Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-26 / 4. szám

Szatmár, 1904.

SZATMAR-NEMETI

Január 26.

időt, midőn közöttünk hivatalosan meg fog jelenni: február 18-án Nagykárolyban és 20-án Szatmáron.

A kik beszéltek az uj főispánnal, azt mondják, nagyon megnyerő modorú, tevékeny munkásságu finom úri ember és sok reményt fűzhetünk hozzá, hogy a megye és a város hivatalos életében, a kívánt megnyugtató, fontos szerepet jó! be fogja tölteni.

S Z I N H Ä Z.

A héten két uj darabnak a premierjét láttuk : »Simonyi óbestert«, Martos Ferencz vigjátékát és a „ Vándorlegényt“, Eysler Ede operette-jét.

Csütörtökön került színre »Simonyi óbester.« A darabról röviden ezt lehet mondani: csinos meséjü, könnyed, ügyes formában megirt eredeti magyar vígjáték. A magyar katonai vitézséget külföldi háttér mellett állítja elénk. Simonyi ezredes a napóleoni háborúk idejébnn Marsigny franczia városkában táborozik. A megrémült városbeliek megnyugtatására egy szép mar- quisné vállalkozik a félelmetes hirü hadfi ártalmatlanná tevésére. S ez sikerül is neki : szépségével teljesen le- fegyverzi és megszeliditi a kjmény Simonyit, aki bár megtudja a kieszelt turpisságot, már nem tud a szép marquise-ra haragudni, sőt — hitvestársaként hozza haza szép Magyarországba. — Különösen az utolsó felvonás csattanós befejezése hatásos.

Az előadás általában elég jó volt, noha egyesek sok kívánni valót hagytak fenn. így a czimszercp sze- mélyesitője, (Pápay), a ki néha-néha saját hangján is túl akart terjeszkedni s tüdeje mélyéből rikácsolt. De a fő az — a miért dicséret is illeti, — hogy az igyekezet és jó szándék meg volt benne. A márkiné szerepét F. Lányi Irma vitte — határozottan több természetességgel és sikerrel, mint — az óbester. Játékából csak egy hiányzott, ami pedig elengedhetetlen kelléke e szerepnek: a hóditó szépség. — A kisebb szereplők közül Nagy Sándor Riverolle markija egészen jó volt. Széli Gizella is ügyesebb volt, mint máskor. Ferenczy és Tábori mókái is beváltak.

Szombaton, daczára a Lorántffy-bálnak, telt ház nézte végig a »Vándorlegényt.« Egyszerű kis meséjét igen csinos zene hálózza be, melynek egyes részei: egy bájos vaizer, egy pompás ütemü induló stb. valóban gyönyörködtetik az embert. De azt ts konstatál ttunk keil, hogy ebben az operette-ben több olyan összetett karének van, a melynek betanulására a tapasztaltnál nagyobb gondot kell fordítani. — Strau- binger, a vándorlegény és Oculi egy árvaleány szerettek egymást. Később szétvált az utjok; de Ismét összejönnek egy vásári csepiirágó bódéjában, a hova mind- Ketten szerződtetve vannak : Oculi, mint vadleány, a legény pedig mint egy 110 éves hadastyán. A herczeg szerelmes lesz a lányba, a kit most már a herczegné, hogy láb alól el tegyen, férjhez akar adni, hogy kihez: az mindegy. A férj az öreg harezos lesz, aki már előbb felismerte a leányban régi kedvesét s most még jobban vonzódik hozzá. Az esküvő után a lány is belátja, hogy az a hunezut Staudinger nem olyan öreg, sőt... nagyon is fiatal.

A czimszerepet Papír igyekezett érvényre juttatni, a mi jórészt sikerűit is neki. Az agg harezost s a kikában, 20 fokos hidegben eltévedtek a kihalt havasok között. Az imént még oly bátor férfiak ijedten húzódnak össze s a sötét éjszakában farkas üvöltése, maró északi szel gúnyos zúgása közt gyakran száll eg felé egy-egy kétségbeesett sohajl A hó is esni kezd a kicsinké peiyhei nagyon, de nagyon hideg fekhelyet Ígérnek.

— Hol vagy Argyelán, a vadorzó — kérdi reszketve az erdész — ha ő le nem vezet innen, mindnyájan itt veszünk el. Olt fekszik még most is a hajtők dobták le.

Rúgásokkal, ütésekkel támogatják fel s könyörögve kérik, mutassa az utat.

Fönséges jelenet. Ott áil a meggyötört, megkínzott ember büszkén, aacza a bosszú édes rnel gétől, lángvörös, lankadt izmai ismét aczelosan s már-már kimondja a végítéletet: Mindnyájan itt vesztek szörnyű halált velem, midőn eszébe jut kicsinyke viskója ott lent a völgy ölen, abban éhező, fázó magzata, beteg nyomorék, hűséges felesége, kiknek ő egyedüli támasza. Megroskad alakja, s megindul lefelé.

Egy órai fáradságos kapaszkodás után leérnek kunyhójáig, melytől a város meg jókora messze van Mosolygók az aiczok, víg ismét mindenki, nem kéri már Istenét s nem ad hálát neki. Vígan lobog a tűz, dőzsölnek az urak a paraszt szegény viskójában, mig ő maga megkötve kint az istállóban véres tusák után elszedi a kopóktó! az odadobott őzcsontokat, dédelgetve adja gyönge gyermekének, beteg jó nejének, hálál adva a halhatatlan Istennek, hogy ismét, övei közt élhet. Bartók Antal.

kitörő fiatal szerelmest jól alakította, énekszámai is szépen sirültek. A közönség nem is fukarkodott tapsaival. Komái ismét kedves alakítást nyújtott s tem- permentumos játékával gyakran magával ragadta a kö zönségeí, aki különban szép babérkoszorúval fejezte ki tetszését vele szemben Márkus Aranka is énekelt, de mint rendesen, úgy most sem játszott. Toronyi és érvényesitette hangját, amit egy csepet sem kiméit. Még Ferenczy és Tábori érdemelnek említést. (N.)

— A hét műsora: ma »Odette,« Szerdán »Vándorlegény,« Csütörtökön »Csapodár,« Pénteken »Asz- szonyregiinent.

H 1 R E K.

— Személyi hír. Pap Géza polgármester tegnap délután Budapestről haza érkezett.

— A miniszterelnök köszöntő irata. Gróf Tisza István miniszterelnök, abból az alkalomból, hogy a vármegye őt múlt évi deczember hó 29 én tartott közgyűléséből, miniszterelnökké való kineveztetése alkalmából üdvözölte, a vármegye közönségéhez a következő tartalmú köszönő íratott küldte : „Fogadja a vármegye közönsége hálás köszönetemet azon meleg érzelmektől áthatott üdvözlő sorokért, a melyeket kormányra lépésem alkalmából volt szives hozzám intézni. — Bizalom telj es szavaik különös megelégedéssel tölti el a kormányt, mert hathatós támogatásuk biztosítékául tekintjük azt, mely a jelen viszo nyok közt kiválóan becses és értékes előttünk. Budapest 1904. január hó 16. Hazafias üdvözlettel Tisza sk.“

— Foispáni teendőkkel való megbízatás. A belügyminiszter Nagy László kormányzó vármegyei alispánt megbízta, hogy az 1894: XXXIII. t.-cz. (anyakönyvi törvény) 10. §-ában körülírt és a főispánt illető jogot a főispán! szék üresedésben lete alatt gyakorolhassa.

— Nemesség adományozás. Ő Felsége György Gusztáv alsófernezelyi in. kir. kohóhivatai mérnöknek „aknaszlaűnai“ etőnévve! a magyar nemességet adományozta.

—- Uj vármegyei bizottsági tagak. A január hó

15-én tartott vármegyei bizottsági tag választások alkalmából vármegyei bizottsági tagokul megválasztanak : a rezteleki választó kerületben gróf Károlyi György, a felsőboldadi választó kerületben Dr. Kovács Dezső, a h.igymásláposi választó kerületben Dr. OLavszky Viktor, a nagynyiresi választó kerületben gróf Teleki Pal, a feketefalusi választó kerületben be- renczei Kovács Sándor, a kántorjánosi választó kerülőiben Szucsányi László, a nagydobosi választó kerületben Szabó András, a tiszabecsi választó kerületben Szenipétery Jenő és a nagyari választó kerületben Csiky Gusztáv.

— A lovassági es tüzérségi laktanyák ügyében Nyiry Sándor honvédelmi m. kir. miniszter Pap Géza polgármester közbenjárására Ígéretet tett, hogy a közös hadügy miniszter hozzájárulását kifogja eszközölni az általános építési tervekhez. Egyszersmmd kilátásba helyezte azt is, hogy a legelső alkalmat megragadja a közödiadügy miniszterrel való érintkezésre s e kérdés megbeszélésére. A közös megállapodásokról pedig törvény hatóságunkat azonnal értesúeni fogja. Minden esetre örvendetes dolog, hogy a honvédelmi miniszter oly jóakaratu pártfogásban részesíti laktanya építési ügyünket.

— Gyászhir. Günther János kir. tszéki telekkönyvvezető f. évi január hó 23-án, élete 59 ik, házasságának 18-ik évében hosszas szenvedés után meghalt. — Temetése tegnap délután 2 órakor volt a Vörösmatty- utcza 16-ik sz. gyászháztól, melyen barátai é* tisztelői nagy számban voltak jelen. Áldás és béke poraira !

— Lorántffy-estély. A szatmárvármegyei jótékony „Lorántffy-Egyesü!et“-nek f, hó 23-án este fényes estélye volt a »Pannónia« termeiben, melyben a megye és a varas intelligencziája adott egymásnak találkozót. Az estély nemcsak erkölcsileg sikerült szépen, de anyagilag is, a mennyiben közei ezer korona a bevétel, melynek fele jótékonyczélokra szolgál.

— Szinügyi-bizoitság küldöttei. F. hó 27-én d. e. í 1 órakor a városháza nagy tanácstermében színike- riileti gyűlés lesz, melyre a helybeli szinügyi bizottság kiküldte: Kőrösnuzey Antalt, Dr. Kelemen Samut, Mátray Lajost es Dr. Kölcsey Ferenczet. A polgár- mester a város részéről, hivatalból tagja a szinikerü- letnek.

— Egy vitás elvi kérdé3 megoldása. Hónapok óta élénk vita folyt az alispán és a nagykárolyi m. kir. pánzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség közt u felett a kérdés feleit, vajon a hivatalos eljárások folyamán felszámított távolságok igazolása az áilamépitészeti hivatal vagy a számvevőség hatáskörébe tartozik-e? Az alispán a számvevőség, a számvevőség az áilamépitészeti hivatal illetékességét vitatta. Az alispán a vitás kérdés megoldása végett felirt a

belügyminiszterhez, ki folyó hó 15-ikéről kelt leiratában utasította az alispánt, hogy utasítsa a számvevőséget, hogy az utiszámlákon feltüntetett kilométer távolságokat késedelem nélkül hitelesítse; a mennyiben pedig a számvevőség a pénzügyminiszter múlt évi augusztus hó 11-én 71652. sz. a. kelt iatézkedése daczára távolsági térképekkel még mindig nem lenne ellátva, a kilométer távolságok hitelesítését egyelőre az áilamépitészeti hivatalnál rendelkezésre álló távolsági térképek alapján teljesítse.

— Szinügyi bizottság. A napokban, a helybeli

törvényhatósági szinügyi-bizottság ülést tartott, mely kifogásolta és az igazgató által sürgősen elintéztetni kívánta : a hat kardallosnak nyolezra való kiegészítését, valamint a társulatnál, az előadások folyamán tapasztalt egyéb hiányok eloszlatását annyival is inkább kívánja, mert az idei jószini szezon anyagi oldala ezt lehetővé is teszi.

Foglalkozott továbbá a „Csodagyermek“ czimü erkölcstelen darab betiltásának kérdésével, is, melyre nézve, szótöbbséggel azt mondotta ki, hogy: ez a darab csupa finomság, a közerkölcsiséget nern tiltható be. A hiba ott lehet, hogy a társulat nem tudta eleggé finoman adni, tehát foglalkozzék vele a színtársulat újra és adja elegánsan, szellemesen.

Mi, midőn a „Csodagyermek“ czimü bohózatnak keresztelt, de tulajdonképen vastag erkölcstelslenség, mely hivatalból üldözendő először színre került, elítéltük azt és hangoztattuk, hogy e darab, a közerköl- csiség érdekében, a műsorról leveendő.

Ma is ezt tartjuk és foglalkozhatnak e piszkos darabbal a színészek akár ítélet napig; ennek nem részletei írivaiaic szennyesek, alapeszméje, egész kivitele közszemérmet sértő és nem hisszük, hogy ha még egyszer színre kerül, színházlátogató közönségünk helyes erkölcsi érzete ne tiltakozzék ezen közerkölcsiséget sertő darab ellen ; a mely után már igazán nincs mit letiltani a színpadról.

— Az avasi erdő értesítő szövetkezet folyó hó 20-ikán tartotta alakuló gyűlését Pap Géza polgármester elnöklete alatt. A gyűlésen részt vettek Pajor Ignácz, az orsz. hitelszövetkezet igazgatója, Geister Béla vállalkozó mérnök, Kölcsey Antal, Szőke Barna, Böszörményi Sándor otsz. képviselő, Kovács Béla, Dr. Farkas Antal mint Gróf Karolyi Sándor és Péchy képviselője, Dr. Vajay Károly, Böszörményi Endre, Fogatassy Sándor, Péterffy Gusztáv továbbá Józsefháza és Kőszegrernete községek képviselete és még számosán. Báró Győrffy, Szentiványi Gyula és Villám Bertalanné táviratilag Je- lenlették be a szövetkezetbe való belépési szándékukat.

Bár az avasi erdő birtokosok pontos czimei az elnökségnél bejelentve nem voltak s így a meghívók egy része nem juthatott el rendeltetési Helyére, mindannak daczára oly nagy volt az érdeklődés, hogy az értekezleten megjelent birtokosok többmint 15.000 kát. hold erdő terület képviseletek. Enynyi pedig a tervezet szerint is elég a szövetkezet megalakitázához.

A polgármester üdvözlő szavai és megnyitó beszéde után Pajor Ignácz szövetkezeti igazgató ismertette a megalakítandó szövetkezet lényeget. Megkisérüljük ezt röviden visszaadni az alábbiakban. Mindeu erdő- birtokos erdőbirtoka arányában részese a szövetkezetnek, minden katasztiaiis hold után 6 koronával járul hozzá a szövetkezeti üzlethez, és pedig 1 koronát azonnal a belépéskor kell befizetni, 5 koronát pedig akkor, midőn a szövetkezeti tag erdő része vágás alá esik. A faanyag ícibecBÜitetik minőség és mennyiség, valamint a közlekedési vonaltól való távolság szerint a helyszínén s aszerint fizetetik ki a vételárt minden birtokosnak a letároláskor, azonkívül minden szövetkezeti tag éven- kint részesedik az üzleti nyereségben birtokarány szerint a szövetkezet fennállásának egész tartalma alatt vagyis 30. even at. A résziét kérdések megállapítása a végrehajtó bizottságnak s majd a szövetkezed szerrek- nek lesz feladata. Többek felszólalására kitért az igazgató némely részlet kérdésekre is.

Az üzlethez szükséges belekietést az orsz központi hitelszövetkezet előlegezi. A kamat még nem állapítható meg pontosan, az a meggyőződéstől függ, de mindenesetre méltányos lesz és a pénzplacz álásának megfelelő. A szövetkezet saját közegei által önállóan végezteti az ügykezelést, a központi szövetkezet csak az üzleti számadások felülvizsgálatát tartja lenn magának, egyeb iugerencziája nincs. Az erdőterület addig mig vágás alá került, a tulajdonosok által akár legeltetésre, akár makkoltatásra szabadon használható letárolás után pedig a földművelésügyi minisztérium által készítendő üzemterv szerint újra beültetik. Az üzlethez való hozzájárulás és a nyereségből való részesedés kulcsa katasztrális holdak szerint állapítható meg legigazságosabban, mert az egyenlőtlen értékű vágásterülelek küzti küiömbség kiegyenlítődik a becslés szerinti vételárban.

Az alakuló gyűlés ezután kimondotta, hogy a szövetkezetei előlegesen megalakítja s megválasztotta