Szatmár-Németi, 1904 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-14 / 24. szám

Szatmár, 1904. SZATMaR-NEME'TI Junius 14. Miután ismételten felhívtam a kereskedelmi // miniszter ur Onagyméltóságának figyelmét ipari érdekeinkre, beható tanulmány tárgyává tette a dolgot s egy olyan ipari intézmény felállítását vette tervbe, mely arra van hivatva, hogy a kisiparosok helyzetén javítson, versenyképessé­gűket fokozza, intelligenciájukat s ízlésüket fej­lessze s a modern tecknika vívmányait hozzá­férhetővé tegye azoknak is, kik szerény viszo­nyaiknál fogva azokhoz sohasem juthatnának. Ez az intézmény, mint mint már említet­tem is, egy állami ipari szakiskola lenne, mely­ben nemcsak növendékek nyernének szakszerű kiképzést ingyenes ellátás mellett, hanem iparos- segédek és önálló mesterek részére külön tan­folyamok is lénnének, melyek avégből rendez- tetnének, hogy iparosainknak legyen alkalmuk az újabb eljárási módokkal megismerkedni, ízlé­süket művelni, elsajátítani az újabb műszerekkel való bánásmódot, akinek pedig nincs módjában azokat beszerezni, annak maga az ipariskola fog nyújtani módot és alkalmat, hogy az ipariskola gépeit vehesse igénybe. A tervbe vett ipari iskola faipari szakra lenne berendezve, miután ez az iparag felel meg leginkább helyi viszonyainknak s egy fa­kultással az iskola is sokkal tökéletesebben old­hatja meg feladatát, mintha többféle szakra lenne berendezve. A tervbe vett iskola mellett tanműhely és internátus is lesz felállítva. Maga az intézet pedig egyáltalán nem lesz olyan alapokra fek­tetve, hogy a helyi iparnak konkurenciát csinál­jon, sőt mint említettem arra törekszik, hogy fokozza iparosaink versenyképessegét. Ennél­fogva kiköthető az intézettel szemben, hogy helybeli megrendeléseket el ne fogadhasson ha nem csakis idegen helyről, továbbá, hogy hely­beli iparosoknak dolgozzon, vagy azzal legyen segítségükre, hogy az iskolai műhelyben a gepek igénybevételét engedje meg. Az intézet jótékony hatása természetesen csak idővel fog meglátszani. De nem kell lát­noki szem ahoz, hogy már most felismerjük annak rendkívül hasznos és szükséges voltát. Szomorúan tapasztaljuk, hogy számos ipa­ros hamar kimerül a kenyérért való küzdelem­ben, odahagyja mesterségét és keres más állást, lesz hivatalszolga, házmester, becsüs, vasúti szolga, vagy ezekhez hasonló. Különösen a fej­lődő gyáripar tette a kéziipart züllővé. Szük­séges tehát nálunk is egy olyan intézmény, mely az újabb nemzedéket szoktassa munkára s példá­jával és áldásos működésével az egész város ipa­rára jótékony befolyással legyen s emelje fel az iparos osztályt a kor színvonalára. Nagy hálával tartozunk a kereskedelemügyi miniszter szives jóakaratáért, melylyel ügyeink iránt viseltetik s ha az ipariskolát felállítani si­kerül, ezt kizárólag neki köszönhetjük. Nem hagyhatom említés nélkül a helybeli ke­reskedő társulatnak mozgalmát, mely egy m. Reá gondolok s ha toliam bemártom : Gondolattal agyam s érzéssel szivem megtelik. Itt maradok, ttt a te körödbe’ Te légy a múzsám most — s mindörökre. Sándri. Mit keres ? Jóízű apróság esett meg a napokban egyik na­gyobb vidéki városunkban. Valami nagyszerű ünnepi koncertnek kellett volna lenni. Együtt volt az egész díszes közönség, s a szereplő művészek és művésznők is türelmetlenül várták már a program megkezdését. Meg is lehetett volna kezdeni már a dolgot, hogyha egy fontos és nélkülözhetetlen személyiség jelen lett volna: a zongorista, s ki a deklamáló, éneklő és hegedűlő művészeket és művésznőket kisérje. Ez a fontos személyiség azonban váratott magára. A művészeken erőt vett a várakozás türelmet­lensége s valósággal izzó volt a levegő a művészszo­bában, mintha villamossággal lett volna telítve. Végre a közönség is nyugtalankodni kezdett és hangosan dobogva követelte az előadás megkezdését. Tenni kel­lett tehát valamit. A rendezőségben nem volt senki, a ki a zongo- rakiséretet elvállathatta volna. Sok idő a tanakodásra nem igen volt, mert a nézőtérrel komoran, vészjóslóan zúgott fel a türelmetlen közönség tombolása. A főren­dező agyában hirtelen mentőgondolat támadt. Ünne­pélyes arccal lépett a pódiumra és stentori hangon szólott le a hirtelen elcsöndesült közönséghez: — Uraim és hölgyeim ! A zongorista nem jött államvasuti üzletvezetőségnek városunkban való felállítására irányul. Erre a kereskedelemügyi miniszter urnák a pénzügyi bizottságban tett ama kijelentése buzdította a kereskedő társulatot, mely szerint a miniszter ur az államvasuti üzletvezetőségek decentrálizációját vette tervbe. A városi tanács a kereskedő társulat fel­iratának pártoló felterjesztése iránt intézkedet s hozzájárult a maga részéről is ezen mozgalomhoz. Nyíri Sándor m. kir. honvédelmi miniszter ur Onagyméltóságát az a magas kitüntetés érte, hogy Őfelsége valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. Tekintettel arra a szives jóindulatra, melylyel a honvédelmi miniszter ur a tárcája körebe tartozó ügyeink iránt állandóan viseltetik, indíttatva érzem magam arra, hogy ezen alka­lomból a miniszter ur üdvözlését indítványozzam. Végül egy tisztviselőtársúnk Békéssy Géza árvaszéki ülnök, tb. városi főjegyző iránt érzett rokonszenv és őszinte elismerésnek kívánok kifejezést adni a város szolgálatában kifejtett buzgó munkássága 35-ik évének betöltése al­kalmából. Békéssy Géza mint okleveles ügyvéd már 1868, december 2-án lépett a varos szolgála­tába, fél évig volt tiszteletbeli főügyész, de tulaj­don képeni köztisztviselői működése 1869. junius 4-én kezdődött, amidőn nagy szavazattöbbség­gel városi aljegyzővé választatott. Azóta a vá­rosi tanácsnál, majd a városi árvaszeknél mű­ködött, hivatali teendőit állandóan a legna­gyobb pontossággal és ernyedetlen szorgalom­mal teljesítve, Amidőn hat évvel ezelőtt s majd a legutóbbi tisztujitás alkalmából ismé­telten tiszteletbeli városi főjegyzővé neveztetett ki, csak méltó .elismerését nyerte buzgó hivatali munkásságának.- Ugyanazért ezen évforduló alkalmából in­dítványozom, hogy a közgyűlés fejezze ki elis­merését Békéssy Géza árvaszéki ülnöknek hosz szuidei, hasznos és lankadatlan muokásságáért s ezt jegyzőkönyvébe iktassa be. * Polgármester havi jelentését a közgyűlés tudomásul vette, egyszersmind Nyiry Sándor honvédelmi miniszter valóságos belső titkos tanácsossá történt kinevezése alkalmából üdvö­zölni rendelte, Békéssy Géza árvaszéki ülnök­nek pedig 35 éves szolgálati jubileuma alkal­mából elismerését fejezi ki lankadatlan mun­kásságáért s hivatása buzgó teljesítéséért. A közrendészeti szolgálatnak csendőrséggel való ellátása egyhangúlag keresztül ment a közgyűlésen, az ellen senki ellenvetést nem tett. Eszerint a 28 főnyi városi és 6 főnyi járási csendőrség részére a város a Rákóczy utczat tűzoltó őrtanya telkén megfelelő laktanyát építi a Szatmárhegyen pedig a régi korcsma épü/eté, berendezi az 5 csendőrből álló szatmárhegyi őrs számára, ezenkívül megfelelő konyhakertet is bocsát rendelkezésükre s mindezért az államtól el, nem volna szives valaki önök közül a zongoraki- séretet elvállalni ? A főrendező szavai mélységes hallgatás követte. A kínos csöndet végre egy székzörrenes törte meg. X. mester állott fel a helyéről s a pódium felé köze­ledve a lehető legegyszerűbben kijelentette, hogy ő fogja a zongorakiséretet teljesíteni. A derék mester hangja olyan természetesen csengett ennél a kijelen'és- nél, mintha világéletében egyebet nem tett volna, csak mindig hangversenyző művészeket kisért volna zon­gorán. A közönséget a mester váratlan kijelentése az első pillanatban valósággal elkábitotta. De ki az ördög is gondolta volna ana. hogy egy közönséges mester­emberben annyi zenei műveltség legyen, hogy zon- gorakiréreteket vállaljon el 1 Az egész hallgatóság visszafojtott lélekzettel leste a történendőket; hiszen szenzáció készült. A mester fellépett az emelvényre, a hol a főren­dező már készítette volt számára a hangjegyfüzeteket Az önkéntes zongorakisérő odalép a klaviatúrához, lehajol, vizsgálódik, körüljárja az egész hangszert, alája, mögéje tekint, végre pedig fölegyenesedve a főrendező arcára pillant. — Mit keres, X. ur? — kérdi a főrendező halkan, a mire a mester a halálos görcsben mélyen dörgő basszusban felel : — Hászen nem találom a forgatóját. . . Felrengető kacagás kisérte a választ és Isten tudja, mitörtént volna vele, ha a késedelmeskedő zon­gorista az utolsó pillanatban meg nem érkezik lihegve és nem ül oda a zongorához. 10.000 korona évi bért kiván a város kikötni. A csendőrség 47.636 korona évi fentartási költ­ségéhez a város 60°/0-al járul, az első felsze­relés 13000 korona költségének pedig a teljes elengedését fogja kérni a kormánytól. A közkórháznak a közgyűlés két évi ha­ladékot engedélyezett 5000 korona tartozásának visszafizetésére. A szatmárhegyi gyógyszertár épületének kibővítési és átalakítási tervét és költségvetését a költségvelését a közgyűlés elfogadta s utó­lagosan jóváhagyás reményében megadta a fel­hatalmazást az építkezés azonnali végrehajtá­sára. Az erdei termékek értékesítésére vonatkos zólag közgyűlés a próbaképen alkalmazott - s gyakorlatban bevált helyszíni eladást a köz­gyűlés továbbra is fentartandónak mondotta ki. A közgyámi hivatalhoz egy állandó dijnok alkalmazását rendelte ki a közgyűlés. Kerekes Dániel és Jenei Lajos telekfelosz­tási ügyeiben a közgyűlés a felebbezéseknek helyt adott s a telkeik felosztását megengedte. Esztergom vármegye átiratát, a szőlőter­melőknek boritaladó mentessége tárgyában, a közgyűlés pártoló felirattal támogatni rendelte, valamint Kassa varos feliratát is II. Rákóczi Ferencz hamvainak Kassára leendő szállítása ügyében. Ezután a közgyűlés a szabadságidő enge­délyezése iránt folyamodó tisztviselőknek a kért szabadságot megadta s Pártos Samu állator­vosi oklevelét kihirdette. = .-=•-•— » HIRE k. * Lapunk mai számához egy fél iv melléklet van csatolva. . — Személyi hir. Kristóffy József városunk főis­pánja tegnap körünkben időzött és elnökölt délelőt a közigazgatási bizottsági, — délután pedig a rendes havi közgyűlésen. — Halálozás. Mint lapunk zártakor értesülünk Zsiga Miklós kir. alügyész ma reggel hirtelen elhunyt. Épen e hónapban akart hivatalától megválni, hogy nyugdíjban pihenje ki hosszas hivataloskodásának fá­radalmait, midőn a halál örök pihenőre szólította. — Harminczöt éves jubijeum. Szatmár város tör- hatóságának egyik közbecsülés és tiszteletben álló tisztviselője Békéssy Géza árvaszéki ülnök a napok­ban érte meg hivatali működésének harminezötödik évét. A derék tisztviselőnek, kit nem csak tisztviselő társai, de általán véve városunk társadalma becsül és tisztel, e helyről örömmel gratulálunk s óhajtjuk, hogy még sok számos éven át töltse be friss egészségben hivatalát. A jubiláns tiszteletére a „Társas-kör“ helyi­ségében az este szépen sikerült bankett volt. — Tornavizsgálatok. E hó 11-én volt az ev. ref. 12 én pedig a kir. kath. főgimnázium növendékeinek a tornuvizsgálata. Midegyiken nagy számú közönség jelent meg és gyönyörködve nézte végig a tanuló ifjúság testedző torna-mutatványait. A két főgimná­zium torna tanárait Regéczi Sándort és Erdélyi Imrét méltó elismerés illeti meg azon szép sikerért melyet az ifjak a tornázás terén elértek, a mely csakis az ő ügyes módszerüknek tudható be. — A görög kath. plébánia átadása. Papp Lajos lelkésztől a szatmári gör. kath. plébániát és a templo­mot a püspöki kiküldöttek e hó 10-én vették át. Az átvételnél a püspöki kormány részéről jelen voltak Pap Gergely és Pap Ambrus esperesek, a hatóság ré­széről pedig Tankóczy Gyula főkapitány. Az átvétel leltár szerint megtörténvén, Papp Lajos többrendbeli szerzeményekre tulajdoni igényét jelentette be. A pa- róhialis teendőket ideiglenesen Anderkó Péter udvari lelkész látja el. — Rajzkiállitás. A szatmári kir. kath. főgimnázi­umban Olcsvár Rezső rajztanár, a növerdékek rajzai­ból kiállítást rendez, mely az intézet rajztermében lát­ható. d. e. 10—12-ig d. u. 2—5-ig. A kiállítás e hó 19 ig marad nyitva. — Közigazgatási bizotsági ülés. Szatmár sz. kir. város törvényhatóságának közigazgatási bizottsága tegnap déleinlőtt 10 órakor ülést tartott, mely alkalom­mal Kristóffy József főispán elnökölt. A polgármester havi jelentése semmi különösebb dolog nem tartalma­zott, amenyiben közigazgatásunk menetében az elmúlt hóban semmi féle akadályok nem gördültek és így ment minden a maga természetes rendjén. A jelentés után az egyes szakelőadók adták elő űgydarabjaikat, melyet minden vita nélkül, egyhangúlag fogadtatott el a megjelent bizottsági tagok által. Az ülés külön­ben egy óra alatt véget ért. ■W1 Folytatás a mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents