Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-09 / 31. szám

T Szatmár, 1904. költ felirat kisétetében a kereskedelmi miniszté­riumhoz felterjesztette elfogadás, illetve a pá­lya közigazgatási pót bejárásának sürgős elren­delése végett. A külteleki állami népiskolák felállítása ügyé­ben jelenthetem, hogy ez most már a megva­lósulás utolsó stádiumába lépett. A vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztérium ugyanis el­fogadás után leküldte a kültelki állami népisko­lák terveit és költségvetését oly felhívással, hogy a munkálatok végrehajtása czéljából az árlejtés mielőbb tartassák meg s a legalkalmasabb s legelfogadhatóbb ajánlat benyújtójával a szerző­dés köttessék meg s az építkezési anyag ösz- szehordásával bízassák meg a szerződés jává- hagyásáig is, tekintettel az építkezés sürgősségére. A városi tanács meg is tette a megfelelő intézkedéseket s az árlejtés sikeresen ejtetett meg, melynek eredményéhez képest a vállalko­zóval a szerződés meg is köttetett s most már az építkezéshez szükséges előkészületek is meg­tétettek, hogy a kitűzött három havi határidő alatt az iskolák felállíthatok legyenek. A hajháló készítési háziipar meghonosítása és terjesztése a nagyközönség csekély érdeklő­dése daczára elég szép eredménynyel sikerült eddigelé. A tanfolyam megnyitása óta a növen­dékek száma meghaladta a százat. Augusztus hó 5-éig vagyis az első hónap alatt 25 növén- dék sajátított el annyi ügyességet és gyakorlott­ságot, hogy tnunkáskönyvecskével ellátva ezu­tán otthol dolgozhatik, eddigi munkájáért pedig jutalmat kap. Ha közönségünk nagyobb érdek­lődést mutatna ezen kétségkívül igen fontos názi- ipari foglalkozás iránt, meglepő szép eredményt lehetne felmutatni. Nem tagadható azonban, az sem, hogy az évnek ez a szaka legkevésbé al­kalmas az ilyen intézmény megvalósítására. Mindazonáltal remélhető, hogy midőn a mezei munkák szünetelnek, s mikor már látni fogják, hogy többen sikeresen folytatják e házi­ipart, meg jön hozzá a kedvök s lass; nkint el fog terjedni szélesebb körben. A Szatmár—bikszádi h. é. vasút ügyéről annyit van szerencsém megemlíteni, hogy az most a legjobb auspiciumok közt indul a biz­tos megvalósulás felé. A szabadságidejéről visz- szatérendő polgármesternek legközelebb lesz al­kalma erről kimerítő jelentést tenni. A rósz gazdasági év nálunk is érezteti ká­ros hatásait. Az egész országot fenyegető drá gaság közgazdasági hátrányait a kormány preven­tív intézkedésekkel, szállítási kedvezményekkel stb. igyekszik mérsékelni. Eddig meg városunk­ban helyi hatósági intézkedések szüksége nem forgott fenn, de minden ez irányban teendő kormányi és hatósági intézkedések szigorú vég­rehajtását hazafias kötelességnek fogjuk tekinteni. Az elmaradt választás. A szatmári gör. kát. lelkészi állás választás utján való betöltését a főispán elnöki jogánál fogva főjegyző előterjesztésére a napi rendről levette. Ezt az előterjesztést a főjegyző azzal indokolta meg, hogy a gör. hath, egyházban szatmar-neVíW, V-----------------------------------------------------\/ ■ n %^-t-— felmerült mozmalmak után a választást elhamar­kodni nem lehet épen az egyház belbékéjének biztosítása s a hívek nyugalmának érdekéből. Oly fontos e választás, hogy ennek tudatában a tanács a polgármestert megbízta a pályázók személyiségéről való alapos tájékozódással s felhívta, hogy választás előtt egy szükebb körű bizottságot hívjon össze az ügy előzetes meg­beszélése végett. A polgármester részint hiva­talos elfoglaltsága részint megkezdett szabad­ság ideje miatt nincs abban a helyzetben, hogy most megbízatásának eleget tegyen. Főjegyző pedig a választás megtartható- sára elengedhetlennek tartja, nemcsak a polgár- mester vonatkozó előterjesztését, hanem a vá­lasztó közgyűlésen való személyes jelenlétét is, miáltal elérhetőnek véli azt, hogy az eként meg­ejtendő választás közmegelégedésre fog meg­történni. Közgyűlés ezt tudomásul vette. A szatmárhegyi gyógy­szertár épület kibővítése. A belügyminiszter leirt, hogy mivel a hegyi gyógyszertár épületének kibővítési költségei fe­dezetéül a törzsalap jelöltetett ki, ezen kérdés rendkívüli közgyűlésben tárgyaltassék. Éhez ké­pest a rendkívüli közgyűlés szeptember 12. d. u. fél 3 órára tűzetett ki. Szakbizottsági javaslatok. Közgyűlés többsége a gazdasági szakosz­tály elutasító javaslata daczára 300 koronát sza­vazott meg az iparos daiegyletneti a lugosi dal- ünnepen való részvételre. A Kölcsey-kör részére évi 500 korona se­gélyt ajánlott meg a közgyűlés múzeuma és könyvtárának megnyitása czéljára de egyelőre csak 3 évre. Az óvadék köteles tisztviselők biztozitékát meghatározott összegekben állapította meg a közgyűlés s a szervezési szabályrendeletet esze­rint módosította. A németi gör. kath. kántori javadalomhoz tartozó földek mikénti felhasználására nézve a közgyűlés kimor dta, hogy azok rendeltetésük­től el nem vonhatók s nyilktkozatát a közigaz­gatási bizottsághoz terjeszti érdemleges határo­zat hozatal végett. Hatósági átiratok. Közgyűlés Nyitra vármegye átiratát a ma­gyar szellem ápolása és a magyar faj védelme tárgyában hasonló szellemű felirattal támogatni rendelte, valamint az orsz. gazdasági egyesület átiratát is, a gaücziai, orosz- és oláhországi be­vándorlás megakadályozása tárgyában. Magánkérelmek. A közgyűlés Bartha^ Kálmán gazdasági ta­nácsosnak és Ferencz Ágoston tb. közigazga­tási tanácsosnak 5—5 heti Bodnár Lajos irnok- ank pedig egyhavi szabadságot engedélyezett. Augusztus 9. HÍREK. — Személyi hir. Kristóffy József városunk főis­pánja tegnap reggel Bikszádról városunkba érkezett és délelőtt a közigazgatási, délután pedig a bizottsági közgyűlésen elnökölt. — Papp Géza polgármester Olasz­országból hol szabadságidejének egyrészét töltötte, e hó 6-án hazaérkezett. — A kir. törvényszéki elnök szabadsága. Dr. Róth Ferencz a helybeli kir. törvényszék elnöke teg­nap kezdette meg hat hétre terjedő szabadság idejet A törvényszék vezetését ezen időre Dr. Papolczy Gyula kir. itélő-táblai biró látja el. — Kinevezés. Ő felsége a király Ebei Béla a nagykárolyi kir. járásbirósági aljegyzőt ugyanoda albi- róvá nevezte ki. — Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter Asbóth Aim t nagykárolyi állami polg. leányis­kolái tanítónőt a Csáktornyái állami polgári leányisko­lához és Nickel Irma győri állami polg. leányiskolái tanítónőt a nagykárolyi áll. polg. leányiskolához he­lyezte át. — Kinevezések. Vármegyénk főispánja Barkóczy László közig, gyakornokot tiszteletbeli szolgabiróvá, Báthy Lajos nagykárolyi lakost pedig közigazgatási gya­kornokká nevezte ki. — Köigazgatási bizottsági ülés. Városunk törvény- hatóságának közigazgatási bizottsága, tegnap délelőtt 10 órakor Kristóffy József főispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen a megjelent bizzottsági tagok minden vita nélkül fogadták el az egyes előadók által beadott jelentéseket. A polgármesteri jelentés szerint a személy és vagyon biztonság állapota a múlt hóban teljesen kielégítőnek bizonyult. Be,- és kivándorlási eset hiva­talosan nem lett bejelentve. A mezőgazdaság viszonyai igen kedvezőtlenek, habár a kalászos növényekben elég szép termés mutatkozott s főleg a búza termés városunk határában kielégítőnek mondható, azonban a tavaszi vetemény és a takarmány félék az óriási szárazság miatt kipusztultak. A szárazság által a szőllő is csökkentette az eredményt. Közegészségi állapotaink a főorvosi jelentés szerint az elmúlt hóban határozottan javultak. Mig junius hóban a heveny fertőző betegségek száma 24 volt addig július hóban 8-ra csökkent. Vör- henyben megbetegedett 4 gyermek, hastituszban 1 férfi és 1 nő, kanyaróban 1 nő. Halálozás ezek közül egy esetben sem fordult elő. A főorvosi jelentés egyik ér­dekes része volt még az, mely bejelentette, miszerint a helybeli ügyészség fogházában levő rabok kenyér szál­lítója Pap Béla pékmester nem felelt meg kötelességének, a menyiben a rabok számára élvezetien és savanyu kenyeret szállított a több kenyérben szalma darabok is voltak. Különben a főorvos megvizsgálta az illető pék­mester műhelyét és azt piszkosnak és rendetlennek találta. A pékmester ellen a megtorló intézkedést egye­bekben pedig megindította. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint az adók befizetésére a múlt hóban sokkal kedvezőbb arányt mutat, mint az előző junius hóban. Ezután a bizottsági ülés több kisebb tárgy elin­tézése után véget ért. — Esküvő. Uray Antal városi Írnok e hó 6-án esküdött őrök hűséget Bóné Juliánná kisasszonynak, Boné Istvánná kedves leányának. különösen elegáns ruhája által egészen kiválik. Lép ur pedig mindig a kiválót hajhászta. Az öröm szinte zúgott ebben a teremben, melyet a fiatalság, mely folyton kemény munkában robotol, olyan fényesnek, olyan ragyogónak tartott; a legelrej- tettebb, legkietlenebb utca némelyik leánya azt hitte, hogy ebben a világ összes pompája. És olyan odaadás­sal táncoltak, közben pedig olyan szemekkel néztek egymásra, mintha az egész világ egy nagy mulatóház lenne és elfelejtettek volna mindent, but, bajt, gondot; és csakis azért élnének, hogy a muzsikaszó mellett végtől-végig táncoljanak. Körülöttük, a két főfal hosszában, szinehagyott piros bársony ülésein az anyák, a jövendő anyósai és nagyanyák, hol éledező, hol fogyatkozó reménynyel, melyet alkalmasint számtalanszor átforgattak már, hogy a leányok feltűnőbb uj toiletteje mellett a kellő sze­rényebb keretet képezze. Lép ur elegáns mnzdulatokkal kiséri helyére a gyöngyszürke ruhás hölgyet. A társalgás kezdetben nehezen ment, de csakhamar meggyőzték egymást, hogy igen szellemes. Lép ur ugyan eleinte bizalmat­lanul nézet a gyöngyszürke ruhás hölgyre, mikor azt hallotta, hogy őt szellemes urnák tartja, de végre is meggyőzte rnagat róla, hogy a hölgynek igaza van. Ő különben már régebben érezte, hogy van benne valami szellemesség, a miről a világ sem tud, a mit nem akarnak benne elismerni. A gyöngyszürke ruhás hölgy bizonyára kiváló hölgy lehet, hogy ezt fölfedezte benne. Csuka Tivadar hasonlókép nagy tűzzel udvarol Szál Amáliának. iMüvészi törekvéseiről beszél neki és olyan meghatóan, hogy Amália szemét szinte elfotyo- ozza a köny. — Oh, milyen szív ez ! — sóhajtja Csuka ur. Micsoda mély szív ! Úgy Lép ur, mint Csuka ur teljesen meg vannak győződve, hogy meghódították a táncosnőjüket s meg­villan agyukban a házasság gondolatának első szikrája, anélkül, hogy tudatában volnának, hogy ugyanezen pillanatban ők veszítették el a fejüket. Mindkét gavallér percről-percre olvadékonyabb hangon beszél, mondhatni, választékos szép szavakkal. Lép ur valósággal csicsereg, a szobafestő pedig úgy huzza a szavakat, mint a festékből megnehezült pemzlit. A következő tournál Csuka ur a változatosság kedvéért ezúttal siri hangon megszólal ; — Lejtsünk. De nem olyan banális módon, mint a többiek, akik rúgják a padlót. Az ilyen banális . . . Angyali szelídséggel vág közbe Amália: — Mit akar a kanálissal? Csuka ur a zajban nem hallja a leányt. Ünne pélyesen, sokkal ünnepélyesebben, mint az előbb, átfonja a leány derekát; táncol, de merev az egész teste, mintha csak Ízülete sem volna, csámpás minden moz­dulata s oly komolyan néz, mintha a toronyból akarna leugorni. Pedig nem öngyilkossági, hanem házassági szándékot forgat a fejeben. Végig táncolják a walcereket is, szédítő sebesen, tűzzel, szenvedélylyel. Amália arca csupa égő tűz és mikor Csuka ur karján a helyére lebeg csöndesen, halkan szól : — De jó volt. — Nagyszerű volt. — Igazán nagyszerű volt. Minden oldalról hallható, hogy ilyen fényesen sikerült mulatság még nem volt. Pedig oly szegény embereknek való mulatság ez, ahova üzletek, vagy hivatatok kisebb fizetésű alkal­mazottai viszik felserdült leányaikat, akiket elvégre előbb utóbb valami jóravaló férfi karjába kell táncol­tatni. Divatos és cifra ruhába öltözött a hétköznapi gond; egymás mellett pompázik a fekete frakk és gondosan vasalt a tisztes szalonkabát a kacéran ki­vágott batiszt ruha és ingerlőén lebegő lágyrózsaszinü szoknya mellett. Itt-ott valamelyik hölgy keblén meg­csillan valami igazi vagy imitált ékszer ragyogványa; némelyik tánczos kigombolkozik, csakhogy lássák a drága aranyláncát. Az urak arca csupa verejték, a leányoké pedig piros a hevüléstől. Mindenik valami frissítőt szeretne inni, de nem engedi a mamája. (Gavallérek könnyeb- bülten sóhajtanak fel.) Amint bedereng a hajnali világosság az illúzió lassankint eloszlik mint a sokszínű szappanbuborék. Lép ur és Csuka ur megcserélik táncosnőiket. A szobafestő ur most a gyöngyszürke ruhás hölgy előtt lebegteti meg művészi lelkének szárnyait, viszont az örökös ur Szál Amáliának fejt ki olyan nagy udvariasságot, amely teljesen elhomályosítja Csuka ur egyéniségét. Lép ur Amáliával bizalmasan közli véleményét Csuka úrral. — Ez egy fuló bolond. Viszont Amália a gyöngyszürke ruhás hölgyet szólja meg. — Kicsit kacérnak látszik. Csuka ur pedig a hosszú nyakú hölgy előtt morzsolja szét Lép urat, akit üres embernek tart, viszont a gyöngyszürke ruhás hölgy szintén gúnyosan szól Amáliáról. — Olyan lábai vannak, mint a káposzta taposónak. így tépik szét egymás illúzióit, amelyek csakha­mar elpárolognak a kijózanító reggeli világosságban. Újlaki Antal.

Next

/
Thumbnails
Contents