Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-30 / 34. szám
Szatmár, 1904. augusztus 30. 34. szám. AR-NEMETI. TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. • '' MEGJELENIK MINDEN KEDDEN. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. s . ; Egyes szám áfa 20 fillér. SZERKESZTÓSEG ES KIADÓHIVATAL: Hám János-utca 10. szám, a törvényszék közelében. Bárdóly Ferdinánd ur házában, Boros Adolf könyvnyomdája. Mindennemű dijak Szatmaron. a kiadóhivatalban fizetendők. HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltéinek. Kéziratok nem adatnak viasza.-----: Telefon-szám 80. —— Sz övetkezeti kongresszus. csábitó alkalommal a politika és a felekezeties- kedés javára. Pedig a szövetkezés gondolata A világ minden tájékáról összesereglenek Budapesten a szövetkezeti eszme barátai, hogy kicseréljék nézeteiket és megbeszéljék a nálunk is jól ismeretes szövetkezeti eszme terjesztése érdekében szükséges teendőket. Magyar szempontból igen nagy jelentősége van ennek a kongresszusnak, mert túlnyomóan olyan szakembereket hoz közénk, akik saját hazájuk termelési és fogyasztási ügyeinek rendezésében vesznek részt és hivatásuknál fogva keresik az összeköttetéseket a külföld és saját hazájuk között. A magyar termelésnek tehát ismét alkalma lesz a világ hozzáértő ferfiainak mutatni meg fejlettségét és képességeit és hihető, hogy a közvetlen érintkezés és a személyes tapasztalt uj és értékes kapcsolatokat fog tereifvfeni ..tér-' melésünk és a külföldi fogyasztás.főzött/'" V De igen nagy súlya van a 'koh^ressziisna^ általános gazdasági és társadalmi .^szfer^ ónkból, és Így visszahatásában természetesén magyár szempontból is. A szövetkezeti eszme jobban, mint bármely gazdasági rendszer, belenyúl társadalmi életünk minden zugába és helyes alkalmazása többet használhat, elfajulása pedig többet árthat egy ország közgazdaságának, mint sok más, nálánál nagyobb és hatalmasabb intézményekben rejlő gazdasági gondolat. A társadalomhoz való sokféle vonatkozása azonban sajnos, nagyon csábitó alkalom arra, hogy bizonyos, nem gazdasági és társadalmi czélza- tok szolgálatába hajtassanak a szövetkezetek. És éppen Magyarország az, ahol bizony nagyon is sok visszaélés történt ezzel a veszedelmesen épen az ember és ember, termelő és termelő, fogyasztó és fogyasztó között való megkülöm- böztetést zárja ki és rendeltetésének végső eszmei magaslatán annak az állapotnak a megteremtésébe törekszik amelyben minden termelőt és minden fogyasztót .a szövetkezés lánczai fűznek egy egészszé össze. Mert a szövetkezés czélja éppen az, hogy -pp termelő és fogyasztó egyenisegek szocziális' egybefüzesevel a termelés értékesitéséhék'^és *á< fogyasztás fedezésének költségei csökkentessenek, ellenben az értékesítés és a beszerzés közösségével elérhető haszon, a közvetítés kizárásával, növeltessék és a szövetkezet tagjainak biztosittassék. Ez pedig a legteljesebb mértékben csak úgy érhető el, ha a szövetkezét kapcsolata tényleg minden termelő vagy fogyasztó egyént egybefüz. A szövetkezeti kongresszusnak az a legfőbb és legnehezebb feladata tehát, hogy a szövetkezeti gondolat megvalósitásara helyes formákat találjanak, illetve a meglevő formák hibáit kikutassák és a 'ehető legtökéletesebb érvényesülés módjait keressék. Mert mindaddig, amig a szövetkezet nincsen megvédve attól, hogy rendeltetésétől elvonják, addig a szövetkezeti gondolat lefelé és lefelé nem lesz népszerű. Sőt, amig a politikai tusák és a felekezeti izgatás egyrészről, egyesek haszonlesése pedig másrészről a szövetkezeti társulást arra használja ki, hogy a szövetkezet jó kortestanya vagy elsőrangú uzsorafészek legyen, addig nemcsak népszerű nem lesz a szövetkezet hanem ellenkezőleg üldözni és gyűlölni fogják a társadalom legszélesebb rétegeiben. T Á R C Z A. Naplemente. Kesergve lelkem árvaságát, Emléked forgatván magamban, Halálos bú gyötrelme járt át S szenvedtem érted mondhatatlan ! Szabados Ede. A sudarak órjási árnya Fakulva vész a messzeségbe, Bágyadtan hull a láthatárra A távozó nap búcsufénye. Pár pei'cz még s nehéz, szürke szárnyon Leszáll az alkonyat a földre S halk léptekkel közéig az álom, Hogy lenge leplével befödje. S midőn az éj kitárja báját S csillagra csillag gyűl ki lassan, Magasztos égi béke száll át A mindenségen láthatatlan ! Midőn elváltúnk s búcsuzásra Utolszor nyújtottad kezecskéd, Szemed szelíd fényű sugára Rajtam sokáig vesztegelt még. Fénylő napon, te! távozásod Orjássá nyujtá búmat érted És hasztalan kerestem álmot Ölén a sötét, néma éjnek. Fehér Klára meg a piros kendő. Irta : Tóth József. „Halljuk uraim!“ A kaszinó ebédlőjében a zsivaj egyszerre elnémult. „Piroska kopó, nyúl . . . Bliktri ! Majd én mondok el valamit. Mert hiszen puskával könnyű nyulat lőni, de elevenen fogni nyulat : ez a valami : én négyet fogtam egy nyomra : foghattam volna ötvennégyet is, de nem akartam. — Bizony Isten ! — Halljuk, uraim, halljuk : Az ebédlő szárnyajtóján nagy zajjal kezdett betódulni a külső publikum. — Mi az ? mi az? halljuk? A körösi dzsentri-vadász mosolyogva intett a kezével: — Pszt, pszt, barátaim: Nagy dolog ez. Nagy dolog 1 A vadásztársaságnak fogalma sincs a „jutányos“ vadászatról. .. Bebizonyítom. — De előbb hadd iszom egyet .. . No most már hallga. A szövetkezeti eszmének külömben az egész világon az a nagy hibája, hogy nem tudják megtalálni a sikeres működés megkívánta helyes formákat. Mindenüt az a baj, hogy vagy politikai, vagy felekezeti, vagy nyerészkedési czélokra használják ki a szövetkezeteket. A szövetkezeti eszme két világhírű bajnoka foglalkozik ezzel a sajnálatos körülménynyel az egyik: Müller Hans, a svájci szövetkezeti központ főtitkára, aki a fogyasztási szövetkezelek helyes szervezetéről előadást tart; a másik gróf Roquigny franczia képviselő, aki a hitel- szövetkezetekről tart értekezést. Ez a két előadás a középpontja a kongresszusnak, mint ahogy az egész szövetkezeti ügynek is az a lényege, hogy jó formák, jó szervezetek legyenek, nehogy a szövetkezet épen a rendeltetésével ellentétes czélokra legyen felhasználható. Nekünk magyaroknak sok okunk van tehát a legnagyobb figyelemmel kisérni a kongresszus munkálkodását. Magunk is épen nagy munkában vagyunk, hogy elavult szövetkezeti törvényünket a tüzbe dobjuk és siessünk a szövetkezeti eszme támogatására. Szövetkezeti bajaink legveszedelmesebbjei ép azokhoz a kérdésekhez tapadnak, amelyek a kongresszus legfőbb tárgyai lesznek. Illetékes köreink bizonyára minden figyelmüket az előadásoknak fogják szentelni; hisz nagyon lényeges, hogy uj törvény alkotásának küszöbén jól ismerjük azokat a modern gondolatokat, amelyeknek a szövetkezeti eszme legilletékesebb férfiai fognak a kongresszuson kifejezést adni. — Hát tegnapelőtt kocsin megyek a feketei tanyámra. Óriási hó mindenfele. Legalábbb másfélméte rés, de a fúvósokban még több. A mint megyünk, egyszer csak azt mondom a kocsisomnak : — Gyurka: látod mi van ott ? — Igenis látom. — Hát mi az te szamár? — Nem szamár az kérem alásan, hanem nyúl. — No ugy-e, hogy nyúl, te szamár? fogd meg ezt a gyeplőt, leszállók . .. Leszállottam azon módon. — Nézz ide, Gyurka — mondok. A Gyurka odanézett, de még akkor nem látott semmit. Azaz, hogy annyit már látott, hogy az országutról beugrottam a tábla földre, akarom mondani térdig beleestem a hóba. De most!... „Nézz ide Gyurka!“ mondok... Ezzel lehajoltam es két fülénél fogva kirántottam a hóban fekvő tapsifülest, a mely a levegőben úgy vicrkándozott, mint a esik a vízben. „Gyere hunezot!“ — mondok — jó pecsenye lesz belőled. Te meg Gyurka eredj tovább a kocsival; én majd fogdosom a nyulakat elevenen. Alig megyek tiz lépésnyire: megint látok egy nyulat a hóban. Egész bátran odamentem. Meg se mozdult. Azt is megfogtam. Igaz-e, hogy naczczerü! Barátaim! ez naczczerü ! Mék tovább 10 lépésre megint egy nyúl. Fogtam a fülét. De a Gyurka már alig birta őket fogni. Nagyon viczkándoztak. TELJESEN ÚJ ü használt ISKOLAI TANKÖNYVEK LEGJOBBAN BESZEREZHETŐK: ' BOROS ADOIvF KÖNYV-, PAPÍR-, ÍRÓ- ÉS SZATNlÁR H^M JÁNOS-UTCZA, RAJZSZERKERESKEDÉSÉBEN BÁRDÓLY-HÁZ.
