Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-19 / 28. szám

Szatmsr, 1904.

v

SZATMAR-NEMETI

Julius 19.

most mindazt nélkülözzük, akkor bizonyára habozás nélkül kimondhatjuk, hogy nem lehet elég nagy az áldásaiban busás kamatokkal meg ne térüljön.

A tegnapi tűzvészre visszatérve az egy igazán szomorú malapropos, amit azért hangsúlyozunk különösen, mert a vész közvetlen látása ragadja meg leginkább az emberi lelkeket. A pusztulás pedig valóban rettenetes volt.

A tűzoltóság is tehetetlenül állott az irtó tűzzel szemben, miután vizök nem volt. A vízvezeték létesítése tehát valószínűleg reformot fog teremteni a tűzoltóságnál is, amire nagy szükség lenne.

Igen sokan gyűltek a vész helyére, sokan segítettek is menteni, amit épen lehetett, de az oltásban nem volt semmi tervszerűség, semmi együttműködés. Az is volt különben ennek oka, hogy a tűz igen nagy területen dühöngött egyszerre, valamint az isméteken említett és eléggé nem hangsúlyozható vízhiány.

Lássuk be végre, mily íontos követelmény egy olyan városban mint a mienk, a vízvezeték, s irányítsuk reá figyelmünket, szenteljünk neki tanulmányt s legyünk rajta szívvel lélekkel, hogy minél előbb megvalósítsuk.

Az Aranka irtása.

Németországból már jó ideje tendencziózus támadást intéztek a magyar heremag minő égé ellen és elarankásodottság üregye alatt bojkottáim akarják. A támadás igazságtalan volta már onnan is kitűnik, hogy az arankás heremagot külföldről hozták be hozzánk, főképpen Ausztriából, Németországból és Amerikából. A támadás ellen Magyarországnak állást kell azonban foglalnia, mert a lóheretermelés fontos a magyar gazdaságra nézve, hiszen körülbelül 100--100.000 mm-t tesz ki évenkint, 10—12 millió korona értékben. Átlátszó pedig a németnek törekvése, amely nem más, mint hogy a magyar termény rovására a német lóherének hódítsanak piaczot. Ez a német törekvés már észre terítette érdeklődő köreinket, amelyek elismerik, hogy az arankás heremag csakugyan megszaporodott az országban és egyre nagyobb területeket lep el. A földmivelésügyi miniszter már erős kézzel nyúlt bele az arankairtás ügyébe, czélja lévén, hogy a gazda ne hárítsa az arankairtást a kereskedő arankatisztitó gépeire, hanem irtsa maga, még pedig első sorban már a földjén. Ezzel nem csak a tisztítást könnyíti meg, hanem nagy hasznot is biztosit magának. A miniszter körrendeleté világosán megmondja, hogy a rostálással való irtás nagyobb nehézséggel jár, sőt a most fellépett nagy magú aranka magja rostálás utján el sem távolítható a heremagból. Különösen az apró szemlóhere tisztítása óriási nehézséggel jár. Ismeretes, hogy ha a magyar királyi magvizsgáló állomás az eléje terjesztett herében csak egy szem arankát talál, akkor az egész mennyiséget még egyszer föl kell önteni a tisztitó gépre. Az apró szemű herét peAz urfi fölhevülten vallatja , . .

— Valóban Nóra, az ön ajkát még nem érinté egy olyan gézengúz kuzénocska félénk szája sem?

Nórácska halkan, reszketve súgja :

— Nagyon féltem mindig ... és elfutottam.

Az udvarló egy gyors pillantással recognoskálta a terepet.

A kicsi zongorára hajolva . . . rózsapirral selymes üde arcán. A mama elmélyedve a divatlappal bíbelődik.

— És hová menekült olyankor ?

— A mamához panaszra.

— És a mama mit mondott ?

— Menj te kis bohó nem halsz bele . . .

— Csakugyan azt mondta a mama ?

Igen.

A zongora felbömbölt mint a menydörgés, közbe villámgyors takaros czuppanás és az urfi hangja hallatszott.

— Látja Nórácska a mamának mindig igaza van.

Gsigavér.

Az óriási hullámok mint valami játékszert, úgy dobálták egymásnak a nagy hajót, melynek fedélzetén egy tenyérnyi nagyságú száraz hely sem volt már.

A kapitány szomorún nézte a hullámokat, fel-fel tekintgetett a fekete égre s aggódva gondolt szállítmányára meg hü matrózaira.

— Irtózatos idő lesz ma megint — mondogatta magában.

Az orkán vadul dühöngött, a habok haragosan morogtak ; kétségbeejtő volt a helyzet.

dig a legtökéletesebb gép is nagy nehezen választja ki.

Megesik, hogy ötször-hatszor is föl kell önteni a lóherét, mig megtisztul. Mennyi hulladékkal és kezelési költséggel jár ez, ami mind drágítja az árut. Ezért fontos a földmivelésügyi miniszter rendelete, mely az arankafoltok be nem jelentését mint kihágást torolja meg. Ha nem irtjuk az arankát, már a földön, akkor hova — hamarább vége lesz heremagkivitelünk- nek. Ha pedig a gazda már a földjén irtja az arankát, heremegjáért sokkal nagyobb árt kap, ellenkező esetben, ha nem irtja, nagyon kis árt, mert kénytelen megfizetni a sok rosta alját és a tisztítási kölséget. A napi áron fölül tizenkét koronával többet fizetnek metermázsánként olyan heremagért, mely nem arankás, mint ugyanolyan minőségű, de arankás nyersáruért. Ezt a következő sza [.vetéssel illusztrálom : Egy katasztrális holdon termelt 1 és fél 3 métermázsa lóhere, vagy pedig 3—6 métermázsa lu- czerna. — A nem arankás lóheréért tehát 18, illetve 36 koronával vehet be többet a gazda katasztiális holdankint; a nem arankás luczernaért pedig 36, illetve 72 koronával többet. Ha ezzel szembe állítjuk az arankairtás maximális költségeit, akkor kiviláglik, hogy ha a gazda rendszeresen irtja az arankát, akkor 8 koronától 62 koronáig növekedhetik egy hold bevételének többlete. Ne a tisztitó gépen, hanem mindjárt az arankás hereföldön kezdjük a küzdelmet az arankával. Irtsa a gazda az arankát mintjárt a földjén világosán kimutatott nagy haszna érdekében. Irtsa törvény tiszteletből, irtsa a magyar heremag jó hírnevének föntar- tása érdekében. Csak akkor lesz köszönet a heremagtermesztésben.

H I R E K.

— Hivatalvizsgálat. A nagysomkuti kir. járásbíróság időszaki vizsgálatát e hó 6—10-ik napján eszkö zölte Dr. Róth Ferencz a szatmárnémeti kir. törvényszék elnöke. A tapasztalt rend és kifejtett ügybuzgóság felett úgy a bíróság ez időszerinti vezetőjének, mint a bíróság összes személyzutének jegyzőkönyvileg elisme rését fejezte ki.

— Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Faragó Ignácz cs. és kir. főhadnagy oki. tanítót a Xl-ik fizetési osztály 3-ik fokozatába az 1904. évi I. t. ez. értelmében megillető személyi pótlékkal kir. tan- felügyelői tolnokká nevezte ki.

Királyi Ügyész áthelyezés. Az igazságügyi miniszter Dr. Várady Sándor nyíregyházai kir. ügyészt a helybeli kir. ügyészséghez helyezte át.

Egyházi kinevezés. Szabó Ignácz nagykárolyi gör. kath. segédlelkészt és a románnyelvnek tanárát a nagykárolyi főgimnásiumban, a nagyváradi püspök nagylétai lelkésznek és esperesnek nevezte ki.

— Rákóczi hamvainak hazaszállítása. A miniszterelnökségben a minap bizalmas tanácskozásban vitatták meg, Rákóczi hamvai hazahozatalának részlet- kérdését Az értekezlet állítólag úgy határozott, hogy

Amint a kapitány így gondolatokba merülve állott egyhelyben: bosszús dörmögést hall maga mögött

Vilié dörmögött, matrózai közül a legvénebb.

Az öreg legény az árboczhoz támaszkodott s egykedvűen húzogatta szorosabbra a oevont vitorla köteleit. Szöszke, két tincsbe csavart szakálla, apró világos kék szemei meg vaskos, vállas termete, de kiváltkép viruló orra, az angol matróz legtökéletesebb képét alkották.

Kifejezéstelen szemeit a háborgó tengerre szegezte s a kétségbeesés legszomorubb arczkifejezésével bámult a habokra, mély szánalmat keltett kapitányában, aki önkénytelenül is érdeklődni kezdett az iránt, hogy a veszélyben forgó vén embernek, aki már úgy is a halál küszöbén áll, hol lehetnek most a gondolatai.

Bizonyára szegény öreg párjánál, gyermekeinél, meg rokonainál, kik mind otthon várják és mind oly keservesen siratnák el a szeretett öreg apót, ha egyszer a tengerbe veszend.

— Oh, jé ! — sóhajtozott megint Viliié.

— Szegény Villiam I ugyan mire gondolsz ? — kérdezte a kapitány hirtelen.

Viliié feléje fordította ránezos, komoly arczát és tisztelettel felelt:

— Hm — úristen, hát mire gondolnék ? Nem gondolok én semmire kapitány!

Ejnye öreg Viliié ! Már hogyan mondhatsz ilyen bolondot ? Az nem lehet, hogy az épen semmire sem gondoljon. Hallod-e?

A vén matróz felhúzta egyik szemöldökét, lehúzta egyik szájszögletét és borzasztó komolysággal, megfontolva a szavakat, igy szólt:

— Nem hiszem : de ha esetleg még is, úgy csakis arra gondoltam — hogy ugyan van-e még otthon a pinezében abból a pompás jó borból?!. ..

nemcsak Rákóczi hamvait, hanem egész kíséretének porló tetemeit hazahozzák. Az ereklyéket először Budapestre hozzák, ahonnét Kassára szállítják s itt fogják nagy ünnepségek közt eltemetni.

— Kristóffy József főispán Nagybányán. Varmegyénk főispánja f. hó 25-én, hétfőn megy először Nagybányára. A város ez alkalommal nagy ünnepélyességgel óhajtja a népszerű főispánt fogadni. Szombaton f. hó 16 án értekezlet volt e tárgyban a városházán. Az eddigi megállapodások szerint Kristóffy főispán nejevel együtt július 25 én d. e. 9 óra 33 perckor érkezik Bikszádrol a szatmári vonattal Nagybányára. Az állomáson Gellert Endre polgármester hivatalosan fogadja az érkezőket. A Kossuth utca torkolatánál a főtéren diadalkapu lesz felállítva. Délelőtt a küldötségek tisztelgése. Délben közebéd a Nagyszállóban, melynek végeztével délután a főispán nejével együtt Kohóra kocsizik ki. Estére azonban visszajön Nagybányára} s vacsorán Neubauer Ferenc kir. bányaigazgatónál lesz, akinek különben egész itt lete alatt vendége. Hir szerint ez esten fáklyás zenével tisztelik meg a főispánt. Kedden kedélyes látogatásokat tesz a íőispáni pár s délre Gellert Endre Dolgát mesterhez lesz ebédre hivatalos. A főispánná kedden délután Bikszádra hazautazik a 3 óra 20 perces vonattal. A főispán azonban itt marad az esteli ligeti vacsorán Szerdán reggel felsőbányára megy Kristóffy hol küldöttségek fognak tisztelegni, ő maga vizittel s részt vesz a közebéden. Az egész szerdai napot Felsőbányán tölti s csütörtökön reggel 5 óra 15 perckor Nagybányáról Bikszádra haza utazik.

— Esküvő. Félegyházy Sándor a szatmári nagy- gőzmalmi társulat pénztárosa, szomDaton esküdött örök hűséget özvegy Szepessy Sándorné urhölgy kedves leányának Mariska kisasszonynak.

— A központi választmány e hó 4 én tartott ülésében, mint azt előző számunkban megírtuk, döntött a képviselő-választói névjegyzék ellen beadott felszólamlások felett. Most a központi választmány 1874. XXXIII. t. ez. 50 §-a értelmében f. hó 20 ik napjától 30-ig a városi kiadóhivatalban a hivatalos órák alatt közszemlére teszi ki a felszólamlások ügyében hozott határozatokat s azok ellen a kézbesítéstől számítva 10 nap alatt lehet a m. kir. Curiához felitNézéssel élni. A fellebe- zések a tanácsi iktató hivatalba nyújtandók be.

— Uj templom városunkban. A helybeli „Status quo ante“ izraelita hitközség még ez év folyamán egy uj templom építését kezdi meg. A templom, mely keleti és magyar stylus összetételeiből van tervezve, valóban monumentális épület leend. A Kossuth Lajos, Eötvös és Szirmay-utczák által határolt telek-tömbre építik az uj templomot, mely annak idején egyike lesz első rangú- középületeinknek. A terveket Kovács Károly fővárosi műépítész készítette. A templom szomszédságában egy emeletes, díszes papi lakás is emeltetik.

— Az „uj párt titkára“. A Bánffy Dezső fele uj párt tisztikara, e hó 17-én alakult meg s ez alkalommal a párt titkárául ifjú Jékey Károly választatott meg. Nevezett mint tudjuk varosunk fia és ezért jól esik látnunk őt egy nevezetes párt mozgalmas életében.

— Kirándulás. A Szatmárnémeti iparos ének és dal egylet augusztus hó 7-én a dónát alkalmából a Szatmárhegyre s esetleg Erdődre is kirándulást s ezzel kapcsolatban nagyobb sport s nép ünnepséget rendez, melyre felhívjuk az egyesület jó baratai sport kedvelő közönségünk szives figyelmét, az ünnepély sorrendjét valamint a vasúti kedvezményt később közöljük.

— A felsőbánya—nagybányai h. é. vasút céljeira kisrjátitani szándékolt területekre vonatkozó kisajátítási terv megállapítására, illetve az ezzel járó eljárás foganakitására dr. Schönpflug Richárd vármegyei t. főügyész elnöklése mellett Fényes Béla szin'érváraljai, Tóth Mór patóházai lakos és Révész János nagybányai lakos — ki egyszersmind a bizottságnak jegyzője is — küldettek ki a vármegyei küzigaégatási bizottság által. A tárgyalás határnapja, folyó évi augusztus hó 4 én lesz.

— Nyomdászbál. A helybeli könyvnyomdás'.ok egyesülete a nagykárolyiakkal folyó évi augusztus hó 6 án a Kossuth-kerti kioszkban, a felállítandó nyomdász szanatórium javára, zártkörű nyári táncmulatságot rendeznek. A nyomdászok mint sajtó emberei, önerejükből alakítják meg maguknak jótékony intézményeiket. Ilyen lesz a szanatórium is, melyben a tüdő beteg nyomdászok fognak üdülést találni. Közönségünk bizonyára párfogolni fogja a lelkes rendező-bizottság fáradozását, mely mindent elkövet, hogy a táncmulatságon megjelent közönségnek egy kellemes estét szerezzen A meghívók a napokban fognak szétküldeni.

— Müvészestély. Rákosi Szidi asszony sziniisko- lájának végzett növendékei f. hó 16 és 17 én a városi szinházban khünően összeállított műsorral előadást tartottak. A mindvégig érdekes ének, szavaló és táncszámokat csak igen kevés, de lelkes publikum hallgatta végig. Feltűnt Lakos Vilmácska (Fedák Sári partnere) az 5 éves tánezmüvésznő, a kinek igazan