisomnak : — Gyurka: látod mi van ott ? — Igenis látom. — Hát mi az te szamár? — Nem szamár az kérem alásan, hanem nyúl. — No ugy-e, hogy nyúl, te szamár? fogd meg ezt a gyeplőt, leszállók . .. Leszállottam azon módon. — Nézz ide, Gyurka — mondok. A Gyurka oda­nézett, de még akkor nem látott semmit. Azaz, hogy annyit már látott, hogy az országutról beugrottam a tábla földre, akarom mondani térdig beleestem a hóba. De most!... „Nézz ide Gyurka!“ mondok... Ezzel lehajoltam es két fülénél fogva kirántottam a hóban fekvő tapsifülest, a mely a levegőben úgy vicrkándozott, mint a esik a vízben. „Gyere hunezot!“ — mondok — jó pecsenye lesz belőled. Te meg Gyurka eredj tovább a kocsival; én majd fogdosom a nyulakat elevenen. Alig megyek tiz lépésnyire: megint látok egy nyulat a hóban. Egész bátran odamentem. Meg se mozdult. Azt is megfogtam. Igaz-e, hogy naczczerü! Barátaim! ez naczczerü ! Mék tovább 10 lépésre megint egy nyúl. Fogtam a fülét. De a Gyurka már alig birta őket fogni. Nagyon viczkándoztak. TELJESEN ÚJ ü használt ISKOLAI TANKÖNYVEK LEGJOBBAN BESZEREZHETŐK: ' BOROS ADOIvF KÖNYV-, PAPÍR-, ÍRÓ- ÉS SZATNlÁR H^M JÁNOS-UTCZA, RAJZSZERKERESKEDÉSÉBEN BÁRDÓLY-HÁZ.

Next

/
Thumbnails
Contents