Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-12 / 27. szám
Vili. év. 1904. juilus 12. 27. szám. TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁRNÉMETI! IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE Megjeleni^ minden kedden.. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 4 kor. Félévre 2 kor. Negyedévre I kor. Egyes szám ára 20 fillér. " • ----------------■ " -----------------■ T ~ Vá rosi közgyűlés. Szatmár, 1904. julius 11. A városi törvényhatósági bizottság a főispán távollétében Pap Géza polgármester elnöklete alatt tartotta meg julius havi rendes közgyűlését, mely a kánikulai hőség daczára elég népes volt. A közgyűlés lefolyásáról tudósításunk a következő. A közgyűlés megnyitása után felolvastatott a polgármester alábbi havi jelentése. Tekintetes törvényhatósági bizottsági közgyűlés! Törvényhatóságunk állapotáról s intézkedéseimről az 1886. XXI. t.-cz. 72. §-ának n. pontja értelmében havi jelentésemet a következőkben terjesztem elő. Városunk önkormányzati és közigazgatási ügyei általában a törvények és szabályoknak megfelelőleg intézteitek s az ügyek kezelésében akadályok, nehézségek és összeütközések nem fordultak elő. Junius 30-ával ismét egy félévet zártunk le hivatali működésünkben. S midőn munkásságunk eredményéről beszámolok, elismeréssel kell....megemlékeznem az előadóknak ezen félévben kifejtett buzgalmáról, miáltal ismét elérhetővé tették azt, hogy feldolgozatlan hátralék nélkül fejeztük be a félévet. Csak a tanácsi és elnöki, valamint az ezek- .kel összefüggő bizottsági és szakosztályi ügyek forgalmának részletezésére szorítkozom, miután ezek képezik a városi törvényhatóság életének tulajdonképeni tartalmát. Az 1904. év első felében a tanácsi iktatóba a következő ügyek érkeztek, úgymint: 1. Közigazgatási...................... 6045 ügy db. 2. Kihágási............................. 31 5 » 3. Közigazgatási bizottsági . 231 » 4. Központi választmányi . 32 » 5. Nyugdíj választmányi . 10 » 6. közigazgatási bírósági 3 » 7. Idegen kézbezités 789 ügy db. Az elnöki iktatóba ugyanezen idő alatt 2262 rendes és 41 bizalmas ügy érkezett. SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL: Hám-János-utca 10. szám a törvényszék közelében. Bárdóly Ferdinánd ur házában, Boros Adolf könyvnyomdája. Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők HIRDETÉSEK: készpénzfizetés és jutányos árak mellett közöltéinek Kéziratok nem adatnak vissza. ,tr-n Telefon-szám 80. ----Eg yüttvéve 9730. Ezenkívül a bizottsági közgyűlésben elintéztetett 173 ügy, különféle szakbizottságokban 252. ügy. Eként az ügyforgalom 10,119 ügyre tehető. Az idegen kézbesítések kivételével a többi ügyek előadók szerint a következőképen oszlanak meg. 1. Kőrösmezei Antal főjegyző elintézett a tanácsban és közigazgatási bizottságban 1164 ügydarabot. 2. Dr. Vajay Károly tiszti főügyész elintézett a tanácsban és a közigazgatási bizottságban 573 ügydarabot. 3. Raab Sándor közigazgatási tanácsos, a tanácsban 2579 ügydarabot. 4. Ferencz Ágoston tanácsjegyző elnöki, tanácsi és bizottsági ügyekben 3018 ügydarabot. 5. Pap Zoltán I-ső aljegyző tanácsi és bizottsági ügyekben 1932 ügydarabot. Ezenkívül az itt fel sem sorolt közigazgatási bizottsági előadók elintéztek 64 ügydarabot. A múlt év hasonló szakában az ügyforgalom 393 ügyszámmal volt kevesebb, daczára annak, hogy a tanácsi ügyforgalom ez évben csökket. Az elnöki ügyek azonban jelentékeny számmal emelkedtek. Ennek oka az elnöki hatáskörnek az újabb kormányrendeletek folytán történt kiszélesebbitésében rejlik. A múlt hó folyamán tett intézkedéseim közül a t. törvényhatósági bizottság talán bir is tudomással azokról, melyek a hajháló készítési háziipar városunkban való meghonosítására irányultak. Mielőtt e tárgyról részletes jelentést tennék, előrebocsátom, hogy állandó gondoskodásom tárgyát képezi városunk szocziális érdekeinek és szegényügyének viszonyaihoz mért elgczélszerübb megoldása. Nem mulasztok el egyetlen alkalmat sem, mely szegényebb sorsú népességünk anyagi jólétének emelésére s kereseti viszonyainak javítására kínálkozik. E czél- tól vezéreltetve egyik főtörekvésem odairányult, hogy városunk ipari érdekeit ahol lehet előmozdítsam. Több Ízben felhívtam ezekre, és pedig eredményesen, a kereskedelemügyi miniszter ur Onagyméltóságának figyelmét is. S az ő jóakaratu érdeklődése folytán, sőt egyenes felhívására lépet felem érintkezésben Gross- mann S. bécsi nagykereskedő, aki a komány támogatásával a hajhálókészités háziiparszerü bevezetésére vállalkozott. A hajhálókészités különösen nők részére igen alkalmas, könnyű és jövedelmező foglalkozás, azonkívül semmi befektetés sem szükséges hozzá, mert a vállatat látja el munkásait anyaggal és eszközökkel, valamint a vallalat veszi át az összes előállított kész hajhálókat is. Természetesen előbb meg kell tanulni e mesterséget s e célból a vállalat f. évi julius 5-ikén egy tanfolyamot nyitott városunkban, melyre eddig 103 növendék vétetett fel. A tanfolyam egy évig fog fennállani, mely idő alatt könnyen nyerhetnek 1000-nél is többen kiké- peztetést. Ä kiképzett növendékek helyébe folyton újak lépnek s igy lesz elérhető, hogy a vállalat egy éven felül felmutassa azt az eredményt, melytől, a kormány az államsegély engedélyezését függővétette, tudniillik akkor, amidőn a vállalkozó már legalább 1000 munkást foglalkoztat s egy ev alatt 600.000 korona bért oszt ki a munkások közt, a kifizetett munkabérek 5°/0-ának megfelelő összeget kap az államtól segélyképen 5 éven keresztül. A város gazdasági viszonyaira rendkívül nagy befolyással bir a szegényebb sorsú lakosság keresetképességének fokozása s igen jótékony hatással lenne épen az alsóbb társadalmi osztályak anyagi jólétére és erkölcsiségére is ezen háziipar bevezetése, melynek elterjedése és szorgalmas folytatása esetén átlag 1000 munkást számítva, évenkint 600,000 korona, vagy esetleg még nagyobb összeg is jöhetne be városunkba, mely mind a szegényebb nép kezeibe kerülne. Ezzel igen sokat lehetne segíteni a szocziális bajokon és a szegényügy sorsán, mely már is sok gondot okoz a város közönségének. Példák vannak előttünk s igy nem lehet kétség aziránt, hogy ez a házi-ipar meghozza a fáradság jutalmát. Ausztriában 20,000 munT Á R C Z A. Rezgő nyárfa levele. Húzzad czigány keservesen, ez volt az ő nótája! Húzzad, húzzad! Hadd gondolok e nótáról reája! Síi jón, rijjon a hegedűd; a lelkem is sir vele: „Lehullott a rezgő nyárfa aranyszínű levele.“ Eszembe jut ősz felé járt, költözködött a gólya; Elhervadt a nyíló virág ; puszta volt már a róna ; Őszi tájnak hervadásán találkoztam én vele; Éppen midőn hullni kezd a rezgő nyárfa levele ; Őszi tájnak hervadása — fáj különben, fáj nágyon ! Szomorú a virágtalan pusztult róna völgy, halom I De szivemben tavasz virult; gondolatom csak vele ; Miközbe még egyre hullt a rezgő nyárfa levele ! Aranyszínű rezgő nyárfa hullata a levelet ; Aranyszínű rezgő nyárfa alatt mondta, hogy szeret 1 Ölelésre, édes csókra szivem vágygyal lett tele; S fejünk felett egyre hullt a rezgőnyárfa levele 1 Egyszer aztán . . . Húzzad, húzzad 1 Hadd sírjam ki [magamat 1 Ne bánd hogyha fájó szivem itt előttted meghasad! Belesirok a nótádba, mint hideg ősz bus szele ; Sirhalmárá hull le már a rezgőnyárfa levele. Baranyay József. Mérleg. Irta: dr. Beliczai Etelka. A szegény kisgazda néhány holdjából álló tagjára ballagott, miközben következő gondolatok foglalkoztatták. Idei termésem meglehetősen sikerült ; lesz búzám, lozsom, árpám, zabom. Széna termésem igen jó, talán sarjum, burgonyám kukoriczám is lesz, ha idő jár. A szőllőt, gyümölcsöt elvitte a fagy. Eleget sinylem ! No! de kiadásom is van eleg, csak a bevétel fedezze. Első sorbam ki kell fizetnem : egyenes adómat, pi't-, ut-, kutya-, iskola-, egyházi-, beteg-ápolási adóimat papot, mestert, teher.est, kanászt, baktert, a biztosítási dijat, cselédemet, napszámosaimat, kovácsot, bognárt, kéményseprőt, mezőőr dijat. Ezekután a termés egy részét el kell tennem magam és családom továbbá az élő fundus, instructus, baromfiak fenntartására. Ezen kiadások osztályába jön még gyermekeim kötelező elemi-iskoláztatásának költsége is, u. m. ruházati kiadások részben tandíj. Nemkülönben a család nélkülözhetlen ruházata, úgy az orvos mint állatorvos gyógykezelési dijai, amennyiben ezek kötelezők. Másodsorban a következő kiadások fedezetéről kell gondoskodnom : épületek fentartása, fűtőanyag, tisztességes ruházat, esetleges keresztelési, lakodalmi, temetkezési költségekről, a fogyasztási adók különféle nemeinek fizetéséről (közvetett adók), egy kis szellemi élvezetről, hírlap, néha egy két hasznos könyvről. Ezekhez jönnek az élet kisebb nagyobb ezer meg ezer féle szükségletei, melyeknek fedezete a levegőben lóg, s ha még egy kis kényelemről akarnék beszélni, megkezdődnék a veszedelem. A fentebb elősorolt kiadásokat képtelenség kisgazdaságom jövedelméből fedeznem, kivált egy kis mostoha időjárás, s a gabonának folytonos alacsony- sága mellett. A cselédbér, a napszám, a drágaság következetesen emelkedik, s elnyeléssel fenyeget. Ily sötét viszonyok között számtani pontossággal bekövetkezik a kisgazdák tönkrejutása. Ki mentheti' meg őket ? Senki 1 Hogyan gyógyítják az idegességet? Köztudomású dolog, hogy manapság nincsen modern ember, a ki nem volna beteg. Ha más baja nincsen, legalább is „idegesség“ ben szenved és ez a betegség sok orvosnak ezreket jövedelmez. Hogy milyen betegség az idegesség, annak eklatáns bizonyiiéka, melyet egy párisi magyar orvos alkalmazott betegein. Ez az orvos, — kit dr. Gruby-nak hívtak, most halt meg és ebből az alkalomból nagyon érdekes apróságokat beszélnek el életéből. Dr. Gruby
