Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-16 / 32. szám

Szatmár, 1904.

SZATMAR-NEMETI

Augusztus 16.

A drágaság.

Már előre is látható, hogy ezt az aszkórban szenvedő, hervadt nyarat meddő ősz, majd pedig ínség és borzalmas tél fogja követni. Hiszen már ma is aggódó lélekkel gondolunk jó eleve arra a fenyegető időszakra, mely hosszú, kínos északa gyanánt fog magyar hazánk népére ránehezedni. Hejh 1 nehezen fogjuk mindnyájan várni a felvirradást, a fakadó nyájas tavaszt, melylyel talán majd ennek a világraszóló istencsapásnak vége szakadhat.

Erős hadjáratra leszünk tehát kénytelenek felvonulni az ínséges, hidegkezü tél ellen. Ezt a 6—7 hol- napos hadjáratot nagy óvatossággal, bölcs körültekintéssel s lankadást nem ismerő kitartással kell megvívnunk, mert ha hatalmába ejt és legyőz bennünket az ínséges tél, ennek úgy egyesekre, mint államok és nemzetekre nézve csak hosszabb idő múlva kiheverhető szomorú következményei is lesznek.

Emberbaráti és szociális szempontból tehát megérdemli e dolog, hogy vele érdemileg foglalkozzunk.

Annyi már ma is szomorú tény gyanánt domborodik ki előttünk, hogy ezt az általános fenyegető Ínséget, nagymérvű elszegényedés, eladósodás, sőt fizikai egészségünk aláásása fogja követni. A szegény, roszszul táplálkozó nép nem bírja a nehéz, fárasztó munkát, s az erő Kimerülésével a munka és keresetképesség aláhanyatlik.

Ütött azért számunkra a 12 óra, hogy készüljünk a drágaság elleni országos harczra.

Mert ez valóban országos, sőt világhadjárat lehet, melyről még a csata mező hiénái sem fognak hiányozni, akik ott settenkednek a nyomor áldozatai körül s mint szívtelen uzsorások, zsiros konczra, zsákmányra leselkednek. A világ és emberiség történelme is igazolja azt, hogy a közszerencsétlenséget mindég iparkodott a szívtelen zsarnokság kizsákmányolni. Hiszen ez esztendőben is felütötte már hidra fejét ez a lelketlen törekvés.

Abból a sajnos eseményből, hogy közel két hónap óta országos szárazság uralkodig, hihetetlen módon felszöktették az élelmi czikkek árát. Majdnem 50 százalékkal megdrágult a kenyér; pedig a búza és rozs termés meglehetősnek mondható. Kiveszik te hát a legszegényebb osztálynak ezzel szájából a falatot, a száraz, fekete kenyeret.

A húsvágók is kivették a magok részéi az orszá gos csapás fokozásában ; pedig a vágó jószág ára nem emelkedett, de 50 százalékkal alá esett.

Ilyen szomorú körülmények közt, e szívtelen ki zsákmányolással szemben, csak a fogyasztó közönség veszíthet.

Ideje elérkezett azért annak, hogy a hivatott tényezők megvédjék, az ilyen szívtelen eljárásokkal szemben, ami népünket. E tekintetben a társadalomnak, mint egyeseknek vállvetve kell közreműködni.

Van azonban valami amit sem hatósági intézkedésekkel, sem közsegitséggel megszüntetni nem lehet. Ezzel szemben már csak egyénileg lehet védekeznünk.

Tanuljunk megtagadni valamit magunktól is. A fenyegető Ínség es országos drágaság közölt tagadjuk meg egy kissé magunkat és legyünk takarékosak. Egy kis önmegtartóztatás nem fog ártani. A mit mi megvonunk élvezetünktől, nyújtsak azt majd oda azoknak a boldogtalan lelkeknek, a kik a hosszú tél alatt bizonyosan nélkülöznek és éheznek. A nagy nyomor és általános elszegényedés szomorú következmenyeit enyhítsük a könyörülő felebarati szeretet nemes cselekedetével. A szegénység már magában véve is nagy csapás ; de még nagyobb lenne e csapás akkor, ha társadalom szívtelenül és tétlenül nézné az okvetetlen bekövetkező ínséget és köznyomort.

dr. Márk Ferencz.

HÍREK.

* Lapunk mai számához egy fél iv melléklet van csatolva.

— A király születésnapja. Dicsőségesen uralkodó királyunknak holnapután 18-án lesz a születésnapja, mely alkalommal az egész országban hálaadó istenitiszteletet mutatnak be az egek urához azért, hogy szeretett ősz királyunkat még sokáig tartsa meg nekünk, magyaroknak. Városunkban reggel a katonazene ébresztőt tart, majd délelőtt 8 órakor a németi-i gör. kath., 9 órakor pedig a zárd-atemplomban lesz ünnepélyes istenitisztelet, melyre úgy a katonai, mint a polgári hatóságok fejei hivatalosak.

— Meszlényi Gyula püspök itthon. Meszlényi Gyula

megyés püspök v. b. t. t. e hó 11-én, a máramaros- megyei „Pável“-sósfürdőből, hol több hétig üdülés végett tartózkodott, székhelyére tért vissza. Az agg főpásztor egészségi állapotára az üdülés igen jó hatással volt és állapota nagyban javult. «

Személyi hir. Tankóczi Gyula főkapitány és tűzoltó főparancsnok a mai napon Budapestre utazik, h°gy jelen legyen a nemzetközi tűzoltó-kongresszuson» mint a szatmári tűzoltóság képviselője.

— Kinevezés. Szmollen Pál ákosfalvi r. k. plébánost az erdélyi r. kath. püspök oláhláposbányai plébánossá nevezte ki.

— Tábori mise. E hó 18-áu reggel 8 órakor a Deák-téren Ő felsége a király születése napja alkalmából a katonaság részére tábori mise tartatik.

— Hymen. Kanovich László a helybeli népbank r. t. könyvelője e hó 14-én tartotta eljegyzését Major József szabad-keresztúri* földbirtokos kedves leányával, Mariska kisasszonynyat.

— Kinevezés és helyettesítés. A főispán beren- czei Kovács Sándor nagybányai járási szolgabirót tiszteletbeli főszolgabíróvá nevezte ki és a Dienes Dezső főszolgabíró elhunytéval megüresedett nagybányai járási főszolgabírói állásra helyettesítette.

— Hymen, /vnderkó Artur szamosujvári egyházmegyebeli gk papjelölt eljegyezte Lukács Veturia kisasszonyt, Lukács László laczfalusi gör. kath. lelkész leányát.

— A járási számvevői állásokat a kormány még

1903. év julius havára tervezte életbeléptetni. A költségvetési törvényen kívüli állapot miatt azonban tervét keresztül nem vihette. Jelenleg minthogy a költség- vetés már megszavazva van, inzézkedés történt. Egyelőre 35 vármegyében léptetik életbe a járási számvevői intézményt s a pályázati hirdetmények már megjelentek Vármegyénk szintén ezek között van. Pályázati határidő augusztus hó 24, a meddig a pályázati kérvényeket a pénzügyigazgatósághoz benyújtani lehet. A kinevezések október elseje élőit fognak megtörténni. A kinevezett járási számvevők működésűket október 1-én kezdik meg.

— Halálozás. Augusztiny János m. kir. po-ua- és tavirda tclügyelcj, -ki annak idején varosunkban több éven volt állomásozva és egesz tar adalmunk előtt rokonszenves modoráért közszeretetben állott, e hó 10-én Rákospalotán, életének 56 évében elhunyt. Halalanak h re városunkban is mély részvétet keltett.

— Kinevezés. A debreceni kir. itelő-tábla elnöke, Trásy András végzett joghallgatót, a debreceni kir. itélő-tábla kerületébe dijas joggyakornokul nevezte ki.

— A „Nagykárolyi Kör“ f. hó 6-án, szombaton tartotta meg nagy közönség részvétele mellett — hagyományos szokás szerint — hangversenynyel egybekötött tánczmulatságáí. A tánczmulatságot hangverseny előzte meg. Első pontja ennek Dr. Sternberg Endre szellemes felolvasása volt. Néhány közismert fiatal alakunk stílusát utánozva, szerelmes leveleket mutatott be ezektől a publikumnak, mely harsogó kaczagással és nagy tetszéssel fogadta a megértett, sikerült czélzásokat. Ezután Győrffy Erzsiké kisasszony cziinbalomjátéka következett. A közönség élvezettel hallgatta a szebbnél-szebb magyar nótákat, melyeket az előadó mély érzéssel interpretált. Á kisasszony bátyának, Győrffy Sándornak szintén megérdemlett sikere volt, a mennyiben önké- szitette monológjának derült jeleneteivel kellemesen szórakoztatta a közönséget. Az előadás művészi értékű száma Dr. Havas Miklós szatmári fiatal ügyvéd remek szép hegedüjátéka volt. Úgy a bámulatos technikával előadott „hegedűversenye“, valamint a ráadásul adott „Magyar varáczió“-i óriási tapsviharra ragadta a közön - séget. A dicséretet a legteljesebb mértékben megérdemli Kálnay Gyula is, a ki érzéssel előadott magyar nótáival élvezetes perczeket nyújtott. A tnüsor utolsó száma Benkő Miksa szatmári zenetanár zongorajátéka volt. Liszt „Tarantellájá“-t adta elő nemes hévvel, művészi erővel. Az előadott darab minden accordja egy-egy szökkenés, csapongás egyik hangulatból a másikba. Méltán ragadta szűnni nem akaró tapsra a közönséget a remek technikával előadott darab. A programm eme igazán rendkívül élvezetes számmal ért végett s azonnal kezdetét vetteatáncz. Az első négyest 80 pár lejtette. A mulatságon annak diszelnöke, gróf Károlyi György is megjelent és a kora reggeli órákig ott maradt.

— Eljegyzés. Weisz Izidor eljegyezte Berman Rózika kisaszonyt Sátoralja-Ujhelyből.

— Nyári táncmulatság Szépen sikerült nyári táncmulatságot rendezett e hó 14-én vasárnap este a szatmár-r.émeti-i iparos ifjak köre Rákóci-utczán levő „Otthon“-ának helyiségében. A kerthelyiség, mely gyönyörűen felvolt 'diszitve és a számos villamos lárpaktól tünderies világításban úszott, igazán szép látványban gyönyörködtette a nagyszámmal megjelent közönséget. Az estély sikerét nagyban előmozdította a helybeli honvéd-zenekar közreműködése, mély Nyári József karnagy vezetése mellett szebbnél szebb darabokat adott elő művészi színvonalon álló játékával s a jelenvoltakta igazán elragadta. A cigány-zenét Dandás Jóska újonnan szervezett zenekara szolgáltatta. A kitünően sikerült mulatságnak csak a reggeli órák vetettek véget. Az anyagi sikerhez felülfizetesekkel a következő urak járultak, Bölőnvi László 3 koronát, Blájer N. 2 koro iát. Bállá István, Litecki István, ifj. Rozenblat, Parlag Péter, Apjok József, Bakcsi Domokos, Dinkreve Karoly, Báthori E. Vajnai Lajos, Kiss Pál, Farkas László, N. N. 1 — 1 koronát. Szentiványi Kálmán 40 fillért. Szilágyi István és Sándor 80 fillért. A felülfizeiő uraknak ez utón is köszönetét mond a rendezőség.

— Nagy tüzek a szomszédban. Tegnap délután 1 órakor a szomszédos Mikoia községben levő Kölcsey Antal nagybirtokos kastélva kigyuladt és a hozzá tartozó összes melléképülettel földig leégett. Városunkból Tankóczi Gyula főkapitány tüzolto-főparancsnok vezetése alatt 5 tűzoltó vonult ki egy fecskendezővei

Folytatis a mellékleten.

A nőknek különösen éles megfigyelő tehetségük van. Ezen tulajdonukat pompásan érvényesíthetik a leiró tudományok szolgálatában, hol a megfigyelés képezi a tudás bázisát, — de éppenséggel idegenül fogják magukat találni azon pályákon, melyek manapság a legalkalmasabb eszközei a kenyérkeresetnek, de biztos logikát, mély gondolkodást és messzeágazó, szövevényes számítást igényelnek, mint pl. az orvosi, mérnöki és jogi pályák.

Női tudósaink fognak-e mindeme követelmények-; nek megfelelni ?

Térjünk át a másik kérdésre. Mi a nő hivatása ? Társa lenni kenyérért küzdő férjének, megosztani vele örömet és bánatot s otthont teremteni neki, hol a munkában kifáradt férfi boldogságot talál és erőt gyűjt a szakadatlan életharczhoz.

Nos, hölgyeim 1 lehet ennél magasztosabb, fenségesebb hivatás ? Kivánnak-eJ önök gazdagabb osztályrészt, mint a minőt a teremtés és természet önöknek juttatott ? Nem érzik magukat megelégedettnek a biztos kikötőben egy szeretett férfi gondos védelme alatt, kormányozni annak egész kedélyvilágát, uralkodni a család bizalmas szentélyében és kezükben tartani az állam existentiájának legfontosabb tényezőjét — a nevelést? Kikivánkoznak a háborgó hullámok közé, melyeket megfékezni a férfikar is erőtlen néha? Önök az élet költészetét, illatát képezik, kikhez mi elégiákat Írunk, kik után mi ábrándozunk, kiknek mi tetszeni akarunk.

Kinek jutna eszébe rózsafába szilvát oltani, csak azért hogy hasznot hajtson 1

Nem szólunk azokról kiket a kényszerűség vagy legyőzhetjen tudományszeretet vezet e térre. Ilyeneket is ismerünk és méltányoljuk nemes czélzatukat. Egyik jeles tudósunk neje Schweizben végezte az egyetemeket s ma legkitűnőbb tudósaink egyike. A Természet- tudományi Közlöny hasábjain a szives olvasó gyakran találkozhatik nevével. De ez a tudós hölgy, a mellett, hogy a természettudományokkal szenvedélyesen foglalkozik, családját sem hanyagolja el. Tessék azonban meggondolni, hogy csak kivételes, fennkölt lelkeknek is nagyon ritkán adatott meg azon képesség, hogy egy szenvedélynek fogyul esvén, e mellett kötelességükről sem feledkeznek meg.

Azoknak pedig kjk a kényszer súlya alattfváLaszt-. „ ják a fáradalmas életpályát, nagy lelkierővel kell bir- niok, hogy ennek megfelelve, tulajdonképeni hivatásukat is betölthessék, mi rendszerint csak a pihenés idejének feláldozásával lehető.

Ezen kérdések megjavítására kértük fel előző számaink egyikében bájos hölgyközönségünket, hogy az ügyhöz ők maguk, mint érdekeltek szóljanak hozzá; de a beérkezett feleletek nagy száma miatt az eredményről csak kivonatosan számolhatunk be, lapunk más helyén.

Mint azokból kiviláglik, a hölgyek a kérdéssel szemben igen helyes álláspontot foglalnak el. Túlnyomóan abban concludál nézetük, hogy igen okos dolog volt az ismereteket egészen a legmagasabb fokig reájuk nézve hozzáférhetővé tenni s ezáltal őket képessé tenni arra, hogy szükség esetén a menyasszonyi fátyol helyett a kinevezési okmány után nyúljanak, mert ebből, hogy valamely tudományos pályára képesítést nyernek, nem következik, hogy tényleg arra lépnek is.

Tulajdonkép a vonatkozó törvényczikk is csak azt czélozta, hogy a nők, a képesítő birtokában bármely perczben készen legyenek kilépni a nagy versenyre s az, hogy ők ily képesítőt szereznek, még nem fogja hátrányosan befolyásolni szereplésüket, mint hitves es anya, sőt nagyon kívánatos volna, hogy nemcsak ők,

de lehetőleg mindenki, minél magasabb fokát az ismereteknek szerezze meg, különösen pedik a nők, kik egy müveit férfi oldalán a családi életet valóságos akadémiává varázsolhatják. (Hony sóit, qui mal-y pense I Nem a m. tud. akadémiát értettem)

Igaz, hogy ez az uj általános tudákosság vajmi sok szép leányáhnot, backfisch-ideált fog tönkre tenni, mert vége lesz a csillaghulláshoz kötött sóhajoknak, vége lesz a különös álmok regényes fejtegetésének s egészen.vége lesz Béla kék szemeinek s az általa elrabolt első csók értékének. Az ábrándok helyett a mi aranyos kisasszonykáink töviden fognak értekezni Newton törvényéről, a megzavart emésztésről, apupillák és szivárványhártyák szerkezetéről s az állati delejről.

Hölgyeim 1 Bájos, napfényes, könnyen tánczoló, hamar siró hölgyeim! Esdve kérem gondolják meg mindezt, mielőtt a gymnáziumba beiratkoznak. Lebegjen szemeik előtt annak a bizonyos marquisnak esete, kinek neje Schoppenhauert kívülről tudta, az Odysseát eredetiben olvasta, a Missisippi vízrendszeréről grap- hikont készített és zsebóráját sextansával igazította — jusson eszükbe, hogy ez a marquis egy spanyol tán- czosnővel szökött meg, ki a bolerot nem a tánczisko- lában tanulta s az alphabétával egyáltalában nem állt ismeretségben.

De ha még ez a példa sem riasztaná el önöket a görög grammatikától, bizalmasan megsúgom, hogy minden tizedik idegen szó megtanulása után egy-egy ráncz képződik az arezon. Tudvalevő dolog, hogy az öreg profeszorok a sok idegen szavaktól olyan rán- csosak.

Most már, ha kedvük van, tessék beiratkozni.

Sanstort.

I